Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-09-13 / 19. szám

Felsőbányái Hírlap. teni és fenntartani. A város a vízmennyiségért felelőséget nem vállal és a vízvezeték haszná­latát mindaddig engedélyezi, miga vizmü fennáll. 3. Bay Károly rendőrkapitány kérelme, mely­ben fizetését az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-a alapján a szolgabirói fizetéssel egyenlő összegre kéri kiegészíteni, a tisztiügyésznek adatott ki véleményezés végett. 4. Költségelőirányzatok 1906-ra. A számvevő által 1906-ra elkésitett költségelőirányzatokat a városi házipénztár és a kezelése alatt álló egyéb alapokról a tanács a bizottsághoz áttevén, azok egyhangúlag megállapittattak a következőleg : A városi házipénztárnál összes bevetel ............................. 130,57T77 K összes kiadás............................. 130,243 61 » ma radvány 328 16 K Szegényápolda pénztárnál összes bevétel............................. 3733 18 K összes kiadás............................. 3733 18 K Vi ctoria (tűzoltási) alapnál összes bevétel........................... 394 29 K összes kiadás........................... 394 29 K Hidalapnál összes bevétel............................. 242 54 K öss zes, kiadás............................. 242 54 K Ti szti nyugdíjalapnál összes bevétel.......................... 197640 K ös szes kiadás.......................... 1976 40 K Bá nyakárpótlási alapnal összes bevétel............................ 21,366-17 K összes k iadás.............................21,366 17 K Me zőőri alapnál összes bevétel.... 504 52 K összes kiadás.......... 504‘52 K Közmunka költségelőirányzatnál összes fedezet............................. 1150 20 K összes s zükséglet •................... 1150 20 K 19 04. évi vagyonmérleg cselekvő vagyon... 780,349-35 K sz envendő vagyon ..... 121,406"63 K tiszta vagyon 658,942 72 K Az igy megállapított költség előirányzatot a bizottság egyhangúlag ajánlja a közgyűlésnek elfogadásra. A felsőbányái temetkezési társulat rend­kívüli közgyűlést tartott f. hó 10-én a város­háza tanácstermében Ember Péter elnöklete alatt. Megállapították a nem fizető és igy tör­lendő tagok névsorát, továbbá azok névsorát, kiknek hátralékaik kiegyenlítésére a közgyűlés 30 napot adott, kimondván, hogy nem fizetés esetén a tagok sorából ezek is törlendők. A megüresedett választmányi tagságra Balázs Jó­zsef választatott meg. Pénztárosnak megválasz­totta a kösgyülés Maiker Józsefet. Ember Pé­ter az elnökségre lemondott. A társulat ügyei­nek odaadó vezetéséért részére a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Elnöknek Nagy Lajos ref. lelkész lett megválasztva. Az elnöki irományok és a pénztár átadására f. hó 11-dike tűzetett ki, ezen átadáshoz bizottsági tagokul Kormos Pál, Márkuj Ignácz, Smillár Mihály, Labina Sándor és Balázs József küldet­tek ki a közgyűlés által. Tejtermékek árusítása. A »Nagybánya és vidéke fogyasztási szövetkezetéinek igazgató­sága a szövetkezet tagjai számára jóminőségü egészséges és mérsékelt áru tejtermékekek (friss tej, tejsürü, savanyu tejföl, vaj, tehéntúró stb ) állandó árusítása iránt megtette a kezdemé­nyező lépéseket s e czélból érintkezésbe lé­pett gróf Teleki L. Gyula hosszufalusi uradal­mával s az uradalom azon esetre, ha a szövet­kezet a rendes napi fogyasztást több évre biz tositja, késznek nyilatkozott egy kiterjedt tej gazdaság berendezésére. Ily módon most már a szövetkezeti tagoktól függ. hogy mennél tö­megesebb jelentkezés által segítsenek megszün­tetni a piaczunkon tapasztalható tejmizériákat. Méhészeti előadást tartott folyó hó 8 án d. u. Pataki Béla a nagybányai Széchenyi-liget- ben levő állami méhtelepen nem nagyszámú ugyan, de intelligens közönség előtt. Városunk­ból Dimand Károly is jelenvolt, valamint tes­tületileg jelenvoltak Röszner Valéria és Rácz Anna állami polg. leányiskolái tanítónők veze­tése alatt a polg. leányiskola IV. osztályú nö­vendékei, kik Röszner kisasszony odaadó buz- gólkodásából heti 1 órán át rendszeres méhé­szeti tanfoiyamot hallgatnak. Az előadó — ki egyszersmind a méhtelep kezelője is — előbb elméletileg ismertette a méhészetet, méltatva annak közgazdászati fontosságát, előadva a kü­lönbséget a régi és az újabb — okszerű — méhészkedés közt, azután a köznép által a méhészet nagy kárára még ma is széltében űzött kegyetlen lekénezési eljárás helyett a | köznép által is könnyen elsajátítható átmeneti kaptárrendszert mutatta be és ajánlotta, mint amely rendszer hivatva van a lekénezés teljes mellőzésével utat törni az előbb utóbb úgyis átalánossá válandó kaptárrendszernek. Az elő­adás befejezte után Pataki Béla felkérte a polg. leányiskola növendékeit, hogy egyik benépe­sített kaptárt bontsák fel s szedjék ki a kere­teket és magyarázzák meg, hogy melyik a here- és dolgozósejt, melyik az anya és a dolgozóméh, a fedett és fedetlen hasítás és méz; mit a ked­ves kis méhésznők oly készséggel tettek meg, hogy majdnem egymás kezéből vették ki a méhészfogót s a méhek által ellepett kereteket minden legkisebb izgatottság nélkül szedték ki és úgy adták meg a kívánt magyarázatokat, sőt az is megtörtént, hogy egyik kis méhésznő 3 méhszurást is kapott s egy szisszenés nélkül nyújtotta oda ujját társnőjének, hogy a fulán- kot huzza ki — Méltó elismerés illeti Röszner Valéria kisasszonyt, aki csupán a méhészet iránti rajongó szeretettől indíttatva, ily buzgó [ és ügyes kis méhésznőket képes nevelni. Egy bányászgyillés. Irta; Arakszyn. Lapunk egyik korábbi számában hirt adtunk az országos magy. bányászati és kohászati Egye­sület bányavidéki Osztályának annak idején tar­tott gyűléséről, mivel azonban amaz illető számot — tekintettel a Felsőbányáról »elszármazottak­nak«« akkor küszöbön álló »találkozójára,« mint »ünnepi számot« a rendesnél korábban óhajtottuk megjelentetni, a csak alig kevéssel előbb tartott bányászgyülésről ezen számban részletesebben megemlékeznünk már nem lehetett, hanem csupán felemlítettük azt a hírek rovatában s adtuk egy­szerűen a gyűlés tárgysorozatát a »meghívó« nyomán ; — lapunk múlt számának megjelenése alkalmával pedig a gyűlésről szóló jelentés dol­gában újra csak akadaly merült fel, amennyiben a lapnak úgyszólván összes terét lefoglalta épen a találkozó alkalmával lezajlott ünneplés esemé­nyeinek közlése. Most azért, mikor végre az alkalom megnyílott, lelkiismeretesen visszatérni kívánunk az említett gyűlésre, hogy most már hosszabb lélekzetü czikkelyben számoljunk be annak lefolyásáról. Nem titkolhatjuk el, hogy e sorok írója természetesen tudatára ébredt annak, hogy midőn jelen sorai az épen egy hónappal ezelőtt tartott gyűléssel foglalkoznak, ö inkább tartozik a tör­ténetírók sorába, mint a hírlapírókéba, — mind­azonáltal úgy véljük, szolgálatot teszünk olvasó­közönségünknek, mikor most apróra elpletykáljuk : mi hogy történt azon a gyűlésen ! Az Osztály, mely évenkint háromszor-négy- szer szokott gyűlést tartani, legutóbb augusztus 12-én tartott gyűlést, ezt a gyűlését pedig Merzenich Hubert bányabirtokosnak felsőbányái bányatelepén tartotta. A Merzenich-féle bánya­telepet — tudjuk — úgy szokás emlegetni, mintha az Kisbányán volna, de ez tévedés, mert ahol a bányatelep van, távol esik ugyan váro­sunk belterületétől és közel Kisbánya vagy Kiz- bány.i községéhez, az a terület azonban felső­bányái határ. Ennek a Kisbánya községnek pedig valaha Kizbánya volt a neve, mivel ott, mint halljuk, sok kiz volt található, hogy aztán az a kiz miféle anyag lehet, arra nézve legjobban bányászok tudnának fölvilágositást nyújtani. Maga a gyűlés olyan volt, mint szokott lenni : érdekes és tanulságos, mindenek felett pedig látogatott. Már itt megjegyezzük, hogy a jelenvoltak között — hogy egy kis nagyítással éljünk, jóformán alig volt, aki nem főmérnök vagy nem bányagyakornok. Voltak azonban többen, akik sem nem főmérnökök, sem nem bányagyakor­nokok, sőt olyanok is, akik egyátalában nem is bányászok. Ott volt például a kerület képvise­lője. Bay Lajos ur, Stoll Béla ügyvéd, dr Makray biró, stb. Ezek különben tagjai a bányászegye­sületnek. Felsőbánya nem valami nagy számmal volt képviselve, mindössze Baumerth bányataná­csos, a polgármester. Török bányamérnök, egy bányagyakornok és Krasznay Zsigmond jöttek el. A gyűlésen az Egyesület elnöke Neubauer Ferencz főbányatanácsos elnökölt, mig a gyűlés rendezése a lelkes titkárnak, Szellemy Geyza főmérnöknek érdeme. Délután 3 óra körül egymás után érkezett a sok kocsi Kisbánya felé, hozva a gyűlés ven­dégeit, kiket ez a Németországból hozzánk köl­tözött wiesbadeni házigazda és igen szeretet­reméltó családja igazán magyaros vendégszere­tettel fogadott. A legjobb benyomást tette az érkezőkre, hogy a házigazda elárulta, miszerint ezt a napot ünnepnek tekinti : volt a háromszinü magyar zászlók díszében pompázó bányatelep bejáratánál diadalkapu, magyar fólirással, mint átalában az ünnepség során is volt bőven kivilágítás, bengáli fény, tűzijáték, vizen úszkáló hajócskák színes lampionokkal, diszlövések, különböző világítási effectusok, stb. stb. amik mind feltétlenül eszközei a hatásnak s emelői a hangulatunk és amikhez mind Merzenichék olyan pompásul értenek. Áta­lában mindenki csakhamar észrevette és érezte, hogy ennek a gyűlésnek valahogy különösebb érdekességet kölcsönöz épen az, hogy az Egye­sület ezt a gyűlését a Merzenich féle bányatelepen tartja, mert maga ez a bányatelep egy nem min­dennapi látnivaló s az, a maga berendezésével, kinézésével, sajátszerűségével, meg lakóival és az élettel, lady őrt folyik, mondhatjuk, teljesen érdekes, valósággal egy kis darab Németország ott a felsőbányái határban. Már csak szólunk róla valamit olvasóinknak, gyűlésünk emez oly érdekes színteréről. Pompásul érvényesült például — mint az mindjárt az érkezésnél mindenkinek szemébe lünt — a bejárattól a bányatelepen végighúzódó fehérre festett vaskorlát a homályos erdőség sötétzöldjében, — s igy tovább a legszebb lát­nivalók tárulnak mindenfelől az érkezőnek szemei elé, mik mind ennek a szeretetreméltó német úri családnak nagy Ízlését, ügyességét, ötletességét, de egyszersmind nagy munkaszeretetét és szor­galmát dokumentálják fényesen. Bizony aligha esünk a nagyítás hibájába, ha azt mondjuk, hogy ez a kisbányai telep valóságos kis tündérbiro­dalom. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. 2982—1905. tkv. sz. r Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Roóz Testvérek szatmári bej. ezég végrehajtatónak, Stein Leibné sz- Berkovics Regina végrehajtást szenvedő elleni 869 K 38 f tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a felső­bányái 1025. sz. tjkvben felvett 58. hisz. 897. sorsz. házas telekből Stein Leibné szül. Berko­vics Reginát illető felerészre az árverést 3406 koronában ezennel megállapított kikiáltási ár­ban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanra az 1905. évi október hó 5. napján d. e. 9 órakor Felsőbánya városházánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. § ában jelzett ár­folyammal számított és az 1881. évi novem­ber 1 én 3333. sz a. kelt I. M. rendelet 8. ij-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznak a bí­róságnál eíőleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nagybánya, 1905 évi julius hó 24. napján. A kir. járásbíróság mint .tkvi hatóságnál. Ináncsy. kir. aljárásbiró. HÁZEEADÁS. Felsőbányán, a Hunyadi Mátyás- utczában fekvő 528. sz. ház, mely áll 6 szoba, 1 konyha, 2 kamara, 2 istálló, 2 faszin, 3 pincze, virágos, veteményes és gyümölcsös kertből, szökőkuttal, víz­vezeték a házba bevezetve, azonkívül a József-közben fekvő 2 szobából, 1 konyhából, kamarából, gyümölcsös-pin- czéből álló, különösen nyaralóknak alkal­mas 695. sz. ház, melléképülettel, nagy gyümölcsös kerttel szabad kézből el­adó. Értekezni lehet a tulajdonos özv. = Szüts lllésnénél Felsőbányán. = Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom