Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-11-11 / 23. szám
Felsőbányái Hírlap. sányi Pál debreczeni seniornak. Egyúttal mindannyiunk gomblyukába gyönyörű csokrot tűzdeltek sajátkezüieg. Szegeden mindjárt elszállásoltak s mi azonnal mentünk rendbeszedni magunkat. Én egy Totzer 1*'. IH.VÜ vendéglőshöz jutottam, s most sem mulaszthatom el, hogy azt a szives ellátást, amivel körülvett, meg ne köszönjem. Az Isten éltesse, s adjon sok ilyen német nevű embert a hazának. Fél 3-kor gyülekeztünk a függetlenségi kör helyiségében, s indultunk a Kossuth-szoborhoz, mely előtt Szeged akkor tartotta Rákóczi-tinne- pét. Nem időzöm sokáig e helyen, hiszen a programra úgyis ismeretes. Mi is ennek a programúinak keretében tettük le koszorúnkat a megsértett szobor talpazatára. Volt valami magasztos érzés abban, amit leírni nem lehet, hogy mikor megláttuk azt a szép szobrot, elmondhattuk : az ige tesfté lett, czélt értünk. Maga a szobor remek alkotás. Magas talpazaton áll a magyarok nemzeti szentje; a talpazatot mellék alakok állják körül. Baloldalon egy földmives, kaszáját tartva, térdre hullva mutatja kis fiának a legnagyobb magyart: Kossuth Lajost. Jobb öldalon egy álló női alak (Hungária) virágcsokrot nyújt az érez alak felé. A szobor hátulján, pázsiton ülve, egy magyar paraszt-lány babérkoszorút köt Kossuth Lajos számára. Hanem az elhelyezés, az lehetett volna szerencsésebb. Az az aránylag összeszoritott térség nem ad eléggé impozáns keretét a nagy alkotásnak. Mennyivel szebb helye lett volna annak a szobornak pl. a városháza előtti gyönyörű szép parkírozott részen. Az ünnepély este fél 7-kor phenomenális kivilágítás közepeit ért véget. Az a tér ott a városháza előtt, nemzeti szinü lángtengerben úszott a körülvevő épületekkel egyetemben. Elképzelhetetlen az, nem hiszem, hogy az a világraszóló dunai ünnepély ily impozáns lett volna! De nem csak ez, hanem a város minden része! Pl. az úgynevezett Iíass-veiidéglö előtti tér. Különben úgy itt is, mint á Kossuth-szobor előtti téren az emberi kéz által gyújtott lángnál hatalmasabb láng lobogott: a hazaszeretet szent tüze. Ott gyűltünk össze a Kassban vacsorára, amelyen a helybeli notabilitás is részt vett. A vendéglő erkélyén álldogáltunk vacsora előtt, s szemléltük a népet, amely legalább is 20.000 főnyi tömegben Ü’úifámzött lábaink előtt. Majd a közönség kivánatára egyesek beszédet tartottak. Beszélt a többek közt Erdey Károly, a hires világjáró debreczeni theologus. S mialatt beszélt, minden egyes mondatára orkánként zúgott fel a tömeg. Valóban mindnyájan félni kezdtünk. Hiszen ha ez a nép ebben a pillanatban reá veti magát Csabán, vagy akármelyik gyűlölt alakra: mit használhatna ott a katonaság ? Az a katonaság, mely inkább a levegőbe lő, de azért a nép vak dühének, ha oda lő is, ki van téve ! Egy mondatára, hogy vegyétek fel a kaszátokat, egyszerre hallatszott feléje minden oldalról: vigyázz ! Tényleg észre is vette magát, s később csillapított. A vacsora átalában 12 óráig tartott. Alkalmunk volt hallani a hires közjogászt, dr Kalmár Antal urat, kinek könyvét elkobozták. A magyarnak, úgymond többek közt, csak három joga van : adót nem fizetni, katonát nem adni, annyit beszélni, amennyi jólesik! Sőt még anUrat is az Társaság Czédulája nélkül be nein botsát am. 10, A Kovács Mester embert, az mi illeti az ottan közel lévő Bányabéli Verkeseknek valamit dolgozik rovásra feltenni, és az első Legénynek kezébe adni köteleztetik, hogy igy eszerint az Társaság megtudhassa ki mellvik Verkes mivel tartozik, és ő rajtok az munkának árrát a szerint Holnaponként dessummálhassa. Melly punctomoknak meg tartására, és végben vitelére maga hütit az első Legény tartozik letenni, Mellybeli végben vitelére az Isten segítse. Az Nemes Társaság az Titt: Hannibal János Ur, Die 28 juliy Anni 787. Az Fekete Bányából haza hozatott Stufjai eránt, semmiképpen; nem reecedál az Protoculumunk 4-ik és 6-ik punctuma szerént sem ingyen, sem pénzért, hanemha eljön az az Uraság akinek szükséges lészen kedveskedni, maga a Nemes Társaság fogy egy pár Deputatus által kedveskedni. Aó 787 Die 29 Juliy. - Ajtai Nagy Elek m. p. Enyedi János m. p. Kup.ás István m. p. György András m. p- Etsedi Sámuel m. p. Gyalay József m. p. Annamarie Balerie lm na- men meiner Kinder, Bölönyessy István m. p. György István ni. p. nál is többet — vágja reá a szintén jelenvolt Polczner Jenő függetlenségi képviselő. Csapatunk jó nagy része éjjel 1/9 2 órakor vonaton haza utazott. Hanem mi, 15-en, nem akartunk eljönni Szegedről addig, ameddig nem láttuk Szegedet. Mert eddigéle erre alkalmunk nem volt. Erre használtuk fel a hétfő délelöttjét, amikor is megnéztük Szeged több nevezetességét, mint a múzeumot, csillag-börtönt, Dugonics- szobrot, Tisza hidat, gőzhajót, zsidó-templomot stb. stb. A szem alig bir betelni a látnivalóval. Midőn abban a zsidó-templomban voltunk, a milyen nincs több Magyarországon, azt hittük, hogy a paradicsom van körülöttünk, a maga végtelenségében s a maga végtelen szelídségében. Gyönge az én toliam annak leírására, azt látni kell. Hát a muzeum ? Hiszen láttam már én is szép képeket, de a szépről csak akkor nyertem fogalmat, amidőn a szegedi- »Közművelődésnek» czimü épületben láttam a képtárt. 12 óra körül viziteltünk nehányan az ev. ref. lelkész, nagytisz- teletü Bereczk Lajos urnái. Mint mindenütt, úgy itt is szives magyar vendégszeretetet találtunk. Csak elbámultunk mindannyian, amikor kérdésükre azt válaszolta, hogy a szegedi református- ság alig 3000. Szinte hihetetlen, hogy 107000 lakos közül csak ennyi találtatik, aki ... no de hagyjuk, ez igy van. A templom nem nagy ugyan, de gyönyörű épület, Délután 3 órakor indultunk el Szegedről vonatón Szentesre. Itten nem várt ugyan bennünket senki, de gondolod, hogy kétségbe estünk ? Ah, dehogy! Este volt, amikor megérkeztünk. Van ottan egy Kossuth mell-szobor, ami alatt mi megállottunk s nagy buzgalommal kezdtük énekelni a hymnust. Alig énekeltünk egypár sört, körül voltunk véve népektől! Amikor pedig bementünk egy közeli vendéglőbe tanácskozni : azon a térségen néhány ezer ember hullámzott. Az előkelőbbek bejöttek utánunk: s hány meg hány ember ment el bosszankodva, hogy neki nem jutott diák ! ! Azon az éjszakán nem aludtam semmit sem s reggel 7 órakor a szilvórium mellől indultam a csapattal tovább gyalog Szarvasra. Azt hittük, hogy csak 21 km. De amikor este 5 órakor' megérkeztünk, tudod mennyi sült ki belőle ? 42, azaz negyvenkét kilométer! No, el is voltunk fáradva ! S még hozzá Szarvason nincsen semmiféle, szobor! Kerestünk mindenütt, de nem találtunk, csak egy kút felett egy vizet öntő női alakot. Már épen meg akartuk tenni Hungáriának, de nem volt rá szükség, mert jött a polgármester s minden tiltakozásunk ellenére vitt vacsoráim.*) Alig tudtunk kivívni fölök annyit, hogy bocsássanak el bennünket vonaton Mezőtúrra (8 órakor), hol Szarvasról táviratilag kértünk szállást. Hogy kaptunk-e? Kocsikkal vártak bennünket az állomásnál! Erőnek erejével, hogy együnk, igyunk: de bizony, mindegyikünknek c§aj< az ágy kellett. Reggel, természetesen reggeli után, vonaton Turkevére, onnan gyalog Kisújszállásra mentünk. Kisújszállástól vagy két kilométerre van egy honvéd emlék-oszlop. Itt is énekeltük a szózatot, de természetesen itt nem volt rajtunk kívül egy lélek sem. Rövid pihenés után mentünk tovább, egyenesen ki az állomásra. Egy óránk volt még; egy pohár sör s ültünk fel a masinára, azzal á boldog tudattal, hogy nem kell már leszállani róla csak Debreczenben. Itt állottunk utoljára fel csoportba a nagy állomás előtt s kibontott zászlóval, egy kissé fáradtan, a Kossuth-nótát énekelve, vonultunk végig a hatalmas piacz ut- czán, el a Szabadság-szoborhoz s elénekelve még egyszer őszinte, igaz szívből a nemzeti imát, pár búcsúszó után szétoszlottunk, hogy kipihenjük a 8 napig tartó ut fáradalmait. És most itt vagyunk ismét megszokott viszonyaink között. A hosszú útnak már csak emlékezete é! a mi szivünkben. Most már kérdezhetjük : mi volt ez, mit értünk el általa ? Mi volt ez ? Hatalmas demonstráló a nemzet igazai mellett, a haza ellenségei ellen Megmutatása azoknak a fekete-sárga szinü embereknek, hogy: »A magyar még nem halotti test!» Megmutatása azoknak a fekete-sárga szinü embereknek, hogy a debreczeni ős collegium ifjúsága, mely több, mint másfélezer embert számlál s mely ifjúság egykor az ügyek intézője lesz: nem fogja magát hitvány eszközül oda dobni a hatalom embereinek! Hogy a debreczeni ős collégium ifjúsága közbe dörgi s közbe fogja dörögni quos. egoját mindig, ha látja, hogy a szent hazát sértegetik, hogy a haza veszedelemben van. Hogy mit értünk el általa ? Elértük azt, hogy: ha lehetséges, élesztettük ifjú szivünk egész hevével a nagy magyar altöld, sőt az egész ma*) Azt hiszem, a polgármester ur nem vette komolyan a tiltakozást’ Szerk. gyár haza minden lakójának lelkesedését, honszereimét ! Elértük azt, hogy végigmenve a nagy magyar alföldön: láttuk annak a jóságos magyar népnek hangulatát, büszke önérzetét! Meggyőződtünk arról, hogy a magyart egy tollvonással nem lehet eltörölni a föld színéről ! Mert amely nép igy tud lelkesülni egy ideális eszméért, az nem halhat meg soha, az élni fog mind az időknek végezetéig. I né, ezekben számoltam be szegedi utániról. Adja Isten, hogy minden úgy legyen, amint azt mi óhajtjuk ! MgUgh GyuJa Különfélék. Kinevezés. A pénzügyminiszter Husovszky János nagybányai adóhivatali gyakornokot a nagy- szőllösi adóhivatalhoz ideiglenes minőségben kinevezte. Nagy Gábor pénzügyi titkár e hó 4-én városunkban időzött. Megvizsgálta a fogyasztási adó kezelését és azt rendben találta. Választmányi ülés. A Kárpát-egyesület gut- tini választmánya f. hó 8-án d. e. fél' 11 órakor tartotta a városháza tanácstermében választmányi közgyűlését. A közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a választmány működésének utóbbi három évéről számol be: jövő számunkban közöljük. Gyűlés után a »Korona« vendéglőben sikerült bankett volt, melyen felköszöntőkben sem volt hiány. Az elhangzott felköszöntőkről a következőkben számolunk be; Szabó Adolf és Farkas Jenő Siegmeth Károlyt éltették; Pap Márton Szabó Adolfért, Stoll Béla Bencsik Jánosért, Bencsik János Farkas Jenőért, Münnich Sándorért és Stoll Béláért ürítettek poharat s vezetésük mellett az egyesület felvirágozását óhajtották; végül Farkas Jenő az egylet érdekébeu buz- golkodó kincstári tisztviselőket: Szabó Adolfot, Süssner Ferenczet, Baumerth Károlyt és Bradofka Frigyest éltette. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Vécsey Ilona kapnikbányai áll. el. iskolai tanítónőt jelen minőségében az ungvári áll. el. iskolához helyezte át. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a királydaróczi anyakönyvi kerületbe Hoitsy Jenő s.-jegyzőt anyakönyvvezető helyettessé, a nyirme- gyesi anyakönyvi kerületi e pedig Magyar Endre közs. aljegyzőt ugyancsak anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Báthy Sándor szatmári városi számtiszt sebei- bő 1 felépülvén, f. hó 7-én édesanyja: özv. Báthy Sándorné látogatására haza érkezett s kb. újévig fog itthon üdülni. Esküvő. Kedden délután 4 órakor vezette, oltárhoz Ember Péter m. kir. bányahivatali pénz- tárnok Tomasovszky Vilma urleányt Felsőbányán a r. kath. templomban. Az esketési szertartást Pály Ede esperes-plébános végezte. Tanukként szerepeltek Baumerth Károly m. kir. bányatanácsos és bányahivatali főnök és ifj. Tomasovszky Imre m. kir erdész óvizi kincstári erdögondnok. Esküvő után az örömszülők házában szükkörü vacsora volt, melyen a tanukon kívül Pály Ede esperes plébános és Farkas Jenő polgármester is megjelentek. Tartós boldogságot s megelégedést kívánunk az uj párnak. Személyi hir. Ifj. Tomasovszky Imre m. kir. erdész, óvizi kincstári erdőgondnok, nejével szüleinek látogatására pár napra Felsőbányára érkezettlllumináczió. Folyó bú 3-án este a Riesen- berger-féle réten meggyujtották dr Csausz Károly v. főorvosnak egy kb. három szekér szénát tartalmazó kalangyáját. Mig dr Csausz — épen neve estéje lévén — vendégei körében időzött, addig a kalangya elégett. Hogy ezt a meglepetést nem valami jó embere eszelte ki számára, az kétségtelen. Eljegyzés. Mint örömmel értesülünk, Szmik Gábor sátoraljaújhelyi m. kir. főerdész hivatali főnök és neje felsőkubini Kubinyi Ilona szeretetreméltó leányát: Szmik Margit kisasszonyt a napokban jegyezte el Sátoraljaújhelyen várfalvi dr Pálfy Mór budapesti „lakes m. kir. föld- tani-intézeti osztály-geologus. Őszinte szívből kívánunk szerencsét és sírig tartó boldogságot az ifjú jegyes-párnak! Újítás a czigaretta-árusitásnál. E hó folyamán a szultán-czigaretták más dobozokban fognak árusittatni, 5 darabos doboz ára 20 fillér lesz. Ezenkívül egy uj fajta czigarettát is bevezetnek, melyből 20 fillérért 10 drbot fognak egy dobozban árusítani. Kisorsolt esküdtek A f. hó 16-án kezdődő esküdtszéki cziklusra városunkból Kremnitzky Albert, Nagybányáról pedig dr Miskolczy Sándor, Csausz Gyula és Bónis István sorsoltattak ki rendes esküdteknek.
