Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-12-09 / 25. szám
alapján az Epres kertet Mayer Salamonnak évi 37 korona, a Szakadás rétet Roth Salamonnak évi 146 korona, a Guba ványolót Szaszarán Györgynek évi 14 korona, a Timárszint Szigyártó Józsefnek évi 36 korona bérért 1904. évi január hó 1 -töl kezdődő 3 évre bérbeadni, a Száraz éreztörő bérbeadását ezúttal felfüggeszteni határozza, mig a többi, elfogadásra nem ajánlott bérletekre uj árverést tartani határozza, az árverés megtartásával a gazd. és pénzügyi bizottságot bízza meg, az árverés határidejéül pedig f, évi decz. hó 10- ének d. e. 10 óráját tűzi ki. — Egyidejűleg utasítja tisztiügyészt, hogy a fentebb kiadott bérletekre vonatkozólag bérlőkkel a szerződést kösse meg s azokat jóváhagyás végett a közgyűlésnek mutassa be. 103. sz. Olvastatott Szentes rend. tan. város képviselőtestülete 1903. évi junius hó 8-án tartott rendes közgyűlésének 150. sz. határozata, melylyel elhatározza, hogy a bor- és a hus-fo- gyasztási adóknak a rend. tanácsú városok közigazgatási és kulturális terhei apasztására törvényhozási utón való átengedését a bel- és pénzügyminisztériumoknál kérelmezni fogja és felhívja a várost, hogy ezen határozatot tárgyaltassa és annak alapján csatlakozzék az ezen érdekben országossá teendő mozgalomhoz s hasonló szellemű feliratot intézzen a nevezett minisztériumokhoz és csatlakozzék az országos küldöttséghez, mely ez ügyben a minisztériumoknál tisztelegni kivan. A felolvasott közgyűlési határozatot a képviselőtestület tárgyalás alá véve, az abban felhozott indokok alapján egyhangúlag elhatározza, hogy amennyiben s rend. tanácsú városok épen oly mértékben te'jesitenek polgáraiknak pótadóval való megterheltctése rov isára közigazgatásuk keretében állami közigazgatási teendőket, mint a törvényhatósági joggal bíró városok és épen azon mértékben áldoznak polgáraiknak pót- adóval való megterheltetése által kulturális ezé- lokra i:-, mint azok, feliratot intéz a nm. belügy- és pénzügyminisztériumokhoz, melyben kéri, hogy kegyeskedjenek azt a kedvezményt, melyszerint a bor- és husfogyasztási adó a vidéki városok közigazgatási és kulturális terheinek apasztására a városoknak törvényalkotással átengedtessék — ne csupán a törvényhatósági joggal biró, hanem a rendezett tanácsú városokra is kiterjeszteni. — Végül csatlakozik Szentes város által indított azon országos mozgalomhoz, hogy a rend. tanácsú városok összes polgármesterei testületileg is jelenjenek meg a kérelem tolmácsolása végett az illetékes minisztériumoknál. A további intéz- j kedéssel ez ügyben a tanácsot bízza meg. 104. szám. Polgármester előterjeszti, hogy 48—903. kgy. számú határozattal részére megszavazott 4 heti szabadságidőből f. évben csak 2 hetet vett igénybe, a másik 2 hetet ez alkalommal, f. évi deczember hó 1-sö felében óhajtja igénybe venni. — A közgyűlés az előterjesztést tudomásul veszi, a szabadságidőnek ez alkalommal leendő igénybevételét ezennel engedélyezi. 105. sz. Hollós Jakab, ny. m. á. v. főfelügyelő, mint a nagybánya — felsőbányái vasút engedményesének kérelme, melyben a kincstári vashámortól északkeletre fekvő városi szabadterületet a vasút czéljaira díjmentesen átengedni kéri. — Minthogy a kért terület teljesen terméketlen s az esetben, ha a vasúti indóház, mint a kérelemben íelemlitve van, a városhoz mintegy Felsőbányái Hírlap. 250-300 méterrel közelebb lesz, a képviseleti közgyűlés ezen — a kincstár tulajdonát képező vashámortól északkeletre fekvő — szabad, terméketlen területet, vasútépítés czéljaira Hollós Jakab engedményesnek ezennel egyhangúlag, dij nélkül átengedi azzal, hogy ezen területet nevezett csak kizárólag a vasútépítés czéljaira használhatja fel s mihelyt ezen területen a vasút megszűnik, a terület visszaszáll a város birtokába. Kmft. Cselédeink nevelése. Atalános a panasz napjainkban a cselédek ellen. Mintha valami átkos áramlat sodrába kerültek volna, lépten-nyomon csak rosszat hallunk felölök, Megbizliatóság, hűség, szorgalom, állandóság ma már ritkán találhatók együtt, mint cselédeink legfőüb ékességei, melyek által alkalmazóik házi boldogságának és megelégedésének előmozdítóivá lehetnének. Sokszor halljuk a szállóigét, hogy a cseléd fizetett ellenség, Hogy mily nagy vád rejlik e szavakban,, hamarosán talán mérlegelni sem tudjuk. Midöi a házi asszony örökösen ellenőrködni kénytelen intézkedéseinek végrehajtása felett s mégis azt tapasztalja, hogy a legtöbb dolog intentióinak meg nem felelő módon haj tat ik végre, midőn lustasága, engedetlensége, laza er- kölcsisége miatt a cseléd káros hatást gyakorol a házi rendre, pontosságra, esetleg a gyermek- nevelést is veszélyezteti rossz példája által, igazán el lehet mondani, hogy nem egyéb fizetett ellenségnél. kénnek a szomorú tünetnek oka pedig nem csupán a cselédben, hanem egyszersmind a gazdában is rejlik, valamint elősegíti annak kifejlődését az egész társadalmat és igy az alsó néposztályt is átható azon beteges áramlat, mely mindenkit arra késztet, hogy minden tekintetben többnek ügyekezzék látszani, mint ameny- nyit ér. Ma már országos hírnévre teszen szert az a cseléd, aki egy család szolgálatában tölti egész életét, holott apáink idejében ez nem tartozott a ritkaságok közé. Igen, mert az úgynevezett régi jó világban a cselédet családtagnak tekintették és sorsát igaz érdeklődéssel kisérték a kenyéradók, mig ma ezt ritka családnál tapasztalhatjuk. Ennek következménye aztán, hogy a cseléd sem vonzódik úgy gazdája családjához, mint kellene s csupán robotból végzi kötelességét s nem csinál belőle lelkiismereti kérdést. Hogy a cseléd és gazda közötti viszony bensőbbé legyen, — természetesen a kotnyeleske- kedés kizárásával, — erre nézve magok a cselédtartók igen sokat tehetnek, miáltal maguknak anyagi és erkölcsi előnyöket szerezhetnek. Cselédeinket nevelnünk kell azáltal, hogy őket ismét családunk ’tagjaivá kell tennünk bizonyos tekintetben. Akkor a hűség, engedelmesség és a szolgálatban való állandóság fokozódni fog nálok. De egyéb tekintetben is éreztetni kell a gazdának a maga nevelő hatását cselédeivel szemben. Nem kell nekik alkalmat adni hiúságuk fejlesztésére, hanem ápolni kell nálok az egyszerűség és az ezzel járó takarékosság erényeit. Ezeket fogja aztán követni szinte önkénytelenül az erkölcsiség megszilárdulása is. tam vala t. i. sznt. Háromság nap után való hétfőt, melynek megbízonyitására az földnek színére kimentenek volt és ott jelen voltak az dobroviczai, kékesi, oroszfalusi, járdonfalusi, bajfalusi, laczfalusi bírák és esküdt polgárok, kit ez jámbor személyek előtt a felsőbányaiak megbizonyitották sok hitre való bizonyságok által, hogy örökké övék volt és az felsőbányához volt, kiknek igazságokat én is megértvén és én tőlem kívánván, hogy ezekről bizonyság levelemet adjam nekik. Adtam azért én az én levelemet nekik bizonyságul nagyobb erősségért pecsétemmel megerősített, hogy ezt övékké tették törvény szerint, és mindig az övé volt és övé legyen ez után is, kihez én semmi közömet nem avattam sem avatom is.« 1575. Nagybányán és Felsőbányán a munkás nép és altisztek annyira megromlottak és erkölcsileg sülyedtek, hogy a bányabirtokosok Körmöczbányáról uj munka erőt hozattak és a régieket elcsapták. Azért Nagy János főbíró, Csorba Illés bányabiró, Bassa Márton és János, Pogány Kristóf, Ramoczai Pál, Fekete Mátyás, Tóth Miklós, Nagy György és Literati Péter a bányabirtokosok beleegyezésével elhatározták, hogy 1. A bányászok sitye 7 órától 5 óráig tart, ha a bányában égés vau és igy az arra való fát az erdőben előkészítik, reggel 6 órától délután 2 óráig tart. 2. A sitfa hossza két láb. 3. Ha a felrakott fa mértéke kisebb mint a hivatalos városi mérték, a bányász 3 forint bírságot fizet. 4. A stompnál a munkaidő «oor-öLol ^ -ónótnl 7 ót'áirr tart ‘szombaton Hogy az egyesek ily czélu törekvése még inkább sikerre vezethessen, társadalmi téren is szükséges bizonyos akcziót indítani. így pl. nagyon helyes volna valami alapot teremteni a hü és állandó cselédek idönkinti jutalmazására. A példa igen jó nevelő eszköz. Látván a jók jutalmazását, a rosszak is ügyekeznének megjavulni. Nem utolsó dolog volna még az arról való gondoskodás sem, hogy cselédeink a megszokott léha-szórakozás helyett szabadidejüket szívok, leikök művelésére fordítsák. E czélból hasznos olvasmányokat kell kezükbe adni, melyekből a hétköznapi foglalkozásban kifáradt lélek ujulást meríthessen. Röviden összegezve az elmondottakat : a cseléd sorsával való törődés, irántok való igaz jóakarat vannak arra hivatva, hogy a mostani rossz cselédviszonyokat a jövőben némileg ja- I vitsák. Különfélék. Felsőbánya Láng Lajosnak Azon alkalomból, hogy dr. Láng 'Lajos, v. b. t. t. városunk díszpolgára megvált a kereskedelmi minisztérium vezetésétől, a nov. 26-án tartott közgyűlés Süssner Ferencz indítványára jegyzőkönyvi köszönetét és elismerését nyilvánította a város iránt táplált jóindulatáért, különösen pedig vasutunk ügyének előmozdításáért. Mérnöki kinevezések György Gusztáv Nagybányai ra. kir. kohómérnök m. kir. főmérnökké neveztetett ki. A sorozás újabb elhalasztása. Újabban, immár hatodszor és ez évben utoljára halasztották el a sorozást a megtarthatás minden további reménye nélkül. Eljegyzés. Bay Károly, városunk rendőr- kapitánya, e hó 2-án jegyezte el néhai Miskol- czv Márton városi tiszti ügyész müveit és kedves leányát: Irmát. A jegyeseknek tartós boldogságot kívánunk! Gyászhir. Kiss Sándor misztótfatusi ref. lelkész négy éves fiacskája, a kis Sándorka, f. hó 4-én jobblétre szénderült. A kicsike tavaly sokat betegeskedett, de később javulás . mutatkozott nála, végre most itt hagyta bánatos szüleit és három kis testvérét. Temetése 6-án ment végbe. Isten vigasztalása legyen a csapástól lesújtott szülőkkel! Egyház és haza. Alkalmi beszédek. Irta Révész János nagybányai ev. lelkész. Szerző sajátja. Ara 2 korona, Nagybánya. Nánásy István könyvnyomdája 1904. — E szerény czim alatt adta ki Révész..János a nagybányai evangélikus egyház aranyszavu lelkésze — saját szavai szerint: egyházában és ismerősei, helyesebben : tisztelői és barátai körében többizben nyilvánult óhajtás folytán — egyes kiemelkedettebb egyházi és polgári ünnepélyek alkalmával elmondott és mindenkor méltó feltűnést keltett remek szónoklatait, ki ennél kellemesebb meglepetést valóban aligha szerezhetett volna a karácsonyi könyvpiacznak. A méltó diszszel kiállított gyűjtemény a következő 21 egyházi és polgári ünnepi beszédet foglalja magában, u, mé: 1. Beköszönő beszéd. 2. Az 1791. XXVI. tör- vényezikk százados ünnepén. 3. A tállyai KosJ délután 3 óráig 5. A sár eresztő, sárbek és ■ mosó munkáknál a munkaidő olyan hosszú, ! mint a stompoknál. 6 Ez egyezéseknek megszegői akár hutmán, akár sáfár akár köz legény legyen, először bűntetteinek meg erős fogsággal és ha nem megszűnik nála, a vakmerősége miatt elcsapatik.« 1576 -1579. Felsőbányán a legerősebb bá- J nyamivelők : Vég Gergely és Bertalan, Bassa Márton, Haller Péter, Berzeviczi Farkas, Szegedi Ferencz, Barát Sebestyén, Péter Deák. 1578. Főbíró Felsőbányán Csorba Illés, bányabiró Huszköl János. Ä tanács meghatározza a bányaművelésre szükséges vasnemü árait e szerint: egy feustel 50 dénár, pratolló 33 dénár, handfeustel 85, egy kapa 14 d. egy 1 lapát 14 d. egy léstrang 20 d. egy uj csap 50 J d. forrasztás 25 d. uj karika 50 d. nyíl karika 2 d. egy poezoka 2 d. kerék vasalása 25 d. j patkolás 8 szöggel 6 d. egy »gliezperg 12 d. 1 egy fúrom 1 frt, egy uj kalám 1 frt egy cső 1 frt, egy horog 8 d. egy gengvas 3 d. egv gepel orsóban való csap szárastól karikástól serpenyővel egyetemben 4 frt, lánczszem 1 d.« Azonkívül határoztatott: 1. Sáfár, hutmán és szekeres számlásnak előtte, urától hat héttel vegyen búcsút, különben el ne hagyhassa, de úgy azt is ha urának adósa nem marad. 2. Az bányászok közül senki egyik az másik müvéséből sem ő maga személye szerint sem mással, sem titkon sem nyilván el ne hijja se el ne hivassa számlásnak előtte, pénzzel se dig felakarná bontani az előbbi szerződéseket, ; avagy akármi egyébb dolgokat, melyek törvény folyása szerint eívégeztetenek, először kénysze- rittessék letenni 50 forintot.« Az Ítéleteket szintén írassák be ezen könyvbe, és ha valaki háromszor ezen könyvbe mint elitéit belekerül, ! ezt számkivetik és a városból kitiltassék. Ebben az évben volt biró Vég Bálint, esküdtek: Huszköl János, Babér (Kovács) Dó- minik, Csorba Illés, Basa János és Mátyás, Pogány Kristóf, Tóth Miklós, Sujor Menyhért és Slisár Mátyás. 1572. május 21. A Kamara főnöke megparancsolja Felsőbányának, hogy Szent János, napjáig’ Szatmárra fizessen be 39 márkát. (675 tallért.) Egyszersmind elfoglalja a császári hadparancsnok Kisbányát és a kőbányákat, fenyegetve, ha csendben nem tűrik, megsarczolja a | várost. A tanács nem enged és pörbe fogja a bitorlót. Sok utánjárás, költség és tárgyalás után végre a város megtartja a birtokát és a j császári biztos következő okmányt (állit ki: >1573. Szatmár, május 20. Én Siklóssy István római császárnak ő felségének szatmári főudvarbirája, adom minden rendbeli embereknek tudtára kiknek illik az én levelemnek rendében, hogy az minernü háborúságunk volt az felsőbányaiakkal egy darab rét miatt, kit kyssbánya rétének hívnak, kit én az császár számára akartam bírni. Ennek igazítására és j
