Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-07-31 / 16. szám
16. széim.. 1907*- Juli-ias 31, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévbe Ő korofia, Egyes szám ára 20 fillér. H Hirdetések és előfizetések • Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. .:! A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. ; -----HI RDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Turisták gyűlése. «•Mióta a Magyarországi Kárpát Egyesü- leHCeleli Kárpátok Osztályának Gutinvidéki „»"Választmánya ezelőtt tiz évvel itt megalakult, azóta mindig több és több nyaraló és turista keresi fel városunk tündérszép vidékét, hogy itt megrongált idegzetét helyreállítsa és gyönyörködjék a természet páratlan szépségeiben. Élénk az élet igy nyáron át Felsőbányán, egymást érik a szórakoztató társas kirándulások a környék kiválóbb szépségű pontjaira: a Bódi-tóhoz, a Feketehegyre, a Gulinra slb, sőt egyszer-máskor a szórakozás mellett mulattatva oktató társaságban is van részünk, midőn egyik-másik turista- társaság itten tartja a maga gyűlését. Ilyen élvezetben volt részünk e hó 2l-én is, midőn a M. 0. K. E. Keleti Kárpátok osztálya tartotta itten XXX. évi jubiláns közgyűlését a város tanácstermében Siegmeth Károly lovag, ügyvivő alel nők elnöklete mellett. Az érdekes és tanulságos gyűlésről alábbi részletes tudósításunkban számolunk be: Jelen '.voltak: Burger Izsó osztálytitkár, Strasszer Sándor osztáiyjegyző ; a gutini választmány részéről: Szabó Adolf elnök, Farkas Jenő ügyv. alelnök, Baumerth Károly II. aleinök, Pap Márton titkár, Münnich Sándor muzeumőr, Háder Ferenc pénztárnok, Neubauer Ferenc, Mikola A. Gyula, Likker Károly, Nagy Lajos, dr. Csausz Károly, Bernovits Emil, Spáczay Gyula, dr. Szokol Pál választm. tagok, Pály Ede, Diamand Károly r. tagok, Farkas Sándor, Kárpáti Endre, 1. Ember Károly, Márton Sándor, dr. Mosdóssy Imre, Köhler János, Hoffbauer Henrich, Berecz Dezső, Imre Károly, dr. Mol- dován Ferenc, Vagányi Kálmán, Spiegelhalter Lajos, Brettschneider Béla, Szokol Edgár, Tury István, Kováts Olivér, Török Lajos, Mátray Lajos, Nagy Ernő, özv. Gábor Józsefné, Kárpáti Endréné, Holéczy Sándorné, Strasszer Sándorné, Pap Mártonná, Siegmeth Irma, Moldován Anna, Báthy Juliska, Nagy Lenke, Jékly Irén, Klausz Katalin és Miskoiczy Camilla vendégek. Siegmeth Károly elnök üdvözölve a nagy számban megjelent tagokat és vendégeket, megnyitotta a Keleti Kárpátok Osztályának XXX. közgyűlését s átadta a szót Farkas Jenőnek, Felsőbánya sz. kir. r. t. város polgármesterének. Farkas Jenő polgármester a város nevében meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést, üdvözölte annak érdemdús elnökét, Siegmeth Károlyt, továbbá Burger Izsó főmérnököt, az osztály titkárát, Strasszer Sándor tanárt, az osztály jegyzőjét s különösen szívességgel emlékezett meg Hoffbauer Henrich őrnagyról, ki a távoli Kolomeából jött, hogy a gyűlésen részt ve- I hessen. Kívánta, hogy érezzék jól magukat a i vendégek Felsőbányán s szavait »Sok szerencsét!« bányász üdvözlettel végezte. Először felolvastatott az előző közgyűlés jegyzőkönyve, mi tudomásul vétetett s hitelesíttetett. Elnök a jkönyv hitelesítésére Baumerth Károly bányatanácsost és Nagy Lajos ev. ref. lelkészt kérte fel. Burger Izsó titkár felolvasta az osztálynak 1906—7. évről szóló évi jelentését; tudomásul vétetett a közgyűlés a jelentés alapján Pap Márton indítványára hálás köszönetét mondott Siegmeth Károly ügyvivő alelnöknek, ki vetített képekkel kisért előadásaival Magyarország szépségeit ismerteti nemcsak itthon, hanem külföldön is. Elismerését fejezte ki továbbá a 10. évét ünneplő Gutin vidéki választmánynak s különösen ügybuzgó lelkes és tevékeny ügyvivő alelnökének, Farkas Jenő polgármesternek. A közgyűlés Siegmeth Károly indítványára elhatározta, hogy Farkas Jenő polgármester kiváló érdemeinek elismeréséül s azok megörökítésére a Magúra tetejéről a gutini menedékház felé vezető uj utat Farkas Jenő utjának nevezi el. — Farkas Jenő köszönetét mondott a kitüntetésért. Az Aggteleki barlang bizottság jelentése tudomásul vétetett. Az 1906. évről szóló pénztári jelentés szintén tudomásul vétetett s Mildner Ferencz pénztárosnak köszönet mellett a felmentvény megadatott. Siegmeth Károly bemutatta a lembergi Skix társaság levelét, amelyben az értesítette, hogy a Hoverla menedékház a hó alatt össze- roskadt. Siegmeth ennek alapján megvizsgáltatta a menedékházat, intézkedett annak javíttatása iránt s a 383 K 04 f-ben megállapított javítási költségeket utalványozta, tudomásul vétetett. Siegmeth Károly elnök előadta továbbá, hogy Terebesi főerdész‘jelentése szerint a Po- piván menedékház még sokkal rosszabb állapotban van s ennek a régi méretekben való helyreállítása 1600 K-ba kerülne. A méretek szűkítésével a költséget csökkenteni lehetne. A közgyűlés felhatalmazta Siegmeth Károly ügyvivő alelnököt, hogy f. év augusztusában összehívja a Máramarosi választmányt s az határozzon ez ügyben. Siegmeth Károly előadta, hogy a Kel. Kárpát Osztály a 80-as években kiadott egy útmutatót, ez azonban már sok tekintetben elavult s igy egy újabbnak a kiadása vált szükségessé. — A közgyűlés felhatalmazta a központi választmányt, hogy az uj útmutatót lehetőleg még a jövő tavaszon adja ki. Siegmeth Károly előadta, hogy Kassán a helyi turistika emelésére, jelesen kirándulások rendezésére óhajtandó volna többek érdeklődése folytán a Keleti Kárpát-Osztály kebelén belül bizottságot alakítani. — A közgyűlés határozatiig kimondta, hogy Kassán kirándulásokat rendező bizottságot alakit s megválasztotta elnökéül: Dr. Eöttevényi Nagy Olivér, jogakadémiai tanárt, titkárául: Malaszt Ferencz polgári- iskolai igazgatót s tagjaiul: Egelszeder Jánost, Kieselbach Gyulát, Dr. Kosztka Józsefet, Maue- rer Rezsőt és Strasser Sándort. Siegmeth Károly fontos faktornak tüntetve fel a diákkirándulásokat a turistika terén, előadta, hogy az osztrák vasutak újabban az osztrák államvasutakon a nép és polgári iskolák kirándulásainál az 50%-os kedvezményen kívül megengedték, hogy 2—2 tiz éven aluli diák egy féljeggyel, 10 növendék után pedig egy szegényebb sorsú tanuló ingyen utazhatik. Óhajtandó volna, hogy a meglevő 50°|0-os A szabadban.- Irta: KÁRPÁTI ENDR E. A guttini kirándulás tehát megtörtént szerencsésen . . . azaz mégsem egészen szerencsésen, mert az abban résztvevők hóttfáradtan, összetörve érkeztek vissza. Nem is csuda! Egy 4 — 5 órai gyilkos utón való kocsikázást, utána másfélórai gyaloglást egy nap alatt kétszer végigcsinálni még a legjobb gyaloglót, legedzettebb embert is próbára teszi. Pedig mi nem számíthatjuk magunkat azok közé ... nem sokat adunk a mozgásra, a szabadban való járás-kelésre, ami pedig még fontosabb testi erőnk biztosítására, mint a jó táplálkozás. Rendesen elvégezzük napi dolgunkat, az után ellátogatunk egyik-másik ismerősünkhöz, jóbarátunkhoz, mi a férfiak meg a kaszinóban. Ez a pár száz lépés a mi napi mozgásunk. Természetes tehát, hogy, ha ilyen nagyobbszabásu kirándulás esik, napokig nyögjük a fáradságot . . , meg ott a kocsi, az ellötyögtet bennünket. Nem igy tettünk mi akkor . . . régen ! A tavaszi, meg nyári napokon lépten-nyo- mon találkoztunk egy-egy gyalogló társasággal. A májusi reggeleken el nem engedte volna a fiatalság, hogy a Hegyeshegyhöz ki ne ránduljon. Reggel, még szürkületkor, sokszor majdnem dideregve siettünk oda, hogy egy-egy pohár jéghideg vizet igyunk éhgyomorra. És alig volt nap, hogy egy-egy család, egy-egy társaság kirándulást ne rendezett volna. Most is fülembe cseng a különféle kiránduló helyeken fölhangzó dal, lárma, sikongálás . . . Látom a fiatalság sürgését-forgását . . . Látom a kedves jó mamák mosolygó arczát, amint gyermekeik vidám hanezurozásában gyönyörködtek... Óit állnak előttem az öreg bácsik is, amint a szilaj jókedvvel irányozni ügyekeztek és, ha kellett, a hámból ki-kirugó fiatalságot komoly szempillantásaikkal jó útra terelték . . , Ha a kirándulás bátyus volt: este felé letelepedett a társaság a százados fák alá. . . . Lassankint napfényre kerültek a hátikosarak titkai, és a fürge, zsizsikszemü leánysereg megindult a megrakott tányérokkal, foszlós kenyérrel, a szűk nyakú, de annál tartalmasabb palaczkokkal és éles szemekkel kikémlelték, hogy kit kínáljanak meg a czubákkal, kinek maradjon a szárnya, meg a háta. Mert a kínálásban nagy mesterek a felsöbányaiak! Egy ideig megszűnt a zaj. A magyar ember, mikor eszik, nem beszél . . . hogy később annál zajosabban törjön ki a jókedv, az élezelödés, a dal. öreg este került csak haza a kiránduló sereg. És egy ilyen kirándulás alkalmával a bejárt ut, a játék, a futás-lótás fölért egy 3 —4 órai gyaloglással. És nem fáradtunk el, frissek voltunk másnap.; csak azon tűnődtünk, hogy mikor, kikkel és hová ránduljunk ismét ki. Mert egy-egy ilyen kirándulás ... az a fektelen, semmitől, senkitől nem korlátolt jókedv ... a fejlődő természet szemlélése ... a madarak éneke . . . meg az a hatalmas étvágy, mellyel a kedves kezek- nyujtotta uzsonnánkat elköltöttük, felejthetetlen emléket hagyott a kirándulók lelkében. Most ha úgy messze, a hegyek között egy nagyobb társasággal találkoznánk, még meg is botránkoznánk rajta, hogy miért gyalogolnak azok, mikor ott a kocsi, elviszi az őket akár- hová. De nincs sehol . . . még a közelebbi kiránduló helyeken sincs élet . . . csöndes az árok . . . csöndes a borkút, az él . . . csöndes minden . . . csak a Petöfi-ligetben van némi zaj . . . ide rán- dul ki a fiatalság ... az öregek meg estefelé utánuk néznek. Már etekintetben a német sokkal okosabban cselekszik. Csak az a kár, hogy mig azoktól oly sok törvényt, rosszabbnál-rosszabb szokást szívesen átvettünk, meghonosítottunk; az említett szokásáról alig tudunk valamit, vagy nem is akarunk tudni. A német a hét 6 napját reggeltől estig munkában tölti; szegény, gazdag egyaránt. Nap közben üres a város, mintha kihalt volna; még az asszonynépség is kora reggel járja el járni- valóját. Csupán reggel, a munka kezdete előtt, meg délben 12-től 1 óráig, no meg este 6 órakor telik meg az utcza. Ilyenkor a város óriási méhkashoz hasonlít : van zugás, vidám nevetés, ide-oda futkosás . . . mindenki ügyekszik, hogy azt a kis időt — főleg 12-töl 1-ig — mennél inkább hasznára forditsa, tüdejét a tiszta levegőn H. RIEDL E. ■V* (ezelőtt: HANZULOVITS K. és női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete. Cég újonnan berendezett „Kegyelet" temetkezési intézete. fia) a szolid bevásárlási hely. — Figyelmes kiszolgálás. Felsőbányán (Alapittatott: 1850. évben)
