Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-05-03 / 9. szám
Felső banyai Hírlap meg fogják azt szeretni, ha látják, mily fontos jogok gyakorlásához fogja az őket segíteni s mennyi hasznát veszik a mindennapi életben. A második és szintén nagyfontosságu szempont a magyar értelmiségi cenzusnak törvénybe iktatásánál, amely rövid időn éreztetni fogja áldásos hatását, az átalá- nos műveltségi színvonal emelése. Mert nagy dolog az, mikor azt látja a nép, hogy legalább elemi iskolai képzettség nélkül szóba sem állanak vele. Kiáltó példa erre nézve városunkban a tankötelezettségnek szinte mintaszerű végrehajtása. És ennek oka az, mert az elemi iskola elvégzése után a legtöbb gyermek kincstári szolgálatba lép, hol megkövetelik tőle az iskolai bizonyítványt. Hogy az átalános műveltségi színvonal emelkedésével a nemzet anyagi és erkölcsi ereje is emelkedni fog, azt bizonyítani szinte felesleges. Ezáltal pedig hazánk boldog és virágzó állammá fog átalakulni és tetemesen csökkenni fog a nép között még a kivándorlási hajlam is. Mindezeknél fogva csak örömmel üdvözölhetjük a magyar értelmiségi cenzus megvalósitására irányuló mozgalmat és óhajtjuk, hogy nyerjen az mennél előbb törvény alakjában méltán megérdemelt diadalt! Kecskeméti por és kénmáj. Tapasztalatainkat közrebocsátván, nemcsak másoknak teszünk szolgálatot, hanem magunknak is használunk. Mert lehet az én tapasztalatom téves vagy hiányos; azt mások olvasván, más tapasztalatokat tevén, mintegy fel- hiva érzik magukat arra, hogy a saját — talán ellenkező, talán alaposabb — tapasztalataikat közöljék; ezen közleményekből tanuljuk meg azután: mi a jobb, mi a helyesebb. Én az oidium — lisztharmat ellen már három éven át kénmájjal permetezek és azon tapasztalatot tettem, hogy akkor, amikor már a lisztharmat erősen megtámadta tőkéimet, amikor a szőlőfürtök, a szemek egészen ólomszürkék voltak, a bepermetezés után 4—5-öd napra teljesen megtisztultak. Tavaly már a virágzás előtt permeteztem; majd júliusban ismételtem, s igy az oidiummal nem lett semmi bajom. A kénmájjal való permetezés nagyon kényelmes. A kénmáj a vízben igen könnyen oldódik. Ugyanazon permetezővel lehet permetezni, amelylyel a peronosporá ellen permetezünk. A szaga a szőlőn egyátalán meg nem érzik. Mégis különös, hogv az Aschen- brand-féle kénpor, szinte azt mondanám, jobb meggyőződés ellenére, majdnem úgy erősza- koltatik rá a közönségre. Pedig a kénporral való beporozás nemcsak hogy piszkos munka, de még a munkásra is veszedelmes, mert a szemére fuván a szél a port, az gyuladást okoz. j Es még hozzá oly kellemetlen záptojás szagot visz a borba, hogy az szinte ihatatlan. De még az is hozzá, hogy külön gépet, fujtatót kell hozzá beszerezni és a por is drágább. Kénmájoldat a rovarok irtására is, Tha- naton helyett jó szolgálatot tesz. Kénmájjal a szőlő vagy gyümölcsfák virágzása előtt és a peronospora elleni permetezés előtt egy héttel kell permetezni. Elég belőle 100 liter vízre egy kilogramm. Ha pedig az oidium már mutatkoznék a szőlőn, akkor D/2 kilogramm. Egy kg. ára 64 fillér. A szőlő peronospora betegsége ellen szintén már három éven át a kecskeméti port használtam. Erre nézve is mindazon dicséretet mondhatom, amit a kénmájra mondtam. Ugyanis a kecskeméti porból kell az első permetezéshez, ami mindenesetre a virágzás előtt történjék, egy csomag = 600 gr. és mintegy V6 kg. mész A második permetezéshez kell IV2 csomag kecskeméti por és 1/i kg. mész; ennek az ideje júniusban, a virágzás után van. A harmadik permetezéshez kell 2 csomag kecskeméti por és V3 kg. mész, amelyet júliusban a szőlő érése előtt végezzünk. A kecskeméti por nagyon könnyen oldódik a vízben. Beleöntvén, néhány percznyi keverés után halványzöld lesz a viz. Ekkor belé- teszszük apródonként a meszet, mindaddig, mig a folyadék sötétkék szinü lesz és megérzik rajta az ammoniak-szag. A meszet tanácsos előre megoltani és úgy önteni — a már a kecskeméti porral telitett — viz közé. De csak addig kell önteni, mig az oldat sötétkék színűvé lesz és az ammoniak-szag egy kissé megérzik, mert ha több meszet kevernénk közé, a szaga ugyan erősebb lenne, de az oldat hatása mindjobban gyengülne. A kecskeméti por 600 grammos csomagjának ára 48 fillér. Előnye tehát, hogy olcsóbb, könnyebb és tisztább vele a munka; kevesebb mész is kell hozzá, minek folytán az oldat mindig hig marad és nem rontja a gépet, mert nem tömi be annak szelepeit és szórókészülékét. Mind a kénmáj, ínind a kecskeméti por gyártója: Mayerfi Zoltán gyáros Kecskeméten. Mind a kénmájnak, mind a kecskeméti pornak előnyeit a »Szőlőszeti és Borászati Lap« már évek óta hirdeti és mégis nagyon sokan vannak, akik a jó tanácsot be nem veszik. Igaz, hogy nagyon sokan a »Szőlőszeti és Borászati Lap«-róí tudomást sem vesznek; pedig bizony annak minden egyes példánya kincset ér. Minden czikke tudományos alapon és gyakorlati tapasztalaton épül. Az alapot rakja le, hogy a jó és szilárd alapon biztosan építsen tovább. Mig ellenben a »Borászati Lapok« mindig az emeleten jár; mindig a közgazda- sági politikát festi, rajzolja, amiből a gyakorlati szőlészek vajmi keveset épülnek. Mi, a »Szőlőszeti és Borászati Lap« olvasói minden kételyünkre megtaláljuk a kellő útbaigazítást. Nem szorult ugyan a »Szőlőszeti és Borászati Lap« az én magasztalásomra, mert utat tört az már magának a saját ténykedése által is. Mégis felhívom szőlőbirtokos társaimnak figyelmét; ám próbálják meg csak egy fél éven át e lap olvasását, erős a hitem, hogy azt többé el nem hagyják, mert abban erős támaszukat fogják találni. A »Szőlőszeti és Borászati Lap« előfizetési ára félévre 4 korona. Megrendelhető Kecskeméten, a »Szőlőszeti és Borászati Lap« kiadóhivatalában. Szegszál d. Dömötör László ügyvéd, szőlőbirtokos. Különfélék. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium ideiglenís vezetésével megbízott m. kir. miniszter- elnök az avas-vámfalui anyakönyvi kerületbe Vass Albert jegyzői Írnokot anyakönyvvezetővé nevezte ki. Hymen. Pótor Elemér, olcsva-apáti-i ev. ref. lelkész, lapunk munkatársa, a napokban lépett házasságra Tóth Juliska kisasszonynyal, néhai Tóth Sámuel ev. ref. lelkész leányával, a gómörmegyei Serkiben. Kilián Béla gyógyszerész ápril 25-én esküdött örök hűséget Hódmezővásárhelyen Csordán László földbirtokos leányának: Irén kisasszonynak. Az ifjú házaspárnak sok szerencsét kívánunk! A lelkészi vizsgálatok a szatmári róm. kath. egyházmegyében f. hó 12. és 13. napjain fognak megtartatni Szatmáron. Szomorú május elsejére viradtunk az idén. Az eső napok óta esik. Mindenki várta, hogy a tavasz ünnepére kiderül az ég. Fájdalom, mindenki csalódott. Úgy nézett ki május elseje, mintha legalább is októberben lettünk volna. Szabadságolás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Zagyva Józsefné : Firnstall Mária kapnik- bányai áll. elemi iskolai tanítónőnek a jelen tanév végéig szabadságot engedélyezett. A hamis pénzek és a posta. A kereskedelmi miniszter rendeletben értesíti a postahivatalokat, hogy újabban, főleg Budapesten, hamis 10-koronás papírpénzeket fedeztek fel. Hogy az ilyen hamis bankok könnyebben felismerhetők legyenek s forgalomba hozóik ellen a törvényes eljárás megindítható legyen, a miniszter figyelmezteti a postahivatalokat, hogy a hamisítványok a valódi 10-koronás papírpénzeknél sötétebb színűek, sorozatszámuk pedig utólag karmin-festékkel van berajzolva s nedves szivacscsal könnyen lemosható. Áthelyezés. A király Medveczky Emil hajdu- szoboszlói járásbirósági albirónak megengedte a szatmárnémetii kir. járásbírósághoz eddigi minőségében saját kérelmére leendő áthelyezését. A nagybánya-felsöbányai vasút. A szatmár- nagybányai vasut-részvénytársaság folyó hó 15-én d. u. fél 5 órakor tartja évi rendes közgyűlését Budapesten- E gyűlés egyik tárgya lesz az építendő nagybánya-felsöbányai vasúttal üzemszerződés kötése iránti felhatalmazás. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter 20,000 korona hozzájárulási összeget ajánlott meg annak idejében a nagybánya-felsöbányai vasút építésére oly feltétellel, ha az építés folyó évi márczius végéig megkezdődik. Újabban a már lejárt határidőt erre nézve az év végéig hosz- szabbitotta meg. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága f. hó 7-én tartja rendes havi közgyűlését. A tárgysorozatba felvett ügyek köVáczy János dr. Bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferencz, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanítványa, — »voltaképen több irót foglal magában«, — ahogy Greguss jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, aki a »Magyar Remekírók« sorába fölvett Kölcsey-kötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sokoldalú költővel. A hymnus írója erős, élénken fürkésző, bátor elme volt, igazi hőse a meggyőződésnek, de mélyre ható s élesen bonczoló logikája mellett van benne lyrai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is. A huszives, tartalmas kötetben megvannak Kölcsey összes versei, melyek közöl több nem az irodalomtörténeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közöl a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid: — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában, s amelynél szebb oktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Mintha csak ebben tette volna le Kölcsey a maga ideális egyéniségének az ethikai hitvallását, hogy — »bár minden küzdéseink mellett a magunk számára jobb napokat nem vivhatánk ki, de tisztán érezve, hogy emberi rendeltetésünk fő- czéljan.-m is ez vala: nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk tövist hozott is, nemünknek most, vagy a jövendőben virágot és gyümölcsöt teremhet..,« Czuczor Gergely, a hazafias érzésű benczés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ö irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is, A sokat szenvedett, testestül-lelkes- tül magyar Czuczörral, Petőfit kivéve, nincsen újabb költő, a ki »népszerűség« tekintetében vetekedhetnék. Egy híján negyven dalát énekli ma már a nép, s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott: — az óda, elégia, epigramma, szatíra és éposz különböző hangjai mind megcsendülnek a' lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legfőbb táplálója. A Riadó költőjét bilincsekbe verték ugyan, de magyar lelkét nem lehetett bé- kókba szorítani. Ebben a kötetben találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles müforditásait (különösen nevezetes »Horatius epistolája a Pisókhoz, a költészetről«, mely eddig csak összes müveiben volt meg), népdalait, paprikás verseit, rajzait, életképeit, népregéit (köztök a hires »Falusi kis leány Pesten«), balladáit és legendáit, hőskölteményeit (köztök a nagy konczepczióju «Hunyad«-ot, mely nemcsak Czuczornak lett volna főműve, hanem epikai költészetünknek is legtökéletesebb alkotása, ha szerzője abba nem hagyja), stb. Bezárják a kötetet a rövid mesék, melyeknek allegorikus keretében «magyar példaszók« ’erkölcsi foglalatjait magyarázza Czuczor. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban je ■ lenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, — a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador, A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Atalában megszokták csak a lyrai és epikai költőt magasztalni Vörösmartyban; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, ami drámai költeményeinek fölötte állana. Valóságos shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zengzetes sorain szintén meglátszik, hogy sokat tanult a brit szellemóriástól, akinek hatása lépten- nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan: a blank-verset senki sem kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ö. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arczkép és bevezetés ; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van, mely az első sorozatban jelent meg, s az életrajzot Gyulai Pál irta meg mesteri tollával, arczképét pedig, valamint a többiekét, R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat" ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönállóbb, legtartalma-
