Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-02 / 1. szám
Felsőbányái H i r i. ap író vizsgálatok a rk. elemi iskolákban. 21. Vá- 3si közgyűlés. Díszpolgári oklevél átadása Bau- lert Károlynak. 20. Szabó József egyházmegyei ínácsbiró kanonika vizitácziót tart a ref. egyházán. A Reismann-féle iparvágány közigazgatási ejárása. 23. 1905. évi fősorozás. 23. 24. Évzáró izsgálatok a ref. iskolákban. 26. Városi vizmü ilülvizsgálása és átvétele. Innen kezdődik a .hnut-czég két évi jótállása. 25. Nyugbéresek ’.emléje. 28. Lósorozás. 29. f Asztay József p. ü. liniszteri számtanácsos Budapesten. 30, Végzett ányatanulók tánczmulatsága. Julius 1-től közlekednek szerdán reggelen- ént az u. n. vásári vonatok. 2. Dinamit merényit Szellemy László főmérnök ellen. 4. Vég Jenő rás boltját feltörik. 7. Aranylelet Laczfaluban ővy Sámuel telkén. 9. Díszpolgári oklevelek át- dása a minisztereknek Budapesten. 12. Anagy- ányai egyházmegye tanítótestületének közgyü- :se Méhteleken, Langer Karolina, f Felsőbánya áros ny. tanítónője. Nagybányán, 16. 17. Orszá- os vásár. Mangu Béla vm. t. főjegyző megvizs- álja az anyakönyvi hivatalt. 18. Nyaralók ismer- edési estélye. 19. Vanyek József pénzügyigaz- atósági számellenőr felülvizsgálja az adóhivatal ezelését. 20. Forgách Lajos méhészeti vándor- initó előadása. 21. Az Orsz. Magyar Bányászati > Kohászati Egyesület nagybányavidéki osztásának osztályülése. 25. Leltározás a Farkas, orzsolt, Krausz-féle fürészgyárban. 26. f Szép- ludi örlősy Ferencz, a Máramarosi Lapok szer- esztője M.-Szigeten. E hó folyamán neveztetik i dr Boromisza Tibor szatmári püspökké, Mos- óssy Imre dr pestmegyei tanfelügyelő székes- ivárosi tanfelügyelővé. Augusztus. 1. Tulipán-estély. 4. Tennispálya legnyitás a Nyires erdőben, f Smillár Mihály. Orbán Károly bányaiskolai tanár esküvője zepesy Mariska kisasszonynyal Selmeczbányán. I. Tűz Tury Ferencz iskolautczai telkén. 20. :tancsek Kornélia hangversenye. 23. Városi köz- /ülés. 28. Dr Falussy Árpád főispán és neje lá- igatása. 30. Reismann-féle iparvágány hivata- s átadása. A nagybányai ref. egyházmegye ta- tótestületének közgyűlése Szinérváralján, hol are Károly felsőbányái tanítót elnökké választ- k, Sinka Lajos lelépő elnököt a különféle testetek ünnepük. E hó folyamán a ref. leányisko- t kibővítik, Helmeczy József szatmári ügyvédet nagybányai ref. egyházmegye fögondnokává riasztják. Szeptember. Első hetében iskolai beírások. Dr Ajtai Nagy Gábor ügyvéd eljegyzése Tor- ry Gizikével, Torday Imre városi tanácsos leá- zával Nagybányán. 6. Vármegyei közgyűlés jó- rhagyja a vízvezetéki szabályrendeletet és Spá- ;ay Gyula tanácsossá történt választását. 7. Dr oromisza Tibor szatmári püspök eskütétele écsben. 9. városi közgyűlés. 13. Placzhy Gyula ínzügyigazgató megvizsgálja a városi adóhivalt. ohár István útépítő munkást agyonuyomja a rnyhó leazakadt fedele. 22, Városi közgyűlés, ely elfogadja a polgári iskola felállítására belőtt indítványt és tárgyalja az acetylen világi- sra beadott ajánlatot. Márkus Béla központi lenör megvizsgálja a hitelszövetkezetet, elkészíti félévi mérleget. 25, 26, 27. Kemény fagyok, a ölő levele is lefagy. 27. A nagybányai ref. egy,'elütéssel adja tudtára kedves gazdájának, hogy ;m történt semmi baj. Mehetünk tovább. Az ifjú leszáll. Megcsutakolja hű pajtását, egcsókolja hófehér homlokát s most Isten s haza nevében előre! Már látszik Cec tábora. Bem gúnyos egjegyzése korai volt. Székelyeket vezetett, atszázat. De hatezer császári sorkatona s oláh zadó fogta körül. A székely nehezen melegedik bele a ve- ikedésbe. De ha már lüzbe jött, jajj annak, d elébe kerül. S most tűzben voltak. Golyója ár egynek sem volt s törölt puskaagyak, egcsorbult szuronyok mutatták, hogy nehéz ipjuk volt nekik is, de meg ellenfelüknek is. Balázs hadnagy az ember gyűrű széléhez 4. Nem figyelt rá senki. Ilyen vakmerőséget ég székely huszártól sem tételeztek fel osztrák yánkfiai. Körülnézett. Rajta! A nemes paripa nagyot ökött az éles sarkantyútól, felágaskodott, s őrült »hanással vágott neki az ostromlóknak. A gyűrű imülten engedett s Andorás már jól közöttük ;águldott. mire észre tértek. Kasza, fejszecsapá- iklól vert szikráfa nehéz lovassági kard, s a ihzett ló öt-tiz belekapaszkodó oláhot vonszol inga uián. Csak előre! Cec táborában cszre vették a különös zson- íst. Fel-fel villant az acél penge, majd ismét tűnt. Kitalállak mindent. Küldönc jön Bemtől! eszélyben van!! Mentsük meg!!! S az elcsigázott, kifáradt vitézek uj erőre iptak. Hogyne! A halál torkában van Bem apó j il dől tje. házmegye közgyűlése Szinérváralján, Helmeczy József főgondnok beiktatása. 29. Stoll Tibor esküvője Kádár Ilonkával Nagybányán. 30. Dr Boromisza Tibor szatmári püspök felszentelése Egerben. Október. 1. 2. Országos vásár. 5. Városi közgyűlés. 10. f Dobay János. 18. 19. Vármegyei közgyűlés, jóváhagyja a városi közgyűlésnek 1904. nov. 26. kelt határozatát a Csausz-Báthy ügyben. 25. Városi közgyűlés. 26. Tűz a 8. sz. kincstári zúzó fedele leég. 25. 26. Tűz a közös erdőben. 28. A város kivilágítása II. Rákóczy Ferencz hamvainak hazahozatala örömére. A re- formáczió emlékünnepe. 29. II. Rákóczi Ferencz hamvainak temetése Kassán, a helybeli ev. ref. és róm. kath. templomban alkalmi istenitisztelet, a ref. iskolákban alkalmi beszédek. 30. Thököly Imre temetése Késmárkon. 30, 31. Tűz a kisbá- nyai erdőben. 31. Kusenszky Károly és Dóra István háza a Reismann-féle fürészgyár közelében leég. November. 1. Tűz a kisbányai és borkúti erdörészen. f Ottó kir. herczeg Bécsben. Baleset a Reismann-féle fürészgyárban. j- Soltész Elemér nagybányai ev. ref. lelkész kis leánya: Annuska. 8 Az állami óvoda ujonan kinevezett felügyelő- bizottsága leteszi az esküt és megválasztja tisztikarát. 10-től kezdve Szabadhegyi Aladár színtársulata 6 előadást tart szabálytalan időközökben, az utolsó előadás deczember 4-én tartatván meg 13, 20. Vargha Kornél pénzügyigazgatósági szám- ellenőr az adóhátralékokat Rendezi a városi adóhivatalnál. 17. Felsőbányavidéki gör. kath. tanítók köri gyűlése. 24. Városi közgyűlés. 29. Rákóczi ünnepély a róm. kath. iskolában. Deczember. 2. Spáczay Gyula városi tanácsos leteszi a hivatalos esküt, Dr Moldován Ferencz egyhangúlag városi jegyzővé választatik. 6. Bankett Spáczay Gyula tanácsos tiszteletére. Siposs Bertalan heves csányi főjegyző esküvője Szokol Margittal, dr Szokol Pál bányatanácsos leányával. 8. f Stoll Gábor kir. közjegyző Nagybányán. Papp Géza szatmári polgármester. f Borsos Benő, a szatmári ref. főgimnázium igazgatója. 11. | Tersztyánszky Ferencz volt kincstári hámormester özvegye. 15. Városi közgyűlés, mely előtt dr Moldován Ferencz jegyző leteszi a hivatalos esküt. 20. Városunkból a kath. egyház előkelő férfiai látogatást tesznek dr Boromisza Tibor szatmári püspöknél. 22. Karácsonfa ünnepély az állami óvodában. Karácsony hetében Barthos Mariska, Barthos' Mihály ny. körjegyző leányának eljegyzése Veres Barna érendrédi gyógyszerészszel. 28. Vármegyei közgyűlés. 31. Sylves- ter-est a polgári olvasókörben és a Korona vendéglőben. Magyarország ipara. — Irta: Streitman Antal. — Az osztrák nagy- és kisiparosság nemcsak magas virágzásra jutott az osztrák császári háznak állandóan Bécsben való tartózkodása által, hanem a szellemi műveltség terén s a politikai életben is nagy hatalomra tett szert. Az osztrák nagyipar herczegei, grófjai, bárói, lovagjai és nemesei szives készséggel bocsátkoznak ipari Mereven nyújtózkodnak előre az ecél szuronyok s az a húsz székely ifjú utat akar törni magának. Tör is. Fele elesett! Másik fele megsebesült, de Andorás Balázst kiragadták üldözői közül. Ölben vitték ezredesükhöz; a nemes bajtárs, a hű paripa a küzdő téren maradt. Egy vasas németet marcangolt halál küzdelmében. Lovát már előbb kirúgta alóla. A hadnagy mereven szalutált. Átadta a levelet s baj társai karjaiba hanyatlott. Cec idegesen tépte tel a sürgönyt. — Fiuk! Bem apánk mindjárt itt lesz! Tudjátok, nem szereli, ha az ő székely fiai hátrálnak. Ne keserítsük hát meg. — Előre! kiáltá a fellelkesült csapat. Egy félórai öldöklő harc után Cec honvédéi kezet szorítottak Bem huszárjaival, a tábornok az ezredessel. Az ostromló ellenség pedig keresztet hányva menekült a fenyves erdők felé. Odavaló ott nem volt sem honvéd, sem huszár, csak védetlen nők és gyermekek . .. Gábor Áron ágyúja utolsót dördült a csala- sikon. Szomorú volt a bugása. Az elhunyt hősöknek szólt a megtiszteltetés S egy hadnagyi köpenybe burkott hulla felett két testvér esküdött örök hűséget a hazának s ezek szemei szárazak voltak s egy öreg, ősz ember saját melléről letépett vitézség! érdemkeresztet tűzött fel a véres attilára s ő zokogott. Ott a székely havasok alján egy öreg asz- szony imádkozik három fiáért s egy halovány leányka várja, várja az ő deli, ifiju jegyesét. Bartók Antal. vállalatokba, jól tudván azt, hogy az udvar a császárral élén szívesen parolázik az osztrák nagygyárosokkal. Az egyszerű, de törekvő polgár vagyonát szívesen fekteti gyárüzemekbe, mert mig egyfelől az udvari körök és az osztrák iparügyi politika a biztos siker kilátásait nyitják meg előtte, addig a bécsi császári udvartartás, a főherczegek nagy hada révén, remélheti, hogy a pártolás mellett udvari tanácsosi, lovagi cimekre, bárói és grófi rangra lehet kilátása. Hogy áll ezzel szemben a képnek másik oldala: a magyar nemzet ipara?! A mohácsi vész után napjainkig nem volt hazánknak királyi udvartartása. A király, a királyi herczegek udvartartásai Bécsben összpontosultak és csak kivételesen érte Prágát az a szerencse, hogy egyik-másik császár udvartartásával ott tartózkodott, de a teljes udvartartásnak ezen csekély idő alatt való ott tartózkodása is elég volt arra, hogy a cseh főúri világ kedvet kapjon gyárak alapítására, jól tudván azt, hogy a császári udvar példaadó pártolása által gyára teljesen megizmosodhatik. Es az udvari elismerés és vállveregetés néhaszázezrek elvesztését pótolta a gyáripari vállalatba bocsátkozott cseh főur- nak: gyárát a veszteségek daczára föntartotta, fejlesztette s megannyi csapással szemben da- czolva tökélyesbitette s ma már virágzó üzlet ontja a főur ölébe a dús jövedelmet. Nem állítjuk mi, hogy az osztrák gyáripar fölvirágzása és annak nyakunkra növése csupán csak eme mozzanatoknak róható föl. Közrehatott ebben az osztrák, a cseh főurak hideg és józan számitó természete. Közrehatott az a nyugati szellem, mely mereven ellenkezik a mi főurainknak keletről hozott és a spanyol grandoktól ellesett nagyúri gőgjével. Mindenik magyar főur uradalmában, nagy kiterjedésű birtokain és váraiban vidéke fejedelmének képzelte magát, kinek levont vállalatokba bocsátkozni s a mai nap is ebben a meggyőződésben élnek kevéskivétellel, legalább az illetőknek a vállalatok iránt tanúsított magatartása átlag erről tanúskodik. A tizenkilenczedik század elejéig főnemesi erényeiket csak a szabadságharcz vészes forgatagában való hősies önfeláldozásban találtába tisztes iparos foglalkozást támogatták ugyan, de vele átlag itt-ott csak időtöltésből, mükedve- lésből éltek és csak aThurzóknak vált az vérévé, és Il-ik Rákóczi Ferenc is csak a rodostói Magányában űzte el unalmát az esztergapad mellett. Az Árpádház nemzeti királyai alatt a Keletről magunkkal hozott ipar a velenczei és a frank müiparral párosulván, előkelő ipari, müipari és művészi tevékenységről tanúskodó leleteket és romokat hagyott örökül reánk. A nagy müiparos- és müvésznemzettől ideszármazott királyaink, az Anjouk és a Bécset verő nagy nemzeti fejedelmünk, a hős, müvészet- és tudománykedvelő Hollós Mátyás alatt, nemcsak virágzó iparunk, templom- és palotákat építő művészetünk és az azokat földiszitő festészetünk, szobrászatunk és müiparunk, különösen pedig a hires magyar ötvös zománcz- müiparunk is virult, hanem művészi és müipari teremtő szellemeket is adtunk a külföldnek. A törökök kiűzése, a kuruezok leverése után fölcsillámlott a török-német sanyargatta hazánkban az — empire-stil, uj _ templomok, kastélyok és megyeházak építésében, ezek és nemesi és a polgári házak bútor- s más berendezési tárgyaiban. A törökök benyomulása elől a nemesség a felsővidékre menekül. A törökök kiűzetése után hosszas harezok alatt elpusztult nemesi kúriák uj gazdákat nyertek. Az uj földesurak csakhamar megvagyono- sodtak, s a magyar nemesi udvartartást meghonosították birtokukon. A külföldi vándorlásból hazatérő kézműveseink itthoni készültségüket kifejlesztve, Ízlésükét nemesbitve, müiparosokká fejlődve gazdag ismeretekkel, de szerény igényekkel a vidék városaiba telepednek, egyes főurak udvarán, nemesi udvarházakban mint »kommencziós« iparosok vonják meg magukat s benépesítik az empire-stil müveivel előkelőségeink termeit, hol egész a 60-as évekig a franczia direktoriumkori és az »alt Wien* divattal kellemes összhangban olvadt össze. Volt tehát még a legszomorubb századokban is virágzó s a művészetre áthajtó kézműiparunk, mely szerényen, a vidéken megvonva magát, a legközelebbi évtizedekig ellátta főúri, nemesi és polgári házaink szükségleteit. De a múlt század 70-es éveiben az osztrák fővárosból vészthozólag megindultak a vonatok megrakottan fa-, fém és más ipar szertelen és stil nélkül valódé olcsó bútor- és azt kiegészítő tárgyaival és elözönlötték városainkat. »Kommen- ción« élő, külföldöntöltött vándorévek alatt műiparossá emelkedett öreg mesterembereink megdöbbenve látták a külföld ipari szemetjének rohamos térfoglalását,különösen a városok közép.
