Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-03 / 9. szám

11 zől városunkat érdeklők: a város gyámpénztárá­nak 1902. évi zárszámadása és Zolnay László állat­orvos oklevelének kihirdetése. Meddő pályázat. April 27-én pályázat volt hirdetve a felsőbányái körorvosi állás betölté­sére. Mint értesülünk, a választás nem volt meg­tartható, még pedig azon egyszerű okból, mi­vel az állásra senki sem reflektált. Utánvételes ajánlott levelek. A kereskedelmi miniszter a kővetkező körrendeletét teszi közzé: A belföldi forgalomban az utánvételes ajánlott levelek feladói ezentúl akkép rendelkezhetnek, hogy utánvételes ajánlott levelek a czimzettnek történt első sikertelen bemutatás után azonnal visszaküldetnek. E czélra kell, hogy a feladó a visszaküldésre való kívánságát a levél czimlapján baloldalt, a czimzett neve fölé szembetűnő betűk­kel kézírás, esetleg nyomás vagy bélyegző-lenyo­mat utján feltüntesse s azt szines irónnal aláhúzza. A posta- és távirda-hivatalok értesítve vannak, hogy az ily utánvételes ajánlott leveleket ki nem váltás esetén haladéktalanul küldjék vissza. A városi fürdőnek szánt régi mészárszék épületének külső tatarozási munkálatai már megkezdődtek Kerekes Sándor építőmester ve­zetése alatt. KéménytÜZ. Április 22-én este a »Korona« vendéglő egyik kéménye kigyuladt. Az illuminá- czió minden baj nélkül múlt el. Megszűnt napilap. A Benedek Elek szer­kesztésében megjelent Magyar Világ czimü po­litikai napilap II. évfolyamának 99-ik számával ápril 29-én megszűnt anyagi okok miatt. Az előfizetők előfizetősök lejártáig a Pesti Naplót kapják helyette. Bizonyság ez arra, hogy bár­mily kitűnő iró álljon is egy lap élén, az csak úgy tud egzisztálni, ha vagy hatalmas tőke­csoport áll rendelkezésére, vagy pedig meg tud alkudni a gyorsan változó körülményekkel. A Meteor a május havi időjárásról a követ­kezőket irja: Május hó csomópontjai a következő napokra esnek: 1—4 — 6 —7 —11 —17 —18—19— 20—21—25 — 27—30. Jellegre nézve a 18-iki hi­deg, fagyos jellegű, a többi azonban inkább gyenge, a 21-iki esős, csapadékos. A csomópontok nagy száma azonban csak változatossá teszi az időjárást, minek folytán nagyobb meleg nem fejlődhetik, kivéve, ha nagyobb mennyiségű napfoltok, vagyis erősebb és gyakoribb kitörések jönnének elő a napon, ezeket azonban előre lehet vizsgálni. A változatosság széllel és esővel jár, igy május hava inkább hűvös és csapadékos jellegű lesz. A fa­gyos szentekre csomópont nem esik, igy ekkor fagytól nem igen tarthatunk, legfeljebb változatos időt hozhatnak, de ezeket követőleg a 18-iki csomópont már erősebb hideg jellegű lesz s ennél­fogva fagytól félhetünk. Ezt a csomópontot egy napkitörés enyhítheti vagy eltolhatja, de azért hatása ily enyhült formában is, vagy később 7 — 13 nappal érezhető lesz. Erős jellegű csomópontok: 7 — 11—18—21-re esnek, amelyek azonban a nap- kitörések által módosulhatnak. A jelenlegi napfolt csak e hó 6-án fordul át tőlünk, mely ha addig tönkre nem megy és uj foltok nem jelentkeznek, 6-ikán fagytól tarthatunk. Csalóbanda. A szinérváraljai csendörség a napokban elfogta Steiszer Antal, Kodra István és Bilke Ferencz csavargókat, kik a falusi népet azzal ámították, hogy bárkit kigyógyitanak akár­Felsőbámyai Hírlap. minő gyógyithatatlan betegségből. Ezen a réven ] beférköztek a házakba, hol minden értékes hol- j mit és pénzt összeszedtek. Elfogatásuk alkalmá­val mintegy 200 korona készpénzt találtak nálok. ! A jómadarak a szatmári kir. ügyészség börtöné- I I ben várják szélhámoskodásuk méltó büntetését. Hó és fagy. Fehér husvétjok volt az idén a görög katholikusoknak. Az ég már ápril 18-án borús volt, a levegő igen lehűlt s 19-én átlag egy cm. vastag hó borította a földet, a hegyek köröskörül téli tájképet mutattak. A meggy és cseresnyefa virágot nem lehetett megkülönböz­tetni a fákat boritó hópelyhektől. Éjjel gyenge fagy is volt. A déli órákban heves szélvész kí­séretében ismét esett a hó s ez ismétlődött 20-án is. Ekkor délután kiderült az ég s 21-ére olyan fagyra ébredtünk, hogy a sár egészen megke­ményedett. 22-én enyhülni kezdett a levegő hőmérséklete s már délután gyönyörű meleg, verőfényes idő engesztelte az elcsüggedt embe­rek szivét. A váratlan fagy és hideg miatt a gyümölcsösök sokat szenvedtek ugyan, de még legalább közepes termésre van kilátás, hacsak az időjárás rendellenessége ezen reményünket későbben meg nem hiúsítja ! A vármegyei tisztviselők értekezlete a fize­tésrendezés tárgyában ápril 26-án tartatott meg Budapesten. Vármegyénk tisztviselői karát az érte­kezleten Nagy László alispán, Ilosvay Endre és Ilosvay Gusztáv föszolgabirák, Bornemissza Géza h. árvaszéki elnök és Illés Olivér árvaszéki ülnök képviselték. Kataszteri felmérési munkálatok. A katasz­teri felmérési munkálatok f. hó 1-én megkezdőd­tek megyénkben. Kiküldettek : Feketefaluba Kar dós Lajos mérnök és Erdős Lázár s. mérnök; Giródtótfaluba Horváth Béla mérnök és Csömör Elemér s. mérnök; Oláhkékesre Schatteiesz Mi­hály mérnök és Papp Zoltán s. mérnök; Tőkésre Glück Ferencz mérnök és Péchy Tibor s. mérnök; Szakállasdombóra Kubinyi Ferencz mérnök, Erdős László és Sófásy J. s. mérnök; Hidegkutra Joó Endre mérnök és Gaál Sándor s. mérnök; Lénárd- faluba Darahánth Jenő mérnök és Libertiny Jenő s. mérnök, Börvelybe pedig Sz*ics Dénes mérnök. Lóosztályozás lesz városunkban folyó hó 26-án. A kiküldött szakbizottságban katonai részről Halászy Dezső cs. és kir. huszárkapitány fog közreműködni. Részegek védője. A rendőrök kevés kímé­lettel hurczolnak egy — a »távol Ungurásból« való, elázott atyafit, ki véletlenül a járdán ta­lált elaludni a jegyzőválasztás után. Meglátja ezt egy helybeli adófizető és igy méltatlanko­dik: — Micsoda dolog ez? Hát azért fizetem én a városi adót, hogy ezek a rendőrök igy bánjanak egy szabad polgárral?! Na, hiszen szeretném látni, engem húzzanak a földön, ha be találok csípni! Öngyilkosság. Nagy Mihály helybeli szabó­mester, bár kevés ideje volt már hátra e földi életből, nem győzte türelemmel várni a szabaditó halált s április 17-én d. e. saját kezével vetett véget életének. A 70-éves öreg ember az utóbbi időkben sokat betegeskedett s emiatt dolgozni is vajmi Keveset tudott. Ez annyira elkeserítette, hogy nem kívánt tovább élni. Vett egy ócska mordályt, amelynek még kakasa sem volt, meg töltötte és szivének irányította. Nagy elszánt -á­sabb lyrikusa Mindenütt nagy erő, mély megin­dulás és viharos pathos emeli, — irja róla End- rödi Sándor, aki a kötet elé nyomtatott lelkes Bevezetésben teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek. Vajda egyénisége annyira különálló, egyedüli, hogy szinte megdöbbent. Költészete a borongós ég, a zugó óczeán vagy a roppant nagy, komor hegyek hatását teszi ránk. Nem közönséges, nem hétköznapi, de ritka, rendkívüli, szertelen. Duzzad az erőtől, ég a szenvedélytől s keserűségében néha úgy tud süvölteni, mint a vihar vagy Shakspere hősei. Tépelödö, vivódó, magát emésztő lélek, aki a forradalom utáni lyrát erős bölcselmi tartalommal mélyítette s uj han­gokkal gazdagította: — nem lehet öt mély megindulás nélkül olvasni, — ahogy PIndrődi irja. E »kisebb költemények« sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a Sirámok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzér követ. Az eszmei tartalom révén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyö­nyörű cziklus, melyet Gina emlékére irt a sze­rencsétlen költő. E versek egyik-másikát méltán állítják a Cyprus-lombok legszebb költeményei mellé, melyekben a nagy Petőfi siratja Etelkáját. A Vegyes költemények közt, melyek a kötet­nek több mint kétharmad részét teszik, legjob­ban nyilatkozik Vajda sajátos, költői egyénisége. A Virasztók, a Luzitán dal, Tavasz felé, a Vaáli erdőben, Nyári les, Húsz év múlva, Harmincz év után, stb. czimü költeményei mindig a magyar lyra legszebb alkotásai maradnak. íme, ezt és igy adja a »Magyar Remek­írók« harmadik sorozata: — a legnagyobb köl­tők müveit, a legjelesebb kritikusok méltató be­vezetésével. Nemzetünk nagy szellemeinek mun­kája, mely az egész nemzet kincses öröké, nem is kerülhetett volna közre méltóbb és dicséretre érdemesebb vállalat keretében. Külső kiállítás és belső tartalom a legszebb harmóniában párosul­nak itten; a diszes betűk, a finom, famentes pa­piros, a művészies kötés mind csak emeli ennek a kiadásnak az értékét, amely mindenesetre a legtökéletesebb azok közt, amiket klasszikusaink­ból bírunk. Az egész gyűjtemény ötvenöt kötet lesz, mire elkészül és az összes ötvenöt kötet ára 220 korona, mely összeg azonban csekély havi részletekben is törleszthető. A »Magyar R:mekirók«-at a Franklin-Társulat adja ki s a gyűjteményre mind a kiadó, mind az összes ha­zai könyvkereskedések elfogadnak megrendelése­ket. Végül még megjegyezzük, hogy egy-egy kötet átlagos terjedelme 20 —22 iv (320—350 lap), de a szükséghez mérten jóval több is lehet ennél. Vasúton. Egy alföldi város vasúti állomásán búcsú­zik egy jóképű magyar a hozzátartozóitól. Éppen föl akar szállni a vonat utolsó kocsijába, mikor a kalauz igy szól hozzá : — Gazd’ uram, ne üljön az utolsó kocsiba, mert az nagyon ráz. — Hűm, — szól a gazda — hát akkor mi a mén­kűnek akasztanak utolsó kocsit? gáról tanúskodik azon körülmény, hogy a fegy­vert nem tudván máskép elsütni, kalapácscsal ütött a kapszlira. Legalább erre enged következ­tetni a fegyver mellett megtalált kalapács. Az elhunyt élete 200 koronára volt biztosítva, mit a társaság az örökösöknek nem fog kifizetni, mi­vel a halál öngyilkosság folytán és nem termé­szetes utón következett be. Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászlapot: Letöröl Isten minden könyhullatást .... És halál többé nem leszen, sem bánat, sem jajgatás, sem fájdalom. Titk. jel. 21. 4. Alulírot­tak úgy a magunk, mint az összes rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a gyöngéden szerető hitves, jó gyermek, nemrég elvesztett drága gyermekét vigasztalhatatlan fájdalommal sirató jó anya, ragaszkodó hü testvér és rokon Ember Elekné szül. Szilágyi Ilona folyó évi április hó 25-én d. e. 10 órakor, életének 40-ik, házasságának 16-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi részei folyó hó 27-én, hétfőn d. e. 10ya órakor fognak a kereszt­hegyi nyaralóból az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1903. április 25. Ember Elek férje, özv Szilágyi Istvánná szül. Torday Borbála édes anyja. özv. Ember Ferenczné szül. Dondon Katalin anyósa, özv. Katóka Sándorné szül. Szilágyi Mária, Szi­lágyi László testvérei. Ember Anna, Lőrincz Bá- lintné szül. Ember Rebi és családja, özv. Hoffmann Jenőné szül. Ember Riza, Szilágyi Lászlóné szül. Takó Ilonka sógornői. Lőrincz Bálint sógora, özv. Delhányi Zsigmondné unokahuga és gyermekei. Isten adjon neki örök nyugodalmat! Uj plébános Rónaszéken. Meszlényi Gyula megyés püspö k a Rónaszéken megüresedett plé­bános! állásra Ékkel Lajos m.-szigeti segédlelkészt nevezte ki, ki ugyanilyen minőségben városunkban is működött. Gratulálunk jól megérdemelt elő­léptetéséhez ! A polgármesterek nagygyűlése. A polgár­mesterek idei nagygyűlésüket május 18-án tartják Debreczenben. A nagygyűlés eddig megállapított tárgysorozata a következő: 1. Komlóssy Artur alelnök lemondása és helyének betöltése. 2. Elnök jelentése a városok vagyoni viszonyainak mielőbbi rendezését kérő feliratoknak az összes városok küldöttjeiből és képviselőiből álló küldöttség által Széli Kálmán belügyminiszternek együttesen tör­tént átadásáról. (Szegedi értekezlet 5. sz. hatá­rozat.) 3. Tóth Pál dr. szegedi h. polgármester előadása. 4. Az 1904. évi értekezlet elnökének és két alelnökének megválasztása. A külön városi törvény emlékiratát most dolgozzák ki. Eddig Arad, Győr, Nagyvárad, Kecskemét, Szatmár és Zombor polgármesterei járultak hozzá érdekes megfigyelésekkel, tanulmányokkal, amelyek alap­ján, főképen azonban saját tapasztalatainak fel- használásával készíti el munkálatát Tóth Pál dr. A városok összes érdekeit felkaroló hatalmas emlékirat kétségenkivül érdekes és számba vehető alapja lesz majd a készülő törvénynek. A sorozást ismét elhalasztották. A hon­védelmi kormány nem nagyon bízik az omi­nózus katonai javaslatok törvényerőre emelke­désében. Újabban a sorozást, mely márczius 20-ról május 4-re halasztatott, ismét tovább ta­szította a honvédelmi miniszter egy lépéssel. Újabb rendeletében azon reményének ad kife­jezést, hogy az idei fősorozás június 2-től "juh 25-ig lesz megtartható. Ennélfogva utasítja a törvényhatóságokat, hogy a sorozási határna­pokat ezen időpontok között állapítsák meg. Megmentett gyermekek. April 8-án Haller Pál felesége napszámra ment s magára hagyta a szobában két kis gyermekét, rájok zárván az ajtót. Reggel 8 óra tájban a ház környékén kellemetlen füstszag kezdett terjedni s a ház eresze alatt is látszott, amint a füst kifelé go- molygott. Figyelmessé lett erre Kormos Pál, ki épen a ház előtt haladt el s be akart nézni oda, nincs-e valami baj. A bezárt utczaajtót betaszitva, a pitvarajtót is belakatolva találta. Benézve az ablakon, látta, hogy a szoba tele van füsttel. A szobából gyenge gyermeknyö­szörgés hallatszott. Ekkor a lakatot leverte s belépett a szobába, hol egy dunna feküdt a földön, mely már csaknem egészen elégett. Egy gyermeket az ágy alól húzott ki, a másikat pe­dig az ágy szalmája közöl s kiadta a szabad levegőre. A gyermekek már egészen el voltak áléivá s csak néhány perczig késett volna a segedelem, már nem lehetett volna őket meg­menteni. Ezután az égő dunnát oltották el, amely ekkorára egészen elhamvadt. A gyer­mekhalál és tűzvész nem következett be s az ijedségen kívül egyéb baj nem történt. Azon­ban ez az eset is ijesztő példa a szülőknek arra nézve, hogy gyermekeiket felügyelet nélkül soha ne hagyják, még a legnagyobb kénysze­rűség között sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom