Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-26 / 9. szám
X. é-vfolysLxn.0. szám 1005. .Á.prilis 26, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMIJ LAP ív IV 28 MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czi Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Az igazság diadala. Kigunyolták, meggyalázták, kőtelekkel ősszehurkolták, vérét szomjuhozták. „ Crucifixerunt . . . megfeszítették!''' Római katona lándzsadöféssel constatálta tragikus halálát. Mikor pedig a meggyalázott ártatlanság már kiszenvedett, megkegyelmeztek neki: nem törték össze lábszárait, mint a vele együtt megfeszített gonosztevőknek. Kőlappal zárták le sírját és lepecsételték. És mégis feltámadott! A világtörténelem kimagasló alakja lön. Emléke ott van és ott marad mindenütt, bérczen, hegyen, völgyén. Láng leikével tüzes kéveként hatott az emberiségre, áhítattal és szeretettel a halottaiból feltámadt emberfia. A kőlap bármennyire súlyos is volt, nem zárhatta el az Igazságot! Kitört a föld mélyéből, utat talált magának a nép minden rétegébe, szegényébe, gazdagába egyaránt. Kicsinynek, nagynak, koldusnak, királynak szivéhez férkőzött, bilincseket zúzott, tört össze és meghódította az egész világot. Uj eszmekört nyert az emberiség az első Husvét napján. Ez az eszmekör magába rejti az eszményi fenséget s annak a tanulságnak nyújtja példáját, hogy a gonoszok, önzők diadala pillanatnyi, mert végre is az lgaz- ság győzedelmeskedik. Az az Igazság, melynek mozgató ereje a kötelesség hü teljesítésében, a munkában, embertársaink becsülésében és a boldogságban rejlik; ellentétben az önzéssel, melynek életaxiomája „a haszon,“ végczélja az „élvezeti Alakoskodás, képmutatás, hízelgés csak ideig, óráig tartók, látszólagosak. Az álarcz alatt rejtőző szív és lélek végre is maga döbben meg a szemérmet- lenség láttára s tudatára jön bűnének, hibájának. És az elnyomott Igazság felemelkedik; az ütések nem fájnak neki, a vérző sebek behegednek s az ellenáramlat legyőzése által izmai megaczélosodnak. Hogy van az mégis, hogy az Igazság, melyet Krisztus példájára kivétel nélkül mindnyájunknak ápolnunk, fejlesztenünk kellene, annyi megalázásnak, lekicsinylésnek van kitéve ? Művészet, tudomány, irodalom, társadalom, mind nagy zajjal hirdetik az Igazságot, pedig a művészet igaz művelőjének, a tudomány bajnokának, a műveltségnek, a társadalombani egyenlősítés és szeretet elvének ezer meg ezer az ellensége. Mintha ki akarnák ölni az emberekből azt az egyetlen talizmánt, mely még éltet s a testvériség kapcsát összetartja. És mindez azért történik igy, hogy port hintsenek a világ szemébe a léhák, az üresfejüek, a mindennapi gor.dolkozásuak. Sajnos, az emberi phisikum construá- lása és a jellemfejlödés még nem érte el azt a határt, azt a központot, hogy a tiszta, nemes szív és lélek néha meg ne tánto- rodjék; az akaraturalom még nem kristályosodott annyira, hogy mindenki kiállja minden körülmények között a tüzpróbát s épen ezért kerülnek némelyek a vakmerő önérdek szenvedélyes rablánczába. Ezek szánalmas alakjai az emberiségnek. Vezettetik magokat mások intése, tanácsa által. Nincs akaratuk, de ha volna is, alárendelik magukat mások hatalmi, önző vágyóinak. Hódolnak a hiúságnak. Egy két bók leveszi őket lábaikról. Mosoly kielégíti. A lélek nélküli hajszában versenyre kelnek, nem törődve anyagi és erkölcsi erejök silányságával. Mit is törődnek az ilyenek az Igazsággal, az eszménnyel? így tesz száz, meg száz. Miért ne imádnák a faragott bálványt ők is ! A feltámadás ünnepe, a Golgothákra való emlékezés épen arra való, hogy felébredjen azokban is az Igazság szeretete, akik nem a virágos mezőt, hanem az örvényt és félreeső utakat járják. És ha felébred: erkölcsi érzetüket derengő fény hatja át s mint az ég komor felhőin, borongó leikükön áttör a szivárvány, hogy az önzést és hiúságot szeretetté varázsolja és az elnyomott Igazságot diadalra segítse. Azt az igazságot, melynek kultusza, társadalmi együttműködésünk alapfeltétele. Igazság, jöjjön el a te országod! Gzipott György. Bizottsági ülés. A gazdasági és pénzügyi bizottság f. hó 15-én ülést tartott, melyen több fontos ügyben fogadott el javaslatot. Lévay Ferenczné a vasút által részben kisajátított kertjénél földterület feladását kérelmezvén, a bizottság a feladás ellen elvi kifogást nem tett, azonban a határozathozatalt ez ügyben mindaddig felfüggeszteni javasolta, amig ezen kert kisajátítási ügye a tulajdonos és vasút között rendezve nem lesz. Bónis Antal földtér feladási kérelmére a Szántóka dűlőben birtoka mellett levő cserjés díjmentes feladását azon feltétel mellett javasolta a bizottság, hogy kérelmező a dűlő ut mentén a határcserjéket meghagyni köteles. Pap Márton számvevőnek az általa végzett rendkívüli munkák díjazása fejében 300 A hazai ipar pártolásához. Ennek a lapnak márczius 29-ki 7. számában a fennebbi czim alatt nehány sorban a régi példák nyomán s az erdélyiek soviniszta hazafiságán felbuzdulva a magyar ipar pártolásának gondolatát vettem fel. Most ahhoz, a régiek példájából a »Hasznos Mulatságok« 1823-ik évi folyama után a »második félesztendő« 113—115. lapjáról a következőket irom le: (Természettudományi Közlöny 1895. júliusi sz.) »A Gátsi Posztó Fabrika. Nem kevesen vannak Hazánkban, kik elhitették magokkal, hogy Magyar Országban a Fabrikák lábra nem kaphatnak. De ezen bal vélekedést leginkább megczáfolja a Gátsi Posztó Fabrika, melly, noha sok viszontagságokkal küzködött, több idegeneknek részszerént tudatlansága, részsze- rint kártékony ravaszsága miatt; de az álhata- tos igyekezet és több nagylelkű Hazafiaknak részvétele és mostani bölcs Kormányozása any- nyira vitte, hogy a szomszéd Nemzeteknek, kiknél is az efféle nagyobb Intézetek tsak József Tsászár idejétől fogva jöttek tökélletes- ségre, Fabrika müveivel méltán vetekedhetik. Ugyanis, mind a gyapjúnak finomsága, mind a szálak vékonysága, mind a szövésnek tömöttsége, kiváltképpen pedig a színnek tartóssága ezen Fabrika müveit oly kedvessé teheti, hogy minden Hazafi büszkélkedve emlegesse, ha ezen posztókba öltözködik A mostani Igazgatás arra is különösen tekintett, hogy készítményeit mennél jutalma- sabb áron adattassa- Mellyre nézve a Hazát ezen Fabrika müveire figyelmetessé tenni any- nyival inkább jónak tartottuk, hogy az ilyen Intézetnek haszna, mely a vevőknek megszaporodásából következik, egyenesen az egész Hazára kiterjed; mert a pénz az Országban marad és több munkásoknak keresetet s igy több élelmet nyújt. Azt is megjegyezzük, hogy a Gátsi Fabrikának posztó művei, valamint egyéb gyapjú készületei is Pesten Szvoboda János Urnák Boltjában Nagy Hid Utszán, a Theátrom Épületében vagyon.« Közli: Székely Árpád. Katona József Bánk Bánját és Teleki László Keqyenczét egy kötetbe foglalja össze az uj sorozat egyik kötete, az egész gyűjteménynek 15. kötete. A Bánk Bán Katona lángelméjének legértékesebb alkotása, drámairodalmunknak legnagyobb szabású remeke, a Kegyenez a tragikus véget ért Teleki Lászlónak egyetlen irodalmi munkája, irodalmunknak egyik legérdekesebb, nagyszabású drámai terméke. Rákosi Jenő rendezte sajtó alá ezt a kötetet, s ő irt hozzá két tanulmányt, külön egyet Katonáról s egyet Telekiről, megrázó színekkel festvén meg e két nagy tehetségünk lelki tragédiáját, s a gyönyörű jellemrajzzal kapcsolatban hatalmas elmeéllel szabván meg a két műalkotás értékét és helyét irodalmunkban. A Magyar Remekírók uj sorozata. A magyar irodalom remekíróinak nagyszabású gyűjteménye, a melynek kiadását Ma gyár remekírók czimmel negyedfélévvel ezelőtt indította meg a Franklin-Társulat, befejezéséhez közeledik. Most jelent meg a gyűjtemény hetedik ötkötetes sorozata, a mely Kisfaludy Károly műveinek első kötetével, Gyöngyösi István, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József és Teleki László gróf válogatott munkáival s Arany János műveinek negyedik kötetével gyarapítja irodalmunknak ezt a kincsesházát. Csokonai Vitéz Mihály munkáit Bánóczi József rendezte sajtó alá s látta el bevezetéssel, a melyben mesteri egyszerűséggel és tömörséggel festi meg azt a kort, a melyben Csokonai halhatatlan munkáit irta, megrajzolja Csokonai élet- és jellemrajzát s ismerteti és bírálja Csokonai egész irodalmi munkásságát. A vaskos kötet, a mely a gyűjtemény 8. kötete, egybefoglalja Csokonai legértékesebb alkotásait: a Lilla-cziklust, az anakreoni dalokat, az ódákat és a Dorottyát. Gyöngyösi István munkáit (a gyűjtemény 3. kötete) Badies Ferencz rendezte sajtó alá az első kiadások alapján. Gyöngyösi, bár Zrínyi-
