Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-08-05 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap. A nagybányai ifjúsági kör folyó hó 3-án tartotta meg évenkinti szokásos virágestélyét. Tekintve, hogy a virágestélyt megelőző és követő napokon más mulatságok is voltak, az mégis fényesen sikerült, ami a kör — talán helyesebben mondva, annak fáradhatatlan ügybuzgó elnöke: Harácsek Vilmos iránti igaz rokonszenv- nek tanujele. A közönség, mely a város szine- javából állott, a szó szoros értelmében kivilágos- viradtig maradt együtt, A magyar prot. irodalmi társaság folyóévi szeptember hó 23-ik és 24-ik napjain Nagyváradon tartja ezévi közgyűlését. Akik azon résztvenni akarnak s az elszállásolást igénybevenni óhajtják, legkésőbb augusztus 20-ig jelentkezzenek Sulyok István ev. ref. esperesnél. Motoros kocsi-közlekedés. A szatmár-nagy- bányai vasut igazgatósága nem rég elhatározta, hogy a vasut vonalán motoros közlekedést létesít. Hogy ez a közlekedés gyakorlatilag megfelel-e a czélnak, evégböl f. hó 2-án kísérletet tettek. Debreczenből ugyanis egy motorból s több személykocsiból álló vonatot indítottak Nagybányára. A Szatmártól—Nagybányáig, s Nagybányától—Szatmárig terjedő vonalat 3 óra alatt futotta be. A próbamenetröl jelentést tettek az igazgatóságnak s értesülésünk szerint a motorkocsik használatát még az év folyamán megkezdik. Értesítők. A Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium XXXIII. évi értesítőjét szerkesztette Borsos Benő főgimnáziumi igazgató. A főgimnázium 8 osztályába 349 tanuló járt. Érettségi vizsgára 20 tanuló jelentkezett, jelesen érett 2, jól 3, egyszerűen érett 9. 6 an két hónap múlva javíthatnak. Megemlékezik az értesítő az év folyamán tartott iskolai ünnepélyekről. Kossuth Lajos születésének 100-éves évfordulóján szept. 19-én Bogotái Sámuel tanár tartotta az alkalmi beszédet. Borgida József VIII. oszt. tan. alkalmi szavalatot tartott. Október 6-án Mátray Lajos tanár tartott alkalmi beszédet. Október 31-én a reformatio emlék-ünnepélyén Osváth Elemér méltatta az ünnep jelentőségét. Márczius 13-én VII. és VIII. osztálybeli tanulók szavalataikkal és az ifjúsági énekkar hazafias dalok előadásával emelték az ünnepélyt. A jövő iskolai év augusztus 3l-én kezdődik. Szeptember 1—4-ig napjain beiratások lesznek. Az évi tandíj : protestáns vallásuaké 61 korona, más vallásuaké 73 korona. Az értesítő igen sok érdekes dolgot tartalmaz, melyeket azonban nem közölhetünk tér szűke miatt. — A debreczeni ev. ref. főgimnázium értesítőjét közli Sinka Sándor igazgató. Ez ősi főiskolánk főgimnáziumának értesítőjét az igazgató által Kossuth Lajos születésének 100-éves évfordulóján tartott magvas beszéd nyújtja meg. Aztán következik dr Szeremley Béla uj tanár székfoglaló értekezése. A négy alsó osztályban már régebben párhuzamos osztályok vannak állítva. A főgimnázium nyilvános tanulóinak száma 700. Igen érdekes az értesitő 97. lapján az »Ifjúsági gyülekezetéről szóló közlemény. A főgimnáziumi ifjúsági gyülekezet a tanári kar bejegyezésével S. Szabó József vallás-tanár vezetése és felügyelete alatt 1903. (talán 1902. ?) évi szeptember hó 20-án alakult meg. Tagjainak száma a confirmált növendékek közöl (V—VIII. oszt.) 111. Ezek a gyülekezet elöljáróivá teszik egy akarattal: a) A gyülekezet tanítás t'sztére, szellemi munkásságának vezetésére elöljárókul Kiss Pál és Nagy József VIII. oszt. tanulókat; b) a gyülekezet erkölcsi életére vigyázó presbyternek Kövér Béla és Szele Mikló VIII. oszt., Erdős Károly VI. oszt. tanulókat; c) a gyülekezet anyagi ügyeit vezető és a jótékonyság gyakorlására serkentő diakónusoknak Erdős József és ifj. Gr. Tisza István Vili oszt. Andor Dániel VI. oszt., Lévay Gyula V. oszt. tanulókat. A gyülekezet vasárnap délelőtt önként tartotta összejövetelét, melynek tárgyai voltak: éneklés, imádság, vallásos költemények szavalásza, felolvasás, biblia magyarázat. Igazán ügyes gondolat, dicséretre s követésre méltó szokás, a tanuló ifjúságot s vallásos élet ápolása az ilyen életre való foglalkozással serkenteni. A budapesti m. kir. állami felső épitö ipariskolában. (VII. kér. Csömöri-ut 74. sz.) a rendes tanfolyamra a beiratásokat szeptember 1-től 5-ig tartják. A rendes tanfolyamon a tanítás tartama hat félév. Az intézetben nyert végbizonyítvány a) legalább háromévi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kő- mives-, a kőfaragó- vagy ácsmesterség önálló űzésére. b) legalább háromévi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad az épitő-mesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt az építőmesteri képzettség megvizsgálására való jelentkezésre. A tanulók a végbizonyítvány alapján az illetékes iparhatóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanulók, akik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három félévei tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkénytesség kedvezményében részesülnek. Az intézetben rendes tanulókul felvétetnek azok a 15 életévet betöltött, ép testi szervezetű, egészséges ifjak, akik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát elvégezték, továbbá akik az építőipari szakiskolák két első osztályát jeles eredménynyel végezték. A jelentkezésnél az illetékes elsőfokú iparhatóság által hitelesített bizonyitványnyal kell igazolni, hogy a tanuló az építő ipar terén már foglalkozott s legalább egy nyári szünidőnek megfelelő két hónapot az építő ipar terén gyakorlati foglalkozásban töltött A jelenkezésnél szükséges iratok : 1) Keresztlevél vagy születési bizonyítvány. 2) A tanuló által elvégzett összes középiskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 3) Az elsőfokú iparhatóság által hitelesített gyakorlati bizonyítvány. 4) Községi, városi vagy megyei orvos "hivatalos bizonyítványa arról, hogy a jelentkező védhimlővel másodszor is be van oltva. Azok a jelentkezők, akik nem közvetlenül a középiskolából szándékoznak az intézetbe belépni s iskolai tanulmányaikat legalább egy félévvel előbb megszakították : erkölcsi bizonyítványt is tartoznak előmutatni. A lefizetendő dijak: felvételi vizsgálat dija 6 korona, beiratási dij 4 korona, szertári biztosíték 6 korona, — tandíj félévenkint 20 korona. Az intézet igazgatósága készséggel ad bővebb felvilágosítást. Az igazgatóság. Népköltési adatgyűjtés Szatmármegvében. Szatmármegye népköltése még nincs kiaknázva, bár itt a magyar fajnak legtisztább és legjellegzetesebb típusa lakik. Sem torz, sem rikító szokások nem éktelenitik a népéletet nálunk, a mi népünk intelligens és mégis egyszerű; természetes észjárású, őszinte jellemű, nemes vérmérsékletű. S meg van a maga megye-jelleme, ami a szatmári nevet országszerte a tüzes, erős, igaz magyar elem nevévé emelte. Örömmel és lelkesedéssel vállalkoztam arra, hogy a Kisfaludy Társaság számára népköltési adatokat gyűjtsék a nyáron, szülőföldemen, a Tiszaháton és az egész megyében. De egy ilyen gyűjtemény annál értékesebb, minél több ember munkájából állott elő. És én a Kisfalud! Társaság ajánló leveleinek szavaival, tisztelettel felkérem »mindazokat, kik a népköltési gyűjtésnek irodalmi és nemzeti szempontból oly fontos ügye iránt érdeklődnek, hogy e munkásságban támogatni szíveskedjenek.« A népköltési gyűjtés abban áll, hogy Írásba tesszük mindazt, ami a nép élőszó irodalmában él. A legnagyobb részt a dalok, nóták képezik és azután a mesék; az alkalmi vagy ünnepi szokások állandó szövegei; a gyermekjáték-versek és az elmondásra szánt költemények. De én nekem e mostani gyűjtéssel külön czélom is van. Az, hogy főképen olyan adatokat keresek, amelyek a magyar nép humorát jellemzik. Tehát az összes tr'éfás szavak, elnevezések, gúnynevek személyekre, tárgyaltra és fogalmakra : szójátékok és tréfás moudások; találós mesék; cdpös, gúnyos, keserű és bohólcás dal ok, szóval minden, amiben a jókedv, ötletesség, élez, humor nyilatkozik, prózában és versben, mindez ide tartozik. És most hadd mondjam el, mi a kérésem: Bizonyosan vannak sokan, kiknek már is van efféle gyűjteményük és vannak még többen, akik nagyon érdeklődnek iránta s értenek a gyűjtéshez Szíveskedjenek meglevő adataikat nekem feldolgozásra átengedni és saját környékükön, falujokban körültekinteni, milyen ott a nép élete ez irányban? milyen daltermö vidék a vidékük ? (Mert nem messze is, Szabolcsban, vannak tájak hol már nem divat a dalolás,) És [egyenek oly jóakaratuak, hogy tapasztalataikról levélben mielőbb értesítsenek engem. Szatmár- megye egész közönségének szives jóakaratát kérem, hogy olyan gyűjteményt állíthassunk össze, mely méltó legyen Szatmárvármegye nagy nevéhez. Milota, 1903. julius hó. Móricz Zsigmond (u. p. Tiszabecs, nagyt. h'ipos József lelkész ur leveleivel.) Szerkesztői üzenet. T. I. urnák Helyben. Köszönjük szives megemlékezését íme, becses kívánsága szerint igyekeztünk eljárni. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. 4743 1903. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagybányai részvény-takarékpénztár végrehajtalónak Miska Tógyer és Kalamár vagy Kalmár Mihály végrehajtást szenvedők elleni 360 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Tartolcz községben fekvő s a tartolezi 39. számú tjkvben A. I. 75, 790, 793, 1075, 1121, 1458, 1580, 1788, 1872, 1903, 1985. hrsz. alatt foglalt külsőségre 600 koronában és a tartolezi 276. sz. tjkvben A. I. 378, 1162, 1239, 1840. hrsz. alatt foglalt belső és külső birtokra 882 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi október hó 12-ik napján d. e, 10 Órakor Tartolcz községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 60 koronát és 88 korona 20 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1903. évi május hó 31. napján. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Takács László kir. aljárásbiró. Üzlethelyiség változtatás! Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy lakásomat a nagybányai utczában saját házamba helyeztem át. Temetkezési vállalatomat kibővi- tettem, úgy hogy 111a már a legkényesebb igényeknek is képes vagyok megfelelni. Koporsók raktáramban a legjut ányosabb árban szerezhetők be. Magamat és vállalatomat a nagyérdemű közönség jóindulatába ajánlva, becses pártfogásukat kérve, vagyok teljes tisztelettel ÜVIarasios ÜXdlen.-yli.őrt . asztalos és 1-sö temetkezési vállalkozó Felsőbányán. 3312 — 1903. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, közhírré teszi, hogy a nagybányai részvénytakarékpénztár végrehajtatónak Lázár Onyiszin végrehajtást szenvedő elleni 82 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmári kir. törvényszék területén levő s az oroszfalusi 292. tjkvi 200 hr. sz. ingatlanra 254 K, az oroszfalusi 300. tjkvi 51/a. h. r. sz. ingatlanra 232 korona, az oroszfalusi 318. tjkvi 51/b. hrsz. házasfelekre az árverést 1024 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi szeptember hó 30. napján d. e. 9 Órakor Oroszfalu községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is aladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át vagyis 25 korona 80 f, 23 korona 20 fillér, 102 korona 40 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1903. évijuljushó 13-án. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Dr. Makray Mihály kir alj.-biró. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
