Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-10-21 / 22. szám

Felsőbányái Hírlap

ényelmi czikk mind a kettő, de rendelte- ésük még sem azonos, szükségessége pe- lig meg van mindeniknek. Vannak dolgok, íelyek igy viszonylatiak egymáshoz s igy iszonylik a vidéki hirlapirás is a központihoz.

Merőben fonák eljárás tehát s mindig izonyos tudatlanságot vagy felületességet Jttat kifejezésre, midőn valaki hálás tár- yat keresve az élczelődéshez a vidéki la- ot a központi napilapokkal hasonlítja össze.

Meg van tudniillik a ,,vidéki“ újságnak maga jelentősége épp úgy mint rendel- etése, elannyira, hogy mai viszonyok kö- ött már egy ilyen városban mint Felsöbá- ya is, határozottan nem volna könnyű dóig nélkülözni legalább egy hírlapot. Egy gyesen szerkesztett vidéki újságnak min- lenesetre igen jó hasznát láthatja a közön- ég. Egy lelkiismeretes szerkesztőség valóággal őrt áll közönségének érdekei fölött, lint őr áll a közönség erkölcsi, anyagi, ársadalmi, kulturális, közegészségi,, jogügyi, azdasági s más különféle érdekeinek ka- ujában. Híven regisztrál mindent, a mi e érdésekkel összefügg s ha valaki el is mu- isztja tudomást szerezni arról, a mi rá ézve fontossággal bir, a hirlapirónak nem zabad hogy elkerülje figyelmét bármely slenség, mely egyeseknek érdekeit érintheti.

A vidéki újság az a szerv, melyet egy ely, egy terület tiszteletet érdemlő élet- yilvánulásának kell tekintenünk. Egy hely z ilyen újság, eszköz és mód, a hol és íelynek segélyével összetalálkozik, kapcso- ídik mindaz, ami az életet, emberi érint- ;ezést alkotja, a hol feltételeiket keresik ársadalmi köztevékenység és gazdasági örekvések. Mindenért nem lehet Budaiestre szaladni, ahol az ország színe előtt alán huszad-rangu kérdés volna az, ami ánk nézve semmikép sincs fontosság nél- :ül s azért talán sok esetben csak kisebb elentőségü közérdekek munkálásának me- eje a vidéki újság, de okos ember miként :icsinyelhetné azt? Ott foglalnak helyet, a idéki lapban, olyan közlemények, hirdeté- ek, felhívások, melyek csak bennünket ériekeinek, de bennünket — érdekelnek. Itt alálja az iparos, a vállalkozó, a kereskedő .z árlejtésekre, árverésekre, szállításokra, 'ersenytárgyalásokra vonatkozó közlemé- lyeket. Itt érintkeznek a hatóságok is a naguk közönségével.

Még talán legcsekélyebb a jelentősége l vidéki újságnak hírszolgálat tekintetében, .mint hogy ez nem is képezi éppen elsö- endü feladatát annak, de azért e tekintetben em lehet korántsem teljesen jelentéktelennek ekinteni a vidéki lapot. Mert igaz ugyan, ,

hogy országos események felöl általában véve nem is a vidéki lap utján kell értesülnie a közönségnek, igaz továbbá, hogy a vidéki élet körében felmerülő eseményekről a helybeli közönség többnyire hallomás, élő szó utján kellőleg vagy legalább any- nyira amennyire értesülni szokott, de mig egyrészt még sem okvetetlenül kell mindenkinek értesülnie hallomás utján az eseményekről s igy az újság olykor valóban értékes szolgálatot is tehet, másrészt úgy vagyunk vele, hogy az események hírét — főképen a mi az illető esetek körülményeit meg az ezekre vonatkozó adatokat illeti — igazán hiteleseknek akkor szoktuk tekinteni, ha egyszer azt az újságunkban látjuk, nyomtatásban. És es jól is van igy, mert tudja mindenki jól, hogy mondani könnyű valamit, ellenben írásban adni azt, már nagyobb körültekintést kíván, az újságíró tehát mindig illetékes helyről kénytelen értesülését beszerezni, hogy Írhasson valamiről.

A hírlap — s a vidéki hírlap is — ezek szerint a nyilvánosság területe. A vidéki újság is a nyilvánosság csarnoka, egy épület, melybe nem mulaszthatjuk el időn- kint bepillantani, kellő időben ott szétte- kinleni. Nem nélkülözhetjük, hogy rendelkezésünkre álljon egy hely, vagy minek nevezzük, egy forum, mely mindnyájunkra nézve a nyilvánosság területét képviseli, s mely egyszersmind alkalmas eszköz a jóknak kezében társadalmi érdekeink munká- lásara. Krasznay Zsigmontl.

Városi közgyűlés.

A képviselők közepes érdeklődése mellett folyt le az október 18-én tartott rendkívüli közgyűlés. A róm. kath. iskoláknak társkegyuri címen a város által való fokozottabb segélyezése tárgyában beadott kérvény és Nagybánya város átirata a vízvezeték ügyében provokált csupán vitát, a tárgysorozat többi számaira simán hoztak egyhangú határozatot.

A közgyűlés részletes lefolyása a következő volt:

Polgármester a közgyűlést d. e. 10 órakor megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kováts Gyula, Hámory Nándor és Pap Márton képviselőket kéri fel.

1. Olvastatott Pály Ede esperes-plebános beadványa tanítói korpótlék kiutalása iránt.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy sajnos, nincs abban a kedvező helyzetben, hogy a kérelmet teljesítse s iskolai célokra az eddiginél többet áldozzon. A város mai 152.495 K 40 f évi jövedelme mellett már most 6760 K 53 fillért ad iskolai célokra s emellett saját tisztviselőinek nem képes azt a fizetést megadni, amit

neredve néztek ... még most is fülemben van z a kétségbeesett sóhaj, mely belőlük kitört, in csak mentem . . . Szó nélkül mentem.

Nem emlékszem, ki fogadott bennünket. Cisérőm jelentést tett, hogy megtaláltak, itt állok.

— Ön X. Y. győri illetőségű, itteni lakos ?

— Én vagyok — válaszoltam — de el sem cépzelhetem, miért állok itt.

— Röviden végezzünk — szólt az — ön iatonaszökevény.

— Katonaszökevény? Tévedés van a do- ogban. Én nem is voltam, nem is vagyok katona.

Épen azért . . . mert nem jelentkezett an- íak idején, tehát mint szökevény körözik, azon neghagyással, hogy amint megtaláljuk, azonnal lyőrbe kisérjük. Tehát készüljön útra, amint drrad, indulnak; addig itt marad. Ha van te- íetsége, hogy a vasúti és gőzhajó költséget fölözheti, megengedem, hogy úgy utazzanak; ha lines; gyalog mennek.

— De hiszen határozottan tudom, hogy a iap és tanító föl van mentve a katonai szolgá- attól — szóltam hirtelen, mert kétségbeesésem- len csak most jutott ez eszembe.

— Az meglehet; de nekem a rendelethez cell alkalmazkodnom ... és önt Győrbe kisér- .etnem.

— Még egyet kérek, uram — szóltam, mi- <or indulni készült. — Nem találkozhatnám W. aadnagy úrral? Talán ő ismeri e rendeletet és dszabadit nehéz helyzetemből.

— Bajosan; mert ő már alszik, le alig jön. mire fölkel, önök messze járnak ... De —

folytatta hosszas gondolkozás után — megkísérlem — és eltávozott.

Testben, lélekben összetörve rogytam egy padra. A két zsandár mozdulatlanul, leeresztett puskával állt mellettem. Mosolyognom kellett volna a nagy tisztességen, mely ért ... de a sirás szorongatta torkomat, ha elgondoltam, mikép járom meg azt a 250 kilóméternyi utat zsandár- szuronyok közt, gyalog: Jó fél óráig tartott kínos állapotom, mikor belépett a hadnagy.

— Sajnálom, nagyon sajnálom — szólt előzékeny hangon — hogy ily körülmények közt találom, de nem nálunk a hiba; nekünk parancsolnak és engedelmeskednünk kell. Hanem legyen nyugodt; a rendeletet megtaláltuk. Ön csakugyan tanító, hiszen fiamat is tanítja ; csakhogy az én állításom nem elég, hogy helyzetéből szabaduljon. De megbeszéltük odafön a dolgot. Ön elmegy most mindjárt igazgatójához, tőle bizonyítványt kér, hogy rendesen kinevezett és működő tanító. Ugyanilyen bizonyítványt kér a város birájától is. Azzal aztán mi beszámolunk. Ha visszatér, keltessen föl, hogy azonnal intézkedhessünk és önt szabadon bocsáthassuk.

Az én két zsandárom hiven elkísért igazgatómhoz és a bíróhoz és folyton mellettem állva vártak, mig a bizonyítványok elkészüllek. Még az éjjel szabadlábra bocsátottak.

Csak egy bajom lett. Az éjjeli gyötrelmek annyira kimerítettek, hogy másnap csak estefelé ébredtem föl mély álmomból. Ekkor mulasztottam el életemben először az iskolát.

az 1886, évi XXII. t.-c. 66. §-a egyesekre nézve minimumként megállapít. Ellenben a róm. kath. templompénztár, melynek vagyona 620.321 K26 f és évi jövedelme 32.123 f, a róm. kath. tanítók egész korpótlékát minden megerőltetés nélkül fizetheti annál is inkább, mert a róm. kath. templompénztár kezelésére vonatkozó szabályzatban, melyet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 18589—884. sz. a. hagyott jóvá a templompénztárnak a szatmári székesegyházi káptalan kezelésébe való átadása alkalmával világosan meghagyatott, hogy a »templompénztár jövedelme az egyházi kiadások fedezése után közoktatási célokra fordítandó.« És az esetben is, ha a templompénztár jövedelmét az egyházi kiadások megemésztenék, az 1907. évi XXVIII. t.-c. értelmében módja és joga van az egyháznak a tanítói korpótlékok és a magasabb lakbérek kiutalását a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól kérelmezni, mint ezt a többi felsőbányái felekezetek tették. A tanítóknak a lakbér- többletet és a magasabb korpótlék ügyében a vármegyei közigazgatási bizottsághoz beadott folyamodványában említett társkegyuraságra nézve pedig már a közigazgatási bizottság 9243/1907. K. B. sz, határozatában hivatkozott az 1868. évi XXXVII, t.-c. 25. § ára, mely a városoknak a róm. kath. iskolákkal szemben régebben kegyúri jogcímen alapuló teherviselési kötelezettségét megszüntette s igy a hivatkozott törvényszakasz, valamint hasonló ügyben a vallás és közokt. minisztérium által 1896-ban 17100. sz. a. kibocsátott rendelet értelmében is a város a róm. kath. iskolát csak segélyezi, mint a többi felekezeti iskolákat s a róm. kath. iskola társkegyurának nem tekinthető.

2. Olvastatott Nagybánya város átirata a vizdijnak egy összegben egyszer s mindenkorra való megállapítása iránt.

Gazd. és pénzügyi bizottság javaslatával megegyezőleg közgyűlés egyhangú határozatként kimondja, hogy Felsőbánya város a nagybányai vízmüvek által elfoglalandó területért az évi 1000 korona díjfizetés helyett egyszer 3 mindenkorra 20,000 koronában megállapított összeget fogad el, mely összeg, mint tőke, a helybeli takarék- pénztárban való gyümölcsöztetéssel a városnak ez idő szerint az évi 1000 korona jövedelmet biztosítja. Közgyűlés az ezen ügyben hozott első határozatában megállapított kikötéseket a városi felső lisztelö malomnál egy villamos motornak felállítása s üzemképes állapotba hozatala és a I forrásoknál két takarék-kut építése iránt ezúttal is fenntartja s még kiköti, hogy a bányakincstárral összhangzásban másodpercenként 17 liternél több víznek elvonását nem engedélyezi.

3. Közgyűlés a vármegyei közgyűlési határozatot az 1907. évi zárszámadások jóváhagyására vonatkozólag tudomásul veszi s a felmentvényt a számvevővel s pénztári tisztséggel közölni határozza.

4. Dr. Csausz Károly kérvénye folytán, ki veszett eb által megmart betegek kezelése közben maga is megsérült s a budapesti Pasteur- intézetben 10 napig volt gyógykezelés alatt, közgyűlés a megfelelő napidijakat és útiköltséget részére kiutalta.

5. Közgyűlés az állatorvos fizetéséből fennmaradó 44 koronát a husszemlét tartó városi orvosnak 1908. aug. tói visszamenőleg havonként kiutalja mindaddig, mig az újonnan szervezett állami állatorvosi állás be nem lesz töltve. A husszemle- dijakat ugyanezen ideig úgy állapítja meg a közgyűlés, hogy a vágató nagy vágó marháért 1 korona, sertésért 60 fillér, borjúért s egyéb szúró marháért, a bárányt kivéve, 30 fillér, végül a bárányért 10 fillér dijat fizessen.

6. Szmik Antal és neje Lederer Alice nagybecsű és értékes múzeumi ajándékaiért közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét.

7. A virilisek összeíró bizottságába közgyűlés elnökül Nagy Lajost, tagokul Jó Antalt és Kováts Gyulát küldi ki. A bizottságnak hivatalból tagjai Pap Márton számvevő és dr. Moldován Ferenc tanácsjegyzö.

8. Kőszeg város átiratára a kenyér és hús árának hatósági megállapítása tárgyában közgyűlés kimondja, hogy ezen ügyben a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez feliratot intéz.

9. A város tulajdonát képező I—V. sz. kőbolt bérletére vonatkozólag közgyűlés Róth Mihálynak évi 1000 koronás bérajánlatát elfogadja azon kikötéssel, hogy a 190 K 90 f összeget tevő mellékjárulékokat a bérbevevő fizesse.

10. A városi erdők kihasználásra engedélyezett fa anyagának ujbóK árverésére közgyűlés határnapul f. évi november 10-ét tűzi ki.

11 —12. Bodenlósz János és Bányai Sándor földtérfeladás iránti kérvényeit közgyűlés elutasította, miután előbbi egy keskeny közből, utóbbi a Szent László-térböl kért területet s ilyen helyeken a közgyűlés elvből nem ad fel tért.

A közgyűlés 11 órakor ért véget.