Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-06-19 / 13. szám
-XII_ évfolyam. 13. slzéLxrx. XQO'T’. «Juni-US 19. BÁNYAI HÍRLAP TÁRSADALMI. KÖZGAZDASÁGI ES VEGYESTARTALMU LAP. t \ MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. . Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona ! Nagybányára, NáÁásy István könyv Egyes szám ára 20 fillér. í'l nyomdájába küldendők T , -4 r-v ">\ Hirdetések dte előfizetések ' A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimér Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Munka után. ^ . y, Tanulás és tanítás egyagái^tOn^gy és nehéz munka, nem csoda, ha megFaradnak benne, akik vele foglalkoznak s várják a nyugalom napjait, melyek uj erőt hozzanak számokra. A munka napjai megvannak számlálva, már-már itt van a végpont, mely egy esztendő határkövét jelzi a tudományok templomában. E határkőtől visszatekinteni s a végzett munka mennyiségét és minőségét számbavenni gyűlnek még össze e hónap végső napjaiban az arra hivatottak, hogy azután bezárják az 1906 —7. iskolai év történetét. Hogy a számadás némelyeknél örömöt, másoknál bánatot okoz, az nagyon természetes. „Méltó a munkás a maga jutalmára.“ A szorgalom, kitartás meghozza a maga édes gyümölcsét, de „aki gazt vetett, ocsut arat.“ Ha a mi kis körünkben visszatekintünk a lefolyt iskolai évre, örömmel kell megemlékeznünk arról, hogy annak munkáját káros körülmények nem szakították meg. Az utóbbi években hagyományossá lett járványos betegségek, melyek a gyermekhalandóságot oly ijesztő arányúvá emelték, szüneteltek s mi gátolta iskoláink vezetőit, hogy munkájokat sikerrel végezzék. Az egészségügy ezen kedvező állapotának előidézésében oroszlánrésze van vízvezetékünknek, melyet — sajnos — egynémely iskolában még most is nélkülözni vagyunk kénytelenek. Reméljük, hogy az általános eredmény a kedvező körülmények hatása alatt összes iskoláinkban meg fog felelni a követelményeknek s ha itt ott marad fenn némi kívánni való, szülők és tanítók meglelik annak magyarázatát s a jövőben egymás kölcsönös támogatásával igyekeznek egymás munkáját még sikeresebbé tenni. Nem tudjuk ez alkalommal a szülőknek elég hathatósan figyelmükbe ajánlani a gyermekeik előhaladása iránt való élénkebb érdeklődést, mert a tapasztalat azt bizonyitja, hogy amely családok tagjai ellenőrzik iskolába járó gyermekeiket, azoknak kebeléből kerülnek ki a mindnyájunk becsülésére méltó, kötelességtudó, munkás és szorgalmas emberek kik az élet folyton uehezülő viszonyai között mindig megállják helyöket és boldogulni tudnak azokkal szemben, kikre a család annak idején semmit sem gondolt többé, miután iskolába adta. Sokan, akik egy szerű sorsban élnek s gyermekeiknek is ily nt szánnak, semmibe sem veszik a tudományok alapelemeinek elsajátítását, pedig annak bármely társadalmi helyzetben élő embernél nagy fontossága van a későbbi érvényesülésre nézve. Maga az elemi tudás nem ad ugyan kenyeret senki kezébe, de megtanít gondolkozni s képessé tesz az önképzésre. E két dolog nélkül pedig ma már nem is veszik az embert emberszámba. Ha a legtöbb ember rossz anyagi helyzetének okát kutatjuk, legtöbbször arra fogunk rájönni, hogy ; az ilyenek azért nem haladnak elő semmiben, mert bár szorgalmasan dolgoznak, íárrActé munkájokban nem támogatja őket a helyes gondolkozás, aminek híján igen gyakran hiábavaló, sőt káros munkát végeznek. Nem érdeklődnek a kornak a legegyszerűbb munkakörben is érvényesülő haladás iránt s e miatt nincs munkájokban istenáldás. S mit szóljunk azokról, kik nem sajátították el már gyermekkorukban a szigorú kötelességtudást? Az ilyenekből lesznek a társadalom elégületlenei, akik megmérgezik úgy a magok, mint az embertársaik életét, mert munka nélkül akarnak élni, jogokat élvezni kötelességek nélkül . . . Minél gyakrabban érintkezik a család és iskola egymással, annál teljesebb és életre kihatóbb munkát végez az utóbbi s annál boldogabb egyéneket és családoka nevelhet a társadalom számára. Sajnos, e igyekezet útjában találjuk a nehéz megél hetési viszonyokat, melyek az embert oly kor egészen géppé aljasitják, mely addij dolgozik, mígnem elkopik, nem törődve nemesebb részének : a léleknek sorsával . . De kell lenni nehéz körülményeik da cára is ideális gondolkozásu embereknek akik megküzdve az akadályokkal, mindig szorosabbá igyekezzenek tenni a kapcsolatot a család és iskola között. Ezek eg; boldogabb jövőnek rakják le az alapját. Az erkölcsi nevelés — meglátszik — napjainkban kevésbé mutat fel megfelel eredményt, mint apáink idejében. Ennek i csak az lehet az oka, ami az előbb elmon dottaknak : hogy a család — tagjainak fo kozottab elfoglaltsága miatt %— kevesebbe törődik a gyermekekkel, mint régente. Az iskola a legtöbb tekintetben csal fél munkát végez, ha nem támogatja a csa Iád. A kölcsönös hatás érdekében, eg; jobb, boldogabb nemzedék nevelése véget tehát mindazon tényezőknek, melyek a nép nevelés ügyénél vezető, irányitó szerepe visznek, arra kell munkálniok, hogy legye; az iskola a családi élet folytatása, a csalá> pedig az iskolának hű segítőtársa. Dr Lovrich Gyula. J Nagybányának nagy halottja van. i város egyik legtekintélyesebb alakja. D Lovrich kincstári kerületi főorvos, Nagy bánya város takarékpénztárának igazgatójí a társadalomnak, a közéletnek egyik lelke és neraesszivü vezérférfia halt meg hirte len halállal hétfőn, junius 17-én. Az egész városban nagy megdöbbe néssel és mély részvéttel fogadták a le sújtó hirt, mely eleinte hihetetlennek Iái szott, hisz előtte való nap még rende Virág Sándor. (Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. Irta: dr. Kiss Rezső, a »Szigligeti Társaság« rendes tagja, Zenéjét összeállította Müller Ottó, az aradi színház karmestere. Az érzékiséget csiklandozó léha és tartalmatlan színdarabok között jól esik olyat olvasnunk, amely irányelveket fektet le s helytelen intézményeket ostorozva, az emberiség lelki világában az erkölcsi érzék fejlesztésére jótékonyan hat, amellett, hogy mulattat, egyszersmind a szivet nemesid. Ilyennek tartom én Virág Sándort, a dr. Kiss Rezső népszínművét. A magam egyéni kritikája ez. De ha előrebocsátom, hogy kedvetlenül fogtam hozzá a könyv elolvasásához s nem tudtam tőle addig megválni, mig végig nem olvastam, azt hiszem, hogy ez az egyéni meggyőződés némi jogcímet nyer arra, hogy az állala jónak ítélt munka szélesebb körben is elismerésre tarthasson számot. A szinmü tarlalma röviden a következő: Özvegy Virágnénak két fia van, az első házasságából származott Kabay Imre és a második férjétől való: Virág Sándor. Az előbbi dologkerülő, korhely parasztlegény, ki végre még váltóhamisításra is vetemedik, Sándor pedig szorgalmas, nemesszivíi gyermek, ki édes anyját bálványozásig szereti. Virágnénak még egy harmadik fia is van, aki plébános egy messzefekvő erdélyi faluban. Sándor szereti a Bedő János telkes gazda Julis leányál, de időközben besorozlak katonának Julis hűséges szeretettel várja a három esztendő letelését, hogy ha Sándor hazakerül a katonaságtól, egymáséi lehessenek Kabay Imre, az álnok mostohatestvér megirigyeli a szerelmesek boldogságát és a féltés ördögét igyekszik beplántálni a Julis szivébe, azt állitván, hogy a megesett Csinos Borcsa gyermekének az apja Virág Sándor . . . Ebből a pletykából származik a drámai bonyodalom. Sándor hazakerül a katonaságtól Édes anyjánál találja Csinos Borosát, aki sirva panaszolja szive nagy bánatát, hogy kis fia meghalt, most már ő is elmegy a faluból örökre. Sándor, aki családjával együtt jól ismeri a Csinos Borcsa esetének titkát, hogy a gyermeknek testvére, Pali, a plébános az atyja, vigasztalja a sze rencsétlen teremtést. Ezt a jelenetet megmutatja Julisnak Kabay Imre. A szerelmes leány most már elhiszi, hogy Sándornak csakugyan viszonya van Borosával. Kabay szintén jól tudja, hogy ez nem iga: mégis állítja, hogy Julist magának szerezze me feleségül. Virágné már el akarja árulni a pa fia titkát, hogy a szerelmesek boldogságát mej mentse, de Sándor nem engedi. Midőn ped Kabay szemtől szembe rágalmazza menyasszony előtt, felidulásában egy fejszével leüti a hitván testvért. a Sándort elitélik, börtönbe kerül. Hónapo telnek el, mialatt Julis, ki elhitte a Sándor csr podárságát, szerelmében csalódva, felesége les Kabay Imrének. Virág Sándor hazajön a börtönből. Me^ tudja, hogy Julis hűtlen lett hozzá és megátkozz őt. A szerencsétlen asszonyt annyira megrázz ez az eset, hogy lázas beteg lesz. Később meg bocsát ugyan neki Sándor, de a tudat, hog egymásé nem lehetnek, annyira elveszi kedvt az élettől, hogy az öngyilkosság gondolatávt kezd foglalkozni. Sötét szándékát végrehajtani indul, midő szembe jön vele atyja által a háztól elkergete férje, fegyverrel kezében. Kabay le akarja lőr Sándort és Julist, de lövése nem talál. Ezutá elrohan A csendőrök elakarják fogni, de ő reájol meg az üldöző népre is lövöldöz, mire egyi H. M E.-É női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) Jjjjjjj |j2j|]2Il Alapittatott: 1850. évben. Ulonnaii gjtjgg „IWtM“ ImM gjzá mm* Olcsó, jó és szolid bevásárlási hely
