Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-11-06 / 23. szám
IXLII- évfolyam. S3, szä.m._ 1907T UNTovember 6, MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. Felelős szerkesztő : Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. ! Egyes szám ára 20 fillér. ) DR MOLDOVÁN FERENC ■STB+Iemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felső- S bányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Rákóczi! Egy esztendeje már, hogy a Nagy Fejedelem a magyar haza földjére visszatért. Az egész magyar nemzet öröm-mámora kisérte szentelt porát nagy útjában; élő fejedelem még nem vonult olyan diadal- utón, mint Rákóczi hamvai; temetés még nem volt soha olyan lelkesedéssel teljes, mint a magyar szabadság eszményképe-é! A kis rézkoporsóból szét áradt .valami mondhatlan varázs, mely minden magyar szivet rabul ejtett; a szabadság és függetlenség szomja, a magyar nagyság álma elfogott minden hazafit; az őszi bágyadt napsugár az elővarázsolt múlt ragyogó világát aranyozta be, de rá esett a nemzet nagyjainak lelkesült komoly arcára is, melyeken mintha a hazafias tetterő elszántsága tükröződött volna! Milyen szép volt látni a magyar nemzet szine-javát egy fényes tömegben, azokat, kik az ország sorsát intézik, a kik hazaszeretetének hőfokán múlik önvéreinek boldogsága, vagy pusztulása, és a magyar nép válogatott lovas hadát, melynek kardja küzdésre készen áll! A testi és szellemi erő fenséges összefoglalásában a nemzet erejét juttatta érvényre, s fohász fakadt fel a keblekből, hogy Rákóczi szelleme szállja meg mindazokat, kik az ünnepi köntöst levetve szétoszolnak a magas palotákban, folytatni az országboldogitó munkát, hogy külső magyar disz nélkül szivükben maradjanak magyarok! Azóta egy év telt el; Rákóczi porai ott pihennek a kassai székesegyházban; a sok évszázad művészetével alkotott egyház méltó othona a fejedelmi hamvaknak, de váljon, Magyarország méltó a hazahozott bujdosó fejedelemhez? Az a lázas lelkesedés, hogy a szabadság és függetlenség symbolumát itthon lássuk s követendő példának álljon minden magyar szemében, nem oszlott e el a sírbolt ajtajának becsapódásával? Az elmúlt egy év története mintha felelne ezen kérdésekre! Szomorú a válasz! A szabadság és függetlenség szellemeszár- nya-szegetten vergődik az alkuvások és megalkuvások fojtott levegőjében, a haza boldogitásának vásárjában mintha az át- kos labanc-szellem orvul hóditana s meg- hodolnának azok, kik egy éve a nagy fogadalmak hevével kisérték Rákóczi koporsóját ! Talán felednek is már nagy Fejedelem ! Az egy éve lobogó lelkesedést az évfordulón nem is szítják a nemzet fiai között, az akkor összegyülemlett akarat-erőt nem acélozzák a visszaemlékezés felújításával! Azért ne fájjon neked, hogy haza hozták hamvaidat s világot bámulatba ejtő pompával fényes sírboltba zárták, de nagy szellemed megértetlenül és követetlenül bolyong! Hiszen ismered a magyar állha- tatlanságát! Hány könnyet ejtettél, mikor az árulók sorban elpároltak tőled! Ismered fellobbanó lelkesedésük pusztító erejét, de a hosszú fárasztó alkotásban kimerülő s elernyedő gyöngeséguket is! Ne pihenj tehát Nagy Rákóczi! A haza földje még' ugy’ seuTTíoz neked édes nyugodt álmokat. A nagy hazafiak nem jól vetették meg a szabadság s függetlenség ágyát, melyhez szokva voltál, melyért kibujdostál ! Szellemed szárnycsapásaival verd fel az egy évvel ezelőtt Téged követő fényes had lelkiismeretét, hogy ne tévelyeg- jenek, ne alkudozzanak. Verd el a kisértő sast, mely ragadozó telhetetlenségében legszentebb jogainkat az élethez, a boldoguláshoz kettős csőrével mardossa! Vezesd őket a vérnélküli harcban mint egykor vitézeidet, hogy a lelankadt »Pro patria et libertate« zászlód a szabadság, függetlenség levegőjében fennen lobogjon! Dr. Moldován Ferenc. A lilsini fii. H. teiplom ntlyriisi imiéé- tii tervezete. — Irta: Szmik Antal igazgató-mérnök. — Felsőbánya városának róm. kath. temploma egyik kiváló nevezetességét képezi; tagozati elrendezése és méreteinek aránya lebilincseli a nézőt, mig belsejének festményei s berendezésének egyes tárgyai művészi kezek alkotásai lévén, áhitatos gyönyörűséget keltenek. A templom a múlt század derekán épült s igy mintegy félszázada áll fenn. Ez egy kiváló építészeti alkotásnál ugyan nem nagy idő, de, sajnos, e szép templomnál mégis nagy kárt és pusztításokat okozott. Ma már e kiváló templom gyökeres és egységes művészi szellemtől irányított javítást és kiegészítést igényel, melylyel késlekedni nem szabad. Ha a létező bajokat alaposan megvizsgáljuk, úgy nyilvánvaló lesz, hogy azok három fő okból keletkeztek : 1) az építési anyag rósz minősége; 2) a javítási munkák hibás és felületes volta; 3) a templom rendszertelen gondozása. Ezen bajok közül egy is elég volna arra, hogy végzetes következményekkel járjon; de e nevezetes műalkotásnál, hol anyagi eszközök bőségesen álltak rendelkezésre, a mulasztások egyre-másra következtek; és bár a templomban többször végeztek nagy arányú, sok költséget igénylő helyreállítási munkálatokat, azok eredménynyel nem jártak: mert az egyenlőtlen sülyedés folytán az alapfalak megrepedtek s a hibás tetőszerkezet következtében a faiak teljesen átázván, a vakolat és ezzel a művészet nagy kárára: a becses falfestmények is jó részben tönkre mentek. Az tagadhatatlan, hogy Felsőbányán jó építkezési anyaghoz jutni nehéz, mert a terméskő arra nem alkalmas, mészkő pedig nem fordulván elő, faragott-kő céljaira csak homok-kő használható, amelyet pedig az idő viszontagságai hamar tönkre tesznek, téglaégetésre teljesen alkalmas agyag szintén nem fordul elő, végül tartós vakolatnak megfelelő mész szintén nehezen lévén kapható, beláthatjuk, hogy úgy az építkezésnél, mint a javításoknál e nagy nehézségekkel kellett volna megküzdeni, de ez, sajnos, nem sikerült. Ma tehát e szép templom alapjában és minden tagjában beteg: azért tehát alapos, gyökeres, de legkivált egységes javításra van szüksége, melylyel késlekedni nem szabad. Évek Halottak estéjén. Minden évben van egy nap, mikor a keresztény világ kizarándokol a temetőkbe, felkeresi az elköltözöttek sirhantjait, virággal, fénnyel ad kifejezést kegyeletes érzéseinek. A lombja hullatott temető e napon virágos kertté válik, az ezernyi láng csillogóvá teszi a sötét végzet elkerülhetetlen tanyáit! A sajgó szívből imádság tör fel a szeretett elhunytakért s ilyenkor a temető fényének szétsugárzása mintha a feltámadás biztató glóriájával vonná körül a bánkódó vagy megtört embereket 1 A világ profán zaja itt halk suttogássá válik ; a meg hatottság és áhitat még a legkérgesebb szivüt is ellágyítja; hiszen mindenkinek van porla- dozó családtagja, kihez az életben szeretet fűzte s akinek nem volna, az könyörögjön, hogy a gyász messze elkerülje családját! A legnemesebb emberi érzések vezérlik ez estén az élőket a holtak országába. Mintha az idők múlása és az örök válás által alhalvá- nyodott szeretet uj erőre kapna a sirdombok között; a felizgatott képzelet vissza ragad elvesztett házi tűzhelybe, boldogságba, anyai ölelésébe, hitvesi karokba folytatásául annak, a mit a halál erőszakkal kettévágott. S a képzelet játékának könny az ára! Elbolyongok a temető utain, köszönés nélkül tova haladok jó barátaim, ismerőseim mellett; nem ismerem most őket; a halottakhoz jöttem, ez az este az övék, nem a világé; a hideg fejfákat nézem, itt is, ott is barát, ismerős nyugszik, a táncoló ezernyi láng úgy el kápráztat, mintha kikelnének alóluk a csendes emberek; látom arcvonásaikat, amint boldogan, megelégedetten, a fiatalság bájával, vagy az értettség komolyságával jártak-keltek az elevenek között. Visszaemlékszem ezer dologra, ami velük összeköttetésbe hozott, rég feledett emlékek cikkáznak át agyamon, szinte érzem közelségüket, mint ahogy valamikor velük találkoztam s beszéltem, amint köszöntek, amint nevettek! Azután a kápolnához érek; ájtatos zsolozsma hangjai szűrődnek ki a nagy tömeg között, térdelve könyörögnek a holtakért az emberek s könyörögnek a maguk életéért az Istenhez ; a halálfélelem itt a csönd birodalmában megrázza őket, üldözi a rettegőket a haldoklók eltorzult arca, kiknek szemeit ők fogták be, az az élet kínos vergődésének emléke a halál csontszoritása alatt 1 Tudják, hogy ez a végzet őket ts utoléri, azért a ragaszkodás az élethez, a boldog jelen, vagy a bűnös öntudat, a testben viselt kór Istenhez fordítja az emberek szemeit; a pap áldása után megkönnyebbülve oszlanak szét a temetőben. A pompásan kivilágított sírok közzül menekülök homályosabb helyre ; bánt a világias luxus: a salonból kicipelt girandulok, vakító üveg golyók, színes lámpák, lobogó borszesz lángok sértik kegyeletemet; itt, hol szegény paraszt és gazdag ur egyformán porlad, hol a halál megszüntet minden külömbséget, a mit az élet teremtett, a jómód hivalkodó nyilvánulá- sát látva bosszankodom, hogy az emberek gyógyithatlan hiúsága még a bánattal telt áhitat óráiban is a halál kérlelhetlen hatalmával kacérkodik ! Fölkeresem a szegényebb néposztály egyszerű sírjait, melyeknek gyér világossága az élet változatos tragédiáit megdöbbentően kiemeli. Emitt egy zokogó özvegy apró gyertyácskákat kutat ki kosarából, bedugja a sirdomb földjébe, azután egy kis őszi rózsa csokrot vesz elő, elárvult házudvarának féltetten őrzött utolsó díszét, s a keresztre köti, könnyei némán foly- dogálnak a hideg földre. Tovább leány ül egy sirdombon, fásultan bámul annak a három gyertyának fényébe, a mit az előbb gyújtott H Dl ÚTIT I? női férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete. . ÍULDL L. Céű újonnan berendezett „Kegyelet" temetkezési intézete. ^(ezelőtt: HANZULOViTS K. és FIA)0 szolid bevásárlási hely.— Figyelmes kiszolgálás. Felsőbányán (Aiapittatott: 1850. évben)
