Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-21 / 13. szám

János kir. tanfelügyelő, Márton József Kolozs­vár, Poós Istvánná Budapest, Erdősy György Szászrégen, Lévay Lajos ev. ref, lelkész, Lévay János hentesmester Kolozsvár, Szilágyi István gépész Kolozsvár, Harácsek István Kolozsvár, máv. főműhely, Hitter Győző M.-Sziget, Nyeg- rus Gyula nagykereskedő Budapest, Bojthor Ferencz, Kuszkó István mértékhitelesítő hiv. főnök Kolozsvárt, Miskolczy Sándor Nagybánya és még igen sokan, akiket össze lehet írni s nevöket a közelebbi számban kiszörkeszteni. Idő van reá. Hiszen odáig (aug. 15.) kö­rülbelül 3 — 4 lap jelenik meg s ezekben a dol­got lehet szellőztetni Az elszármazottak már azért is szívesen fognak hazatérni, mert első eset, hogy vonattal Felsőbányáig zónázhatnak. Nagy Sándor barátunknak fentebbi javas­latát magamévá téve, azt kivitelre ajánlom. Ölel igaz barátod Szemlélő. Az Él-Márk bányatársulat közgyűlése. Az Él-Márk bányatársulat ez évi rendes közgyűlésén a következők vettek részt Süss- ner Ferencz elnöklete alatt: Süssner Ferencz a Jeszenszkv-család képviseletében 1835, Lévay Károly kereskedő képviseletében 1, Hámori Nándórné: Riedl Etelka 1.66, Báthy Imre 0'66, ugyanő Báthy Sándorné képviseletében 0 67, Farkas Jenő a Farkas Sándor és Farkas Ilona képviseletében 4. Rettegi Károly a felsőbányái ev. ref. egyház képviseletében 0 85, Háder Fe­rencz özv. Barthos Józsefné képviseletében 2 51, Ember Péter Koncz Károly képviseletében 0’66, Kupás Mihály képv. 2, Kriszt Jenő képv. 068, Smillár Mihály 3 32, Pap Márton a Pap Márton utódok képv. 1, Dobay János 3'51, összesen 40-86 részvénynyel. Az elnök, miután konstatálta a gyűlés határozatképességét, azt megnyitotta és felhivta Smillár Mihály igazgatót, hogy a múlt üzemi évről jelentését terjeszsze elő, Az igazgató előadta, hogv a bánya a múlt évben azért nem adott osztalékot, mert a mű­velés alatt álló telérek elszegényedtek s csak annyi jövedelem volt, ami az üzemi kiadásokat fedezte. Ez évre azonban már kilátásba he­lyezte, hogy az üzemi eredmények kedvezőb­bek lesznek, mert a művelés alatt álló telérek , minőségében javulást észlelt, miért is ajánlja, hogy a bánya továbbra is házi kezelésben mü- veltessék. — A közgyűlés a jelentést tudomá­sul vette s a bányának továbbra is házi keze­lésben leendő müveltetését egyhangúlag elha­tározta. A társulat tulajdonát képező fővölgyi X. sz. zúzda eladását elvileg elhatározták s annak anyagi értékének megbecsülésére Pap Márton, Lévay Károly és Rettegi Károly küldettek ki. Következett a zárszámadás bemutatása. E szerint az 1903. évről maradvány volt 5962 K 65 f, 1904. évi bevétel 8508 K 60 f, összes bevétel 14481 K 25 f, — 1904. évi kiadás 10943 K 01 f, maradvány 1904 év végén 3528 K 24 f. — A közgyűlés a zárszámadást tudomásul vette s a pénzkezelőnek a felment vényt a szokásos fentartások mellett megadta azon hozzáadással, hogy özv. Puskás Antalné a terhén levő 297 K 82 f kötvénytőke tartó zás és kamatai rendezése iránt felszólittatik. Farkas Jenő indítványára Pap Márton és Lévay Károly egyhangúlag választmányi tago­kul választattak meg. Ugyancsak Farkas Jenő indítványára a jegyzői tisztet Pap Mártonnal töltötte be a közgyűlés. Süssner Ferencz elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Báthy Imrét és Ember Pétert kérte fel. Farkas Jenő indítványára a közgyűlés Smil­lár Mihálynak igazgatói minőségében kifejtett odaadó, ügybuzgó tevékenységéért, valamint Süssner ferencz elnöknek a közgyűlés veze­téséért egyhangúlag köszönetét szavazott. Felsőbánya a múzeumért. Felsőbányán gazdag ősi családok vannak. Sok értékes régiség van összegyűlve, össze­gyűjtve 1—1 családnál mint a család kleno- diuma ott. Régi bútorok, könyvek, iratok, le­velek, okmányok. Magának a városnak érté­kes oklevélgyűjteménye van, melyet nagy gond­dal Árgus-szemekkel őriznek, védnek. A ma­gánbányászatnak régi hires mivelése, az ősi családok jogának körülírását és bányászati sza­Felsőbányai Hírlap. badalmának publicálását hihetőleg több okle­vélben őrzi. Az is igaz, hogy az ottani csalá­dok az ilyenféléket szinte féltve őrzik. S mégis én felvetem azt a gondolatot, nem lehetne-e ott a régi iratoknak, okmányoknak, könyvek­nek egy részét összehordani a városi oklevél- gyüjteménynyel együvé. A város, mint jogi személy, mint erkölcsi testület az effélék megőrzését bizonyosan ma­gára vállalná s ami bizonyos, akkor a csalá­dokban időről-időre előforduló változásokkal nem lennének kitéve annak a családok törté­netére vonatkozó irományok, oklevelek, hogy elkallódjanak. Nem. tudom, miképen vélekednek mások, de én úgy gondolom, hogy amit tettek ré­gebbi időben a káptalanak a családi értékek, okmányok megőrzésével, ugyanazt a feladatot ma a városok kell, hogy tegyék és azok is teszik. így az a sok családi oklevél, melyből külön-külön mindenik a múltnak 1 — 1 érdekes eseményét vagy az eseménynek 1 — 1 árnyala­tát örökíti meg, megmarad az utódoknak s az utókor emberei, ha arravalók, anyagi vagy er­kölcsi hasznukra fordítják, legalább is okulást merítenek belőle. Vagy lehetne az egésznek egy másik megoldását megtalálni s ez a következő volna. Felsőbánya városa okleveleinek, értékes régi­ségeinek számára a szépen haladó s mindin­kább fejlődő nagybányai múzeumban mint test? vérváros mindenféle féltékenykedő kicsinyes-1 kedés nélkül kérjen, és bizonyára nyerne is 1 szobát, vagy egy bizonyos területet s abban aztán legyenek benne a felsőbányaiak részéről nyújtott gyűjtemények mind önállóan s külön, már amennyire ez lehet. Tudomásom szerint Felsőbányáról eddig is több tárgy jutott a nagybányai múzeumba. Ha ezt a tervet elfo­gadnák, még sokkal több jutna. Milyen szép vonása lenne a nagy nyilvánosság előtt a két város ilyenforma testvéries egyetértése s együtt­érzése egy nemes czélnak az érdekében s an­nak önzetlen és lelkes Szolgálatában. De akár a nagybányai muzeum szárnyai alatt, akár külön Felsőbánya, ha a reá fordí­tott gondot nem sajnálja s ha a családok ősi dolgaik, irataik, okmányaik, könyveik megőr­zését biztosítani óhajtják, hasznos s a közjónak üdvös szolgálatot tesznék, ha régiségeiket ösz- szehordják s megtartják az utókornak. A két mód közöl könnyebb — mert semmi anyagi áldozattal nem járna — az, hogy Nagybánya múzeumába hordjanak össze a fel­tétlenül biztos megőrzésért minden effélét Fel­sőbánya müveit családjai. Azzal jiz ügy nyerne csak, anélkül, hogy valakinek kára lenne be­lőle. Aki jónak látja, tegye meg a közjónak ezt a szívességet a közjóért. Székely Árpád. Különfélék. Vasúti menetrend. Indul Felsőbányáról reggel........................423 » » délután......................227 Érkezik Felsőbányára délelőtt ... 1027 « » éjjel .................1135 In dul Nagybányáról délelőtt..................9 48 » » éjjel.....................10 55 Ér kezik Nagybányára reggel.......................456 » » délután................. 3 00 19 05. május 1-től Felsőbánya és Nagy­bánya között a következő két uj vonat közle­kedik : Indul Felsőbányáról reggel ..................7 00 » » délután...................6 00 Érkezik Felsőbányára reggel.................6 19 » » délután .... 509 Indul Nagybányáról reggel .....................540 » » délután.......................430 Ér kezik Nagybányára reggel....................733 • > délután .... 633 A legmagyarabb föher- czeg nincs többé. E hó perczkor hunyta örök­álomra szemeit Fiúméban, a Villa Giuseppeben félesztendei betegeskedés után. Halálát szivütőér- elmeszesedésből származott szivbénulás okozta. Legnemesebb része: a szive ölte meg. Gondol­kozásában, érzelmeiben teljesen magyar volt, örö • műnkben, bánatunkban híven osztozott mindenkor De nemzetünk is elhalmozta öt szeretetének je­leivel. A boldogult 1833. márczius 2-án született, tehát életének 72-dik évében jjunyt el. Temetése e hó 19-én, hétfőn délután volt Budapesten im­pozáns részvét mellett, melyhez foghatót képzelni is alig lehet. Most már nyugszik az általa any- nyira szeretett áldott magyar földben, de szel­leme élni fog örökké a hálás magyar nép szivé­ben . , . Személyi hir, Nagy László alispán folyó hó 14-én városunkban időzött Farkas Jenő polgár- mester látogatása végett. Főispánunk belügyminiszter. Mire e sorok megjelennek, bevégzett tény lesz az u. n. átme­neti kormány kinevezése, hacsak valami várat­lan fordulat be nem következik addig. Az uj kormányban Kristóffy József, vármegyénk főis­pánja, belügyminiszter. Az utókor számára följe­gyezzük itt, hogy a kormány feje br. Fejérváry Géza cs. és kir. táborszern így, aki most lett nyugállományba helyezve. Gyászhir. Egy ősi nemes család sarja köl­tözött el e hó 8-dikán az élők közöl, midőn Báthy Karolina örök álomra hunyta szemeit. A boldogult nemesen érző lélek volt, különösen rokonait vette körül szeretetének melegével. Egyházát is híven szerette, — vallásosságával másoknak is példát adott. Halála a Báthy, Ber- novits, Berks és Asztay családokat borította gyászba. Temetése f. hó 10-én, szombaton ment végbe. Az alkalmatlan, esős idő daczára is so­kan kisérték el utolsó útjára. A háznál gyász­beszédet és imát, a temetőben szintén imát Nagy Lajos ref. lelkész mondott felette. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott! A dsalád a következő gyászlapon adta tudtul a maga vesz­teségét: Báthy Etelka úgy maga, mint testvérei és unokatestvérei, valamint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelenti, hogy felejthetetlen szeretett jó nagynénjök: báthi Báthi Karolina folyó hó 8-án délután 6 óra­kor rövid szenvedés után életének 69-ik évé­ben csendesen elhunyt. Földi maradványai fo­lyó hó 10 én d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni. Felsőbánya, 1905. junius hó 9 én Béke porain! Canonica visitatio. Szél György avasujvárosi lelkész, a nagybányai ev. ref. egyházmegye es­perese, gr. Dégenfeld Sándor egyházmegyei fő- gondnok és Magoss E'erencz egyházmegyei al­jegyző társaságában folyó hó 7-én végezte váro­sunkban a református egyháznál a szokásos es- peresi látogatást. A küldöttség előbb a leány-, majd a fiu-iskoláf vizsgálta meg, hogy meggyő­ződjék az azokban elért tanítási eredmény felöl. Délben Nagy Lajos lelkésznél ebéd volt, mely­nek végeztével az egyház anyagi és szellemi dol­gait vizsgálták meg. Gr. Dégenfeld d. u. 4 óra­kor hazautazott Erdőszádára. Az esperes pedig Magos Ferencz aljegyzővel márnap reggel uta­zott el Misztótfaluba, hol szintén elvégezték a canonica visitatiót. Nyaralásra jelentkeztek: Lengyel Sándor pénzügyi tisztviselő és családja, Debreczen. Csaj- kovich Endre pénzintézeti tisztviselő és családja, Budapest. Nagy Károlyné megyei fölevértáros özvegye Huszt. Mudrony Vilma nyug. polg. isk. tanitónö, Hatvan. Fuchs Vilmos pénzintézeti tiszt­viselő és családja, Budapestről. A bányaiskolai tanulók bálja. Igen kedves és szórakoztató tánczmulatság készül julius 1-cre, melyet a helybeli bányaiskola végzett ifjúsága rendez A bálon lesz világposta, szer­pentin, confetti és balatoni halászat. A rende­zők a város színeiből összeállított karszalago­kat fognak viselni. Kivilágos*viradtig Adám Jó­zsi nagybányai prímás jóhirü zenekara fogja huzni a talpalávalót. A derék ifjak mulatsá­gára, — melyre különben már egy hete a főutcza felett, a Csausz és Husovszky-ház kö­zött lengő reklámlobogó is csalogat, ez utón is felhívjuk a közönség szives figyelmét. Az ifjúság által kibocsátott meghívó a következő: »A felsőbányái m kir. végzett bányaiskola ta­nuló ifjúsága saját betegsegélyző pénztára ja­vára folyó évi julius hó 1-án a »Korona« ven­déglő nagytermében, ő nagysága Burkait Fe- renczné és Farkas Jenőné úrnők védnöksége alatt, zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre t. czimet és becses családját tisztelettel meg­hívja a rendezőség. Belépő dij : Személy-jegy 2 K, család-jegy (3 személyre) 5 korona. Kez­dete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók H. Riedl E. divatáru üzletében. A meghívó kívá­natra előmutatandó. Rendező bizottság: Balbi- nát Gusztáv elnök. Nyikita János pénztárnok. Schop Ferencz ellenőr. Damjanovszky József, Gönczy József, Hackel Sándor, Horzsa Pál, Kupsán József, Labina Sándor, Lapusán Antal, Májdik Márton, Mutoj Ernő, Papp János, Pet- ruska Sándor, Repka Béla, Török István. A nagybányai peticzió. A Kúria első válasz­tási tanácsa Bay Lajos peticzióval megtámadott József föherczeg. reggel 6 óra 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom