Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-20 / 2. szám
I Felsőbányái HirlaPí Berti. Igen. Talán szerencsénk lesz? Amália. Beszélni akarunk vele újra a méhes ügyében. Mamának még észrevételei volnának. Berti. Igen fogunk örvendeni. No, készen is vagyunk. (A kulcsot zsebre teszi.) Amália. (Kezet nyújtva.) Köszönöm. Második felvonás. Légi Mariska. (Egy szánkóban ül, lábán korcsolyával.) Ha jól meggondoljuk, az élet olyan, mint a lánczhid. . . Amália. (Félkézzel a szánkóra támaszkodva.) Miért? Légi M. Mit tudom én ? Berti. (Korcsolya nélkül, ezeket kezében tartva, elébök áll.) A továbbiakra nézve jó mulatságot kívánok, magamat pedig ajánlom. Amália. Nagyon sietsz. Berti. Délben találkoznom kell otthon valakivel és most már 12 óra lesz 5 perez múlva. Légi M. Tiszteletreméltó pontosság. Berti. (Meghajol.) Amália. Isten veled ! Légi M. Jó napot. (Bérli el.) Harmadik felvonás. \rén. Ne menjünk? Amália. Hát bizony kett n vagyunk az egész jégpályán. Irén. És fél egy elmúlt, most már nagyon is jó lesz sietni. Amália. Kérlek, add ide a kulcsodat. Irén. (Zsebébe nyúl. Ijedten.) Jesszus! Nem találom sehol a kulcsot. Amália. Akkor mit teszünk ? 1 rén. (Siralmas hangon) Borzasztó! Negyedik felvonás. 1. jelenet. Irén és Amália (szomorúan korcsolyáz- gatnak. Irén. Mégsem látok senkit az egész láthatáron, Borzasztó! Amália. Én nagyon éhes vagyok már ! 1 rén. És én fázom is már! Amália. Igazán, borzasztó a helyzetünk ! Irén. De hol lehet az a kulcs ? Amália. Már fél három is elmúlt. Irén Mamáéit bizonyosan azt gondolják, hogy megint Pista bácsiéknál maradtunk ebédre. Amália, Ki tudja, meddig fogunk itt korcsolyázni ? Irén. Borzasztó! Amália. Rettenetes! 2. jelenet. Légi Mariska, Beretvás Mariska és Hínár Miczike, Ostor Berlivel, kezükben korcsolyával, közelednek a jégpálya felé. Légi M. No lám, nem mi vagyunk az elsők. Ostor Berti. Ez aztán buzgóság. No most nem késtetek. Irén. Hagyjatok békét! Beretvás M. Még nem láttalak sohasem benneteket ilyen desperát arczczal. Amália. Hisz ez borzasztó ! Hínár M. Mi történi? Megromlott a jég? Irén. Ez rettenetes ! Légi M. Mi az a nagyon rettenetes ? Amália. Hiszen mi dél óta nem voltunk otthon! Irén. Mi nem ebédeltünk még! Légi M„ Beretvás M, Tímár M. (Csodálkozva.) Miért? Amália. Nem találtuk a kulcsot és nem tudtuk letenni a korcsolyát. Berti. (Homlokára ütve.) Ah! bocsássatok meg! Délelőtt tévedésből zsebre tettem a kulcsotokat és hazamentem vele! Itt van, itt van! (Álalános és szánakozással vegyes derültség.) Arakszyn. A közönség köréből.*) Felsőbánya, 1904. jan. 18. Tekintetes Szerkesztő ur! A lapok hírrovatában a napi, illetve a heti j események közölletni szoktak, igy a múltbeli veszett-kutya esetei az ön lapja is bizonyosan fogja közölni. E sorokat azért intézem a tek. Szerkesztő úrhoz, hogy az ügvállást nemcsak a koholt hi- vatalos, hanem a valóságnak megfelelő adatok alapján is ismerje meg. Kedden reggel az a rémhír futotta he a várost, hogy az ulczákon egv veszett kutya barangol s egy sertést és több gyermeket meg is mart. E rémhír hatása alatt a rendőrség kido- boltatla, hogy óvakodni, a kutyákat pedig zárva 1 tartani köteles mindenki. A rendőrszolgák a kutyát üldözőbe vették, i meg is sebesitették, de szerencsésen elmenekült s kisült, hogy a veszettnek hitt kutya eltévedt gazdáját nem találván fel, fáradtan, éhen, szóraján érkezett a városba, hol vendégszeretet helyett üldözőbe vették, de ma már feltalált gaz- , dájánál pihen egészségben, igy az ütött lármára alapos ok nem volt, a rendőrségi intézkedés kudarezot vallott, A kudarezot azonban el kellett simítani s az én szép, bátor, de szelíd, egészséges és hű kutyám szenteltetett ki áldozatul, mit igazol az, hogy midőn kutyánk a legnagyobb figyelem mellett is a kerten fel s a Kálvária-sikátoron a piaczra lement, a rendőrszolgák a főorvoshoz futottak, ki a redőrkapitánynyal együtt azonnal megjelent s az ismeretes hőstett — miután a peezér attól vonakodott — mint mondják, a kapitány által alig 10 perez alatt végrehajtatott. *) E rovat alatt kölzöltekép nem vállal felelősséget a Szerk. S ezen minősíthetetlen eljárással az iskolás gyermekek által is rajongással szeretett bátor és hű kutyámtól, mely épen azon éjjel a folyosóig lejött farkast kergetett vissza, megfosztva vagyunk. A mi kutyánk hétfőn reggeltől a végzetes óráig nem volt kint az udvarról, akkor is, midőn a megkapott sertés gazdája házamhoz jött, a cselédleányok ágyán feküdt, ott a rendőrszolgák nem üldözhették. Az üldözöttnek farka vége egyébiránt, mint mondják, fehér volt. Az illető hatósági közegek miért pusztították tehát el az én drága, szép kutyámat oly gyorsan s kíméletlenül? Ez talány előttem ! A talányt azonban meg kell tudnom. Tekintetes Szerkesztő ur! Ha a hatósági közegeknek e követ renditő ténye a rosszra különben is hajlandó csőcselék leikéhez tapad, mi lesz akkor ? De nem jövendölök. Engedjen meg, hogy e sorokkal idejét igénybe vettem, de a rajtam épen hatósági közegek által ejtett sérelmetel nem hallgathattam. Szívesen üdvözli őszinte hive Csemátoni Péter. Szerkesztői üzenetek. B. A. Nagybánya. Közhasznú és nagyérdekü közleményét térszüke miatt kénytelenek voltuk lapunk jövő számára félretenni. Felelős szerkesztő : Imre Károly Kiadótulajdonos : Nánásy István. 'ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- és homoktalajon. ~ Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó természetű) mert nagyobb része ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkal nas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlő érés idején a legkitűnőbb inuskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt meglerem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legreme- kebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a jeghála- dalosabb gyümölcs, inert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, színes fény- |nyomatú katalógus bárkinek ingyen és bérmentve j küldetik meg, aki czimél egy levelező-lapon tudatja.---■■ . = Czim: —;^-=. Ér melléki első szőlőoltvány-telep Nagy-Kágya, ________________u. p. Székelyhid. 4783— 903. tk. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi halóság közhírré leszi, hogy Harácsek Vilmos utódai nagybányai kereskedő végrehajlatónak L)e- márcsek Julia végrehajtást szenvedő elleni 522 kor. 80 fill, tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmári kir törvényszék (a nagybányai kir. járásbíróság) területén levő 1502. sz. tjkvben felveit 1120 c. hrsz. belsőségre és az adóbizonylat szerint azon levő házra az árverést 1252 K.-ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904 évi február hu II. napján d. e. 9 érakor a nagybányai kir járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10° 0-át készpénzben, vagy azl881: LX t.-cz. 42. §-ában jelzett árrfolyammal számítolt és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz a. kell igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldőit kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállítóit szabályszerű elismervényt átszolgállatni. Kelt Nagybányán 1903. évi nov. 13. Dr Makray alb. h. Ináncsy, kir. aljbiró. Nánásy István könyvnyomdája és : nyomtatványraktára : Alulírott tisztelettel hozom e város és vidék m. t. közönségének szives tudomására, hogy újonnan s a mai kor legkényesebb igényeinek megfelelően berendezett, két gyorssajtóval s több segédgéppel felszerelt könyvnyom dám b an mindenféle könyvnyomdái munkák úgymint: eljegyzési és lakodalmi értesb tések, üzleti körlevelek, névjegyek, gyászlapok a lehető legnagyobb csínnal kiállítva, a legolcsóbb árak mellett készülnek. Megemlítem továbbá,hogy nyomtatványraktára m ban mindennemű adóügyi, anyakönyvi, dohányárudat, kir. közjegyzői, közigazgatási, végrehajtói stb. nyomtatványokat a legjutéLnyosabb árak mellett árusítom. Mag'.mat a m. t. közönség jóindulatába ajánlva, maradok teljes tisztelettel Alapittatotl: 1893-ban. = UNT ánásy Istvái n. Nyomatott Nánásy István könyv lyomdajában Nagybánya).
