Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-02 / 1. szám
osztályainál és a falusi értelmiségnél. És ez osztrák selejtes, de olcsó fércmüvek tényleg megfojtották az empire-stilba mélyedt sa régihez ragaszkodó öregeinket s a mohácsi vész óta haldoklófélben tengődő úgynevezett kézműiparunknak halálra válásához ez nagy mértékben hozzájárult. A nagy osztrák nyomást még növelte és mint a történet igazolja, végzetessé tette a 67-es kiegyezés után hozott ipari törvény, melyről s a már nem élő szerzőről az illem tiltó ujjának engedve, csak annyit mondhatunk, hogy bár a céhrendszer által támogatott s udvarházainkban tengődő, tehát még saját lábán járni nem tudó iparunkat, a merev céhrendszert, egy tollvonással hirtelen minden átmenet nélkül a köztársasági szabadság légkörében megizmosodott amerikai iparszabadság mintájára, annak szolgai másolásával szerkesztette meg, de viszont zsenge iparunkat az eddigi céhrendszer védő szárnyai alól hirtelen kikergette, s igy a mértéktelen szabadság azt elhervasztotta, züllésnek inditotta. A bécsi császári udvartartás hathatós támogatása, vállveregetés, rendjelesője, czim- és rangosztogatása által és a letűnt szabadelvű kormányainknak alvó iparpolitikájával szemben az ügyes osztrák kormánynak külügyminiszteri védelemben és vámmentes melegedőjében talpra- keltett, az újabb igényekhez átreformálódott s teljesen kifejlett osztrák ipar, magyar udvartartás hiányában, á központtól távol eső udvarházakba és uradalmi központokba magukat meghúzó kézmüiparosainkat elnyomta. És mint a lefolyt három évtized alatt tapasztalhattuk, lassankint elbukott s alig volt képes azóta lábra állani. Iparunk elszomoritó helyzetét mindezideig a nemzet képviselete összefont karokkal nézte volna, ha meglátta volna; tisztelet a kevés kivételnek, de sem a képviselők nagy zöme, sem a műkedvelő szakminiszterek a vészthozó jbajt nem látták meg. Az nj ipartörvény által a főnemesi udvarokban állandóan szerződtetett ipari erők immár elhunytak, s az uj nemzedék sorából nem voltak pótolhatók, mert a külföldi vándorlás nem lévén kötelező, az eddig ott szerzett gyakorlat híján, a régi műhelyek jó nevét föntartani nem tudták. A műhelyt az uraság bezáratta, az eddig onnan kikerült bútor, hintó stb. ipari termékeket vasút hozta Bécsből az uraság számára. Az eddigi kormányok pedig csak itt-ott szórványos intézkedésekkel igyekeztek az elhanyagolt külföldi vándorlás-okozta hiányokat pótolni. Ez is az oka'annak, hogy müipari téren mozgó iparosaink mügyakorlata lassankint a/O-es évektől hanyatlásnak, még az élő öreg iparosok szemeláttára rohamosan pusztulásnak indult. Csak most veszik észre a vezető körök ezt teljes ijesztő nagyságában; kézmü- és gyári iparunk kifejlesztésének egyetlen főeszközét, a külön magyar vámsorompó fölállítását tervbe vették és gyáriparunk kifejlesztésére angol összeköttetéseket keresnek. Kezdetnek kezdete. . . . Mindezek elvonulnak lelki szemeink előtt. Följajdulunk, hogy ily magunkra hagyott helyzetben hogyan lehetne az udvar és az eddigi kormányok és a nagytőke mulasztásait pótolni, hogy a külföld fejlett, nagyméretű iparának fogyasztóivá s ezzel együtt annak fizető rabszolgáivá ne legyünk. Előfizetési felhívás. A beállott 1907. esztendőben a Felsőbányái Hírlap XII. évfolyamába lépett. Nagy idő ez egy vidéki lap életében s hogy ezt megérte, bizonysága annak, hogy szükség van reá. További fennmaradása érdekében, mint eddig, most is a közönség támogatására van szükségünk. És mi ezt bizalommal kérjük, mert érezzük, hogy a magunk kötelességét mindenkor híven teljesítettük. A közérdek szolgálatában nem riadunk vissza anyagi kártól, kellemetlenségtől, hanem híven kitartottunk mindig az igazság mellett. Ezt fogjuk tenni továbbra is. Hogy azonban fáradságunk, bár csekély mértékben is, jutalmazva legyen, arra kérjük olvasóinkat, hogy lapunkra szíveskedjenek pontosan előfizetni, esetleges hátralékaikat rendezni, fiiért a lap nyomdai előállítása és expediálása tetemes költségbe kerül. A Felsőbányái Hírlap előfizetési ára : egész évre 4 K, fél évre . 2 K. Helybeli előfizetések a szerkesztőhöz, vidékiek a kiadóhoz, Nagybányára küldendők. Felsőbánya, 1907. jan. 4. Hazafias tisztelettel Imre Károly Nánásy István. szerkesztő. kiadó. Különfélék. Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog Újévet kívánunk! Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Balázs Vilma , nagybányai áll. polgári leányiskolái segédtanitónőt a X. fizetési osztályba rendes tanitónőnek nevezte ki. Karácsony. Deczember 25. 26-án ünnepelte a keresztyén világ a Megváltó születésének emlékünnepét. Az ünnep első napjának szép téli idő kedvezett, hó borította az utczákat s vígan repült a könnyű szánka, azonban 26-án meglágyult az idő s a csikorgó havat felváltotta a kellemetlen locs-pocs. Hymen. Vettük a következő eljegyzési kártyát: »Brrthos Mariska — Felsőbánya, Veres Barna — Érendéd, jegyesek.« Az ifjú jegyespárnak tartós boldogságot kívánunk ! Karácsonyi szünidő. A helybeli rom. kath. és ev. ref. elemi iskolákban a karácsonyi vakáció december 22-től január 2-ig lett kiadva. Sylvester-est. Az év utolsó estéjét a múlt évben két helyen ülték meg nagyobb társaságban : a polgári olvasókörben és a Korona vendéglőben. Mindkét helyen számosán virrasztották át a két esztendőt összekötő éjszakát. A vizkereszti országos vásár ez évben városunkban f. hó 14. és 15. napján fog megtartatni. Az állami óvoda karácsonyfájára utólag dr. Szokol Pál bányatanácsos 2 koronát volt szives adományozni. Szerkesztő változás. Hantz Jenő dr, ki a Szamosnak 10 éven át volt szerkesztője, e hó 1-én a szerkesztőségtől megvált. Jegyzői gyűlés. A szatmármegyei községi és körjegyzők egyesülete deczember 19-én gyűlést tartott Nagykárolyban Bodoki Béla elnöklete alatt. A gyűlés egyetlen tárgya az anyakönyvi törvény módosítása folytán szükségessé vált szabályrendelet-tervezet elkészítése volt. Az elnök által bemutatott tervezet csekély módosítással elfogadtatott. Stoll alapítvány. Nagybányán gyűjtést indítottak Stoll Gábor Kir. közjegyző elhunyta alkalmából, hogy a közügyek terén tevékeny férfiú emlékét alapitványnyal örökítsék meg. Minthogy az elhunyt az áll. polg. leányiskolának előbb gondnoka, majd gondnoksági'elnöke yolt, az alapítvány ez intézet tanulóinak segélyezésére, vagy jutalmazására fog fordittatni. Vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban decz. 28-án, melynek városunkat érdeklő ügye a Felsőbánya-kapnikbányai útnak a törvényhatósági utak közé leendő felvételét tárgyaló kereskedelemügyi miniszteri leirat volt. A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester vett részt városunkból. Eljegyzés. Kende Dániel, láposbányai tfő- erdész kedves leányát Erzsikét, eljegyezte Schwarcz Lajos fernezéíyi m. kir. kohómérnök. Uj igazgató. A szatmári ev. ref. főgimnázium igazgatójául a tanárkar javaslatára az igazgató- tanács Bakcsy Gergely tanárt választotta meg. Az uj igazgató a szünidők s hosszas betegeskedése alatt folytonosan helyettesítette Borsos Benő elhalt igazgatót. Elismerés egy tanítónak. Méder Mihály szatmári rom. kath. tanító, ki a magyar zenészét terén is tiszteltté tette nevét, nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból a szatmári püspök és a kultuszminiszter elismerését fejezte ki Méder Mihálynak. Szép, szép! Ebből élünk mi, néptanítók. Éhen halhatunk ugyan tőle, de azért ezt is alázatosan megköszönjük. Hiszen oly lágy szivüek vagyunk, hogy ha egy-egy magasabb kéz szorítja meg kezünket, elolvadunk ^ boldogságtól. Fizetést, uram, fizetést! Igazgatói kinevezés. Vaszary Kolos herceg prímás Ember Károly tanítóképző intézeti tanárt a budapesti angolkisasszonyok nevelőintézetében levő elemi iskolai tanitónőképző intézethez igazgató-tanárnak nevezte ki. Adó hátralékok késedelmi kamatjai. Egy pénzügyminiszteri rendelet szerint az 1905. évet megelőző időbőlefennmaradt adóhátralékok és az 1906. év III. negyedétől kezdve esedékes adótartozások után késedelmi kamatok a szabályok szerint rendesen számítandók: az 1905. és 1906. év I. negyedi adótartozások után 1906. évi julius hó 1 étől a befizetés napjáig 5°/0 kamat jár, az 1906. évi II. negyedévi adótartozások után pedig a késedelmi kamat csak 1906. évi julius 15-től kezdve számítandó. Persely-rablók. A lacfalusi gör. kath. templomban dec. 19-én isteni tisztelet után visszamaradt Csokotisán Nuc 9 éve$ gyerek, miután a templomajtót bezárták, kényelmesen feltörte a perselyeket. Hogy a sulyhiány feltűnést ne okozzon, a perselyekbe vizet töltött. A rabolt pénzen azután 3 társával osztozott, kik szintén 8—10 évesek. A felsőbányái csendőrség erélyes nyomozása a bűntettet egész részletesen kiderítette. Ennek folyamán kitűnt, hogy az apró Felsőbányái Hírlap. gonosztevők lelkét a mostanin kívül még két persely feltörés bűne nyomja, mit 1906. nyarán követtek el. Az utóbbi betörés szerzeményéből a csendőrség mintegy 40 korona pénzt talált meg a tetteseknél. A csendőrség ez ügyben dec. 29-én lett kihallgatva a nagybányai járásbíróságnál. Közismert tény, hogy a dadogok, főleg ha izgatottac, nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben olyformán segít magán az ember, ha a dadogót felszóllitja, hogy énekelve mondja el, amit mondani akar. Tragikomikus hasonló eset történt a minap egyik tiszaparti községben. Az ottani gyógyszerész Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engedelmével felment a padlásra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszerre beront a 9 éves Pistika s elrémült arccal mondaná, ha tudná, mert dadogó, hogy : Le ... le ... le .. . e . . . e . . . sett ... a ... a ... az Esz . . . esz. . , esz............Jézus, Mária! Kiált az anyja, abban az ijedelemben, hogy Eszterke lesett a padlásról. Rohan az udvarra, de nem látja Esztikét, visszaszalad a szobába s kérdi Pistukát: hová esett, hová, hol van. De Pistika csak hebeg, mig végre rászól az anyja: énekeld, amit mondani akarsz és Pistika vigan énekli az »uram, uram, biró uram, kendet arra kérem« dallamára: Leeset az Észter- házi cognac az állványról! ............ A magyar ipartermékek védelme. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter igen üdvös rendelelet bocsájtott ki, amely hivatva van a védjegy bitorlása meggátlására. A rendelet, amely a II. fokú iparhatósághoz lett intézve, kivonatban igy szól: Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik; a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele céljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szervei nek és' az itt figyelembe jövő igen fontos haza közgazdasági érdekek leghivatotlabb őreinek figyelmét következőkre felhívni. Az ipartörvény 58.' §-a, mely szerint »egy iparos vagy keres kedő sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vág} adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynál vagy a valóságnak meg nem felelnek« — kiterjed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények fel- használásával, vagy hamis adatoknak közlésévé hazaiak gyanánt lüntettettek fel. Kiterjed nevezetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félre vezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, £ hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, ár jegyzékekben, akár pedig újság vagy élőszóvá való hirdetésekben, sőt magán az árun sem al kalmaztassanak. Mert habár a törvény a cég nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az áru kifejezetten nem említi is, a törvény célzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető már pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű mintha az ilyen megjelölés, például a címkéi vagy a göngvöleteu foglaltatik. A kivándorlás korlátozása. A belügyminiszter a kivándorlás korlátozására rendeletet küldött az ország összes törvényhatóságaihoz, méh ben a 13 éven aluli gyermekeknek az utlevé kiállítását akarja szigorúbb korlátok közzé venni A rendelet értelmében a 15 évnél fiatalabb gyermekek csak teljesen megbízható kísérők társaságában hagyhatják el a magyar határt. É: pedig első sorban felnőtt nők kíséretében 5 másodsorban ékesebb férfiak társaságában. A rendelet a legszigorúbb elővigyázatot Írja elő s az ellene vétőket szigorú böntetéssel fenyegeti Ez a helyes miniszteri intézkedés sok ifjú éle idegen földön való elzüllését, elpusztulását var hivatva meggátolni. Gyászhir. A nagybányai ref egyházmegye egyik régi lelkipásztorát vesztette el dec. 25-én amikor Papolczi Károly szatmárhegyi lelkész 8 éves korában elhunyt. Halálát nagy ki terjedési] családja gyászolja. A boldogultban Papolczy 1st ván apai lelkész édes atyját gyászolja. Az agf lelkész temetése decz, 27-én ment végbe. Nyugodjék csendesen az Urnák megfáradt szolgája Uj postautalványok és távirati űrlapok, A m kir. posta- és távirdahivatalok postautalványokat és táviratokat 1907. évi januárjió elsejétől csald: oly utalvány- és illetve távirati űrlapokon fogad nak el, amelyeken az űrlap ára (a nemzetközi forgalomban használatos sárga szinti utalvány
