Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-26 / 9. szám
Felsőbányái Hírlap. koronát javasoltak megállapítani és kiutalni, mivel kérelmező oly munkákat végzett, melyek ügykörébe nem tartoztak és amelyek elvégzésére különben dijnokot kellett volna felfogadni, ki azt csak több hónapon át végezhette volna el. A számvevő beterjesztette a város házi pénztárának és a kezelése alatt álló egyéb alapoknak 1904. évről szerkesztett zárszámadásait. A bizottság azokat letárgyalva, a következőleg állapította meg: I. A város gazdasági, illetve házi pénztáránál: összes bevétel ............. 153322 03 K ös szes kiadás............ 148676 23 » Mara dvány: 4645 80 K II. Szegény-ápolda: összes bevétel................ 578637 K ös szes kiadás............ 5337 35 » Ma radvány: 449 02 K III. Viktória-alap: összes bevétel................ 61876 K ös szes kiadás..................... 425 84 » Ma radvány: 222 92 K IV. Hid-alap: összes bevétel................. 344 46 K ös szes kiadás............................. 198.23 » Mar advány: 146.23 K V. Tiszti nyugdíj-alap : összes bevétel.......................... 163018 K ös szes kiadás.............................. 1142 39 » Ma radvány : 487 79 K VI. Bányakárpótlási-alap: összes bevétel .......................... 2113762 K ös szes kiadás................. 18246 45 » Mar advány: 2891 17 K Az 1904 évi vagyoni leltárt 780349 35 K cselekvő vagyonnal 121406 63 » szenvedő vagyonnal 653942 72 K tiszta vagyonnal állapították meg, ily értelemben való elfogadásra a közgyűlésnek is javasolni határozták. A tanács javaslatát a közfogyasztásra szánt husvágás, az állatorvos, illetve a vágatási biztos díjazásáról, valamint a közvágóhíd használatáért fizetendő dijakról alkotott szabályrendelet 5. és 10. §-ainak módosítására a bizottság elfogadásra ajánlotta, mivel a javaslatban felhozottakkal a módosítás szükségét kellőleg indokoltnak találta. A szóban forgó módosítás, illetve az uj szöveg a következő: 5. §. Az állatorvos, illetve a vágatási biztos részére fizetendő dijak a következőkben állapíttatnak meg: a) 1 drb szarvasmarha után 1 K. b) 1 drb sertés után 60 fillér, c) 1 drb juh, kecske, borjú után 40 fillér, d) 1 drb bárány vagy gödölye után 6 fillér. Ezen szemledijak a felek részéről havonként utólagosan, különben közigazgatási végrehajtás terhe alatt lesznek a városi pénztárba fizetendők és az állatorvosnak a részére megállapított illetményként szabályszerű nyugtájára kifizetendők. 10. § Az állatok levágása csak nappal és közvágóhídon történhetik. Mesterséges világítás mellett való vágatást az I. fokú hatóság enged hét meg. A közvágóhíd használatáért dijak finél sokkal kisebb tehetség volt, másfél századon át páratlan népszerűséggel, szinte egyedül Uralkodott a magyar Parnasszuson. Egyes művei negyven kiadást értek. E népszerűség magyarázója gyönyörű költői nyelve, gördülékeny verselése és lírai lendülete. Műveit ma is haszonnal forgathatják költők és nyelvbuvárok, és gyönyörűséggel a nagyközönség is. Főművei: Márssal társalkodó Murányi Vénus és Kemény János emlékezete. E két hosszabb munkát foglalja egybe a vaskos kötet, melynek bevezetése terjedelmes, mélyreható korrajz, életrajz és tanulmány. Kisfaludy Károly munkáinak két kötetnyi hely jut a Magyar Remekírók gyűjteményében Az uj sorozatban e két kötet közül az első jelent meg, (a gyűjtemény 12. kötete). Heinrich Gusztáv rendezte sajtó alá és látta el értékes bevezető tanulmánynyal, a mely klasszikus tömörséggel rajzolja meg irodalmunk ez úttörő nagy alakjának változatos életpályáját és nagyarányú irodalmi működését. Ez az első kötet Kisfaludy összes költeményein kívül a költő legértékesebb tragédiáját, az Irénét, és a Kemény Simont tartalmazza. Az Arany kötet, a mely Arany munkáinak negyedik, a teljes gyűjteménynek pedig 44. kötete, Arany János elbeszélő költeményei közül a zetendők, melyek a következőkben állapíttatnak meg: a) 1 drb szarvasmarha után 2 K 60 fillér, b) 1 drb borjú után 1 K. c) 1 drb juh vagy kecske után 40 fillér, d) 1 drb bárány vagy gödölye után 10 fillér. Az ekként megállapított dijak a felek részéről havonként szintén utólagosan az 5. §-ban említeti következmények terhe alatt lesznek a város pénztárába befizetendők. A fürdő használatára a bizottság a következő dijakat hozta javaslatba: zuhany és kádfürdő 70 fillér, lepedő és törülköző együtt 10 fillér, 10 jegy egyszerre 6 korona. Négy éven aluli gyermeket a szülő dij nélkül magával vihet. 12 éven aluli gyermekek ketten fürödhetnek egy jegygyei. Vizkuráért 1 korona fizetendő. 10 jegy vizkurára 9 korona. Fürdőnapok nyáron mindennap, télen hetenként egyszer tartassanak. A forgalom nagyobbodásával több nap lesz megállapítható. A vízvezetéki dijak megállapítására nézve a bizottság javasolta, hogy a keleti bányához vezető ultól keletre fekvő és réti házak a díjfizetés alól mentessenek fel, mivel a vízvezetéket tényleg igénybe nem vehetik. A vízvezeték mentén lakó háztulajdonosok lakrészenként (konyha is egy lakrésznek vétetvén) 3 korona, más ház- tulajdonosok pedig házanként 3 korona vízvezetéki dijat fizessenek. Ezenkívül egy ürszék után az évi dij 4 korona, fürdő után Í0 koronában állapíttassák meg. Tímárok, ha iparuk folytatására a vizet bevezetik, a használati dij évi 20 koronában állapítandó meg. Közkutak- nál itatni és kocsit mosni tilos, azonban megengedhető, hogy ily czélra a közkutakról vederrel, vagy más edénynyel a vizet elvihessék. A vízvezeték vize locsolásra, nem használható. Életmentés. — Irta: ir Fodor József. — Fulladás. Ha nem mutatkozik életjel, újra 40—60 mesterséges lélekzést végez a mentő s újra kémleli annak eredményét. Ha még mindig nem mutatkozik önként lélekzés, a szívnek lüktetése, újra végzi a mesterséges lélekzést. Egyáltalán a mesterséges lélekzést 1 — l'/a órán keresztül végezzék, mert még ilyen hosszú idő múlva is tapasztalták, hogy ez végre is sikeres volt. Ha lélekzeni kezd a fulladott, hagyjuk magától lélekzeni, de amint megint akadozik a lélekzése, azonnal folytassuk megint a mesterséges levegő behajtást. Ha a mentő egymagában van, akkor nem végezheti az ajánlott módon a mesterséges lélekzést, hanem következőképen járjon el: a fulladottat derékig vetkőztesse le, összegöngyölt ruhát, vagy más valamit tegyen a háta, a két lapoczkacsont alá, úgy, hogy melle erősen kidomborodjék, feje pedig hátrafelé lelógjon. Melléje — jobb oldalt felől — térdelve, bal kézzel, száraz kendő segítségével, huzza a nyelvét előre, jobb kézzel (könyökével, kezével,) pedig hármat olvasva, nyomja össze erősen a mellkast, azután pedig megint hármat olvasva, bocsássa el. Az összenyomással a levegőt kinyomja a tüdőből, elbocsátásával pedig az összenyomott, meghajlított bordák maguktól kiegyenesednek s igy beszivják a tüdőbe a levegőt. következőket foglalja egybe: Buda halála; Csaba királyfi; Az utolsó magyar; Édua; Öldöklő angyal; Daliás Idők és Murány ostroma. Riedl Frigyes rendezte sajtó alá ezt a kötetet épp úgy, mint a többi Arany kötetet, szakavatott kézzel, gondos szövegkritikával, a Csaba királyfi és a Daliás Idők különböző időből eredő kidolgozásait egymás mellé állítva a kötetben. Az uj sorozatban levő arczképek (Katona József, Teleki László gróf, Kisfaludy Károly, Gyöngyösi István és Csokonai Vitéz Mihály) R. Hirsch Kelti művészi rajzónját dicsérik. Az uj öt kötet a gyűjtemény eredeti pro- grammjához híven az 55 kötetből a magyar iroda'om különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e hetedik sorozat keretén belül. Az uj kötetek beleillenek a maguk helyére a teljes gyűjteményben, a mely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. Az uj sorozat kiállítása a kiadó intézet hagyományaihoz illő. Csupa diszszel ékesített kötet, úgy mint a gyűjtemény eddig megjelent többi kötete. Az 55 kötetes teljes gyűjtemény ára 220 korona, s az egész gyűjtemény, melyből immár 35 kötet megjelent, havi részletfizetésre is megrendelhető. A mesterséges lélekzésen kívül a fulladott testet melegen dörzsölni- kell és különösen a végtagokból a szív felé kell kergetni a vért. Ha a fulladott lélekzetet kezd venni s szive verése megindul, akkor arczába, mellére erővel hidegvizet locscsantva, lélekzetét erősíteni lehet. Később meleg leves, kávé, jó bor erősiti s magához téríti a megmentettet. Mindezek mellett sohasem szabad elmulasztani, hogy gyorsan orvost hívjanak a szerencsétlenhez, A vizbe eső ember gyorsan elájul s ha nem mentik, megfullad, mert a viz elzárja a tüdejét a levegőtől. A vízből kihúzott embert lefektetjük a földre, ruháját felbontjuk és száját megnyitva, a netalán ott levő iszaptól megtisztítva, a nyelvet pedig jó előre huzva, a mesterséges lélekzést mennél hamarabb, tétovázás nélkül megkezdjük. A testet eközben melegíteni és dörzsölni kell. Mérgezések. A mérgek oly anyagok, melyek a testbe véve, képesek annak egészségét és életét kémiai utón megtámadni. Szerfölött sokféle anyag képes az ember életét és egészségét kémiai utón megtámadni, sőt általában véve ártalmatlan anyagok is, pl. a só, eczet, pálinka stb. ha túlságos mennyiségben vétetnek a testbe, mint mérgek hatnak és ártalmat okozhatnak. A legfontosabb mérgeket felosztjuk hatásuk szerint: 1. a helybeli maró mérgekre és 2. általánosan ható mérgekre.* A maró mérgek úgy hatnak, hogy ahol érintik a testet, tehát pl. a szájban, gyomorban, felmarják, erősen izgatják a szöveteket és ezeknek erős gyuladást okozva, halálossá válhatnak. A bürök, beléndek, nadragulya és sok más növény, valamint ezeknek vonadék anyagai mérgesek. A mérgezést megismerjük abból, hogy rövid idő múlva a megevés után szomjúságot, égést okoznak a gyomorban, majd hányást keltenek, amidőn a megevett mérges növény a gyomorból kiürül és gyakran felismerhetővé válik. A mérgezett egyre izgatottabb lesz, gyomra fáj, feje szédül, látása zavarodik, majd eszméletét veszti s néha meg is hal. A legfontosabb feladat ilynemű mérgezéseknél a hánytatás, továbbá a mérgezettnek eszméleten tartása, hideg vizzel locsolás, dörzsölés által. Kávét jó adni; ha eszméletét veszti s ha lélekzete akadoz, mesterségesen kell lé- lekzeltetni. Gombákkal való mérgezés is gyakori. A mérgezést abból ismerjük meg, hogy gombaevés után V* - 1 óra múlva fájás és égetés a gyomorban s erős szomjúság mutatkozik; azután émelygés, hányás következik, amikor fellehet ismerni a gombát a hányadékban. A mérgezett egyre izgatottabb lesz, majd szédül, eszméletét veszti s néha meg is hal. Első teendő a hányás előmozdítása, azután pedig az eszméletnek fentartása, izgatása hideg vizzel locsolással, feketekávéval. A lélekzés akadozásánál kitartó, mesterséges lélekzés végzendő. Napszurás. A napszurás az agyvelőnek és hártyáinak erős izgatása, amit nagy forróságban állás, vagy erőltetett járásmunka szokott létrehozni. A forróságban dolgozónak elkezd a feje erősen lüktetni és fájni, arcza kivörösödik, szédül éá végre eszméletlenül összeroskad. — Az eszméletlent gyorsan hűvös helyre kell vinni, emelkedett fejjel le kell fektetni; nyakkendőjét, ruháját fel kell bontani, levegőt kell reá hajtani és fejére hideg borogatást rakni. Epilepsia. Az epilepsia idegbetegség, melyben a beteg váratlanul és gyorsan összeroskad, eszmélet nélkül van, s ily állapotban hánykódik, fogait, ujjait, öklét összeszoritja, hörög, szája habzik, vérzik. A segítségnél meggátoljuk, hogy a beteg hánykódása közben magát sérthesse. Semmi egyéb mentésre nincsen szükség, mert a beteg rohamából magához tér és nyugodtan elalszik. Czélszerütlen ennélfogva a betegnek görcstől összehúzott tagjait kifesziteni stb. Különfélék. Vasúti menetrend. Indul Felsőbányáról reggel ..................423 » » délután...................2-27 Érkezik Felsőbányára délelőtt .... 1027 » » éjjel ..................II-35
