Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-20 / 2. szám
tét, melyből lapunk múlt évfolyamában több érdekes apróság jelent meg, a szerző arczképével van diszitve s több locális vonatkozású adomát találunk benne. Akik Dunaynak előbbi köteteit ismerik, azoknak ez újabbat ajánlani fölösleges, akik pedig nem ismerik, rendeljék meg ezt a szerzőnél Budapest, I. Istenhegy 13. sz vagy a kiadónál, IV. Váczi-utcza 60. sz. Ez újabb kötetről több napilap igen kedvezőleg nyilatkozik, név. az Alkotmány, Budapesti Hírlap, Magyar ! Állam, ezeken kívül a Népnevelő, Bolond Istók stb. A kaszinó közgyűlése. A helybeli olvasókör' (felső kaszinó) f. hó 14-én d. u. fél 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. Az eddigi tisztikart újból megválasztották. Közöserdö-megosztás. F. hó 18-án városunkban időzött Szabó Adolf m. kir. erdőigazgató s a földművelésügyi m. kir. miniszter megbízása folytán a városi polgármesterrel, Gábor Sándor m. kir. főerdész, Münnich Sándor gazd. tanácsos, Stoll Béla ügyész és Pap Márton számvevő jelenlétében megállapította az úgynevezett \ közöserdő megosztása és a városnak az erdei ; melLékhaszonélvezetek kárpótlására vonatkozó feltételeket, melyek tárgyalás és határozathozatal végett a legközelebbi közgyűlés elé fognak terjesztetni. Helyreigazítás. »Adakozás az áll. óvoda karácsonyfájára« ez. múltkori hírünkből szedési tévedés folytán kimaradt özv. Sziits Illésné 1 Ií és id. Szabó Károly 1 Ií adománya ; ifj Szabó Károly pedig nem 1, hanem 2 K-t adományozott. A helybeli polgári olvasókör közgyűlése, mint a választmány f. hó 9-én tartott ülésében elhatározta, f. hó 24-én d. u. 4 órakor fog meg ■ tartatni. Felügyelő bizottsági ülés. A helybeli áll. óvoda felügyelő bizottsága f. hó 10-én Süssner Ferencz elnöklete alatt ülést tartott, melyen bemutatták a múlt évi zárszámadást és megállapították az idei költségvetést. Sorozás. Az 1903. évi sorozás mindeddig megtartható nem volt. Most ismét két utazási és működési tervezetet állapított meg a honvédelmi miniszter utasítására az illetékes hadkiegészítő pai ancsnokságokkal egyetértöleg az alispán vármegyénk területére. Az első tervezet szerint febr. 1-től márczius 5-ig terjedő időben, a második szerint febr. 15-től márcz. 19-ig terjedő határidőben tartatnék meg az 1903. évi fösorozás, ha t. i. a politikai viszonyok megengedik. — Az első tervezet szerint Nagybányára nézve febr. I.és3„ a nagybányai járásra íebr. 25 26. 27. 29., Felsőbányára febr. 29. napja van kitűzve. A második tervezet szerint nagybányára nézve febr. 15. 16. a nagybányai járásra márcz. 4. 5. 7.8. Felsőbányára nézve pedig márcz. 14. napjára van kitűzve a fösorozás. A nagybányai járásban Ilos- vay Aladár vármegyei főjegyző, Nagybányán és Felsőbányán pedig Nagy Sándor tiszteletbeli vármegyei főjegyző, lesz a polgári elnök. Báthy Sándor újabb szabadsága. Szatmár város törvényhatósági közgyűlése f. hó 11-én tartott ülésében Báthy Sándor városi számtisztnek márcz. 15-ig terjedő időre ismét szabadságot engedélyezett azon meglehetős szigorú záradékkal, hogy utasította a polgármestert, miF elsőbányai Hírlap szerint ezen szabadságidő leteltével nevezettnek egészségi állapotát hatósági orvossal vizsgáltassa meg, s ha hivatalos teendőinek végzésére még akkor sem lesz alkalmas, ellene a nyugdíjaztatási eljárást indítsa meg. Báthy Sándor újabb szabadságidejét ismét városunkban fogja eltölteni. A névnapok megtartásának egyszerűsítése. Alulírottak kötelezőleg kijelentjük, hogy 1904. évi január 1-től kezdődőleg a névnapjainkon gratulálni megjelenő vendégeinket sör, pálinka és pogácsán kívül más egyébbel megkínálni nem fogjuk. — Farkas Jenő, Pály Ede, Szalay László, Kováts Gyula, Vagányi Kálmán, Jékly Károly, Dimand Károly, Csonka József, Imre Károly, Hámori Nándor, Kremnitzky Albert, Mikola A. Gyula, Tomasovszky Imre, Süssner Ferencz, dr Csausz Károly, Nagy Lajos, Koncz- vald András, dr Szokó! Pál, Likker Károly, Papp Márton, Orbán Károly, Spáczay Gyula, Csausz István, Nyisztor István, Bernovits Emil, Háder Ferencz, Bay Károly, Ember Péter, Krasznai Zsigmond. — Mint értesülünk, ezen kötelező aláírást még többen alá fogják írni, kiket attól ez alkalommal sem az eszme helytelensége, hanem névnapjok közelsége tartott vissza. Mi részünkről csak helyeselhetjük ezen kezdeményezést, mert az utóbbi időkben a névnapok valódi lucullusi lakomákká kezdték kinőni magukat, ami tekintve olykor több névnap összetorlását, eminenter az egészségre sem volt üdvös hatással. A »Vállalkozók Lapja« és annak német kiadása a »Der Bauunternehmer und Lieferant« czimü, Budapesten Komor Marczell építész. Lakatos Lajos, és Sós Izor szerkesztése alatt megjelenő szaklapok 1904. évi jan. 1-ével a XXVI évfolyamra nyitnak előfizetést, melyre azzal hívjuk fel a vállalkozók, mérnökök, építészek, építőmesterek, rajzolók, szállítók, gyárosok, nagyiparosok, munkavezetők, szakmányosok, és bárlők figyelmét, hogy e lapokban jeles szakezikkeken kívül, közölve lévén az oszágban felmerülő összes építkezésekre, szállításokra, bérletekre és adás-vételekre vonatkozó árlejtések és árverések ; a vasútépítési, vizszabályo- zási, valamint minden más téren előforduló vállalati .hírek; a mérnöki s általában a technikai szakba vágó mindennemű tervpályázatok, mindazok, kik a vállalkozás terén óhajtanak működni, e lapokban hasznos útmutatót találnak, valamint azok is, kik e jelzett szakokban állást vagy foglalkozást keresnek. Előfizetési ár akár a magyar, akár a német kiadásra egy évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint. Előfizetni lehet minden postahivatalnál, válamint nevezett lapok kiadóhivatalában Budapesten, VI. kerület, Só-utcza 2. szám alatt. »A mindsnség földtani és leszármazási művelődésének története.« Egy nagy spiritiszti- kai, közel 800 lapra terjedő, három kötetes mü melyet az Adel ma, világszerte ismert iróme- dium »Szellem, erő, anyag« czimü médiumi megnyilatkozásának magyarázatául irt Tóvölgyi Titusz. A könyv szokatlan czime teljesen megfelel tartalmának, mely valósággal hogy a mindenség történetét Írja meg, kezdve Istennél az ő első naprendszerénél, le földünkig, mely immár a hatódni naprendszer egyik kis bolygója. Az első naprendszernek hat világfokozat1618. jan. 23. II. Mátyás — az okmányban Mátyás és Pázmán Péter esztergomi érsek vannak aláírva — jóváhagyja az urbura élvezését. Főbíró akkor Tóth Márton, esküdtek: Véegb Bálint, Literati Péter és Nagy Gábor. 1619. Nagybánya újra akarja a Somoshegyet elfoglalni, miből uj pör lett 1620. Kora tavaszszal egy borzasztó felhő- szakadás elönti vízzel a bányamüveket, és mivel májusig folyton erőssen esett, a vízzel nem bírtak és az összes bányák szüneteltek. Ebben az évben az urbura csak 50 forint volt, az is csak abból az érczből, ami megmaradt és a viz el nem sodort. Már május 26. Gábor fejedelem a városnak segítségére sietett, és a fekete erdő kapniki részét is 4 évre fahasználatra kiadta a városnak. Julius 28. Thököly István sürgeti a katonaköltség kifizetését. Nagybánya 60, Felsőbánya 10 gyalogost ad' teljes felszereléssel és összes évi költséggel. 1621. jan. 16. Kassa. Gábor magvar választott fejedelem megdorgálta Nagybányát, miután Felsőbánya hétfői vásárját be akarja tiltani, mert a vásár nem nagybányai, hanem fejedelmi jog. 1621. okt. 6. Kérik a felsőbányáink, hogy miután a város a szepesi kamara alatt áll, hogy a városhoz czimzett leveleket egyenesen Felsőbányára indítsák, nem pedig Nagybánya közvetítésével. Nagybánya pusztítja a felsőbányái falvakat. Okt. 29. Lisbona Henrik és János visszakövetelik azon pénzt, melyet Lisbona Gellért Báthori Gábor parancsára Felsőbánya városnak kénytelen volt ' fizetni. A port a város megnyerte. 1624. Bethlen Gábor Felsőbányára ruházza a bányabérletet. 1624. JEldől véglegesen a Somos hegy ügye. Felsőbánya megkapja az úgynevezett Somos hegy álpeseit egészen a máramarosi határig, miután beigazolást nyert, hogy ezen erdőket hajdan a magyar királyok a felsőbányái polgárságnak adták, mikor egy nagy tűzvész alkalmával az egész város elpusztult, és ezen idő óta folyton békésen is használták ezen erdőket, tehát Nagybányát igényeivel el kellett utasítani, és miután Kisbánya szintén mindig ezen területhez tartozott, az is a városé. 1628 Nov. 15. »Mi Hendrik Lisbona kegyelmes urunknak Bethlen Gábornak nagybányai kamarájának praefectusa, Dombháti István írnok, Nagybányán lakó Mikiméi Kindler a mi kegyelmes urunk eő Felsége bányáinak hites vigyázója és Felsőbányán lakó Tóth Márton perg mester adunk tudtukra, hogy felsőbányi uraink közül arra rendeltettek bizonyos személyek Felsőbánya város neve alatt, jelentvén ilyen dolgot: hogy ezen- évben a határos szomszédságból úgy mint Laczfalu nevű urunk eő felsége alatt való kamarájához szolgáló jószágból való emberek majd nem a kertek alatt és ban. egész alakulási történetét leírja. Ez az ős avagy mintanaprendszer, ettől leszármazott ivadék a többi. Ennek növényi keletkesése az ős minta-növényzet. Állatai az ős minta-állatok. Lakói az ős minta szellemek. Ismerteti mindezek miből és hogyan történt keletkezését és leszármazását földünkig. Hogyan és miből lett az ember? A logikát a legszigorúbban betartja. Földünk szaktudósai, kivált a csillagászok, nyomon kisérhetik és ellenőrizhetik, vájjon nem tér-e el az ő következtetéseiben azon alapföltételektől, amelyek földünk természettanának családágaival kell hogy összeköttetésben legyenek. . Még soha sem olvasott érvekkel bizonyítja Istent. Az eredendő avagy ősbünöket s azok folyton szaporodó ágazatait. Az igazság fogalmát. Törvények erejét stb. Legérdekesebb fejezete, melyben »rotáczió« czimen, a minden- séget kormányzó és vezető értelmi erők össz- müködését ismerteti. Amelyben kimutatja, hogy irányítják felülről az egész emberiség haladásának és művelődésének mozgását; hogy vág össze az egész mindenségben és speczialiter földünkön, minden kerék. Ezek a mű főbb vonásai, melyekből számtalan mellékvonások ágaznak ki. Ára a 3 kötetnek 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben vagy a kiadóhivatalban: Budapest, József-kőrut 46. szám, I. emelet, 1. ajtó. Kiket a spiritizmus érdekel, e műből teljes tájékozottságot meríthetnek maguknak. „Szoba-áristom“ a jégén. Tragikomédia 4 felvonásban. Személyek: Ostor Amália1 „ , , Ostor Irén } noverek. Ostor Bertalan, előbbieknek unokatestvére Légi Mariska I Bereivás Mariska\ ifjú hölgyek. limár Miczike j Korcsolyázó közönség: nők, urak. Hely : a felsőbányái jégpálya. Idő: 1901. január 7-ike. A 3. és 4. felvonás között 2-órai időköz. Első felvonás. (Irén és Amália megérkeznek a jégre. Korcsolyázó ismerőseikkel nyájas üdvözleteket cserélnek.) Irén. (Leül egy padra.) 4’ehát kezdjünk hozzá (Korcsolyáit felerősíti.) Amália (Keztyiijét lefelé huzva, majd zsebébe keresgélve.) Ä kulcsot, úgy látszik, otthon felejtettem. Irén. Mindjárt odaadhatom az enyémet. (Midőn kis idő múlva Amália a keztyiijét zsebébe teszi, Irén a kulcsot átnyújtja.) fessék. Berti. (Korcsolyán a nővérek felé tartva.) Szervusztok gyerekek! Irén. Szervusz, Berti! Amália Berti, felkapcsolhatnád a korcsolyámat, Berti. Hiszen épen azért jövök. Amália. Hiszen te olyan kedves vagy. Berti. (Korcsolya-kapcsolás közben.) Miért jöttetek olyan későn? Irén. Még alig volt fél 12 Délig nem lehet eleget korcsolyázni ? (Elindul korcsolyázni) Amália. Otthon van Mari néni ? a kút környékén (kőkút) fosztogatták a felsőbányáikat és a laczfalusiak pártolják a fosztogatókat, most kibékülésre intetnek, bogy a laczfalusiak ezentúl nem bántják a felsőbányáikat, ha pedig történik, a bűnösöket törvény elé állítjuk, ha pedig nem tetszik, fizetnek laczfalusiak 200 magyar forintokat és a felelőséget vállaltak örök időkre biró Kádár Mihály és esküdtjei Foy János, Másfél István, Radul Mátyás és Szabados János a falu nevében.« 1629. Laczfalu ebsmeri Lisbona Henrik múlt évi rendeletének a jogos voltát. Aug. 8 Lisbona Henrik, mint a Vont bányatársulatnak a megbízottja, (Bálintffy Kristóf erdélyi preceptor és Lisbona János zalathnai arany és kénkő bányának prefectusa nevében is) szerződést köt a várossal (a város részéről aláírták a szerződést Gallé Miklós, Petri István, és Sebessy István) a városi kohó bérbevétele végett. Az úgynevezett sósfa erdők a bányák és a kohó között fel voltak osztva, egy uj kohó, mely sok fát igényelt volna, csak a polgári erdőkből kaphatta volna a fát, de ebbe a polgárság nem akart belemenni, mert a számos lakosság részére is sok fa kelletett, igy tehát a Vont bánya bérbe veszi a városi kohót arra a hónapokra, mikor a városnak kohóra nincs szüksége és azért fizet Vont 50 forint évi bért Deczember 25-én lép érvénybe a szerződés.
