Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-08-05 / 16. szám
A.>*v 'Vili. évfolyam. 16. szám. 1903. aiagiasztvis 5 TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN.;! Hirdetések és előfizetések ! A1 Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro ,a Ü Nagybányára, Nánásy István könyv- ! Egyes szám ára 20 fillér. ! nyomdájába küldendők. np szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Város-e vagy község? II. Múlt czikkemben arra a nem kedvező valóságra ügyekeztem reámutatni, miszerint városunk rendezett tanácsú jellegének fen- maradásához nem látok szilárd, biztos alapot. Most lehető röviden azt akarom megvilágítani, hogy érdemes-e nekünk erőlködni, nyújt-e városi mivoltunk megfelelő eredményt, az áldozattal felérő hasznot? Bizony nagyon keveset. Tessék mutatni Magyarországon egy rendezett tanácsú várost, ahol sem járásbíróság, sem telekkönyv, sem elemi iskolánál magasabbfoku iskola nincs. Ide alig számíthatom az egyetlenegy életpályára képző, altiszteket nevelő bánya- iskolát. Ezzel szemben mennyi község van, hol ezek egyike-másika vagy mindenike, sőt több más anyagi vagy szellemi hasz • not hajtó intézmények léteznek. Nekünk tehát minden legkisebb dolgunk elintézése végett a szomszéd városba kell legjobb esetben is menni. Vasutunk sincs ez idő szerint. Emiatt már a szomszédba is költséges a menetel. Nincs telekkönyvi Nincs járásbiróság! Naponkint érezni ezek hiányát. Egypár-koronás ügyben összekülönbözik két ember. Nem kell egyéb, csak az egyik tagadja az adósságot, már a rendezett tanácsú városban nem intézhetik el a vitás ügyet. A törvény alig ad több jogot a fel - sóbányái bírónak, mint a laczfalusinak. Megtörténik aztán, hogy mig a törvénykönyv vet nem forgató falusi biró az ő természetes eszejárása után kimondja a perlekedők közt hamarosan az Ítéletet: »aki adós, fizessen«, addig a törvények labyrintjében utat vesztett városi biró mindkét fél bosz- szuságára felső bíróhoz kell hogy utasítsa őket. .Annak bizonyítására, hogy mibe kerül nekünk rendezett tanácsú városi mivoltunk, tegyünk csak egy kis szemlét Szatmár megyénkben. E megyében, nem említve a törvény- hatósági joggal felruházott Szatmári van 3 rendezett tanácsú város: Nagykároly, Nagybánya, Felsőbánya. Az elül említett helyen van a vármegye székhelye. Ott van pénzügyigazgatóság, járásbiróság, föszoiga- biróság; van főgimnázium, felsőbb leányiskola; nagyforgalmu vasútja stb. Mindmegannyi nem a város által fentartott nagy anyagi s erkölcsi hasznot nyújtó intézmények-. Itt van Nagybánya: járásbiróság, bánya- és erdőigazgatóság, bányakapitányság, főgimnázium, föszolgabiróság, adóhivatal, felsőbb leányiskola. Van vasútja stb. Mindmegannyi állami, megyei vagy más közpénzzel támogatott intézmények, melyek a városnak temérdek előnyt nyújtanak, amelyek kötelességévé teszik, hogy mint rendezett tanácsú városok is fentart- sák magukat. Ezenkívül van a megyében 6 más helyen — kisebb-nagyobb községben — járásbiróság, föszolgabiróság, telekkönyv. Na most nézzük, mit áldozhat Szinér- váralja, Nagysomkut, Erdőd, Fehérgyarmat, j Csenget és Mátészalka azért, hogy mint község, magukat fentartsák s minő terhet kell viselnie Felsőbánya rendezett tanácsú városnak csupán azért, hogy mint ilyen, fennállhasson ? Számokban ezt nem említem fel, úgyis mindenki tudja, hogy minő hivatalok fen- tartását kívánja egy rendezett tanácsú város és egy község? Megyénk járási székhelyein mondhatni több hivatalnok van, mint nálunk, s azokat vagy az állam, vagy a megye tartja fenn, s mennyivel több előnyben részesülnek, mikor peres ügyeiket elintézi vagy a járásbiróság, vagy a föszolgabiróság. Telekkönyvre a birtokosoknak hányszor van szükségük s azt ők mind helyben találják meg, mig nekünk azért is a szomszédba kell bejárkálnunk költeni, fáradni. Városunk igazgatása sokba kerül. Alig telik aztán másra. Nincs világítás, mert ami van, az semmivel határos. Csigaléptekkel halad ut- czáink kövezése stb. stb. Szóval; maradunk, mert nincs pénz. Hazánkban vannak népes, gazdag helyek, melyek mint községek, rendezettebb viszonyok közt élnek, sokkal inkább fejlődnek, haladnak, virágoznak. Lássunk egypár példát. Szarvas 30- ezer lakossal megmaradt a községek sorában, Orosháza, Kunhegyes, Kunmadaras, Püspökladány és a magyar alföld sok más népes, gazdag községeit nem bántja a hiúság, hogy anyagi károsodásuk árán lépjenek, mint boldog községek, a nyomorgó rendezett tanácsú városok közé. De nézzünk csak széjjel a tiszántúli kerület 15 megyéjében, s lássuk az ezekben levő rendezett tanácsú városokat. íme ezek: Gyula, Beregszász, Munkács, Makó, Szentes, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karczag. Kisújszállás, Mezőtúr, Turkeve, Karánsebes, Lugos, Máramaros- sziget, Niregyháza. Nagykároly, Nagybecs- kerek, Nagykikinda, Nagybánya és Felsőbánya. Na most akármelyiket nézzük, egyik mint másik hol áll felettünk? S ha tekintetbe veszszük, hogy nagy anyagi áldozattal fentartott városi mivoltunk alig nyújt valami előnyt az egyes lakosoknak, sőt p. o. a fogyasztási adó nagyobb a városban, mint a községben, s igy mind a termelőnek, mind a fogyasztónak terhesebb. S ha tekimjük, hogy városunk nem fejlődhetik, nem haladhat, mert a szegénység útban gátként áll, beláthatja mindenki, hogy nincs miért erőlködnünk. Jobb lenne számot vetni a létező körülményekkel s a kérdés megoldását nem halogatva, városi mivoltunk feladásával nagyközséggé alakulnunk. Meglehet, mint sok más hasonlat, ez A gyémánt-gyürü. Irta: Tömöri Jenő. Flisz ur egy harmadrangú pénzintézetnek volt mérsékelten dotált, pénztárosa E szerény állás más ember fiának csak épen, hogy biztos kenyerét adott, de Flisz urat arra is képesítette, hogy az orpheumok téli kertjének hervatag liliomait gondviselésszerüleg ótalmába vegye. A földi gondviselés szerepe azonban nem annyira érző szivet, mint inkább némi javakat igényelt, amiknek előteremtése körül Flisz ur sokkal nagyobb fmánczzseninek bizonyult, mint a hivatalos számrubrikák hibátlan kitöltésében. Mert ki az ördögnek is volna türelme a homályos, rideg irodában szürke számsorokat egyeztetni össze hnjszáipontosságig, mikor még körülveszi a pompás, ragyogó éjszaka mámora, a villanyfény, a pezsgő és a hiányos toilettü Circék rekedtes, bóditö dala. Az igazgatóságtól ugyan már löbbrendbeli ukáz emlékezette, hogy a kötelességérzetről kissé hiányosak a fogalmai, de mindezeknél sokkal kijózanifóbban hatoltak Flisz urra a fillérszövetkezetek fenyegető levelei, melyek mindannyian lejárt terminusok emlegetésével kel le met lenk ed lek. így , történt, hogy egyszer csuk ő is oil találta magát a modern válaszúton: vagy főbelőni magát egész előkelőséggel, vagy pedig megházasodni a lehető legokosabban Egykissé körülnézve a világban, úgy találta, I hogy hasonló viszonyok közt a legtöbben az utóbbi szalmaszálba kapaszkodnak, s mert a visszajáró lelkek előtt még nem nyíltak meg a vidám, zajos szeparék, abszolúte nem érzett kedvet a revolverrel operáló kisebbséggel tartani. A szerencse ezúttal nagyon is a kezére járt, mikor egy előkelő családhoz vezette, melynek serdülő, igéző szép leánya ép akkoriban kerüli haza a sacrecoeurből. A kis Jolánka az intézeti hitoktatón kívül alig váltott pár szót más idegen férfival, s így Flisz ur fenomenális göndör fürtjei s hatásos, ábrándos sóhajai egész könnyen megejthették tapasztalatlan szivét. A gondos szülőkre ugyan legkevésbbé sem voltak hatással sem a fürtök, sem a sóhajok, de | mikor Jolánkát emiatt búsulni látták, nem volt erejök ellenállani a frigynek, melynek legelső | aktusa volt a szövetkezeti függő ügyek végleges rendezése. Flisz ur a családi élet meleg tűzhelyénél némileg átalakult. Pontos, rendszerető ember lett a javilhatlannak gondolt lumpból, úgy hogy évi zárlatkor az igazgatóság még külön jutalomban is részesítette. Az otthona volt most neki minden boldogsága, az a puha: kis meleg fészek, melyet az okos, gondos kis asszonyka a szerény jövedel- rnökből is oly leleményesen látott el minden szükségessel, hogy nem szenvedtek semmi nélkülözést, még akkor sem, midőn az egymásután érkező két parányi Flisz okozta kiadások a havi budgetet érzékenyen megviselték. Csak pár éven keresztül Iártott igy a családi élet, midőn egyik elsején hasztalanul várta haza Flisz urat a maga főzte pompás ebéddel a felesége. Leszállott az este is, elmúlt a vacsoraidő, de a férj. még mindig nem mutatkozott,. Az asszonyt halálos aggodalmak gyötörték. A gyerekeket lefektette, ő pedig iszonyú lelkiállapotban fenvirasztott, mig jóval éjfél után becsengetett az ura. A sápadt arcz, a zavartan csillogó szemek láttán még jobban elrémült. Flisz ur kimerültén hullott egy székre s alig érthető hangon sírta el nagy baját, — Borzasztó egy nap volt a mai. A déli zárlatnál vettem csak észre, hogy húsz forinttal kevesebb pénz van a kasszámban, mint ameny- nyit a pénztári napló követel. Egész délután, egész éjjel folyton a könyveket bújtam, de nem tudtam rájönni a tévedésre. Valakinek bizonynyal többet fizettem ki. Keserves nagy sóhajjal fejezte be kínos