Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-20 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap.

szabb vajúdás után a lugosi középiskola álla- mosittatván, Trefort Ágoston 1885-ben átvette őt az állami jellegűvé vált gimnáziumhoz rendes tanárnak. Ez időtájra esik családalapítása is; 1884. évi november hó 19-ikén vette nőül cragnai Junkovits Antát, kitől két fia : Zsolt és János s egy leánya : Lenke született. 1888-ban rendestanári minőségében véglegesit-tetett és 1892-ben gróf Csáky Albin miniszter őt fizta meg a lugosi állami főgimnázium igazgatói teendőinek ideiglenes ellátásával.

Sultág Ferencz kir. tanácsos és Ivrassó- Szörény vármegye kir. tanfelügyelője 1892-ben nyugdijaztatván, gróf Csáky Albin dr Dengi Jánost nevezte ki ennek utódául, egyelőre ideiglenes minőségben. A vármegye uj kir. tanfelügyelője a hivatalos esküt letevőn a miniszter kezébe, 1892. évi deczember hó 1-én elfoglalta állását.

Tanfelügyelői állásában 1895-ben véglege- sitletett.

Mint tanfelügyelő is óriási munkásságot fejtett ki, nemcsak hivatalos állásában, hanem irodalmilag is.

Legnevezetesebb alkotása a Krassó-Szö- rény-vármegyei Tanítóegyesület megalakítása mely egyesület hálából emlékére egy »Dr Dengi János Segélvalap«-ot létesített.

Épen az erejét fölülmúló munka okozta betegségét, minek folytán 1901. augusztus 1-től kezdve nyugdijaztatott.

Dr Dengi János jellemzésére közöljük Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternek a Dengi nyugdíjaztatása alkalmából hozzá intézett leiratát.

»Éresitem tekintetességedet, hogv (1901.) évi augusztus hó 1-től számítottan, saját kérelmére nyugalomba helyeztem és nyugdíj illetményét a lugosi m. kir. adóhivatalnál egyidejűleg folyósítottam. Tekintetességed a magvar nemzeti kuliura ügyét két évtizedet meghaladó időn keresztül, időnként más-más téren ugyan, de mindenkor agyenlő buzgóséggal, lelkesedéssel odaadólag szolgálta. A hü kötelességérzettel felfogott és példás lelkiismeretességgel betöltött hivatásnak túlfeszített munkája megviselte és időnek előtte fárasztotta ki Tekintetességednek erejét és munkabírását. A midőn tehát megrendült égészségi állapotát tekintve és eddigi érdemes tevékenységét méltányolva, nyugdíjaztatása iáánti kérelmének helyt adok, sajnálattal nézem távozását arról a működési térről amelyen fáradhatatlan kitartásával bokros érdemeket szerezve, sok és hasznos szolgálatot tett a közügynek. Legyen nagyon sokáig része a pél- dáladó hivasás szerelete és ügybuzgósága állal híven megszolgált nyugalomban, a hová őszinte köszönetéin és méltányló elismerésem mellett Tekintetességedet az én legjobb kívánságaim kisérik.«

Kiváló munkásságának elismerésére volt az is, hogy nyugdija 1903. márczius 13-tól felemeltetett.

Nyugdíjaztatása után ereje s egészsége folyton hanyatlott, inig a múlt évi deczember

20-án szenvedéseitől megváltotta a halál. Halálának közvetlen oka tüdőgyuladás volt.

Legyen áldott emlékezete!

f------ő.

Kü

lönfélék.

Főispánunk lemondása. A hivatalos lap f. hó 12-iki száma közli, hogy a király gróf Hu- gonnai Bélát, vármegyénk főispánját, állásától felmentette. Utódjául Kristóffy József országgyűlési képviselőt, Csanád vm. volt főjegyzőjét nevezték ki.

Farsang Felsőbányán. A helybeli értelmiség körében egyesek kezdeményezésére megállapodás jött létre arra nézve, hogy ezentúl minden szombaton este összegyülekeznek szórakozás czél- jából közös vacsorára a Korona-vendéglő éttermében. A kezdet meg volt f. hó 16-án. Nem épen nagy számú, de igen díszes közönség gyűlt össze, a jókedvet tekintve pedig igen sikerültnek mondható az estély. Reggel 2 óráig vígan tánczolt a fiatalság. Remélhető, hogy a következő szombat esték még látogatottabbak lesznek.

Lemondás. Bodnár László nagybányai já rási szolgabirói írnok e/.en állásáról lemondott, miután a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez szamtisztnek neveztetett ki.

Egészségügy. F. hó 4-től 17 ig egyetlen ragályos betegség fordult elő városunk területén. Bauer Juliánná 5 éves leányka 9-én meghalt roncsoló toroklobban.

Jóváhagyott kölcsön. A város által a Magyar Földhitelintézettől felveendő 120 ezer koronás kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozatát a belügyminiszter jóváhagyta. E kölcsön felvételét a város tudvalevőleg a vasút, vízvezeték és fürdő létesítésére határozta felvenni, mindezek tehát most már megvalósíthatók.

Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kiss Gábor nagybányai áll. fő- gymnasiumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő.

Számtiszti kinevezés A pénzügyminiszter Szépe László rendelkezés alatt álló vm, Írnokot, tb. alszámvevöt, a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz számtisztté nevezte ki.

Meghívó. A felsőbányái Takarékpénztár Részvénytársaság XIII. évi rendes közgyűlését 1904. évi február hó 7-én d. e. 11 órakorsaját helyiségében fogja megtartani, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat:

1. Elnök és jegyző-válasz tás. 2 Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése az 1903 ik üzletévről, ennek kapcsán a zárszámadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a tiszta nyeremény felosztása iránti határozathozatal. 3. Az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 4. Netaláni indítványok. A mérleg és jelentések a keresk. törvény 198. §-a értelménél! a közgyűlést megelőző 8 napon át az intézet helyiségében az üzleti órak alatt megtekinthetők. Felsőbányán, 1904. január 15-én. Az igazgatóság.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Simkó Géza megyei alszámvevöt a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki.

Tanítónői kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Palády Erzsiké oki. tanítónőt a szatmári áll. el. iskolához helyettes tanítónővé nevezte ki.

A fogyasztásiadó-jövedékek megállapítása végett f hó 15-én kiszállott a városhoz Nagy

összeroskadtak. Csak az ellopott gyeng fejében követelt a város Lisbonától 3000 forintot.

1609. Január 31. Báthori Gábor erdélyi fejedelem Lisbona Gehörtet a nagybányai bányabiztost rendre utasítja, mert felsőbányái szabadalmait csorbítja, egyúttal rosszalását fejezi ki a többi hivatalnokoknak is, akik folyton Felsőbányát bántják.

1609. Máj. 12. Gyulafehérvárról keltezett rendelettel Gábor fejedelem parancsolja a nagybányai hivatalnokoknak hogy Felsőbányát ne zaklassák, hanem védelmezzék, mert régi időktől fogva Felsőbánya vám-és harminczadmentes.

1610. Szept- 4 Gábor fejedelem megtiltja Lisbonának, hogy Felsőbányán korcsmát nyisson, és egyszersmind fenyegeti Lisbonát, hogy bezáratja, ha még tovább hamis aranynyal és ezüsttel fizet és rósz pénzt és garast forgalomba hoz.

1612. Május 23. Gábor fejedelem a Lisbona- ügy megvizsgálására Radosóczy Györgyöt és Diossy Gergelyt kiküldi. A bizottság okt. 12 megállapítja, hogy Lisbona jogtalanul elvette a felsőbányái urburát, mert ez a Mária-temp- lomé, hogy rabló módjára elvette a bányákat a várostól, hogy felizgatja a népet a város ellen. Gábor újra megerősíti Felsőbánya összes jogait, de azért Lisbona csak tovább zsarolja a várost, sőt elfoglalja a Tomóz és Kaliczer nevű városi bányákat. Erre nov. 26-án utasítja Gábor a kővári kapitányt, hogy vegye védelembe Felsőbányát és zabolázza meg Lisbonát. Egyúttal megerősíti Felsőbányának Kis bánya birtokát. Ezen okmányban többek közt az az érdekes, hogy Kisbányán az akkori időben szőlők és borpinczék voltak, hogy a kisbányai patakok hal-dusak voltak, azonkívül volt még ott egy nagy városi halastó is. A biró Felsőbányán ezen esztendőben volt Deák Benedek.

1613. Febr. 23. Gábor fejedelem uj bizottságot küld ki a Lisbona-ügyben, mely márcz. 11. Felsőbányán tárgyal. Elnöke Szilágyi János, a kővári háznak kapitánya, tagjai nagybányai előkelő polgárok; Sax Mihály, Deák Benedek, deési Eötvös András, Fagy Bálint, Popai Miklós, Deák Gáspár György; a bizottság ünnepélyesen visszaadja Tomóz és Kaliczer bányákat a városnak és utasítja Lisbonát, hogy kárpótolja a várost a többi sérelmekért. Gábor fejedelem julius 6. szintén lelkére beszél Lisbonának hogy fejedelmi hivatalnok ne legyen rabló és szept. 26. még egyszer azt írja : »értésünkre adták, hogy kegyelmed (Lisbona) az ott való ecclesia jövedelmét, melyet urburának hívnak, el akarna az ecclesiától szakasztani és maga számára akarná foglalni, ez dolog igy lévén, hagyjuk és parancsoljuk is kegyelmedet ne háborgassa, hanem az ország ususa szerint engedje ott való gondviselőjének békével per- cipiálni minden fogyatkozás nélkül.«

Ebben az évben főbíró Dombháti István és első esküdt Basa Demeter.

Gábor p ü. titkár, mikor a vonatkozó számadásokat és ügykezelést rendben találta.

»Magnetismus« az életdelejes jelenségeket tudományosan fejtegető' és gyógyító alkalmazásukra szakszerűen oktató folyóirat 1. száma jelent meg e hó 15-én s jelenik meg ezután minden hó 15-én Budapesten, szerkesztő-kiadója dr, Wajditsch Alajos orvos, VII. Arena-ut 58 sz. Előfizetési ára egész évre 7 K. A magnetismus össze nem tévesztendő a hypnotismussal, mivel az előbbi az egyéni akaraterőt kizárólag a betegségek meggyógyitására alkalmazza A magne- tismussal való gyógyítás az emberi test gyógyító delejességének az óá-nak átvitelében nyilvánul. A magnetismus a jövő gyógymódja, fejlődésének figyelemmel kisérése egy tudományos folyóiratban mindeneseire laikusokra nézve is érdekes. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld a kiadóhivatal.

Veszett eb. F. hó 12-én egy idegen veszett kutya garázdálkodott városunkban. Három kutyát, köztök a Csernátoni V. Péter nagy fekete kutyáját is megmarta, ezeken kívül egy sertést is összemarczangolt. Ozv. Ember Ferenczné leányát Matildot és Weisz Károly fiái Ferenczet is megsebezte, kiket hatósági intézkedés folytán felszállitottak a budapesti Pasteur-intézetbe. A megmart kutyák kiirtása elrendeltetett s a lakosságnak dobszóval tudtára adatott a törvény által előirt 40 napi ebzárlat azon figyelmeztetéssel, hogy akinek kutyája ezen idő alatt az utczán szabadon találtatik, 20 korona birsággal fog sujtatni, a kutya pedig ki fog irtatni. Másnap Csernátoni V. Péter kutyája a piaczon csatangolt. A rendőrkapitány az eb elfogatása iránt intézkedett, de a sintér a nagy állattal nem mert kikötni s kérte annak lelövését. Lőrincz Albert rendőr rálőtt, de nem találta; ekkor a rendőr- kapitány elvéve tőle a fegyvert, szintén rálőtt. Az igy megsebesített kuivát azután a városi sin- tér házához hurczolta s ott a rendőrkapitány utasítása folytán kiirtotta. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy az ebekkel szemben mindenki óvatos legyen. Addig pedig, mig a zárlat tart, kutyáját senki szabadon ne bocsássa, mert azzal embertársainak végzetes szerencsétlenséget okozhat, maga pedig a törvényes következmények teljes súlyát viselni lesz kénytelen.

Meghiúsult szocialista gyűlés az Avasban.

Az Avas-vidék legnagyobb községében, Avas-Uj- városban, e hó 10-én nagyarányú szöciálista gyűlést akartak tartani a környékbeli oláh falvak lakosságának bevonásávai.Azonban Ilosvay Gusztáv, a szinérváraljai járás főszolgabirája mintegy 40 főből álló csendőrcsapatot concen- trálta gyűlés helyére, minélfogva a csoportosulás minden komolyabb következmény nélkül maradt.

A polgári kör bálja. A polgári olvasókör minden esztendőben meg szokta tartani a maga évi tánczmulatságát, mely sajnos, az utóbbi évek ben nem valami fényes anyagi sikerrel záródott. Az idei farsangon február 6-án fogják a polgári bált megtartani s remélhető, hogy a multévben fenforgott ellentétek elsimulásával ez az idei bál már kedvezőbb eredményt fog felmutatni. Adj i Isten hogy úgy legyen !

Mókaságok, vagy tréfa _ az élet balzsama. Irta Dunay János, V. kötet. Ara 1 K 20. Budapest, 1903. Barcza József kiadása. Ez újabb kö1614. Febr. 1. Forgács Zsigmond országbíró, Bihar, Nográd, Szabolcs főispánja, Felső magyarország generálisa helybenhagyja Felsőbánya szabadalmait, »mert a császár védelmezi a lakosságot régi szabadságában, törvényében avagy vallásában.«

Egy más okmányban pedig elismeri Forgács Felsőbánya adó és vámmentességét.

1614 jul. 24. Köttetett végre Nagybányán a végleges szerződés Felsőbánya város és Lisbona közt. Miután Lisbona 10 évig a bányákból a vizet kiszivattyuztatta, uj müveket és aknákat épített és uj fehéreket uj tárnákkal feltárt, mi most Felsőbánya javára van, a város eláll követeléseitől. »Ennek utána pediglen kinek-kinek művésze legyen az bányában, azt közönségesen szabad akaratok szerint bírhassák, megmüveltessék és pár szerint megosztozzék a vágatott érczet és gyengét. Hogyha valamelyik az bányász uraim között az bánya mivelésére elégséges nem lévén, Lisbonának szabad legyen hozzá nyúlni, de úgy, hogy előbbi birtokosa visszaveheti ha a befektetést kifizeti.

Ezen időben Herberstein, kit Ferdinánd főherczeg beprotegált, volt a királyi bányáknak bérlője.

1615. Nagy-Szombaton tárgyalások Gábor fejedelem és a császár közt a szatmármegyei bánya telepek végett, végre Gábor megkapja 1624.