Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-20 / 2. szám

IIXL_ évfolyam.

S_ szám.

1904k jamaéír SO.

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMIJ LAP.

MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN.

Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro a Egyes szám ára 20 fillér.

Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők.

' A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére

Felsőbányára küldendők.

l.: -----HI

RDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK.

Népmozgalmi adatok.

A Felsőbánya-városi állami anyakönyvi kerületben a múlt 1903. év folyamán házassági kihirdetés foganatosíttatott 49 esetben. Házasság köttetett 40. Vallás szerint elkü - lönitve rom. kath. 22, gör. kath. 6. ref 4, izraelita 1, vegyesen 7, még pedig róm. kath. férfi gör. kath. növel 3, ev. ref. férfi róm. kath. nővel —, gör. kath. férfi róm. kath. nővel 2, ev. ref. férfi gör. kath. növel 1, róm. kath. férfi ev. ref. növel 1. Kor szerint kötött házasságok :

15—20

éves

korban

férfi

—

nő

11.

21—25

»

»

18

nő

19.

26 - 30

»

»

»

11

nő

3.

31—35

»

»

»

2

nő

1.

36—40

3

nő

2.

41—45

»

>

»

—nő

3.

46—50

»

)

»

1

nő

2.

51—55

»

l

nő--#

56 ~ 60

»

y>

1

3

nő

— .

A házassági

kihirdetés

alól

felmentés

adatott 8 esetben.

A rokonsági akadály alól miniszteri felmentés nem volt. Várakozási idő alól sem, külföldi állampolgárnak szükséges bizonyítványok alól 1 esetben, fejletlen kor alól miniszteri felmentés volt 1 esetben.

Felhatalmazás alapján házasság köttetett egy esetben, a születendő gyermekek vallása iránt 1 esetben köttetett egyezség és pedig a gör. kath. vallás javára.

A születések száma volt az 1903. évben 189 éspedip fiú 91, leány 98, amelyben a halvaszületett 3 fiú és 3 leánygyermek is benfoglaltatik.

A született gyermekek vallás szerint következőleg oszolnak meg : róm. kath. fiú 56, leány 62, gör. kath. fiú 23, leány 24, ev. ref. íiu 7, leány 8, izraelita fiú 5, leány 4. Összesen 189. Ikerszületés 1 esetben történt, még pedig l fiú 1 leány gyermek.

A szülöttek között van 22 törvénytelen gyermek.

Emlékezzünk régiekről!

o

(Lapok Felsőbánya történetéből )-Irta: MÜNN1CH SÁNDOR.—

1594. Nagybánya a Somoshegyet akarja elvenni. A pór elkerülése végett nagy bizottság járt kint. A lakosság nemzetiségére nézve érdekesek a tanuk nevei Tanuk: Laczfaluból Thoma Pintye, Lukács Péter, Kurta Gergely, Ludas Miklós, Fodor Dénes, Csep László, Gergely István. Oroszfaluból Lukács Péter II., Vonta Tivadar, Ludas Gergely, Ludas János, Dankó Simon. Magyar-Kékesről Orbán Gergely, Orbán Jakab. Domboriczáról Varga Orbán, Ördög Mátyás, Harkadi Miklós. Kápol- nokról Buon László. Brébből Serbán Dániel. Fernezelyről Kerekes János, Cyrnián Péter. Újfaluból Bartha András, Bársta János. Giród- tótfaluból Katona Demeter, Tar Mátyás, Kis Mátyás, Kovács István, Almási Sebestyén, Kis Péter. Mind Felsőbánya javára vallottak. A jegyzőkönyvet aláírták : Luxas Vajda de Remete, Sebastian Tóth de Lápos, Pétrus Demeter de Rév-Kápolnok. Jegyzőnek a felsőbányái iskolamestert megesketták. Akkor tették az átlyukasztott malomkövet határul.

1594. Aug. 1. Báthori Zsigmond felszólítja Kiinga Fábiánt a nagybányai és kapnikbányai bányaprefektort, hogy utasítsa rendre a laczfa- j lusiakat, mert Felsőbánya határait háborgatják. I

Az 1903. év folyamán az elhaltak száma volt 205, éspedig ezek között nem szerint férfi 104, nő 101, a halvaszületett 3 fi- és 3 leánygyermeket is beleszámítva.

Vallás szerint róm. kath. férfi 54, nő 65, gör. kath férfi 33, nő 21, ev. ref. férfi 15, nő 13, izraelita férfi 2, nő 2, ezek között volt egy külföldi haláleset bejegyzése és egy utóanyakönyvezés.

A születéseket és halálozásokat vallás szerint összegezve, született u. m.: kath. hu 56, leány 62, összesen 118; elhalt férfi 54, nő 65, összesen 119, apadás 1. Született gör. kath. fiú 23, leány 24, összesen 47, elhalt férfi 33, nő 21, összesen 54, apadás 7. Született ref. fiú 7, leány 8, összesen 15, elhalt férfi 15, nő 13, összesen 18, apadás 3. Született izreelita fiú 5, leány 4, összesen 9, elhalt izr. fiú 2, nő 2, szaporodás 4.

1902. évben házassági kihirdetés foganatosíttatott 45, 1903. évben pedig 49,

több 4-gyel.

Házasság köttetett 1902. évben 34, 1903. évben 40, több 6—tál.

A születések száma volt 1902. évben

191, 1903. évben 189, kevesebb 2-vel.

Az elhaltak száma vúlt 1802. évben

192, 1903. évben 205, több 13-mal.

Az 1903. év eredménye: tehát született 189, elhalt 205, vagyis több halt el 6 hatal.

Dr. Dengi János.

1853 -1903.

Nagybányán születelt, de már kora gyermekségében Felsőbányára jutóit s ill töltötte gyermek- és ifjúkorát.

Illő tehát, hogy megemlékezzünk róla. mert ő egész családalapításáig Felsőbányát tartotta otthonának s itt irta sok, az irodalomban számot levő müvét.

Megérdemli megemlékezésünket azért is, meri ő volt tulajdonképen az első, ki Felsőbányát és vidékét a nagyvilággal kitűnő czikkeiben megismertetni (igyekezett. E tárgyban írott czikkei a »Magyarország és Nagyvilág« 1881., 1882. és 1883. évi s az »Uj Idők« 1878. évi folyamaiban láttak napvilágot. Ezenkívül a »Szat- már« ez. hetilap 1873. évi folyamában megirta Felsőbánya történetét is.

A város ügyei iránt távol is érdeklődőit, minek igazolásául szolgálnak a »Nagybánya és Vidéké «-ben megjelent czikkei is.

Lapunkat 1897-ben kereste föl egy czik- kével; további munkálkodásában nagymérvű elfoglal Isága, később betegsége gátolta meg.

Ez alkalommal életrajzát ismertetjük s kiváló irodalmi munkásságáról később fogunk Írni.

Dr Dengi János szülelett 1853. évi november hó 28-án Az elemi iskolákat Nagybányán és Felsőbányán, középiskolai tanulmányait Szalmáron és az iglói ágost. evang. főgimnáziumban végezte, ahol 1875-ben tett érettségi vizsgálatot. A bölcsészeti tanfolyamot magánúton és a budapesti m. kir. tudományegyetemen végezte, hol a magyarnyelv- és irodalomból. mint főtárgyból és a bölcsészeiből, mint melléktárgyból, az országos középtanodai tanárvizsgáló bizottságtól. 1879-ben tanképesitő tanári oklevelet nyert. Bölcsészetludori vizsgálatot tett 1883-ban a latin, olasz és magyarnyelvekből és irodalmakból ugyancsak a buda- pesli m. kir. tudományegyetemen.

A 23-éves ifjú a kegyes tanitórend által 1876-ban a rend debreczeni középtanodájához a filozófiai tanszékre neveztetett ki, hol helyettes tanári minőségben a bölcsészeién kívül a magyar, latin, olasz nyelveket és a gvorsirásza- tot is tanította 1886-ig: Ugyanezen négy esztendő alatt a debreczeni kereskedelmi iskolában is tanította a magyarnyelvet és irodalmat. 1880-ban a soproni Csöndes-féle nyilvánossági joggal felruházott, akkortájt négy reál és hat gimnáziális osztályból álló reálgimnáziumhoz került »nevelő tanárnak«, ahol a magyar és latin nyelvet és irodalmakat adta elő 1881-ig, ahol tehát egy esztendeig működött. 1881-ben állami szolgálatba lépett, amennyiben a lugosi gimnáziális bizottság a nyelvész-ti tanszékre őt választotta meg egyhangúlag helyettes tanárnak; mely választást Trefort Ágoston vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter is jóváhagyta. Itt tanította a magyar, német és franczianyel- veket és irodalmakat, a filozófiát, lélektant, logikát. történelmet és a gyorsirászatot, mely utóbbinak kiválóan sikeres tanításáért a »Budapesti Magyar Gyorsíró Egyesület« 1887-ben »elismerő« okmányt is adományozott neki. Hoszbányaügyekben ítél a tanács a bányabiró elnöklete alatt (pergmester), kit a bányaközönség választ, felebbezés a szepési kamarához ;

6., két szabad heti vásár; 7., felsőbányái polgárt csak Felsőbánya város tanácsa idézhet; 8., a város területe sérthetetlen; 9., főbenjáró bün- ben-a tanács szabadon ítél, felebbezés a szepesi kamarához; 10., aki bírói idézésre meg nem jelenik, fizet 40 aranyat.

1601. Máj. 12. II. Rudolf megparancsolja, hogy Gonrago tábornoknak a szükséges előfo- gatokat állítsák elő.

Ebben az esztendőben volt bíró nagy István, esküdtek Hoszkály János és Sárvári István.

1603. A vallásrendezés végett tanúkihallgatás. Minden tanú azt vallotta, hogy a templom 1550-ben elpusztult. A kálvinista tanuk továbbá azt vallották, hogy ők építették fel újra a templomot, a katholikusok pedig: a város pénzén lett felépítve a templom, a torony, és a harangokat is a város öntette.

1604. Jan. 4. a szepesi kamara rendeletet ad ki a harminczadosoknak, vámhivataloknak, Bastának, mely szerint Felsőbánya mint »Ci- vitas« sem vámot sem harmiaczadot nem fizet.

1607. Okt. 17. Gróf Forgács Zsigmond felsőmagyarországi bizottság tanácsosa, Felsőbánya panaszára Lisbona Gerhardot és famulu- sát Praier Boldizsárt törvény elé idézi, mert ezek jogtalanul elfoglalták a város bányáit, a műveleteket elrontották úgy, hogy a tárnák

1895. Május 8. Zsigmond erdélyi fejedelem törvény elé idézi a nagybányaiakat és »Kis- Tótfalut,« mert a felsőbányái határokat bántják.

1600. Felsőbánya véglegesen kapja a fekete hegyet; Baj falu (Baatfalu) cs Nyegrefalu oláh községek a íiskálitásnál maradnak. Prott György tartozik 300 forinttal Baan Jánosnénak, de miután Profinak nincs pénze, tartozása fejében ad egy bányát storappal 4 lóval szerszámmal, (12Ó írt) 4 öreg laktor erezet, (40 frt) 4 tulkot, (32 frt) 1 tehén 2 borjúval (12 frt) egy gyümölcskertet (50 frt) és egy nagy rétet (120 frt).

1601. Febr. 24. II. Rudolf megerősíti Felsőbányának István lengyel király által adott vám m e ntességét.

1601. Márcz. 5. II. Rudolf tudatja a kir. hivatalokkal és városokkal, hogy Felsőbánya minden féle adótól és vámfizetéstől fel van mentve.

1601. Márt. 1. Basta György de Sült, Már- maros parancsnoka felszólítja a felsőbányaiakat, hogy az ut mentén garázdálkodó rablókat az erdőben fogják el.

1601. Febr. 24. II. Rudolf megerősíti Felsőbánya szabadalmát, nevezetesen: 1., szabad biróválasztás mindszent napkor; 2., bort, gapo- nát és más czikket szabadon behozhatnak a városba ; 2., a bíró a tanácscsal minden peres ügyekben Ítél, felebbezés á szepesi kamarához;

4., az erdőket szabadon használhatják; 5., -a