Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-08-08 / 18. szám

!XLIII_ évfolyam. 18. szét333.. £j_ v > : > „ 4008. ________- ■ -- ____________________ FE LSŐBÁNYÁI II TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. < Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. ! Egyes szám ára 20 fillér. ' Felelős szerkesztő : DR MOLDOVAN FERENC Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a la szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsc bányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Nyár és nyaralás Felsőbányán. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot ? Már hó takará el a bérei tetőt. Petőfi, szeptember végén. Kezemben tartom az utolsó pipacsot. A Pécsi réten szakítottam. Több talán nem is lesz már az idén! Ez az utolsó! Elmúlt a nyár, véget ért a nyaralás. Azért is most, mikor a »nyaralók« eltávoztak, cseppet sem tartjuk alkalom- szerütlennek a nyaralás befejezésével tu­dósítással szolgálni olvasóközönségünknek arra nézve, hány nyaraló volt az idén városunkban és kik voltak azok. Neveik a következők: Módossy Imre kir. tanácsos, székes- fővárosi tanfelügyelő és családja Buda­pestről, Tarján Antal áll. el. iskolai igaz- gató-tanitó és családja Kaposvár, Spiegel­halter Lajos máv. főmérnök és családja Miskolc, Doby Imre kir. Ítélőtáblái biró és családja Budapest, Siegmeth Lujza és Siegmeth Irma Budapest, Holéczy Sándor máv. vasgyári főmérnök és családja Budapest, Moskovics Imre máv. ellenőr és családja Debrecen, Kárpáti Endre nyug. m. kir. állami felsőbb leánvisk. igazgató és családja Győr, Stephens Fe­renc máv. főfelügyelő és családja Buda­pest, dr. Gócs József máv. ügyész és neje Budapest, özv. Karácsony Sándorné és leánya Ilona Budapest, Sziklai Emil kir. erdőfelügyelő és családja Debrecen, Ber- náth János főgimnáziumi tanár Kapos­vár, Garai Imre székesfővárosi hivatalnok Budapest, özv. Moldován Antalné és le- ánva Anna Kassa, Petrovics Milánné és Petrovics Emil Nagykikinda, Kondor Pálné Csenger, Kovács Pál kir. főerdész és családja Fogaras, Szunyogh Géza máv. állomási főnök és neje Legenyemihályi, Csatt Zsigmond kir. posta- és táviró fő­felügyelő és családja Debrecen, özv. Szüts íllésné Ózd. v Voltak azonban a felsoroltakon kívül AWgy' számmal, sőt igen nagy számmal városunkban idegenek, akik a nyárnak nagyobb kisebb szakát itt töltötték, vol­tak közöttük olyanok, akik három hóna­pot töltöttek közöttünk, akiket azonban még sem sorozunk a tulajdonképeni nyaralók közé, mivel ezek inkább, mint rokonlátogaló vendégnek tekintendők, noha bizonyos, miszerint az a vágy hozta őket is ide, hogy a perzselő nyári hőség ellen az itteni erdők hűs ölén keresse­nek ótalmat. Százat tudnánk ilyet fel­sorolni s nehánynak ide is igtatjuk nevét a kedves idegenek közül; Kovács Terézia, Budapest. Münnich Sándor vezérkari százados és neje, Buda­pest. Kőváryné Kőszeghváry Ilona, Besz- tercze. Kovács Birike színművésznő, Budapest, Tomasovszky Lajos kir. mér­nök és neje, Selmeczbánya. Földessv Margit, Budapest. Dr. Szmik Lajos ügy­véd és neje, Budapest Nyisztor Bertalan joggyakornok, Nagyvárad. Kovács Kor­nélia, Királyhelmecz - Kibukó Sándorné, Kassa. Özv. Csausz Tivadarné és családja, Szatmárnémeti. Papp Irén, Felsővisó. Somlyay Teréz, Munkács. Jékli Irén, Nagvszőllős. Tury József városi hivatal­nok és családja, Miskolcz. Veres Barnáné, Érendréd. Özv. Csecz Viktorné, Deés. Sulcz Lajos állami elemi iskolai tanító, Jászberény. Koller Viktor székesfővárosi hivatalnok és neje, Budapest. Nyisztor Máli, Kapnikbánya. Lévay Endre állami elemi iskolai tanító, Hévviz. Tarján Lajos m. kir. honvéd hadapród tiszthelyettes, Goszpics, stb. Barangolás a Rozsály-Guttin hegy­vidékén és az Avason.*) Irta: Siegmeth Károly. 1907. év julius hó 21-én a Keleti Kárpát- Osztály XXX. közgyűlését tartotta Felsőbányán s ezzel kapcsolatosan volt a Guttin-Hegyvidéki Választmány X. közgyűlése. Ez alkalommal e vidéki választmány 10 éves, érdemes működése kellő megvilágításban részesült s határozatba ment, hogy a Magura- hágótól a Guttin-menedékházhoz vezető uj ut a választmány fáradhatatlan alelnökének tisztele­tére, »Farkas Jenö-ut» nevet nyerjen. Az ünne­pélyes keresztelő napját julius hó 22-ére tűz­ték ki. A jelzett napon, reggeli 6 órakor, hosszú kocsisor vonult Felsőbányán keresztül az úgy­nevezett »Fővölgy« felé, a máramarosi ország­úton végig. Utunk a felsőbányái kir. főerdőhivatal nagy, modern berendezésű, érezzuzója mellett vezet el, a Zazar szépen befásitott völgye leié. Eleintén a dacit az uralkodó kőzet, mig a kigyózó útvo­naltól kezdve szarmát emeleti pyroxenandesit- breccia vesz körül, mely csaknem egészen a Magura-hegységig elkísér minket. A Magurától lefelé menve pontusi emeleti anyagot és homo­kot találunk. Egy tábla jelzi a helyet, hol az úgynevezett Sujor-ut, mely a Bóditóhoz vezet, elágazik. A tó innen egy és negyed órai gyalo­golással könnyen elérhető. Nemsokára elértük a »mérnöki tanyát*, a közönségesen »Gyurka-ház« *) A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvéből. nak nevezett utkaparóházat, melyben az útépítés­sel elfoglalt mérnökök számára van szállás be­rendezve. Ez a ház szokott célpontja lenni a felsőbányái nyaraló vendégek számos kirándulá­sának, kik aztán innen a közelfekvő «Gábor József-forrást«, ezt az igen hideg s kiválóan bő­vizű forrást is fölkeresik. Sokszoros kigyódzással csavarodik fel az ut a lejtőn s előttünk emelke­dik a völgyben egy kiálló, komor, szakadékos sziklafal, melyet a nép Bezerika Vlajku-nak (Vlajku templomának) nevezett el. Egy kupalaku felnyúló sziklaorom alkotja a templom tornyát. Elhagytuk a Zazar völgyet s a Kőrös­völgybe jutottunk, a Kőröshegy délkeleti lejtőjén, mely fölött a Verfu Paltinul, Comarnicele, Jezu- rele és Petricea által jelzett gerinc vezet a Ro- zsályhoz. Három órai vonulás után 989 m. tengerszin fölötti magasságban eléytük a Magura-hágót, ezt a Kőröshegy (1148 m.) és a Magúra (1123 m.) közötti nyerget, mely a Máramarosba vezető útnak legmagasabb pontja. Itt ágazik el a Farkas Jenő-ut a Guttin-menedékház felé. Ha néhány lépést teszünk lefelé az ut mára­marosi részén, egy forráshoz jutunk s innen csoda­szép kilátásunk nyílik a Guttin nyugati bástya falára, az úgynevezett Secaturára. A függőleges szirtoszlopokra hasadozott sziklafal, mely a Seca- turán emelkedik, egészen jellemzetesen viseli a Kakastaréj nevet. Nem kevésbbé szép látvány a Mára- és Izavölgy, háttérben a máramarosi hegyóriásokkal, melyek közül különösen a leg­nyugatibb, a Popp Iván (1940 m.) vehető ki tisztán. A Magura-hágóhoz visszatérve csoportba gyűlt a társaság az útelágazásnál s Nagy Lajos Ennek az elmúlt nyárnak az volt nevezetessége, hogy nyárnak — nagvoi rossz volt. Az egész országban, de ső Európa-szerte általános volt e nyáron ; panasz, a hűvös időjárás, a folytono: esőzés miatt, nem volt ez máskép Felső bányán sem, ami mindnyájunknak igei kellemetlenné telte a nyarat, de különö sen sok bosszúságot okozott azoknál akik, mint nyaralók szép és kelleme napok eltöltése végeit jöttek ide s helyett, hogy a napfényen sütkéreztél a rekkenő hőség elől hatalmas erdőin méh ebe, árnyas útjaira vonultak voln; a kellemetlen idő miatt a szobában ke lett tartózkodniok. Csak vártuk, vártul mikor fog már megkezdődni a ragyog( száraz, nyárias időjárás korszaka, d hiába vártuk, mert minden nap ujab csalódást hozott reánk s pontosan min den nap rpegkaptuk az esőt az égbő Szinte rösteltük, mikor julius, augusztu hónap derekán egy-egv nyaralót láttun a hidegtől kivörösödött orral, galléro köpenyébe burkolózva, esernyővel, ka lucsnisan, noha tudjuk, hogy az időjárásér nem lehet felelőssé tenni senkit. Végre egv héttel augusztus hó vég előtt hirtelen megérkezett a jó idő, ug; hogy augusztus hó utolsó hetét valóság gal tikkasztó kánikulai hőségben töltöl tűk, de már ekkor csak a legkitartóbba! voltak itt a nyaralók közül, a többié busán elutaztak a szép idő elől. Azóta i mind máig szép nyári napjaink vannal Ez idén mulatságban sem igen vol részök nyaralóinknak. Kirándulások ner voltak rendezve, mint más években, vág ha voltak is kirándulások, csak ige mérsékelt arányúak s inkább magár jellegűek, amit mind talán a kedvezőtle időjárásra lehet visszavezetni. felsőbányái ev. ref. lelkész tartalmas beszéd kíséretében megtörtént a turistaút keresztelője az útjelző tábla felállítása. Erre a gyomor is hangosan követelvén jc gát, a zöld gyepre letelepedtünk, vidám hangi latban megvillásreggeliztünk s egy órai pehenc tartottunk. A kocsikaraván rátért a Farkas Jenő utr mely a Magúra alatt húzódik odább, kereszte: vén az Alsókapnik felé vezető erdei utat. Az i mindenesetre sok kívánni valót hagy hátra < kiváltkép egyes tulmerészen kapaszkodó vona részek emelkedését kell majd mérsékelni, valí mint biztonságot nyújtani egyes helyeken a mt redek lejtő ellenében. Elvárjuk a keresztkomáti hogy az ut teljes kiépítésének gondját szive fogja hordozni. Most az ut a meredek lejtő met tén vezet s kilátást enged Máramaros területén Meglehetős meredek kapaszkodó után eljutottun a Secatura tövéhez, honnan a jövő évben egye nesen a Secatura tetejére turistaösvényt fogun építeni. így elérhető lesz, hogy elébb a Guttir mássza meg s csak a végzett munka után térje be az ember a menedékházba. Most a réteken át a Mlesnica-rétre jutun le, melyen mintegy 1130 m. magasságban épü a menedékház. Mozsárlövésekkel s a Rákóczi-induló hanf jával üdvözölnek minket a menedékháznál mi ott várakozó Baltay barátaink, kapnikbányai ki erdőmesternek, a menedékház építőjének vezetés mellett. Majdnem 80 turista és turista-hölg gyűlt itt össze, a menedékház 1902-iki ünnepi lyes felavatása óta a legnagyobb társaság. Őröl fogott el, amint gondolataim visszaszálltak ári az időre, mikor Máramarosszigeten Münnic

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom