Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-27 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap ÖZV. SZŰCS lllésné kincst. zuzdafelügye­. ■ ____________ Io neje f. no 17-en Ózd on Borsodmegyében 68 éves korában hosz- szas szenvedés után agyszélhüdésben meghalt. A köztiszteletben állott úrnő Felsőbányáról néhány évvel ezelőtt költözött el leányához, de azért szive többször vonzotta haza, hol életének java­részét töltötte. Halála általános részvétet keltett városunkban. Temetése f. hó 20-án volt. Béke poraira. A felsőbányái takarékpénztár zárószáma­dása 1909 évről megjelent. Az intézet derék munkát végzett ez évben is, forgalma növeke­dett, szép eredménnyel zárt s az intézet tekin­télye, megbízhatósága folyton emelkedik a foko­zott üzleti élet nyomán. Az összforgalom 2.400000 ív. A betét 1.290719 K. A váltóállomány 191631 K. Kötvényállomány 1.307369 K. A tiszta nye­remény 30759 K 97 f. Ennek felosztására nézve javasolják a következőt: 400 részvény után osztalék á 20 K 8000 K — f. Nyugdíj-alaphoz — — — — 2000 K — f. Kétes követelésekre — — — 10000 K — f. Tartalékalapra — — — — 10000 K — f. Jótékonycélra — — — — 759 K 97 f. Az alaptőkét 120000 koronára óhajtja föl­emelni, oly módon, hogy a 80000 K tartaléktőkét az alaptőkéhez csatolja. Tisztviselői részére nyug­díj intézetet óhajt teremteni. Az intézet jelenlegi alapjai: Alaptőke 40000, I. tartalék-alap 40000, Il-ik tartalék-alap 40000, I. fedezeti alap 40000, II. fedezeti alap 2000, rendelkezési alap 8000, tiszti nyugdíjalap 15000 K. Az alapszabályok egy­néhány szakasza módosítva lesz, melyek már nem felelnek meg a mai viszonyoknak. A csinos füzet Nánásy István nagybányai nyomdájából került ki. A Nagybányai Részvénytakarókpénztár záró­számadása a XIX évről előttünk fekszik. A záró­számadást igen érdekes igazgatósági jelentés vezeti be, mely Stoll Béla igazgató tollából az általános gazdasági és pénzügyi viszonyokat figye­lemre méltó alapossággal tárgyalja. Az intézet alaptőkéjét 500000 koronára akarja fölemelni, úgy, hogy a tartalékból 180000 koronát az alap­tőkéhez csatol. E miatt az alapszabályok némely §-ának megváltoztatására lesz szükség. Osztalékul ez idén is 16 koronát javasol adni részvényen­ként. 24000 koronát nem oszt ki, hanem a tar­talékhoz csatol. Az intézet csekély kezelési költ­ség mellett nagy forgalmat létesít és évről-évre rohamosan izmosodik, mely körülmény a veze­tőséget dicséri. Gyászhir. Boczor János felsőbányái polgár f. hó 22-én 75 évés korában meghalt. Az el­hunyt a postánál is volt alkalmazva, azután több kézen vezetve minden ellenkezés nélkül a bű­nös ifjút s vitte magával egyenesen a király sátorába. A bőszen fenyegető öklök lehullottak, egyetlen fegyver nem emelkedett, a fiatal Uzor élete meg volt mentve. Tenkes Pál felorditott dühében, hogy saját leánya menti meg tulajdon testvére gyil­kosát, először rájuk is akart rohanni, hogy mindkettőt megfojtsa, de a nádor erős kézzel visszatartotta. Uzorral, a szilaj pogánnyal egyet fordult a világ. Valami különös ismeretlen me­legséget érzett a szive, mig általános meglepe­tésre egész alázattal odalépett a püspökhöz: — Mondd meg uram te, aki a legbölcsebb- nek látszol itt, ki vezette ezt az ártatlan leányt, hogy visszaadja az életét az én fiamnak, aki éppen az élettől fosztotta meg az ő testvérét? Filep atya alig tudta leplezni megindult- ságát, mig felelte: — Az ő igaz Istene, aki épp oly végtelen, irgalmas és jó, mint amilyen hatalmas és nagy. Az utolsó pogánynak mellére hanyatlottá feje, talán szivárgó könnyeit akarta igy elrejteni. — Meggyőztél uram, erősebb és jobb a te Istened, mert az enyém csak elveszi az éle­tet, de a tied visszaadja azt. Ezzel kihúzta övéből az éles kést s egy pillanat alatt tövéből levágta két pompás po­gány díszét, a hajfonatokat s letérdelt a püs­pök áldásra emelt keze előtt. A morvamezei harcmezőkön a fiatal Uzor a haza szolgálatában sok, nagyon sok vérrel igyekezett lemosni kezéről annak az egy ma­gyar vitéznek vérét, akinek elejtése a végzetes reggelen uj nővért adott a »Nyulak szigete« kolostorának. Tomory Jenő. mint 40 éven át mint kézbesítő szolgálta a vá­rost. Becsületessége, szorgalma, pontossága min­denkinek becsülésél érdemelte ki. Lábtörése miatt kellett nyugdíjba vonulnia az addig munka­bíró embernek. A városi tanács hűséges szolgá­latának jutalmazására kitüntetésre fel is terjesz­tette. Azonban eddig még az fönn nem nyert elintézést. Temetésén a városi tisztikar és alkal­mazottak testületileg jelentek meg. Azonkívül sok úriember és tekintélyes polgár vett részt végtisztességén. — Gyászjelentése a következő: Alantirottak úgy a magunk, valamint az összes rokonok és jóismerősök között is fájdalomtelt szívvel jelentjük, hogy a szeretett férj, édes apa, nagyapa, após és jó rokon Boczor János folyó hó 22-én, reggel 1/í6 órakor, életének 75-ik, boldog házasságának 48-ik évében jobblétre szen- derült. A megboldogult hült teteme folyó hó 24-én délután 3 órakor fog a ref. vallás szerint örök nyugalomra tétetni. Felsőbánya, 1910. ja­nuár 22. Legyen áldott emleke! Özv. Boczor Já- nosné Kuhajda Mária neje. Boczor Emma, Lajos, Juliánná, Mária, Márton, Terézia, János, József gyermekei. Maksay Lajos, Doroghy M., Puska K., Orosz Antal vejei. Pellády Róza, Emerich Amália menyei. Maksay Emma, Lajos, Ferenc, Károly, Sándor; Orosz Teréz, Antal, Irén; Boczor Sán­dor, Lajos, Ilonka, János, Rozália, Juliska, Jó­zsef, Károly, Márton, József; Doroghy István, Mariska, Juliska, Ferike, Ilonka unokái. A felsőbányái polgári olvasókör f. hó 23-án tartotta tisztújító közgyűlését. Elnök ismét Farkas Jenő polgármester lett, alelnök Spáezai Gyula, pénztárnok Bónis Sándor, ellenőr Pap Márton, jegyző Csonka József, Rettegi Károly, gazda Almásy Kornél. A választmány kevés eltéréssel a régi maradt. A nagybányai főgimnázium hangversenye feb­ruár 1-én lesz. Erre vonatkozólag vettük a következő meghívói: Meghívó. A nagybányai m. kir. állami főgimnázium Petőfi önképző­köre 1910. február hó 1-én, a Casino termei­ben, Alföldy Zoltán és Németh Gyula urak közreműködésével, a főgimnázium segitő-egye- süíete javára jótékonyczélu hangversenyt rendez. Erre czimzettet és családját meghívja a rende­zőség. Kezdete este 8 órakor. Belépő díj sze- mélyenkint 2 korona, Felülfizetéseket a jótékony czélra köszönettel fogadunk és hirlapilag nyug­tázunk. Számozott helyekre szóló jegyeket Ko­vács Gyula könyvkereskedőnél lehet váltani. Mű­sor: 1. Nyitány. Meyerbeer Hugenották c. operá­jából. Előadja a főgimn. zenekaraa bányász­zenekar közreműködésével. 2. Kiss József, Gedő- vár asszonya. Szavalja Biró Gyula főgimn. VIII, o. t. 3. Wienniavszki, Legenda. Dvorák, Rondo. Gordonkán előadja Alföldy Zoltán ur, zongorán kiséri Berks Emmy urleány. 4. A harang ta­nácsa. Rajz, irta és felolvassa Lévay Ferencz főgimn. YII.o. t. 5. Gounod Faustjából Valentin bucsuimája. Verdi La Traviatajából Germon jelenetei- Énekli Németh Gyula ur. 6. Vörös­marty Mihály, Pétiké Szavalja Bálint László fő­gimn. V. o. t. 7. Keringő. Előadja a tőgimn. zenekara a bányászzenekar közreműködésé­vel. Hangverseny után tánc. Ref. batyubál Nagybányán. A nagybányai ref. egyház batyubálja a Kaszinó-egyesület helyi­ségében lesz február hó 5-én, szombaton. A hölgyközönség a terítéshez nagyban készül s az érdeklődés általában mind nagyobb ez iránt a maga nemében páratlan mulatság iránt. A meghívókat most hordják ki. A címezésnél lehetetlen, hogy tévedések ne történjenek, a mennyiben a dolog természeténél fogva töké- | letes névsor sohasem állhat rendelkezésre. Miért | is a rendezőség arra kéri az érdeklődőket, hogy akik tévedésből meghívót nem kaptak volna, j szíveskedjenek a lelkészi hivatalhoz fordulni. A meghívó szövege következő: A nagybányai 1 ref. egyház templomjavitási alapja javára 1910. j februárius5. napján, a Kaszinó termeiben zárt­körű családias estélyt (batyubált) rendez, melyre tisztelettel meghívja az egyháztanács. Személy­jegy 2 K, családjegy 6 K. Felülfizetéseket köszö­nettel fogad és hirlapilag nyugtáz:az egyház elöljárósága. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Kezdete este 7 órakor. Nyilatkozat E lap utolsó számában a ka­szinóról közölt cikkben az foglaltatik, hogy a Kaszinó az »Alkotmány* cimü lapot még aján­dékba sem fogadta el. Erre vonatkozólag csak annyit kell az igazság érdekében kijelentenem, hogy az ajándékképpen föl sem ajánltatolt. Felső­bánya, 1910 januar 23. Farkas Jenő elnök. A katholikus Legényegylet f. hó 16-án tartotta évi rendes közgyűlését és tisztujitását. Alelnök: Vagányi Kálmán, jegyző: Müllmann Antal, pénztáros Rusiczki Ferenc, dékánok: Tanczer György és Labina Sándor, könyvtárosok : Haldinszky József és Kupás Jakab. Választmányi tagok a tisztviselőkön kívül: Csausz István, Ki­lián Béla, Kompasz Antal, Arkosi József, Czieg- ler András, Krompáczki Ignác, Májercsik József, Maár József, Apli János, Majdik József, Májercsik Sándor, Zsigmond József, Jablanovszki János, Fila György, Gájer György, Ernyei Bertalan, Rácz Ferencz. Ma a kath. Legényegyletnek van 9 alapitó, egy tiszteletbeli, 11 pártoló, 137 rendes, 3 rendkívüli tagja. Elhatározta továbbá a köz­gyűlés, hogy a farsangban az uj fedélzet költsé­geinek fedezésére táncmulatságot rendez, amely­nek idejéül január 3-án tartott választmány gyű­lés határozata alapján febr. 6-ikát tűzte ki. Meghivó. A felsőbányái polgári olvasókör február 5-én, a »Korona« vendéglő nagytermé­ben, saját könyvtára gyarapítására zártkörű táncvigalmat rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja a Rendezőség. Farkas Jenő elnök. Spáezai Gyula jegyző. Mikola Gyula alelnök. Bónis Sándor pénztárnok. Pap Márton ellenőr. Belépődíj: Személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések — tekintettel a jótékony célra — köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. A kanári madár ápolása, kezelése és tenyész­tése cim alatt most jelent meg egy ügyesen szer­kesztett és jói megirt kis kézikönyv, amely magá­ban foglal mindent, amit erről a kis házi ked­vencről tudnunk kell. A kanári madár annyira el van terjedve hazánkban i^, hogy örömmel lát- j juk e hézagpótló müvecske megjelenését, amely- I bői megtanulhatjuk az ápolás, gondozás és te­nyésztés körül való teendőket. Sok sok hasznos útmutatást találunk e művecskében, amelyek ismerete feltétlenül szükséges mindazoknak, akik kanári madárral bírnak, vagy azok tenyészté­sével foglalkoznak. Azt hisszük nagy kelendő­sége lesz ennek a magyar nyelven egyedül álló müvecskének, mert alig van család ahol ez a becézett aranysárga madárka ne élénkítené csat­togásával a házat. Ára e müvecskének 1 korona. Kapható minden könyvkereskedésben, de az összeg előleges beküldése után a kiadó Löw. nővérek könyvkereskedése Budapest, IV., Sütő- ulcza 5. bérmentve küldi meg mindenkinek. Megsemmisített tagosítás. Minthogy mérnöki munkáról van szó, elrettentő példaként mi is hirt adunk az aradmegyei Nadab község tago- sitási esetéről, amelynek az a csattanója, hogy az érdekelt birtokosok panasza következtében — úgy az aradi törvényszék, mint most a kir. Curia is — megsemmisítették a tagosítást. A mintegy 7000 holdnyi területet tevő birtokok tagosítását 6 évvel ezelőtt ejtette meg Csep- reghy Mihály mérnök. A felmérések után sors­húzás utján osztották fel a földeket és pedig Zubor Gyula törvényszéki biró közbejöttével. A véletlen szokása szerint sokaknak itt is rosz- szabb földet juttatott a régebbieknél, miért is a lakosság nagyobb része felzudult a tagosi- tási művelet és az eszközlő mérnök ellen, akit szabálytalansággal is vádoltak. A tagosítás költ­ségei mintegy 130,000 koronát tettek, mely ösz- szeg most a tagosítás megsemmisítésével kárba veszett. A poloskák alapos kiirtását petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Cimexinnel érinkező poloskák nyomban elpusztulnak; petéik pedig a Cimexin hatása folytán nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. — A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható: Locke­rer Qyula gyógyszertárában Bártfán és Boda Gyula füszerkereskedő urnái Nagybányán. Kiállítás Nyíregyházán. Szaboicsvármegye gazdasági egyesülete 50 eves fennállásának em­lékezetére 1910. év szeptember havában jubiláris mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez. Hazánk mezőgazdaságának hivatott képviselői kötelessé­güknek kell hogy tartsák e nehéz és fáradságos munkánkban támogatni, mert hiszen kölcsönös buzdítással és támogatással érhetjük el azt a célt, mely a modern és jövedelmezőbb mezőgazdasági kultúra elsajátítására vezet. Mezőgazdasági kul­túránkat — összehasonlítva a kontinens legtöbb államával — bizony sajnálattal konstatáljuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom