Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-11-18 / 24. szám
X.III- évfolyam. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST 24, szám. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. ’ Felelős szerkesztő . Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a la Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. j DR MOLDOVAN FERENC . szellemi részét illető köz’emények a szerkesztő cimére Felsc bányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. F. hó 11-én Felsőbánya város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya a város által a Ganz-féle villamossági részvénytársaság részére felveendő 135 000 korona kölcsön ügye volt. Közgyűlés a városi bányakárpótlási alapból határozta el a kölcsönt fölvenni mely alap, midőn azt a város elnyerte, közcélok és intézmények létesítésére vagy fejlesztésére lett a pénzügyminisztérium által megjelölve. Ily módon a város tulajdonképen saját vagyonát használja fel, mely alapitvány- szerüleg kezeltetik, s a Ganz cég olyan amortisátios feltételek mellett fizeti vissza a városnak 50 év alatt bér fejében a kölcsönt, hogy annak lejárta után a város jövedelmi forrásának csökkenése nélkül tőkegyarapodást fog elérni. Az egyhangú, vita nélkül hozott határozat a képviselő- testületnek a pénzművelet legelőnyösebb megoldása fölött való megnyugvását jelentette. A közgyűlés részletes lefolyása a következő volt. 118. A viriliseknek 1909. évre érvényes névjegyzékét, melyet az összeiró bizottság beterjesztett, tudomásul vette a közgyűlés s a szokásos felhívások s értesítések kibocsátását elrendelte. 119. Miután a városnak a Ganz-féle villamossági részvénytársasággal kötött és jogerős üzemviteli bérszerződés 7. §-a értelmében a közvilágítási és távvezetéki összes berendezéshez szükséges tőkét a városnak kell beszerezni, s a városnak saját vagyonából rendelkezésre áll a bányakárpótlási alap, melyet az államkincstárral kötött egyezség értelmében »a városi közigazgatás javítására, másodsorban városi iparok létesítésére és fejlesztésére vagy városi beruházási kiadások fedezésére fog fordítani* és igy a szükséges tőkének valamely pénzintézettől való beszerzésével járó utánjárástól, tetemes bekebelezési költségektől kincstári illeték fizetéstől, a város ingatlanainak szakértővel való megbecslésének magas költségeitől s az ingatlanoknak jelzálogi- lag való lekötésétől megvan kiméivé, mert a sajátjából ad kölcsön ; az 1886. évi XXII. t. ez. 59. §-a értelmében elrend-'t névszerinti szavazás után képviselőtestület a tanács és tis2tiügyész, továbbá a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján egyhangúi* határozatképen kimondotta, hogy Felsőbánya város a városi villamos közvilágítási teljes berendezéshez szükséges s a Ganz-féle villamosság? részvénytársaságnak kiadandó kölcsönt, mely 1|35000 korona összegben állápittatott meg, a városi bányakárpótlási alaptól veszi fői s a kölcsönt a Ganz féle részvénytársaság bér gyanánt 50 éves amor- tisatióval törleszti oly módon, hogy kamat fejében 4 5 %-ot, tehát annyit, amennyit az alap eddig jövedelmezett, tőketörlesztés fejében 0 5 °/o ot fizet, mely °/o összege 50 év alatt 5°/o os kamatozás mellett a tőkésitett kamatokkal nemcsak hogy a 135000 korona kölcsöntőkét magától lefizeti, hanem mintegy 10000 korona vagyon- szaporulatot fog létrehozni. Az 5°/0 kamatot a tőketörlesztési betétekhez a felsőbányái takarék- pénztár a városnak a művelet egész tartamára biztosította. A bányakárpótlási alap vagyona a magyar országos központi takarékpénztár 45 °/o-os papírjaiban lévén elhelyezve, a kölcsönösszeg papirokbani névértéke és a heváltásnál a tényleges árfolyam esetleges különbözete a várost terheli ugyan, azonban az a beruházási tőkéhez fog csatoltatni, nemkülönben a kölcsönösszeg folyósításától kezdve az Üzletszerű áramszolgáltatás napjáig esetleg esedékessé váló kamat és törlesztési részlet is, s a részvénytársaság ezek után is fizeti a varosnak a bérszerződes tartama alatt bér gyanánt a megfelelő annuitási összeget. 120. A vendéglő építési kölcsön tárgyában a belügyminisztérium jóváhagyását közlő főispáni leiratot közgyűlés tudomásul vette. 121. A piaci I —IV. sz. kőboltra közgyűlés uj árverést tűzött ki, miután Róth Mihály ajánlattevő közgyűlés a bér megállapítását nem fogadta el. 122. A jóváhagyott hordár és bérszolga- iparról szóló szabályrendelet kihirdettetett. 123. Terbán Vaszali és társának a tölgyliget megvételére vonatkozó ajánlatát közgyűlés elvben elfogadta s a törvény értelmében az ügy tárgyalására uj határnapot tűzött ki. 124. Lőrincz Mátyásnak közgyűlés a föld tér dijat elengedte s annak fejében az ingatlana előtt elterülő árok tisztántántartására s kerité építésére utasította. A felsőbányái muzeum és a város nagyjai. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur! Örömmel olvastam a »Felsőbányái Hir lap«-ban, hogy a város múzeuma részére érte kés adományokat küldött Szmik Antal főmérnö és neje. Szükségét látom annak, hogy mindé városnak legyen meg a múltjából és történe emlékéből álló ereklye gyűjteménye. Ezekből a város fiai megtanulják ismerr a múltat, megtanulják tisztelni a régi idők jele seit s ezek buzgalmából, nemes törekvéseibe példát és erőt merítve, kitartással és lelkese déssel szolgálják a jövendőt. »Átmenetileg* minden tárgy értékes, arr a muzeum részére megszerezhető. A szorosan nem helyi vonatkozású tárgj alkalom adtán elcserélhető, vagy értékesíthet helyi vonatkozású emléktárgyakért, vagy egyé olyan értékekért, amik a kis város helyi érdek gyűjteményének fejlesztéséhez járulnak. Én például megvallom, Felsőbányán nr gyobb becset tulajdonítanék Abrahám Feren 60 évig .volt tanító áldásos működésére emle keztető ereklyéknek (arckép, életleirás, netái jegyzetei a kertészetből, gyógyászatból, fii ve szetből, stb. stb.), mint II. József fésűjénél Habár ez sokkal többet ér, mint Felsőbányá sokan gondolják. Ezzel én azt akarom mondani, hogy ni gyón szükséges, a városi muzeum gyűjtenie nyébe össze hordani mindazokat az emlékeke amik a város múltjáról beszélnek. Amik a v; ros közéletében működött, vagy Felsőbányá született, onnan elszármazott és a nagyvilágba jelentékeny szerepet betöltött egyének életét e működése eredményét feltüntetik. így például, az ilyen férfiaknak meg ke lene szereznie az arcképét, életleirását. Az arc képeket a falakra kifüggesztve szemlélhetőv tenni. Az életleirásukra vonatkozó adatok; pedig külön életrajzok tára címen, egyéner Föl és alá. Hegyi utón szakadatlan Járnak kelnek á kocsik, Egyik gyorsan lefelé fut, Másik felkapaszkodik. Egyik kocsi vidám, fürge, Messze hangzik a zaja, Másik kocsi nehéz, lassú, Sok a gondja, a baja. Mindenikre egyenlően Süt a déli napsugár, Fényből mégis csak egyik kap, A másik bús árnyba' jár. Egyik lejut a völgyekbe, Másik a hegyosiícson áll, A sok közül melyik ér célt És nyugalmat hol talál Dalmady Győző. Deák Ferenc kéme. Irta : Csoór Gáspár. A szentlászlói emeletes kastély parkjába egymásután perdül be a sok csengős, négyes fogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a köny- nyü, agyagfutó bricskából. A Deák-had — Tárnokból, Kehidáról, Egerszegről. György, Lajos, József az ismertebbek. Még egy, aki kivállik a famíliából, bár fél fejjel kisebb a többinél, de mégis nagyobb valamennyinél: egész ország szeme függ rajta, hite, reménye kiséri minden léptét ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Ferencnek. De hát most nem politizálni jöttek az urak. Husvét másodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a família legidősebb tagjának van szentelve. Deák Klárának, Oszterlüber József feleségének. Hozzája száll e napon vendégségbe az egész família, hetedhét vármegyéből. A politika irányában hát hasztalan szimatol, bujkál és fülel most az urak közt az a karcsú szalongavallér, aki hívatlanul is legelsőnek érkezet a házhoz. Fiiess ur ez a barna legény bécsi indigens. Az ördög se tudja miféle szél hordta ide ezt a németet ős Zala legrejtettebb zugába, a Deák-had göcseji fészkébe. Nem tudja ám nem is töri felette a fejét senki. A vendégnek mig tisztességesen viseli magát, nem néz itt a gyomrába senki. Még kezet is fog vele minden Deák, mikor elibük ment s édeskés mosolylyal segíti le őket a kocsiról Fiiess ur. — No György ur mi újság van Tárnokban ? — Hál Istennek, szépen érik a répám Fiiess ur. »Fliess ur« morog egy germán szakra- mentumot, aminek ez a jelentménye; egye meg a kukac a répádat, nem arra vagyok én kivácsi! Fiiess ur tudniillik a természetes dolgokkal nem törődik. Ö titkokat kutat, minden áron rejtélyes tüneteket, zúgást bugást: komplotot szimatol Göcsejben. Ezért küldték, ezért fizetik, erről kell neki jelentést tenni Bécsben. Mert Fliesz ur Bécsnek a spiónja, a Deákok, kiváltképen Deák Ferenc oldala mellé kirendelve. Olyan időket éltünk akkor, hogy fizetett Fiié; urakat küldözgettek felülről, még a Deák Ference házi tűzhelyébe is! Deák Ferenc egyszerre tisztában volt küldetéssel. — Ördögöt jött ez ide nyelvünket eltE nulni, földet venni, közzénk telepedni, ahog mondja. Spión ez a Fiiess ur, gyerekek, vigyá2 zatok előtte a nyelvetekre, még ha tréfálto is. Hej, tréfából sem szabad már magyarna lenni! A »gyerekek* (a Deák-család tagjai volta a Ferenc nyelvén) hamar bevették a haza bölcs intelmét s féléve már, hogy Fiiess ur köztü settenkedik, mégse hall egyebet tőlük, mini hogy szépen érik a répa, ragyát kapott a dohán hő ütötte Badacsony tőkéit, Sőt brúdert is itta Fiiess úrral, ölelgették, cirógatták: dicsérté, mily hamar megtanult magyarul, már égés pompásan el lehet vele diskurálni; faggattá mit csinálnak Bécsben, igaz-e, hogy a császá őfelségének egész héten náthája volt, hogy felséges császárné tizenkét hófehér paripát kapó prezentbe a török szultántól, hogy Smerling bt juszt növeszt és hogy Szent István tornyár aranykeresztet küldött a muszka cár? Fiiess ur kétségbe kezdett esni. Ha sok igy megy, még majd el is csapják! — No, majd az ebéd alatt! — reméni kedett. A pompás ebéd, a tüzes badacsony majd csak megnyitja a száját ezeknek a rejti lyes zalai sphinexeknek is. Majd csak kifecsef nek valamit. Várni és figyelni tehát! A Deák-had pediglen ott állja már köri a pipázó nagy tölgyfa asztalát. Asztalfőnél »Klái
