Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-11-11 / 23. szám
Felsőbányái Hír la p megvizsgálásánál felmerült 97 korona 28 fillér vizsgálati költségnek az árvaszéki tartalék- alapra leendő kiutalása iránt. A képviseleti közgyűlés az árvaszéki javaslat egyhangú elfogadásával a folyó évi október hó 26-án tartott árvaszéki ügy- és pénzkezeléssel felmerült 97 korona 28 fillér vizsgálati költséget az árvapénztári tartalék-alap terhére egyhangúlag kiutalja s jelen határozatot jóváhagyás végett az 1877. évi XX. törvénycikk 298. §-a értelmében főispán ur utján a nagyin, magyar kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni határozza. 94. sz. Az árvaszék beterjeszti Felsőbánya város gyámpénztári szabályrendeletét. A beterjesztett gyámpénztári szabályrendelet felolvastatván, azt a képviselő-testületi közgyűlés minden változtatás nélkül egyhangúlag elfogadja és 30 napi közszemlére kitétel után megfelelő példányban jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni határozza. ■95. sz. Olvastatott a karvaly! körjegyzőség 1892—903. sz. átirata, melyben Baumerth István Károly illetőségét tárgyalni kéri. — A képviseleti közgyűlés Bartos községben 1885-ik évben született Baumerth István Károlyt felsőbányái illetőségűnek az 1886 XXII. törvényczikk 11-ik §-ának aj pontja alapján elismeri, miután ellene az ugyanazon törvényczikk 9. jvában felsorolt kivételek fenn nem forognak és nevezettnek atyja : Baumerth Károly m. kir. bányatanácsos már több mint 2 év óta Felsőbányán lakik. 96. sz. Olvastatott a gazdasági és pénzügyi bizottságnak jelentése a folyó évi október 20-án a városi bérletek kiadására megtartott árverés eredményéről. — A képviselő-testületi közgyűlés tudomásul veszi a jelentést és annak alapján a piaczközi I számú kisboltot Kovács Mártonnak évi 40 korona, a IV. számú kisboltot Dóra Istvánnak évi 40 korona, a vendéglői ca.inó-helyi- séget a felsőbányái olvasó-egyletnek évi 160 korona, a régi patika pinczéjét pedig Róth Lázárnak évi 50 korona bér mellett 1904. évi január hó 1 -töl kezdődő 3 évi tartamra bérbeadni határozza, mig azon bérletekre, melyekre a régi összegnek megfelelő bérösszeg nem igértetett meg vagy árverelő egyátalán nem jelentkezett, uj árverést tartani határozza, melynek megtartásával a gazdasági és pénzügyi bizottságot bízza meg, az árverés határidejéül pedig folyó hó 25-ét tűzi ki. 97. sz. Olvastatott Likker Károly felsőbányái lakosnak fóldtér feladás iránti kérelme. —- A képviselő-testületi közgyűlés a kérelemnek 12 szóval 4 szavazat ellenében helyt adni és igy a Konczvald-féle ház szegletétől a Riedl-féie telek szegletéig meghúzott egyenes vonalba eső területet dij nélkül feladni határozza s a kijelöléssel a tanácsot bízza meg. 98. sz. Halier Lajos földtér feladás iránti kérelme. — A képviselő-testületi közgyűlés a kérelemnek helyt ad s amennyiben a kerítés vonalának egyenesbe hozásánál beveendő csekély kopár, köves terület feladását kéri, ezen területet dij nélkül átengedni határozza. K. m. f. Levél a szerkesztőhöz. (A debreczeni akadémiai ifjúság szegedi; zarándok-utja.) Debreczen, 1903. okt. 29. Kedves barátom ! Amint már értesítettelek is egyszer á nagy magyar alföld egyik városából: hát bizony mi feltüzelve a hazafiui lelkesedéstől, elzarándokoltunk ős Szeged városába, ahol a katonai önkény, brutalitás és hazafiatlanság oly durva kézzel sértette meg a nemzet legszentebb érzelmeit, letépve Kossuth Lajos szobráról azt a koszorút, amit a nép egyszerű fiaij a visszatartott harmadéves bakák tettek oda Ismeretes dolog, hiszen a magyar nemzet, mint egy ember, állott fel erre az arczultitésre s vitte el koszorúját ahhoz az érez szoborhoz, a mely Szeged város hazafiasságáról tesz tanúbizonyságot. így vettük kezünkbe mi is, a debreczeni akadémia ifjúsága, a vándorbotot, s okt. 21-én 42-en elindultunk kegyeletünket leróni a nagy szellem iránt. Erről az utazásról, arról a hatalmas lelkesedésről akarlak most értesíteni. A debreczeni akadémia ifjúsága a budapesti egyetemi ifjúság átiratára egyhangú lelkesedéssel elhatározta 17-én tartott közgyűlésén, hogy Szegedre ő is zarándokcsapatot küld. E határozat, ténynyé váll, s 21-én összejöttünk a főiskola udvarán 42-en, árvaleányhaj bokrétával, útra ké- j szülve, s innen a hymnus eléneklése és.nt, Csiky ! Lajos theol. dékán ur búcsúbeszédének meghallgatása után indultunk el, négy ember emelve vállán a hatalmas, nemzeti szinnel bevont ládában elhelyezett koszorút. így indult el a menet, zászlók alatt, négyes sorokban, a Kossuth-nótát énekelve. Óriási tömeg s az egész ifjúság kisért ki bennünket a sorompóig, hol Harsányi Pál senior, ki szintén velünk jött, elbucsu'.va a zarándokok nevében a néptől és ifjúságtól, harsogó éljenzés kísérete mellett magunkra maradva folytattuk utunkat S/.oboszió, Kaba, Püspökladány, Kisújszállás, Turkevé, Mezőtúr, Szarvas, KunszentandráS, Öösöd, Kúnszent- ! marton. Szentes, Hódmezővásárhely ' és A Igyon keresztül Szegedre, hová vasárnap, azaz 25 én d. e. 11 órakor érkeztünk meg. Hosszú volna pontról-pöntra leírni ez utat, elbeszélni részletesen azt az óriási lelkesedést, amelylyél fogadott bennünket mindenütt a »hivatalos város«. Nem'is tésiem azt, hanem, mint a Virágról-virágra szálldogáló' méh: a mézet, úgy próbálgatom én is össze'szédégétni azokat az édes emlékeket, amelyeket -- mondhatott) bőven hoztunk magunkkal Szegedről. ‘ Lelkesedésben nem volt hiány - És ez a lelkesedés nem Őáak ünnepélyes fogadtatásban, szavakban nyilvánult ! Oh nem! Ez a lelkesedés, eltekintve attól, hogy minden egyes helységben ebéddel, vacsorával (Szarvas, Kuns: ent- andrás, Öcsöd, Kunszentmárton, egy estére esett s mind a négyet végig ettük, ittuk) vártak, már Szoboszlón a meglehetős nagysulyu koszorúnkat kocsira tették s attól kezdve városról-városra úgy jött velünk Ez a lelkesedés kihozta élőnkbe minden egyes városnak csaknem egész lakosságát, s nem csak a város szélére, hanem, mint pl. Turkevében, a várostól & kmrre ! Ez a lelkese-' dés Szarvason diadal-kaput emelt, a polgári iskola leánynöveudékeivel sörfalat állíttatott s áltatok a szó szoros értelmében virág-esővel borit- tatott el! De nem! nem »borittatott el,« hiszen azok a gyönyörű szarvasi leánykák nem eszleör zei voltak a lelkesedésnek, hiszen ők voltak a megtestesült lelkesedés ! Ez a lelkesedés szakadó esőben, zugó szélben künn tartotta Kunszentmárton lakosságát a ‘határon éjfél után % 1-ig! Vájjon kelt-e még ennél több ? Vájjon beszélhet-e ennél világosabban valami? Nem, az nem lehet. Nem akarok én, távol állok attól, hogy kétségbe vonjam bármely alföldi városnak is a hazafiasságát, de a kunszentmártoniaknak volt reá alkalmok, hogy ilyen beszédes módon adhassanak annak kifejezést! Ez a lelkesedés Hódmezővásárhelyen az ottani Kossuth- szobor mellett a vásárhelyi gymnazistákkal ünnepélyt tartatott, melyen mi is résztvettünk. 'És szégyen az ottani tanári karra, hogy azoknak a lelkes fiuknak nem engedte meg, hogy hazafiasságuknak kézzelfogható tanujelét adják, koszorút helyezve a halhatatlan szoborra! Hanem az árnyék mellett annál intensivebb volt a fény. Gyönyörű kis ünnepély volt, emléke örökké élni fog emlékezetemben. Fenséges volt az, midőn a fáklyák füstje által ködtengerbe burkolt--szent alak,:. . mint a kath. atyánkfiái által ábrázolt Teremtő, nézett le arra a tízezernyi tömegre, melynek még egyes tagjai Öt ugyanazon a helyen még élve is látták és hallották. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy Karczagon Madarász Imréné ö nagysága felyirágozva zászlóinkat, mindegyi- künkne knemzeti szinü csokorral átkötött; csinos bokrétacskákat ajándékozott. Pedig akkor már az eperjesi collegium ifjúsága is velünk volt! ügy hogy számunk 63-ra rúgott! Hej! Karczag, Karczag! Be nagy hálával gondolok reád, mint kezdeményezőjére egy igen üdvös actiónak ! . Kegyetlenül elfáradva érkeztünk meg csütörtökön délben szabad Nagy-Kun-Karczag yáö, rosába. 2 és fél óráig ebédeltünk) s. midoh felállottam, nem tudtam egyet sem lépni.*) Kétségbe voltam esve egészen, de csakhamar megvigasztalt az az örömhir, hogy Karczag városa kocsin küld ki a határig. Micsoda örömrivalgás! Hála Istennek, hatalmas nagy határa van! Onnan gyalog mentünk aztán Kisújszállásra, de ezen alföldi városok mindegyikének olyan rengeteg határa van 1 Innen Turkeve mintegy 15 km. s gyalog tevődött meg. Bizony, el voltam kissé fáradva, úgy hogy vacsora sem kellett, mentem aludni. Reggelre annyira amennyire rendbe jött a ki bőm, s fel menve a. kaszinóba, látok előtte sok kocsit. Nem kérdeztem én, hogy mit akarnak ezek, felültem egyre, s tényleg jól spuri ztam: kocsikon mentünk Mezőtúrig. És ettől kezdve nem akadt város, nem falu, amely ezt a zarándok-csapatot kocsikra rakva nem küldte volna tovább! Avagy nem önzetlen megnyilatkozása ez a lelkesedésnek, a hazaszeretetnek ? Bizony, diadalut volt a mienk. ,*ö\» így értünk be Szegedre vasárnap (25-éS)^ f d, e. 11 órakor. Csak d. u. 1—2 óra közt vártak bennünket, úgy hogy a hivatalos fogadtatás elmaradt. Hanem a szegedi honleányok, megtudva érkezésünket, egy pillanat alatt teremtek előttünk, fehérben, hatalmas csokrot nyújtva át szép beszéd kíséretében az ifjúság vezetőjének : Hár* )Az ebédtől-e, vagy a fáradságtól? ■ Szerk. beli Kuxáit el veszti, a Bányász pedig illendő satisfactióját az nemes Bergkrit által illendő I helyen elfogja nyerni, MeljAe szorosan fog vi- [ gyázni az első legény. 3- o Ezen Könyörgés után mindén mun- ! kást szép móddal, és csendes szérótettel az { első Legény kitt-kitt az maga hellyére állítson, akkoron is eleikbe adván az Isteni félelmet. A Sompokban pedig cserélvén az legényeket mind éjjel nappal dolgoztasson, a Vizeit meg éjszaka is meg nem hagyván gyűlni, és ki ki csak hogy jóhellyen légyen az menynyi lövést teheti az edig való mód szerint, Sitbe fog számláltatni, és becsületesen ki fog üzetődni hasonloképen. 4- o Ha a Legények az Firstről az Zsomba, | vagy pedig az Zsomból az Firstre, akarnának változni rendre meg lehet engedni, csak hogy i ebben is a szép egymást értést megtartsák, és minden Zenebona és egymásra való ránköro- zás nélkül vigyék végbe. 5- o Ugynem, kűlömben az Bányászokra, sádolokra, és minden más munkásokra szoros j, vigyázása légyen az első Legénynek, ügy hogy | az Stufokat, se titkon, se nyilván csak egy körömnyit is a Bányától kemény büntetés alatt el ne hozzanak, s más egyébb dolgokat is; sőt ha tetszése lészen akkor a mikor akarja, a kihez gyanúja vagyon akarmellyik Legénynél is megvizsgálhassa és a Társaságnak be adni tartozik, ide járul az is, hogy akármelly Verkes Társunk ki mégyen az Bányához, és j Stufokat akarna hozni az első Legénynek reportálni tartozik, Ne hogy a Társaságnak ká- [ rára, az drágább Stufok elszéledjenek, Ha pedig szemének gyönyörködtetésére valamellyik Társunk Stufokat hozván, Más idegeneknek elajándékozná, az Társaság hire, s akaratja nélkül, s nem azon Társaság javára fordítaná, azonnal Kuxait az Társaság kifizethesse az Pro- toculumnak 4-ik punctuma szerint. 6- o Szorgalmatosán tartozik az első Legény ugyan, De az rámoló is hasonló lesz a Sadoló gyerekekre való vigyázásban,.hogy nem akkor mikor más bányászok hagyák el Sit- j tyeket, ők is már be vett szokások szerint ako- j ron mindjárt el hagyák, hanem napi számot ! töltsön reggeliül fogva estvéig Istenesen, Mely j vigyázásáért és az eddig való maga. viseléséért j is az vámoló Legénynek ennek utána Napjára 20 Xrajtzárja lészen, Úgy mindazonáltal hogy ő is az első Legénnyel együtt az Sadoló gyermekekről, azoknak magok viselésökről, vagy engedetlenségekről az Társaságnak reportáini tartozik minden személly választás nélkül. 7- o Minden kimenetelkor és hazajövetelkor az Bányászoktól az Szerszámot tartozni fog az első Legény számba venni, és arról az Gazdának reportáini, ha pedig Vasra, vagy J aczélra szükség lejend az Kovács mester em- | berrel egyett értve azt jó előre megjelentse, hogy arról a Gazda provisiot tehessen. Ide járul a Szénről Téli időben való proisió, a Gazdával együtt, hogy megszerezni kötelességeknek tartsák minden elő számlálhatlan szükséges dolgokkal egybe. 5-o Minden Szombaton rendes Négy Le- gény az Bányánál maradjon és ezeknek mindenre gondjoknak kell lenni ne hogy valami s kóborlók által kár történnyen, azonba pedig 1 midőn Hétfőre jutnak sitt mellett a Zsomból a Vizett akkorára mikorra az Bányászok ki mennek, ki húzzák, hogy igy a Bányászok azonnal mindjárt kimenetelekkel munkához foghassanak, Az kimenetelek pedig a Bányászoknak soha ennek utána nem késsőbben, hanem HétT főn jó reggel legyen, az haza jövetelek pedig Szombaton Délután, Melly ha igy nem lészen, erről az első Legény fog számolni, és a ki hibás lészen, a hiba szerint való büntetését el nem kerüli, , kötelessége Tészen az első. Legénynek továbbá 9-o Kötelessége lészen az első Legénynek az Bánya Társaságnak már kiméit határa a Czövekeket fel veretni, és hogy Sem a határba, sem az határhoz közel, hogy senki ne piszkállyon gondot viselni. Ha pedig valakit meg sejditene arról mindjárt protestálván azon a napon a Bányabeli Gazdának hirt adni, és az nevezett Bányában akár melly Nagy
