Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-07-17 / 15. szám
Felsőbányái Hírlap falábán az egész berendezés beható megszemléléséből a szigetelési ellenállás és feszültség — veszteség méréséből áll. A szigeteltség mininuma képen követeltetni fog, hogy a normális üzemfeszültség mellett egyik vezetőből a másikba, vagy a vezetőkből a földbe minden vezetékki- ágazásból több, mint egy miili-ampere áram nemehessen. A berendezés teljes megterhelése mellett 5 °|0-nál nagyobb feszültség esések nem engedhetők meg. — A berendezés üzemképességének meghatározására az üzemvezetőség az összes lámpák és készülékek egy fél óráig való bekapcsolását követelheti. (9. §.) Ha a berendezés rendben találtatott, akkor az üzemvezetőség alkalmazottja a berendezést a városi hálózathoz kapcsolja s a rendes üzemnek átadja. (10. §.) Az üzemvezetőségnek joga van bármely kapcsolt berendezést időnkint ellenőrizni. (11. §.) Valamely berendezés ellenőrzése, felülvizsgálata és bekapcsolása által az üzemvezetőség a vállalkozó munkájáért semmi felelősséget nem vesz magára. (15. §.) A nagybányai elektromos mű üzemvezetősége a 9. §-ban előirt felülvizsgálatot mindama fogyasztó berendezéseknél, amelyek az elektromos áram szolgáltatás megkezdésének napjáig bejelentettek, díjmentesen köteles teljesíteni. Ettől kezdve azonban a nagybányai elektromos mű pénztárába a bejelentéssel egyidejűleg a következő felülvizsgálati dijak fizetendők: 1—5 lámpával biró berendezéseknél 2 K, 6—20 lámpa után 5 K, 21—50 lámpa után 10 K, 51 — 100 lámpa után 15 K. Ezenkívül 50 lámpánként 5 K-val több. Vegyesen izzó és iv- lámpákat és motorokat tartalmazó berendezéseknél minden ivlámpa és motor csak egy-egy izzólámpának vétetik. Tisztán ivlámpa berendezésnél minden ivlámpa egy-egy izzólámpa számot tesz. — Tisztán motor berendezéseknél a következő felülvizsgálati dijak fizetendők: 1 motorral biró berendezésnél 5 K, minden további motorért 2 K-val több. (16. §.) A nagybányai elektromos mű a város területén minden jelentkezőnek szolgáltat áramot, de oly helyekre, amelyek a városi vezetéktől 100 m.-nél távolabbra esnek, csak oly feltétel alatt, ha a fogyasztó 3 éven át minden 10 m. uj vezetékre 20 K évi fogyasztást biztosit. (17. §.) A nagybányai telep világítási célokra 105 volt, motorikus célokra 150—3000 voltos három fázisú váltakozó áramot szolgáltat. (19. §) Ha a fogyasztó az áramot nem használná, vagy egy évi áramszükséglete 5 lámpánál többel biró berendezésnél a 200 heklowattórát el nem érné, az elektromos műnek joga van a tulajdonát képező áramórát a fél költségére leszereltetni és az áramszolgáltatást, amennyiben külön egyezség létre nem jönne, megszüntetni. (20. §) A csatlakozó vezetéket a fogyasztó telke határáig vagy innen a házi fővezetéket az áramóráig, ha az a telek határától 50 m.-nél távolabb nincs az elektromos mű saját költségén készíti. (22. §.) Az áramórák díjmentesek, azonban egyszer s mindenkorra az áramóráért 10 K, a főbizto- sitókért szintén 10 K fizetendő. (23. §.) Ha a fogyasztó az áram szolgálatában zavarokat idézne elő, a fogyasztás betiltható, esetleg az egész berendezés azonnal kikapcsolható a hálózatból. (27. §.) Nem is csoda; ki ment volna önként, jó kedvvel a kész veszedelembe. A hadvezér egy fiatal tisztet komandiro- zott a nehéz útra. — No, mit hozott? Mit tart kezében? Adja ide! — szólt a herceg, a belépő tiszthez. — Bocsánat, fenség, a hadvezér ur parancsára jöttem, hogy . . . hogy ... a napiparancsot . . . nem tudjuk elolvasni — makogta ijedten a tiszt. — Ezer menykő! ... Az én parancsomat nem tudják elolvasni! . . . Millió bomba! . . . Majd megmondom én azoknak az uraknak, hogy miért nem tudják elolvasni!... Egész éjjel lumpolnak és másnap reggel, mikor szolgálatra mennek, hályog van szemükön. Az ördögbe is ! . . . Szép mulatság ez 1 . . . Majd adok én nekik ! . . . Menjen az ablakhoz, nyissa ki az iratot és olvassa el! A fiatal tiszt kétségbeesve bontogatta az iratot, melyet már ott künn is többször át meg átböngészett, de elolvasni nem tudta. A herceg, mint egy felbőszült oroszlán, melléje állt és szemeivel majd fölnyársalta a szegény tisztet. A tiszt homlokáról öreg csöppökben hullott a verejték . . . egy idő múlva elszántan fölsóhajtott: — Fenség, nem tudom elolvasni. — Ezermillió bomba! Nem tudja elolvasni ? . .. hadnagy és nem tud olvasni!. .. Vedd a pangétot, majd káplárod megtanít olvasni!... Add ide azt az iratot! — kiáltott a herceg magánkívül és bősz haraggal kikapta a tiszt kezéből az iratot. Erre az ablakhoz ment, szétsimitotta az egészen összegyűrt lapot, hogy majd ő elolvassa. A fogyasztott áram havonkint utólag fizetendő. — (28. §.) A magánosok számára szolgáló elektromos áram egyságára világítási célokra hektowattó- ránként (száz wattonkint és óránkint) 6 (hat) fillér. — A csekély áramfogyasztásu fémszálas izzólámpáknak közhasználatúvá váltával a hek- towatt óránkinti egységár 7 (hét) fillérre emelkedik. 500 órán felüli évi fogyasztásnál az egységár 5 (öt) fillér az 500 órán felül. (29 §.) Az üzemvezetőség a felekkel általány szerződést is köthet, vagy az említett egységáraknál kedvezőbb egységárakat is engedélyezhet. (31. §.) Motorok hajtására, vagy más ipari célokra az áram egységára hektowattóránként 3 fillér, 1000 órán felüli évi többletért 2 fillér. (32. §.) A Felsőbánya város számára tervezett világítási berendezés költségvetésének fő összegezése a következő: 1. Primér vezeték 5230 50 K. 2. Transzformátorok 12,957T2 K. 3. Sze- kudér vezeték 8976 33 K, 4., Közvilágítási berendezés 8861 83 K. 5. Védőberendezések 1450 K. 6. Oszlopok 6309 K. 7. Árammérő órák 9360 K. 8. Csatlakozások 3600 K. 9. Csomagolás, szállítás és fuvarozás 6100 K. 10. Szerelés 16,000 K. Ellenőrző készülékek 1680 K. Összesen: 80,515'78 K. Nagybánya és Felsőbánya közötti távvezeték 49,212 04 K. Végösz- szeg 129,727 82 K. A fa transzformátorok helyett vas transzformátorok és vasoszlopok beállításával a költségtöbblet 4580 K lesz, ami, tekintve a tartósságban való nyereséget, sokkal célszerűbbnek mutatkozott, ennélfogva a közgyűlés a költség- vetést ezen csekély módosításai fogadta el. A tuberkulózis. A mai kor legborzalmasabb, legfélelmetesebb kórságáról : a tüdővészről van szó, arról a nyavalyáról, mely ádáz dühvei, féktelen szenvedelemmel támadja meg az embert és leveszi a lábáról, romba dönti, a végenyészetbe sodorja. A tuberkulózis az a betegség, mely észrevétlen, suttyomban jön, befészkeli magát az ember egészséges tüdejébe és őrli, fúrja, sorvasztja a szervezetet, mig teljesen hatalmába keríti áldozatát a kétségbeejtő vész, a rémes karjaiból nincs kivezető, ut — az egyedüli menekvés a halál. Magyarországon megdöbbentő statisztikák számolnak be a tüdővész nagymérvű elterjedéséről, hatalmas arányú elharapódzásáról. Egész Európában aránylag nálunk szedi legnagyobb számmal áldozatait a tuberkulózis, átlag 60,000 lélek pusztul el évente ebben a nyavalyában, s ez oly szokatlanul nagy numerus, hogy kétségbe ejt minden igazán érző, humánus gondolkozásu embert. Annyira fertőzött, miazmás a honi légkörünk, hogy uton-utfélén beleheljük, magunkba szívjuk a rémes baktériumokat, a halált rejtő mételyt, s csak akkor tudjuk meg, hogy a legrettentőbb betegség áldozatai lettünk, amikor a kórság már egészen belevette magát szervezetünkbe, megásta tüdőnkben borzalmas aknáját. Nem sikerült ugyan eddig megtalálni a helyes és célravezető orvosságot a tuberkulózis Kezdte pedig torokköszörülésen. Köszörülte a torkát egyszer . . . kétszer . . . háromszor, miközben gyilkos pillantásokat vetett hallgatójára . . . Köszörülte a torkát negyedszer is . . . de csak nem -szólt . . . pedig ugyancsak nézte az írást. — Ezer ménkű — kiál ltott hirtelen — nem azért írtam én ezt, hogy el is olvassam — és az iratot össze-vissza gyűrte, végre apró darabokra tépdeste és a kandalóba vetette. Most szelíd, jóságos arccal visszatért a tiszthez, barátságos hangon szólt. — Hadnagy ur, jónak látom rendeletemet élőszóval közölni és kiadta rendeletét. — Fogadja fenséged legalázatosabb köszö- netemet — szólt a rövid percek alatt közle- génynyé fokozott és ismét hadnagygyá nevezett tiszt és eltávozott. Tehát a herceg saját iratát sem tudta elolvasni ! És ez napjainkban is előfordul. Még pedig nemcsak hercegeknél, főuraknál, hanem igen-igen sok szegény embernél is. Némelyik azt tartja úri dolognak, hogy mennél idomta- lanabb, mennél olvashatatlanabb legyen betűje. A hivatalokban meg épen versenyre kelnek, hogy ki tudja nevét olvashatatlanabbul a paksométak alá Írni. De legtöbb baja van a betűszedőnek. Ha aztán az Írót interpellálja, rendesen ezt a választ kapja: »Én megtanultam írni, a szedő tanuljon meg olvasni.« Ez a nyomda filokszérája; és ez ellen nem használ semmi, még a szénkéneg sem. • Kárpáti Endre. gyógykezelésére, de a müveit világ nem nézte tétlen, karöltött kezekkel nagyarányú terjedését, megtett annyit, amennyit tehetett a kórság megakadályozására. Nálunk csupán az utolsó időben indult nagyobb szabású mozgalom a tüdővész féktelen elharapódzásának korlátozására, holott már régen szükségét érezte hazánk sok közhasznú dolog életbeléptetésének, áldásos újítások meghonosításának, miknek utján hathatósan védekezhetünk kíméletlen ellenségünkkel szemben. Rettentő mód könnyelműek voltunk, mikor közömbösen néztük a tuberkulózis pusztításait, igen gyámoltalanok, önönmagunknak ellenségei voltunk, mikor nem csináltunk semmit egészségünk, legdrágább kincsünk megóvására. Beláttuk idők folyamán, hogy menthetetlenül pusztulunk feltartóztathatlanul sülyedünk, esünk, ha csökönyösen haladunk a magunk utján és szabadjára eresztjük a legnagyobb veszedelmet, prédául odavetjük saját véreinket a telhetetlen Molochnak. A tisztaságra nagyobb ügyet kezdtünk vetni és hatósági rendelettel kötelezővé leltek téve valamennyi nyilvános helyen a köpő-csészék, mert tudvalevő, hogy a porrá száradt köpet utján leheljük be leginkább az ölő bacillusokaí. Nem- külömben gondoskodtunk a lakások (főleg a munkástanyák) tisztántartásáról. Megszületett hosszú vajúdás után az Erzsébet-szanatórium, mely kizárólag — díjtalanul — tüdővészes betegeket ápolnak, gyógykezelnek kiváló szeretettel, nagy gonddal. Jelenleg azon a ponton vagyunk, hogy az ország számos részében nép-szanatoriumok létesítésén fáradozunk. Ezek védőbástyái lennének a tuberkulózis elleni irtóhadjáratnak. Vajha mihamarabb megvalósulna a nemes, magasztos cél! Különfélék. Személyi hírek. Szőke Károly ny. honvéd- ezredes és neje Kelemen Katalin úrnő Herkules- fürdőről hosszabb ott időzés után hazaérkeztek. — Kárpáti Endre ny, felsőleányiskolai igazgató, lapunk kedvelt munkatársa Győrből, Siegmeth Károly lovag, ny. máv. igazgató-helyettes, Marsovszky Miklós máv. főfelügyelő és üzletvezető helyettes családjaikkal hosszabb tartózkodásra városunkba érkeztek. Bírói kinevezés. Ő felsége a király Füzessy Géza aljegyzőt a szatmári kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Kirándulás a Guttinra. (Emlékeztető.) A »Guttinvidéki választmány« 10 éves fennállása alkalmából a Keleti Kárpátok Osztálya XXX. közgyűlését f. hó 21-én, vasárnap nálunk tartja, a városháza tanácstermében. Ezzel kapcsolatban a Guttinvidéki választmány is közgyűlést tart, hol kedves meglepetésben lesz része valakinek. A sorrend a következő : 20-án, szombaton megérkezés, elszállásolás, vacsora étlap szerint a városi vendéglőben. Vasárnap, 21-én közgyűlés, délben 1 órakor kézebéd a városi vendéglőben, személyenkint félliter borral 3 K. Délután 4 órakor séta a Teréz-pihenőhöz. Este 8 órakor közös vacsora étlap szerint a városi vendéglőben. Hétfőn, 22-én indulás Felsőbányáról reggel 6 órakor kocsikon a Magurára és a Guttini menedékházig. Villásreggeli a Magurán, ebéd a menedékháznál. Délután 4 órakor indulás vissza Felsőbányára. Közös vacsora a vendéglőben. 23-án, reggel 7 órakor elutazás Nagybányára, a város megtekintése, séta a Széchenyi- ligetben. Elutazás d. e. 11 ó. 37 p. vagy d. u. 3 ó. 42 p.-kor Szatmár-felé. A közgyűlésre és kirándulásokra számosán jelentkeztek Farkas Jenő polgármesternél. Anyakönyvi kinevezések. Vármegyénk főispánja Kerekes László jegyzői Írnokot a nagy- peleskei, Sepsy Károly jegyzői Írnokot a csoma- közi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Munkaszünet a trafikokban. Wekerle Sándor pénzügyminiszter e hó 5-én rendeletet adott ki a trafikusokról. A rendelet kötelezővé teszi a vasárnapi munkaszünetet oiykép, hogy a kizárólagos dohányárusok vasárnap délután 3 órakor a trafikokat bezárják, a nem kizárólagos dohányárusok pedig főüzletükkel együtt d. e. 10 órakor. Szabályozza a rendelet a tőzsdebért is, mely az eddigi l '/o helyett fél százalék lesz. — Legközelebb Wekerle az okmánybélyeg és váltó utáni jutalék kérdését rendezi. Vettük a következő meghívót: Meghívó. A magyarláposi református egyház pénztára javára 1907-ik évi julius hó 28-án a sztojkai fürdő dísztermében zártkörű Anna bál tartatik, melyre címzettet és családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Belépő-dij: személyjegy 2 K, családjegy 6 Ív. Kezdete este 8 órakor. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak,
