Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-12-09 / 25. szám

Felsőbányái Hírlap sulii ünnepen keresztelő beszéd. 4. Kossuth La­jos halála felett 5. Gusztáv Adolf emlékünne­pén. 6. Ima márczius 15. negyvenéves forduló­ján. 7. Rudolf trónörökös emlékezete. 8. Gyám­intézeti beszéd. (Miskolcz, 1887.) 9. I. Ferencz József koronázásának negyedszázados ünnepén. 10. Harang felavató beszéd. (Kölese, 1894.) 11. 1896. márczius 15-én. 12. A hitjavitás Nagybá- nván való megkezdésének negyed-félszázados ünnepén. 13. Egyházmegyei gyűlés alkalmával. (Debreczen, 1898.) 14. Erzsébet királyné teme­tése napján. 15. Az aradi vértanuk ötvenéves gyászünnepén. 16. Petőfi emléktábla leleplezé­sekor. 17. Temetési ima Bartholomaeidesz fő- esperes sírjánál, (Nyíregyházán, 1900.) 18. 1900. október 6-án. 19. Ä Lendvay szobor leleplezése alkalmával. 20. Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulóján. 1902. szeptember 21-én. 21. Hallgatunk-é ? 1903. márczius 15-én. Ez a gyűj­temény tartalmának száraz felsorolása; de ha fogalmat akarunk róla szerezni, hogy e 21 szó­noklat mennyi magasröptű vallásos és hazafias eszmét rejt magában, figyelemmel olvassuk át azokat s akkor igazat fogunk adni Zelenka Pál tiszai ev. püspöknek, kinek ajánlva van a gyűj­temény s ki a szerzőhöz intézett és az ajánlást elfogadó levelében hangsúlyozva mondja, hogy: »Szellemi munkásságának ezen ágazatával is mulassa be az evang. egyház valódi lelkészét, azt, aki hatni tud lélekre, szívre, vallásos érze­lemre, szent egyházunk lelki vezetőinek javára.« A polgármester szabadságon. Farkas Jenő polgármester a közgyűlés által régebben en­gedélyezett 4 heti szabadságidejéből eddig csak két hetet vett igénybe. Most a nov. 28 diki közgyűlés jóváhagyása folytán a még hátralevő 2 hetet használja ki. E hó 3-án el is utazott hazulról. Távolléte alatt részt vett a szatmár- nagybányai vasút részvénytársaság közgyűlésén e hó 4-dikén Budapesten." Hivatalában Nyisztor István tanácsos, helyettes polgármester helyet­tesíti. Tanitó-választás. Halász József szinérváraljai róm. kath. kántortanitót Kolozsvárra választot­ták meg a napokban igazgató-tanítóvá a ma­gvar utczai róm. kath. iskolához. Előléptetés. A kereskedelmügyi m. kir. miniszter Holéczy Gyula kir. mérnököt, ki a Felsőbányától Krácsfaluig vezető útvonal át­helyezésének munkálatait két éven keresztül kiváló szakértelemmel vezette, ezen érdemei elismeréséül a IX. fizetési osztály 2-dik foko­zatába léptette elő. Gyászhir. Gr. Degenfeld Sándort és nejét b. Wesselényi Teréziát rettentő csapás érte. A bál­ványozásig szeretett nagy fiók : Pál gróf, életének 18-dik évében hosszas szenvedés után nov 26 án elhunyt Erdőszádán. Temetése 28-án ment végbe, a gyász-szertartást Soltész Elemér nagybányai ev. ref. lelkész és Sólyom Ferencz kántor vé­gezték. A mindenható Isten, kibe a mélyen sújtott szülők eddig is reménységöket vetették, adjon mérhetetlen fájdalmokban vigasztalást! Szerkesztő-változás. A Szatmári Hírlap volt szerkesztője, Harsányi Sándor, ezen állásá­ról lemondott s helyét Sávor Kálmán foglalta el. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Gábor György szinérváraljai járásbirósági írnokot ha­sonló minőségben Bánűhunyadra helyezte át. tartsa, kit idővel tőle megvárna, sem pedig zá­logra ne adjon pénzt, az ki mellett az urának adóságaiból kimenekedhessen és elhagyhassa és azután magának kötelezhesse az első urának kedve ellen. 3. Az mely stomp míves el akarja hagyni számlásnak előtte járó héttel sáfárnak hírre adja és úgy hagyhassa el, de urának adóssa ne maradjon, hogy ha adósa marad, vagy vészén búcsút vagy nem, de az ura szabad legyen vele ha elbocsátja avagy nem. Az bányászok közül senki aféle adós mívesnek mivel ne merészel­jen adni, az mívesnek előlbeli ura hire, kedve és akaratja nélkül.« 1579. aug. 19. A szepesi kamara megen­gedi a városnak hogy a szent János pataka mentén falvat, stompot, bányát és kohót épít­het és munkásokat nagyobb mennyiségben fel­fogadhat. Tóth Péter gazdag bányabirtokos bepörli Slisér Jánost 426 írt, 50 d. adóssága végett. Sli- sér védelmezi magát, hogy ezen pénst bánya- művelésre felhasználta és most fizetni nem tud. A tanács a Tomoszi bánya két részvényét és egy stompot meg Farkas bányának két rész­vényét, a mi Slisér tulajdona, zálogul leköti Tóth részére, aki beleegyezik, hogy még egy esztendeig várni fog a pénzre. I Áthelyezett tanítónő. A vallás és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Jánosy Mária, ung- daróczi áll el. isk. tanítónőt a szatmári áll. el. iskolához helyezte át. Az állatorvosi állás betöltése. A városunk­ban megüresedett állatorvosi állás választás ut­ján f. hó 14-én d. e. 11 órakor töltetik be. A kérvények f. hó. 12-ig adhatók be a polgár- mesteri hivatalnál. Az állás javadalma a kö­vetkező : 900 K évi fizetés, 160 K lakpénz, 1903. évre megállapított s bármikor elvonható 90 K lakbérpótlék, 49 köbméter tűzifa, rende­lési dij nappal 40 f, éjjel 80 f. és a vágatási biz­tosi teendők ellátásáért megállapított dijak. Állatorvosok áthelyezése. A m. kir. föld­művelésügyi miniszter Cziili György fehérgyar­mati m. kir. állatorvost a lugosi törvényható­sági állatorvosi állásra nevezte ki, helyére pedig Csemez Annin határszéli megfigyelő m. kir. állatorvost helyezte át. Méhészet. Bottyán Pál lázári-i ev. ref. lel­kész, régebbi jelestoilu munkatársunk, egy méhé­szeti szakosztálynak a szatmármegyei Gazd. Egye­sület kebelében leendő niegalakitása végett folyó deczember hó 2-ikára értekezletet hivott össze Szatmár-Németibe a városháza gyüléstermébe. Ezen értekezlet mint a »Gazdák Lapjáéban, a gazdasági egyesület hivatalos közlönyében, olvas­suk, számra kevés, de intelligens és a méhészet ügye iránt lelkesülő közönség jelenlétében csaku­gyan megtartatott, mely értekezlet Poszvék Nán­dor gazdasági egyesületi titkár beható fejtegetése után megismerkedvén a gazdasági egyesület és az alakítandó méhészeti szakosztály egymás kö­zötti viszonyának lényegével, egyhangú lelkese­déssel megalakulnak mondta ki a szakosztályt s annak elnökéül Luby Géza orsz.-gy. képviselőt, alelnökül Andrássy István szatmári máv. állomás- főnököt, szakelőadójául Pataki Bélát, helyettesé­ül Papp Sándor szatmári lakos nyug. tanítót, va­gyonkezelőül pedig Szabó Balázs szatmári lakost közfelkiáltással választotta meg s határozatilag kimondta, hogy a m. kir'. földmivelésügyi minisz­terhez egy mintaméhes felállítása czéljából 500 korona kormánysegély iránt kérvényez s évenkint két osztálygyülést fog tartani, egyet minden év május havában Szatmár-Németiben s egyet szep­tember hóban felváltva a megye különböző he­lyein. — Érdekes pontja volt az osztály-gyűlésnek a gazdasági egyesület részéről erre fölkért munka­társunknak, Pataki Bélának, »A méh haszna és rendeltetése« czimü felolvasása, melyért a gyűlés a felolvasónak lelkes éljenzés után jegyzőkönyvi köszönetét szavazott s melyet lapunk jövő szá­mában egész terjedelmében közölni fogunk. Lemondott kántor. Lipeczky Elek, a szat- márnémetii gör. kath. egyháznak 40 éven át működött kántora ezen állásáról lemondott. A nagybányai muzeum ünnepélyes megnyi­tása f. hó 8-áról elhalasztatott, mivel a rende­zés munkájával még nem készülhettek el akko­rára és igy a megnyitás Karácsony második napján lesz megtartva. A bányatörvényjavaslat. (Nb. és V.) Igen érdekes tárgyalása volt nov. 26-án a bányá­szati és kohászati osztálygyülés kiküldött bi­zottságának Nagybányán Neubauer Ferencz el­nöklete mellett: Jelen voltak: Bertalan Miklós, Fábián Lajos, Gálffy Pál, Grillusz Alfréd, dr Makray Mihály, ifj. Neubauer Ferencz, Obla-tek Béla, Szellemy Geyza, dr Vass Gyula. Igen élénk érdeklődés mellett tárgyalták le az első 44 §-t, vagyis azt, ami a kutatásokra vonat­kozik. A tervezetnek idevonatkozó részét meg­változtatták, egyszerűsíteni és könnyebbíteni akarják a kutatás megszerezhetését. A kőszénre nézve ugyanazokat a kutatási szabályokat kí­vánja a bizottság, ami egyébre nézve tervezve van. Igen nevezetes és régóta vajúdó kérdése a bányászatnak a kőszén hovátartozandósága. A kőszén ma a földnek tartozékát képezi. Az érez nem. Aki kőszenet akar bányászni, annak a földet is meg kell vennie, persze óriási mesés árakért, aki pedig aranyat akar termelni, az mit sem törődik a bánya fölött elterülő földbirtok­kal. Mivel a fekete kőszénhez csak igen mélyre­ható fúrások által lehet eljutni, tehát feltárása különben is igen nehéz, de meg mivel ipari fellendülést csak úgy várhatunk, ha a kőszenet szabaddá teszszük, a bizottság az eddigi állapot tál szakítani óhajt s a fekete kőszenet a föld­birtoktól teljesen függetlenné óhajtja teni. Képviselőválasztás Szatmáron. Szatmár vá­ros országgyűlési képviselője: Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszterré neveztetvén ki, mandátumáról lemondott s az uj választás a múlt hó 24-én zajlott le a szó teljes értelmében. A választás eredménye az lett, hogy Hieronymi 56 szótöbbséggel Szatmár képviselőjévé vá­lasztatott meg. Akik ez eredményűvel megelé­gedve nem voltak, igen elkeseredtek. Az ut­czai tömeg íémséges rombolásban adott dü­hének kifejezést. A Pannonia-száilóban. hol a Hieronymi-párt főhadiszállása volt, mindent izzé-porrá törtek. A kár itt mintegy húszezer koronára tehető. Ezenkívül tömérdek ablakot és kirakatot törtek be. A felbőszült tömeget végre is a kirendelt katonaság oszlatta szét. Még az esteli órákban is csoportosan jártak a tüntetők egyes utczákon s folytatták az ablak­betöréseket. A járdák sok helyen egészen el voltak borítva a bezúzott ablakok és kirakatok üvegtörmelékeivel. Magyarorországi munkások rokkant és nyug- dijegyletének helybeli fiókja választmányi ülést tartott folyó hó 6-án a városháza tanácstermé­ben, melyen elnök a múlt ülés óta a központ­nál hozott nevezetesebb határozásokról beszá­mol és az egylet életében felmerült főbb moz­zanatokról, nevezetesen: hogy az egylet vagoyna e hó elején az egy millió koronát meghaladta. A központban Budapesten az egyleti ház építé­sét 1904. május havában kezdik meg; a folyó évben több mint 6700 uj tag iratkozott be; az egyleti ház vétele után az államnak járó 4.3 °0 fele vagyis 3010 korona elengedtetett; a bale­set biztosítási törvényjavaslat tervezetéről az egylet által a nmgu kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz benyújtott véleményben hang­súlyoztatok az, hogy a baleset biztosítás min­den munkásra nézve kötelezővé tétessék és hogy az egész szervezet egyletünkhöz csatol- tassék, mint annak kiegészítő része. Tiltakozá­sát fejezte ki a választmány az utazó ellenőr szervezése ellen mint a mely újabb megterhel- tetést ró a központi pénztárra. Ezután az 1904. évi jan. 1-től életbeléptetendő pénzkezelési sza­bályzat vétetett tárgyalás alá, melyet egészben helyeselt a választmány és elfogadott. Az ülés végén figyelmébe ajánlotta elnök a tagoknak Franklin társulat kiadásában megjelenő Képes családi naptár, Regélő bácsi, Magyar nép nap­tára, Egészség naptárakat, hogy lehetőleg ezek­ből rendeljenek és vegyenek az egylet utján mivel minden egyes példány után 10 fillér kü­lön alapunk javára bevételeztetik, felhívjuk erre ez utón is a tagok és érdeklődők figyelmét, valamint arra is, hogy tagul Spáczay Gyula elnöknél kell jelentkezni. A beiratási dij még mindig egy korona, azonban már újévtől kez- dődőleg két korona lesz. Tilos a sorozó bizottságot megvendégelni — a község számlájára. Ily értelmű rendeletet adott most ki a belügyminiszter azon, még némely helyen divó szokás beszüntetése vé­gett, hogy a fősorozás alkalmával a fő- szolgabirák a sorozó bizottságot a községi pénz­tárak terhére megvendégelik. A miniszter ezen rendeletében kijelenti, hogy ily költség a köz­ségekre nem hárulhat s a kiadás ily czimen sem a község költségvetésében, sem száradásá­ban nem szerepelhet. Ezt á gyakorlatot, mely a közigazgatás mai rendszerében el nem néz­hető, a miniszter a leghaláiozottabban eltiltja. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. 26Ö-ÍÖ—902. Szatmárvármegye alispánjától. Határidő 1903. deczember 10. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma 2162—902. Tárgy : Pérchy Sándor s társai felsőbányái lakosok panasza: Véghatározat: Pérchy Sándor s társai felsőbányái lakosok és Teleky Győző diósadi lakos (Szilágymegye) panaszok elutasításával Farkas Jenő polgármes­ter s Felsőbánya r. tanácsú város tisztviselői ellen a további eljárást beszüntetem. Egyidejűleg mikepercsi Pérchy Sándor, Hajdú Sándor, Krausz János, Szabó Lajos, Do- roghy Sándor, Viecskovics Miklós, Apli János, Kiss Sámuel, Szász Áron, Nászódi József, Galkó István,Lévay Károly (tímár) és Miklosicza György, felsőbányái lakosok valamint Teleky Győző diósadi lakosokat 25 K 60 f. az az huszonöt korona 60 fillér eljárási költségnek egyetemleges kötelezettség mellett ezenkívül Teloky Győző diósadi lakost 24 K 40 f. az az huszonnégy K 40 f. eljárási költségnek jelen határozat jogerőre emelkedésé­től s/.amitott 15 nap alatt Felsőbánya polgármes­teri hivatala utján Szatmármegye házi pénztára javára leendő megfizetésére kötelezem. Végül jelen véghatározat jogerőre emelkedése után Fel­sőbánya város anyagi viszonyait feltüntető iratok kapcsán a belügyi m. kir. minisztériumhoz felter­jesztendő a vizsgálati ügyiratok pedig Farkas Jenő polgármester kérelméhez képest a Szatmár­németi kir. ügyészséghez átteendök. Jelen véghatározat a kihirdetés napjától számí­tott 15 nap alatt felebbezéssel megtámadható. Miről Farkas Jenő polgármester további köziéin S m&Pjfßlf.lÄ WárÁSi uó/YAtf űrtAoHJAE-l’

Next

/
Oldalképek
Tartalom