Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-21 / 13. szám

Felsőbányái Hírlap mandátuma tárgyában folyó hó 14-én a vizsgá­latot elrendelte és annak foganatosításával a debreczeni kir. táblát bízta meg. A Kalazanti Sz. József bányatársulat folyó hó 4-én tartotta közgyűlését Nagybányán Baj- nóczy Géza elnöklete alatt, melyen a bányát újabb 12 évre ismét az Incze-örökösökneic adták haszonbérbe és igazgatónak egyhangúlag Schön­herr Sándor erdészt választották meg. Országos vásár engedélyezése. A kereske­delmi miniszter Erendréd községnek megengedte, hogy ott évenkint április 10-én és október 15-én, illetve : ha ezen határnapok nem keddre esné­nek. az azokat követő keddi napon országos vásárt tarthasson. Az állatfelhajtást csak az esetre engedte meg a miniszter, ha megfelelő vásárteret rendeznek be. A felsőbánya—kapniki ut ügyében folyó hó 2-án tárgyalás volt a nagybányai főszolgabírói hivatalnál. A tárgyalást azért tűzte ki a főszolga­bíró, mert az alispántól rendeletet kapott, hogy az utat katonai szempontból azonnal állíttassa helyre. A tárgyaláson jelenvoltak a bányakincs­tár, Felsőbánya város és az összes érdekelt köz­ségek képviselői. A megjelentek egyhangúlag ki­jelentették, hogy miután az ut oly elhanyagolt állapotban lett a viczinális utak közé sorolva, hogy azt az érdekeltek, tekintve a községek sze­génységét, továbbá a kapniki bányakincstár évi deficzitjét, jókarba hozni képtelenek. Újból felké rik tehát a vármegyei hatóságot, hogy tekintve az említett útnak hadászati fontosságát, továbbá figyelembe véve azt, hogy annak fentartása a bányászat részéről a földművelésügyi minisztert, a posta- és távirda részéről pedig a kereskedelmi minisztert is érdekli, hasson oda, hogy a felső­bánya—kapniki — ez idő szerinti viczinális — út­vonal vétessék fél az állami utak közé. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége folyó hó 14-én rartotta évi rendes közgyűlését Szatmáron gr. Csáky László elnök­lete alatt. A közgyűlésen a Felsőbányái Hitel- szövetkezet képviseletében Dimand Károly köny­velő és Pap Márton felügyelő vettek részt. A megjelent képviselők ebédre a szatmármegyei szövetkezetek vendégei voltak. A budapesti ev. papválasztás. Folyó hó 4-én történt meg Budapesten az ev. lelkészi ál­lás betöltése. Ez állás elnyeréséért Révész János nagybányai lelkész is pályázott és próbaszónok­lat tartására is meghívták. Révész beszéde az ezrekre menő intelligens közönségre nagy és álta­lános' hatást tett . . . mégis megbukott. Ka- cziány Géza fővárosi hitoktatót választották meg 500 szavazattal. A többi jelölt: Révész, Blat- niczky, Geduly 50—60 szavazatot kaptak fejen- kint, holott az egyház £0,000 lelket számlál. Úgy látszik, kicsinált dolog volt az egész, amennyi­ben a lelkészválasztással egy időre tűzték ki az összes egyházi tisztviselők és presbiterek válasz­tását is. Ezekben volt Révésznek az erőssége és azt az erősséget nagyon megviselte az a körül­mény, hogy a tisztviselők és presbiterek a ma­guk sorsának intézésével voltak nagyon elfoglalva. Mi őszintén fájlaljuk Révésznek, a kiváló szónok­nak és egyházi Írónak indokolatlan mellőzését, de az ember, a jó barát itt maradásán szívből örvendünk! Ha fáj a seb, mit e mérkőzésben ka­pott : vigasztalja magát a mentők jelszavával: »mindnyájunkat érhet baleset.« Egyik barátunk is „ megjárta közelebb a pestiekkel, kit meg a kegyelmes asszonyok buktattak meg. Úgy lát­szik, rossz idő jár arrafelé a bányavidéki embe­rekre. „A képviselőnk mandátumát is czibálgát- ják. O azonban valószínűleg szerencsésebb lesz és ha már beléült a nyeregbe, meg is marad benne. Egy nem szívesen látott nyaraló. Piaczun kon az elmúlt heteken nagyban kezdett csirkét és tojást vásárolni egy pesti nyaraló, de nem a saját fogyasztására, hanem Budapestre leendő szállítás végett. Az- említett czikkek ára emiatt hamarosan megkétszereződött. Mint értesülünk, illetékes helyről intézkedést történt e visszaélés megszüntetésére és ma már ismét minden rend­ben van! ízléstelenség. Pünköst szombatján, egy úri nő temetése alkalmával, különös jelenetet volt kénytelen szemlélni az impozáns számban meg­jelent gyászoló közönség. Amint ugyanis a ház­nál a gyászbeszéd és ének elhangzott s a holt­testtel a temetési menet megindult, egyszersmind előléptek a temetkezési vállalat emberei is lét­ráikkal, ezeket a kapuhoz támasztották s ott — úgyszólván a gyászolók szeme láttára — nyom­ban hozzá láttak a díszítés szétbontásához. A temetési menet — az igaz, hogy ünnepélyes, lassú tempóban — alig jutott a 4—5-dik házig, már utolérték azt a temetést rendezők s a me­net végén az a két ember ballagott, kik sarog- lyára emelték a gyászdiszitéshez szükséges kel­lékeket. A gyászolók peisze nem igen vették észre az egész dolgot, de észrevette a közönség, me'y a temetést nézte s fejét csóválva bosszan­kodott ekkora ízléstelenség fölött. Már mért is ne maradhatna ott az a gyászfüggöny, amig al- konyodni nem kezd, vagy legalább egy félóráig a temetés után ?! Hiszen a külső jelvényeknek, melyek a belső hangulat kifejezésére szolgálnak, bárha mesterségesen alkalmazzuk is azokat, mégis úgy kell hatniok, mintha — hogy úgy mondjuk — maguktól volnának ott. A jó Ízlés kivánja, hogy például nagy városokban az efféle díszíté­seket többnyire éjszaka állítják össze, máskép vége az illúziónak. A mi derék temetés rende­zőnk jó volna ha megszívlelné e kis észrevételt s más alkalommal úgy intézkednék, hogy hasonló tapintatlansággal a gyászos hangulat ne zavar­tassák. (Beküldetett.) Az évzáró vizsgálatok a helybeli róm. kath. iskolában a következő sorrendben már részint megtartattak, részint meg fognak tartatni: jun. 17-én az óvodában, 19-én a fiúiskola V—VI., 20-án III—IV., 21-én II., 23-án I., 24-én a leányiskola V—VI., 26-án III-IV, 27-én II., 28-án I. osz­tályában. A vizsgálatok mindennap d. e. 9 óra­kor kezdődnek s azokon a szülök és tanügyba- rátok szívesen láttatnak. Évzáró vizsgálatok a ref. iskolákban. A kö­rülmények kényszerítő hatása következtében ez évben a leányiskola évzáró vizsgálata nem a ren­des szokás szerint: vasárnap délután, hanem e hó 24-én szombaton délután tartatik meg. a fiú­iskola vizsgálata pedig 25-én vasárnap délután. Miről a szülők és tanügybarátok ez utón is érte- sittetnek. Templomszentelés Fernezelyen. A kincstár és néhai Meszlényi püspök bőkezű támogatásá­val épült alsófernezelyi szép róm. kath templo­mot folyó hó 4 én szentelte fel ünnepélyesen Pemp Antal káptalani helynök, praelatus káno­nok, ki előző nap városunkat is meglátogatta, megtekintvén itt a zárdához épített uj helyisé­get. A szép ünnepélyen Veszprémy Sándor nagy- somkuti plébános tartott alkalmi beszédet Az ünnepély után a szabadban 300 teritékü ban­kett volt. Nyugbéresek szemléje. Folyó hó 15-dikén tartatott meg Felsőbányán a bányakincstár kö­telékébe tartozó nyugbéresek szokásos szemléje. A szemle után az ott megjelent megbízottak és tisztviselők részére Baumerth Károly bányataná­csos fényes ebédet adott. Az ebéd igen jó han­gulatban a késő délutáni órákig tartott s ezen idő alatt a piaczon a bányász-zenekar játszott. Köztisztaság elleni kihágás. A piaczon, Mi- kóla A. Gyula ur üzlete szomszédjában levő női ruhavarrodából naponkint többször szennyleveket öntenek ki az utczára, veszélyeztetvén ezáltal a járókelők biztonságát, kétessé téve az utcza tisz­taságit. Ajánljuk az utczán czirkáló rendőrök figyelmébe! Beszéd- és értelemgyakorlat leczkékben A napokban hagyta el a sajtót e czimen Székely Árpád nagybányai közs. iskolai tanító könyvének II. része. Az I. rész tavaly jelent meg s annak idejében ismertettük volt. A II. kötetet még nem volt időnk átolvasni, de hogy méltó folytatása az elsőnek, arról teszen bizonyságot a »Magyar- ország« junius 14-iki számában róla megjelent következő bírálat- »S ékely Árpád« »Beszéd- és értelemgyakorlat leczkébeiw czimü munkájának második része, mely a II. osztálynak anyagát tartalmazza, megjelent. Mint az I. rész, ez is a gyakorlati fogások biztosságával van megírva. Az egész anyag 38 leczkébe van foglalva, me­lyekben a földrajz, természetrajz, természettan és egészségtan tanításának bőven juttat tért. Azokat a fogalmakat, melyeket az I. osztály anyagát tárgyaló első részben nyújtott, a gyer­mekek fejlődésének alapos ismertetésével bővíti és vezeti tovább. Elvezet végig olvasni pl. a III. osztály földrajzi anyagának előkészítésére szánt leczkéit. Ebben a munkában a beszédgyakorlat igazán központja a tanításnak, mert össze van kötve az Írás, olvasás és nyelvtannal is. Nem­csak a tanítással foglalkozóknak, de szülőknek is nagyon ajánlhatjuk ezt a könyvet, mert ebből a vezérkönyvből gyermekeiknek ismereteit az isko­lán kívül is szórakoztatva s játszva fejleszthetik. A könyvet Kovács Gyula könyvkereskedő adta ki Nagybányán. Ara fűzve 2 K, portómentes kül­déssel 2 K 20 fillér. Ugyanennek I. része (Az I. osztály anyaga) ugyancsak 2 K-ért szerezhető meg a kiadónál.« A nagybánya—felsőbányái vasút gyűlései. Ä nagybánya—felsőbányái vasút részvénytársaság folyó hó 6-án tartoíta első évi rendes közgyűlé­sét Budapesten Lovrich Gusztáv elnöklete alatt. Jelenvoltak : a kereskedelmi miniszter (490 rész­vény, 490 szavazat) képviseletében Hosszú József titkár, a földmivelésügyi miniszter (100—100) kép­viseletében Schmid Károly tanár, a pénzügy- miniszter (100 —100) képviseletében Harácsek László, Nagybánya város (100 — 100) képvisele­tében , Gellért Endre, Szatmár vármegye (50—50) képviseletében Nagy László, dr Lovrich István (50—50) Harácsek László (200 — 200), Lovrich Gusztáv, (200 — 200) Hollós Jakab (250—250) dr Rosenberg Sándor (250—250) Balog Jenő (30—30) és Niedert Leó (30—30) képviseleté­ben Hollós Jakab, Mérő Jakab (30--30) Jámbor Vilmos (30—30) és Karácsonyi Jenő László (50—50). Elnök üdvözölve a megjelent részvé­nyeseket, bemutatja a közgyűlésnek a kereske­delmi miniszter képviseletében megjelent Hosszú József titkárt. Ezután megállapítja a közgyűlés határozatképességét s a jegyzőkönyv vezetésére Hollós Jakabot, hitelesítésére pedig Jámbo. Vil­most és Mérő Jakabot kéri fel. Áttérve a napi­rendre, az igazgatóság, felügyelő-bizottság jelen­tése, valamint az 1904. évi zárszámadás és mér­leg egyhangúlag elfogadtatott. A rendelkezésre álló 4579 K 35 fillér üzemfelesleg az igazgatóság javaslata alapján egyhangú határozattal követke­zőleg használtatik fel: 1. a) forgalomban levő 3085 drb elsőbbségi részvények 1. sz. szelvényét darabonkint 1 K 42 fillérjével váltják be, ez ki­tesz 4377 K 86 fillért, p) tartalék-alapra fordí­tanak 20 K-t, c) átvitel a jövő évi számlára 181 K 49 fillér, összesen 4579 K 35 fillér. Jámbor Vilmos ajánlatára az igazgatóságnak és felügyelő­bizottságnak az 1904. üzletévre vonatkozó fel­mentvény egyhangúlag megadatik. A felügyelő- bizottságba rendes tagokul dr Lovrich István, Karácsonyi Jenő László és Bay Lajos, póttagokul dr Miskolczy Sándor és Torday Imre egyhangú­lag megválasztatnak. Az igazgatósági tagoknak kiszolgáltatott jelenléti jegyek értéke a legköze­lebbi közgyűlésen fog megállapittatni, mikor már az 1905. évi jövedelem ismeretes lesz, a felügyelő- bizottsági tagok évi dija személyenkint 70 koro­nában állapittatik meg. A fernezelyi szárnyvonal, ha az összes törzsrészvények jegyezve lesznek, kiépíttetni határoztatik, mely esetben az igazga­tóság felhatalmazást nyer az alapszabályok értel­mében felemelendő összegek beiktatására oly kor­látozással, hogy az elsőbbségi és törzsrészvények összes névértéke az 1.317,200 koronát túl nem haladhatja. Az igy módosított alapszabályt a részvénytársaság nevében az igazgatóság aláír­hatja és jóváhagyását kieszközölheti, Felhatalma­zást nyer az igazgatóság az üzemszerzödések megkötésére, illetve a meglevő módosítására, nemkülönben arra is, hogy a miniszteri engedély elnyerése esetén az építéshez a tartalékalapból fedezendő 5000 koronával hozzájáruljon. Ugyan- csaK junius 6-án az igazgatóság is ülést tartott, melyen megjelentek: Lovrich Gusztáv elnök, Schmidt Károly, Nagy László, Gellért Endre, dr Rosenberg Sándor és Harácsek László igazgató- sági tagok, a jegyzőkönyvet Hollós Jakab ügy­vezető igazgató vezette. A közgyűlés határozatai tudomásul vétettek. Elhatároztatot-, hogy az el­sőbbségi részvények szelvényei julius 1-től az an- gol-osztrák-bank budapesti fiókjánál váltatnak be. Mivel az elsőbbségi részvények törlesztési terve a kormánynak már be van mutatva s annak jó­váhagyása legközelebb várható, az ügyvezető igazgató felkéretett, hogy a sorsolásra mindent előkészítsen s azt a kir. közjegyző közbenjárása mellett eszközölje. A kisorsolandó elsőbbségi részvények 1906. január 2-án lesznek beváltan- dók. A fernezelyi szárnyvonal engedélyezési tár­gyalása már a közel jövőben várható lévén, az előmunkálati engedélyes Hollós Jakab felkéretett, hogy azon az elnökkel, vagy az általa kiküldendő ig. taggal résztvegyen. »Megjegyeztetik, hogy az uj vonal a #nagybánya-felsöbányai h. é. vasutba egészen beolvasztandó az esetre, ha az összes ujonan kiadandó törzsrészvények biztosítva lesz­nek és ha az illető építési vállalat a kormány ál­tal megállapított, ujonan kiadandó elsőbbségi és törzsrészvények ellenében a vasút üzemképes elő­állítását, továbbá mindannak, mit a kormány elöir, n. m. forgalmi eszközök beszerzése, tartalék- alap létesítése stb., megfelelni elvállalja.« Az alapszabályok módosítását nem tárgyalták, hanem avégett idejekorán uj igazgatósági ülést fogtak összehívni. A szatmár-nagybányai vasúttal meg­állapított és miniszterileg jóváhagyott szerződés­nek az uj vonal miatt szükséges módosítására, valamint az államvasutakkal kötendő üzemszer­ződés, végül a nagybányai közös pályaudvar használata iránt kötendő szerződés eszközlésére szükséges intézkedések megtételére az igazgató­ság az elnökséget kérte fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom