Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 10. szám

FelsöbAny’ai Hírlap. ajtón, hogy lássa belülről az operát, mert neki reggel muszáj haza menni s hogy nézzen a hon­fiak szemébe otthon, hogy még nem is látta az operát. Ezt meg is engedik. Kinyitják az ajtót, be is dugja a fejét s nagyot köszönve megy el. Persze otthon adja is a bankot, hogy mégis okos ember volt Almos és fia. Árpád, hogy ide­hozta a magyar népet, mekkora szép is ez a Magyarország, tanú rá az országos kiállítás is. Szörnyüködve hallgatták a czivisek a nagy mondásokat. Egyszer az operát kezdi ecsetelni s lódít nagyokat s nem veszi észre, hogy egy ur is ott van, ki szintén fenn volt akkor a fővárosban. Persze bajos volt beszélni vaknak a vilá­gosságról. De ő csak adta a bankot, mikor az ur beleszól: — Nem úgy van az kérem! — Már kikérem magamnak, én csak lát­tam, hiszen jól megnéztem, mert bedugtam ám a fejem! Tréfás tanítók. A megyei fővárosba igyekszik három tanító szekeren, jókedvű fiatal legények, jó torokkal s finom hangszálakkal megáldva. Egy faluban meg­állnak etetni, a szekeres az állásba hajt, ők be­néznek a korcsmába. Kálmán barátunk volt a csalafinta vig le­gény, ő kér bort. A Mózsi leánya, a piroshaju Rifke adja a bort, belebeztek is 3 üveggel. Befogva már a szekér, kettő kimegy, csak Kálmán ur van benn, mikor a Rifke kéri a bor árát. Kálmán ur kivág neki egy szép nótát. A Rifke csak bámul s megint kéri a pénzt. — Már kérem, mi énekesek vagyunk, ne­künk nincs pénzünk, mi ezzel fizetünk, de ha ntm volt elég s ez még nem ér annyit, éneklek egy másikat is! Fuj is egy szebbet. A Rifke kezd is kia­bálni : — Mámi, mámi, nem akar fizetni! — Ne kiabáljon lelkem, ha az sem volt elég, tudok én még szebbet is, visszahívom a két társamat, segítsenek ők is ! Utánok is kiált s ezek be is állítanak. — Mámi, mámi, siessen, már hárman is akarnak énekelni, de fizetni egyik sem! Jön is a mámi, kinek ügyesen int az egyik, hogy tréfálnak, a nő meg is érti. csak, a Száli sivit, hogy ő nem ad bort énekért, fizessenek, vagy zálogot adjanak. — Száli, Száli, — nyugtatja meg végül az anyja, ne kiabálj, csak tréfálnak az urak! Hóból kiszedett banda, Az utkaparónak az volt a mulatsága, hogy naponkint rendre becsipett; az urak hívták igy, de utmester volt őkigyelme. Aztán ilyen állapotban a bandával folyton éjjeli zenét adott a kis város úri házainak. Kemény tél volt, a házakon méte­res hó. Egyszer csak megáilanak a városi főka pitány ablakai alatt, de alig mozog a sok vonó, nagy zuhanás és csend van. A rengeteg hó le­zuhant s maga alá temette a bandát utkaparóstul, alig tudták őket kiszedni a hó alól, egyenkint kellett őket kihuzgálni. Egyik a fejét, másik a lábát, 3-ik a hátát jajgatta. A főkapitányék az érkezett segitséggel rendre szedrek ki őket s foly­ton hallatszott: — Itt is egy czigány ! — Megint van egy czigány! A trombitás legtovább bömbölt, biz a szép szerszám összehorpadt teljesen. Ez is nálunk történt, Thoma volt az utbiz- tos, aki már meghalt. Jogaszosan. Nagyon hideg volt, két jogász ember be- | csönget a szállóba éjfél után. Nagy hajlongva jön j ki a szállós. — Van üres szoba és benne vetett ágy ? — Igenis kérem alásan, pompás ! — Akkor vetkezzen le és feküdjék bele ! ,de i el is szaladtak. Felsült Marha ur. A derék baromorvos gyenge legény volt ész dolgában, a városban az urak csak dr. Mar­hának hivták. Mindig Ferencz József kabátban I járt. Egyszer a piaczon tojást lát, meg is vette s hamarosan a kabátzsebbe pakolta s mert a pos- , tárói jött épen, lelkendezve siet a tojásokkal a városháza felé, hogy elmondja a most olvasott nagy újságot; persze minden lépésre kipotyog egy egy tojás, mit ő észre sem vesz a meghatott ág­tól. Az urak nevetve nézik, mikor ö megérkezve borzalommal újságolja, hogy nagy baj van, kiütött a háború. Hát biz az egy tréfás dolog volt a Bolond Istókban, mit ö komolyan vett s nagy sietve igyekezett elsőnek újságolni. Persze támadt is óriási hahota dr Marha legújabb marhaságán. Szerkesztői üzenet. S. L. Kőrösbánya. Lakóhely változtatási értesítését át­tettem a kiadóhivatalhoz Nagybányára. Ugyanonnan fog má­sik kérdésére is kimerítő választ kapni, mivel ezen ügyet a kiadó tartja nyilván. Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos: S7ánásy István. Hirdetések. 829 1903. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. jbiróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagy­bányai részvénytakarékpénztár végrehajtatonak Riha Jánosné és társa végrehajtást szenvedő el­leni 1192 korona tőkekövetelés iránti végrehaj­tási ügyében a szatmári kir. törvényszék a nagy­bányai kir. járásbíróság területén lévő, a nagy­bányai 262. sz. tjkvben 301/b. hr. sz, a. fekvő házastelekre az árverést 4000 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan 1903. évi junius hó 18-ik napján délelőtt 9 Órakor a nagybányai kir. járásbíróság árverési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10°/0-át vagyis 400 koronát kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1903. évi márcz. hó 3-án. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Dr. Makray Mihály kir alj.-biró. 767—1903. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagy­bányai részvénytakarékpénztár végrehajtatonak Schük Izidorné végrehajtást szenvedő elleni 3000 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a nagybányai kir. járásbiróság árverelö helyiségében a nagybányai 1883. tjkvi A J 1626. hr. sz. ingatlanból Schück Izidorné illetőségére 212 korona, az ugyanazon tjkv 1624. hr. sz. a. ingatlanból Schück Izidorné 1/i illető­ségére 952 korona s a nagybányai 1447. tjkvi 1627. hr. sz. ingatlanból Schück Izidorné 1/2 rész illetőségére 432 koronában ezennel megállapított kikiáltási árbán az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi julius hó 7-ik napján délelőtt 9 Órakor a nagybányai kir. járásbiróság árverelö helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10 százalékát vagyis 21 K 20 fillért, 95 K 20 fillért és 43 K 20 fillért kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §*ában jel­zett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. IX, t.-cz. 170. §-e értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1903. évi február hó 27. napján. A nagybányai kir. járásbiróság, mint telek­könyvi hatóság. Dr. Ináncsy Jenő kir. aljárásbiró. pr* Most vagy soha! Leszállított arak! c aj J2 J4 O a aJ P'H aj Jtf J* aJ u-aj 'O c/3 u Brüll Jenő központi áruházából augusztus hótól kezdve fo- üzlet 1ST agykárólyban. Augusztus hőtói kezdve fióküzlet ÜST agybányán. Pünkösdi árak! Rakt iram tulhalmozása miatt az összes férfi- fiú- és gyermekruhák, valamint női felöltők úgyszintén a nagy gyári raktár mindennemű w férfi-, női- és gyermekczipőkben meglepő olcsó árban eladásra bocsát készpénzfizetés mellett rii]] Jeni nagy áruháza HSTagybátn-yrám.;, (IFőtér.) r a> 73 N V H—» »-* • c+ O cr <-r {ü, i*r Alkalmi vétel czipőárukban! Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom