Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-04-25 / 9. szám
vetkezett az egyházmegye kebelében történt időszaki változásokról. Örömmel emlékezett meg arról, bogy Sinka Lajos krassói tanítót az akadémia az 1000 koronás Wodianer díjjal tüntette ki. Az első napon a tárgysorozatnak 30 pontját intézte el a közgyűlés, közöttük több egyháznak anyagi ügyeit és kérvényeit tárgyalván. A második napra maradt még 10 rendes tárgy, a közigazgatási ügyeket szintén az első napon intézték el. A felsőbányái ref. egyház presbitériuma szigorú felelőség terhe alatt köteleztetett szűknek bizonyult leányiskolájának f. éviszept. 1-ig leendő kibővítésére. A közgyűlés tagjai csütörtökön a központi szállóban társas-ebédre gyűltek össze, hol fesztelen jó kedv váltotta fel a délelőtti hivatalos komolyságot. Péntekre már csak kevesen maradtak vissza, hogy részt vegyenek a gyűlés folytatólagos tárgyalásain s ezek is elutaztak a d. e. 721- órai vonattal, a jól végzett munka megnyugtató tudatával, áldásos esőt hagyván viszonzásul a vendégszerető nagybányáiknak. A házinyul tenyésztés jelentőségéről. Irta : Aiulrássovicli Géza. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete tervbe vette, hogy tagjai körében mozgalmat indít meg a házinyultenyésztés fölkarolásának érdekében. Mi több, ezen akczió élére szándékozik állni oly- képen, hogy fix megállapodás után ötnegyed év alatt háromezer darab tenyésznyulat állíttat elő, kiváló import egyedek után s ezt a 3000 darab törzstenyésztés apaállatot vállalkozó tagjai között osztja ki oly czélból, hogy ezeknek piaczra- való utódait a tenyésztőktől élve átveszi és a budapesti fogyasztók rendelkezésére bocsájtja. A nagyérdemű igazgatóság ezen közgazdasági vállalkozásával lehetővé fogja tenni igénytelen véleményem szerint, hogy tagjai kevés befektetésért biztos és haszonélvezetre tegyenek szert anélkül, hogy ő maga kárt szenvedne, továbbá a házinyultenyésztés vajúdó ügyét egy csapással dűlőre fogja juttatni, végül a tenyésztés és értékesítés kérdésének ilyetén megvalósítása által az országszerte már is dicséretes arányban folyó vállalkozás szárnyakat kap, hogy az messze ki a perifériákig és le a legszegényebb néprétegekig éreztesse a kedvezőbb élelmezésben és a köz- vagyonosodás emelésében nyilvánuló hatását. Ez idő szerint az igazgatóság óhaja az lenne, hogy minél kevesebb egyénnel, tehát csak tagjai körében valósíthassa meg azt a szándékát, hogy egy év alatt 40—50.000 darab házinyulat juttasson a piaczra, nehogy az adminisztráczio- nalis teendők túlságosan igénybe vegye amúgy is nagyon kiszámított idejét. A próba év után azonban már kisszövetkezeti tagjai közé is beszándékozik vezetni az uj ágazatot. A husdrágaság következményei és okai. Az ország közélelmezése tekintetében indokolt aggodalmakat éreznek mindazok, akik a közügyek iránt érdeklődnek. Elképzelni is nehéz, de a tény előttünk van, hogy egy földművelő országban a megélhetési viszonyok oly nehezek, mint itt minálpnk. telve gyűrűkkel, aztán egy melllü, mely összetartja elül a menyasszonyi ruhát, melyben nyugszik. A tü áll egy galambtojás nagyságú smaragdból köröskörül befogva brilliántokkal és még egyszer befogva rubinokkal. A kezében kettős keresztet tart egy darab almatin kőből, halvány rózsaszínben, tán 7 cm. nagy, roppant árt képvisel. A fülében van két bouton hatvanezer tallér értékben. Oldalvást fekszenek a smukjai, gyűrűk, láncok, karperecek slb. Ü maga kívánta, hogy menyasszony korából összes munkáját tegyék mellé a koporsóba és hogy hazájából egy nem egyesült pap lakjék a sir mellett és őrködjék hamvai és kelengyéje felett. Ha jól megnézi az ember, a kép megtekintése után könnyű elképzelni, hogy nagyon szép volt. A csontokon olt a bőr, de teljesen összeaszott. A ruha brokárdból van, elefántcsont szinü, a halott be van .balzsamozva és légmentesen zárva az üveg koporsóba, mely állászó lévén, apróra megtekinthető minden. Még azt jegyzem meg, hogy ez az üröni sváb falu Boros Jenő mellett van, itt lakott a Palitinus család s a szép fiatal asszony innét szerette meg a fél órányira eső szép helyet ,s kívánta, hogy itt helyezzék örök nyugalomra. Dr Dunay Jáno; Felsőbányái Hírlap Mondhatnánk úgy is, hogy jogtalan mezőgazda- sági terményeknek ily magas árát szabni agri- kultur államban. Hisz a mezőgazdaságnak létjogosultságot csak az olcsó munkabérek adnak és hogyan képzelhető el az olcsó munka, drága megélhetési viszonyok között ? És miért nehéz az élet Magyarországon i Többek között, mert az élelmi czikkek ára magas és ezeknek az emelkedő ára természetszerűen maga után vonja egyéb fogyasztási czikkeinknek az áremelését is. Hisz mindenki fogyasztásra van utalva. És miért magasak az élelmi czikkek és különösen a husne- mek árai ? Azért, mert nem vagyunk képesek | eleget termelni, hogy a nagyarányú kivitelt és j a magunk szükségleteit kielégíthessük. Először. Másodszor meg, mert állattenyésztésünket a sertésvész és a juhtenyésztés szándékos visszafejlesztése folytán, nagy csapás érte. Harmadszor pedig megemlíthető okul az a körülmény is, mely | hosszú évek óta lassan, de biztosan hat egész állattenyésztésünk stagnálása irányában. Ez a körülmény, az állatállomány természetes ellátására szolgáló területek folytonos csökkenése és ezen területek rövid használati ideje. Más szóval, a legelők évről-évre fogynak, mennyiség és minőség tekintetében. Amely legelő valamennyire alkalmas művelésre, abból mielőbb szántóföld lesz. Hiába az illetékes tényezők ez irányú ellenállása, mely az ismételt kérelmek előtt, végre is kénytelen meghátrálni. Hisz az adó inkább nő, mint fogy, a barázda meg nem lesz szélesebb, hanem inkább keskenyedik. Ilyenformán csak a gyöngébb legelők maradnak meg hivatásuknál, hogy a kettőzött igényeket kielégítsék. Abban az időben, mikor még folyóink kijártak az Alföld berkeibe, volt a magyar állattenyésztésnek a fénykora. A tavaszi ár ellátta a laposon levő legelőket egész évre televénnyel és nyárutóig tartó nedvességgel. Még az újabban fokozódó szárazságokban is van része folyóink szabályozásának, mert egy- egy tavaszi nagy áztatás, oly nagy felületen, mint régen, hónapokra megjavította a levegő páratartalmát, amely jelenleg egyenesen sivatagi száraz. Az előadott körülmények vezették be állat- tenyésztésünk hét szűk esztendejét a magyar pusztába. És a mi meggyőződésünk szerint ez a hét szűk esztendő fog bevezetni hazánkba egy olyan állattenyésztési ágazatot, mely a vázolt viszonyok közzé is beillik, de amely létjogosultságát még akkor sem veszitendi el, ha majdan ezekben a felsorolt tényállásokban előnyös változások állanak is be, mert a házinyultenyésztés- nek, oly sok oldalnak az előnyei, hogy helyét bármily viszonyok között meg fogja állaniMinden uj dolog, akárcsak a divat, lépcsőzetesen jut lejebb és lejebb. És mig a módi lefelé árt, addig a mezőgazdasági vállalkozás és hasznos újítások a közjólétet emelik. Igaz, hogy a példaadásban rejlő szerep nagyon magasztos, de nem lenne egymagában gyakorlati, ha nem támogatná a biztos és magas jövedelmezőség, mely úgy a kis, mint a nagy- tenyésztő által könnyen elérhető. A külföldi irodalom és ottani személyes tapasztalataimból állíthatom, hogy a házinyultenyésztés nem kicsinyelhetö mezőgazdasági tényező. Ha megemlítem, hogy Francziaországban amellett, hogy a tenyésztők a saját családjuk kedvező élelmezését lehetővé teszik, még z00 millió korona bevételre is szert tesznek, a házinyul és annak mellékterményei után és hogy mellettünk Bécsben, nyaranta 2 korona a házinyul húsnak kilója, olyan tényállásokat hozok föl, melyek előtt a kicsinylésnek el kell némulnia. Azt jelenti ez, hogy nincs mód, mely a hús hiányon olyan hamar és gyökeresen segítene nálunk, mint a házinyultenyésztés, sőt még a kivitel is előnnyel és könnyű szerrel volna keresztülvihető. A tényállás az, hogy Francziaországot kivéve, egyik országot sem elégíti ki a saját házinyul- tenyésztése, hanem mint Anglia, más ország, sőt még Ausztrália ezirányu termelését is igénybe veszi. De miért gondoljunk ily messzire még most, mikor a saját szükséglet is kielégítésre vár. Hisz mi sem jellemzi jobban a saját élelmezési állapotunkat, mint hogy már a lóhust is kénytelenek voltunk elfogadni, hústermelésünk elégtelensége, illetőleg a hatványozottan jelentkező husfogyasz- tási igény parancsszava folytán. De nem hagyható említés nélkül a tenyészanyag eladásból származó haszonvétel sem, melyet a széles néprétegeknek ébredő érdeklődése erős tétellé van hivatva emelni mielőbb, de különösen a ránk következő nehány esztendőben. És váltig el lehet mondani, hogy nincsen a mezőgazdaságban olyan állattenyésztési ágazat, mely oly kevésért annyit adna, mint a házinyultenyésztés. Ennek bizonyítására jövő számunkban közlök ismertetést. Különfélék. Szatmárvármegye uj főispánja. Vármegyénk főispánjává dr. Falussy Árpád, a budapesti ügyvédi kar egyik kiváló tagja, neveztetett ki. Az uj főispán vármegyénk szülötte s mint bizottsági tag, jól ismeri az itteni viszonyokat. Programmbeszód. Földes Béla, választókerületünk országgyűlési képviselőjelöltje, folyó hó 27-én érkezik Nagybányára s programmbe- szédét folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor fogja megtartani. Nagy László kegydija. Szatmár és Szabolcs- vármegyék területére kinevezett Nagy László királyi biztost. Őfelsége felmentette állásától s kegydijjul 15000 koronában megállapított fizetése után f. évi május hó 1-ső napjától kezdődőleg 25 százalékot, azaz 7800 koronát adománvoztatolt legfelsőbb helyről. Képviselőválasztás. April hó 20-án tartott központi választmányi ülés az országos képviselőválasztások határidejéül Szatmár vármegye területére ez évi május hó 3-ik napját tűzte ki. A nagybányai választókerületben választási elnök lesz: Gellert Endre nagybányai polgármester, helyettes elnök: Farkas Jenő felsőbányái polgármester. Szavazatszedő küldött- ségi jegyző pedig Imre Károly. A nagybányai ev. ref. egyházmegye e hó 19-én Nagybányán tartott közgyűlésében elfogadta a gróf üégenfeld Sándor, egyházmegyei gondnok lemondását és a kiváló tisztség betöltése céljából szavazást rendelt el. Több oldalról azt az értesítést kaptuk, hogy az uj gondnok Hel- meczy József, szatmári ügyvéd, egyházmegyei vil. tanácsbiró lesz, kinek az egyházmegye kebelében már eddig is sok érdeme van. Uj fürdőorvos. Szentiványi Gyula, a bik- szádi gyógyfürdő tulajdonosa dr. Rottenbiller Ödön budapesti orvost szerződtette fürdőorvosul. Mayer szatmári püspök lemondása. Az a hir, hogy Szatmár újonnan kinevezett róm. kath. püspöke dr Mayer Béla, betegsége miatt lemondott volna s 24 ezer korona ellátási dijjat kötött volna ki magának, mint értesülünk, teljesen alaptalan, mivel a káptalanhoz ilyen értelmű értesítés nem érkezett. Képviselöjelölések a megyében. Nagykárolyban a függetlenségi párt gróf Károlyi Istvánt jelölte. Mátészalkán Szúnyog Mihály a jelölt függetlenségi programmal, itt azonban ellenjelöltet is akarnak állítani. Csengerben Luby Béla függetlenségi. Fehérgyarmaton Luby Géza függetlenségi, Nagybányán Földes Béla függetlenségi. Araoyosmegyesen br. Vécsey László alkotmánypárti és dr. Tatár János nemzetiségi, Nagysomkuton gr. Teleky Pál alkotmánypárti a jelölt. A krassói kerületben Uray Géza szatmári és dr. Nagy Sándor erdődi ügyvédet emlegetik függetlenségi programmal. Újabb híradás szerint a függetlenségi párt már jelölte Pilássy István dr. szabolcsmegyei tiszti-ügyészt. Somkuton és Krassón a román nemzetiségi párt is jelölteket akar állítani és pedig Somkuton dr. Vajda Vaj- vod Sándort, Krassón Lukács Konstántint. Az országos magyar kereskedelmi egyesülés szatmári kerülete folyó hó 15-én tartotta alakuló gyűlését Szatmáron, amelyen elnökké Páskuj Imrét Szatmárról, egyik alelnökké Gla- vitzky Károly nagybányai előkelő kereskedőt választották Eső. A hosszas szárazság után, mely már- már veszedelemmel fenyegette a gazdaközönséget, végre e hó 20-án és 21-én jótékony, csendes eső esett, felújítva az egész természetet. Siketnémák felvétele, a siketnémák áll. s. kecskeméti intézetébe az 1906/1907. tanévre nemes valláskülömbség nélkül felvétetnek olyan 7-töl 10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek a siket- ségen kívül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülök is folyamodhatnak, mert az intézet igazgaztósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülök gyermekei is bejussanak az intézetbe. Az iskoláztatás ideje 8 év. Felhívjuk még a szülök figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amely valószínűleg már a f. év őszén megkezdi működését, s amelyben az intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. A folyamodványok f. évi május hó 15-ig nyújtandók be az intézet felügyelő-bizottságához. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága.
