Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 8. szám
hatáskörében intézkedik. Az intézetbe való felvétel iránti kérvények legczélszeriibben az intézeti igazgatóságnál nyújtandók be. Siketnémák számára ez idő szerint a következő intézetek és tanfolyamok állanak fenn: Budapest, Vácz, Kecskemét, Arad, Kaposvár, Temesvár, Kolozsvár, Szeged, Jolsva, Eger, (Székes-Fehérvár, Ungvár) A folyamodók kérvényei, hivatalból, a lakhelyükhöz legközelebb fekvő siketnémák intézete igaz • gatóságához utasittatnak és első sorban ott kisérel- jék meg felvételöket. A felvétel iránti kérvényekhez a következő mellékletek csatlandók : a) kereszt- levél vagy születési bizonyítvány; b) a gyermek siketnémaságát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány; c) himlő-oltási bizonyítvány; d) hatósági kimutatás a családi és birtokállapotról. A b) és d) alatti csatolvány számára csakis az intézeti igazgatóság által díjtalanul megküldött nyomtatvány- űrlapok használhatók. A teljesen vagyontalan gyermekek ellátási költségeinek megszerzéséről az illető iskolák felügyelő bizottsága gondoskodik. Tekintettel azonban a folyamodók nagy számára és az adományok elégtelen voltára, első sorban azok kérvényei vehetők figyelembe, a kik a gyermek ellátási költségeiről legalább részben gondoskodnak. Amenyiben pedig erre szegénységek miatt nem lennének képesek, az 1898. évi XXI. t.-cz. 8. §-ának b pontja értelmében az illetőségi község, vagy a jótékony társadalom gyámolitja őket e részben. Miért is gyámolitásuk ügyét ezúton is legmelegebben ajánljuk a hatóságok és egyesek figyelmébe. Nárai Szabó Sándor dr. min. oszt tanácsos, a gyógypaedagogia intézetek orsz. szaktanácsának elnöke. Ügetöversenyek: A minap registráltuk a hirt, hogy erős a kilátás arra, hogy Budapesten április végére a megalakulás stádiumába jut az Országos Magyar Ügetőverseny-Egylet, mely az eddigi Urkocsisok Szövetkezete átalakulása utján fog létrejönni. Ezen uj egyletbe felvételre bármely tisztességes ember jelentkezhetik az egylet titkárságában (Eszterházy u. 22) az évi tagdíj mindössze 30 K, melyért az összes tagsági jogok élvezete nyujtatik. Ily nagy ügető egyletre annál múlhatatlanabb szüksége van a magyar fővárosnak, mert a hazai lótenyésztés verseny egy let nélkül, ügető - egylet nélkül egyátalán nem exsistálhat, mig az ügetőegylet nemcsak a nagy magyar tenyésztés kipróbálását teszi lehetővé, hanem a világpiaczon is biztosítja tenyésztésünk előkelő helyét más országokéval szemben, mely tenyésztés ügetöegy- let nélkül biztos hanyatlásnak és megsemmisülésnek néz elébe. Azon átalános érdeklődés, mely ily nagy arányú egylet keletkezé-'ét, melylyel az egész sportközönség, ily nagy ügetöegylet keletkezését várva-várja, igazolja e mozgalom létjogosultságát s hogy a budapesti lóversenyeknek kiegészitö-részekép méltón illeszkednék be az ügetösport hézagpótló intézménye. Nem feltevés, de biztos tudat az, hogy Budapest polgársága, melynek eddig igazán nehézen nélkülözött és közóhajtott intézményét óhajtja megteremteni az Országos Magyar Ügetö-versenyegylet, most alkalom nyilván, tömegesen fognak csatlakozni a megindult' mozgalomhoz. Az alapszabály-módosi- tást az Urkocsisok felterjesztették a belügyminisztériumhoz s Így semmi akadálya sincs a belépésnek. A kiküldött bizottság fáradhatatlanul dolgozik a tagok gyűjtésén s részjegyek jegyeztetésén, s valóban semmi sem lehet kívánatosabb, hogy fá - radozásukat teljes siker koronázza. Amennyiben a polgárság kellő számban jelentkezett, április végén tartandó közgyűlésen az uj egylet végleg megalakul s már ekkor megállapítják a legközelebbi nagy ügetö-meeting határnapjait, úgyhogy még ez évben alkalmunk lesz igazán nagy stylusban rendezett szép ügetőversenyekben gyönyörködhetni. Aláírási ivek bocsáttattak ki a tagok részére s bárki, aki az ügetö-ügy barátja, jelentkezhetik felvétel végett. Bejelentheti ezt levélben is, vagy személyes jelentkezéssel is az Urkocsisok Szövetkezetének az Eszterházy-u. 22. alatti hivatalában. Anyakönyvi közlemények. Születtek: 54. Weisz László izr. márcz. 18. — 55. Brezoczki József r. k. márcz. 22. — 56. Kovács Mária r. k. márcz. 25. — 57. Kosztin György g. k. márcz. 24. — 58. Vaszita r. k. márcz. 29. halva született. — 59. Petrik Mária g. k. márcz. 31. Halálozások: 26. Lupán Gabriella Mária g. k. febr. 26. 2 napos. — 27. Kovács András id. r. k. febr. 27. 52 éves. — 28. Kerekes Jákobné r. k. márcz. 3. 63 éves. — 29. Sinku- lák Margit r. k. márcz. 4. 20 hónapos. — 30. Vernóczi r. k. márcz. 5. halva született. — 31. Fábián János r. k. márcz. 7. 1 hónapos. — 32. Buges Mártonná r. k. márcz. 7. 42 éves. — 33. Theisz Juliánná r. k. márcz. 13. 11 hónapos. — 34. Szilágyi József g. k. márcz. 15. 4 napos. — 35. Mátra János g. k. márcz. 18. 75 éves. — 36. Májer József r. k. márcz. 20. 3 éves. — 37. Bauer Jozefa r. k. márcz. 21. 5 hónapos. — 38. özv. Jablanoczki Istvánná ref. márcz. 22. 55 éves. — 39. Szilágyi Lajos ref. márcz. 25. 32. éves. — 40 Habina György r. k. márcz. 26. 13 hónapos. _ — 41. Vaszita r. k. márcz. 29. halva született. — 42. Marosán Gáborné g. k. 30. 26. év. —43. özv. Jamnik Andrásné r. k. márcz. 31. 72 éves. —- 44. Forthuber Mihályné r. k. 31. 30 éves. — 45. Petrik Mária g. k. márcz. 31. V» órás. Gül-Baba sírjánál, Bebizonyított dolog, hogy a magyar és török rokon nép, de csakis abban egyeznek, hogy mindkettő szeret ur lenni a maga portáján s ügyekszik gond nélkül élni. A magyar a kardforgatást a bölcsőből hozza magával s úgy üli a lovat, mint egy nép sem a földön ; a másik vakon öl a harczban, mert hite szerint, ki a csatában esik el, egyenesen — nem Abrahám, mert ezt a zsidók foglalták le maguknak, de Mohamed kebelébe repül. Vakon is megy előre. Mint jó rokonok ügyekezték egymást püfölni mindig, a történelem véres lapjai a bizonyság. Sok bajunk volt egymással. S mert jó földje volt a magyarnak, közénk is kvártélyozta magát s ugyan sok küzdelembe került, mig kitettük a szűrét a derék atyánkfiának. Lotharingi Károly herczeg szalasztotta ki őket véglegesen tőlünk. Azt mondja egyik hir, hogy Budán, a rózsadombon egy szent életű töröknek rózsatelepe volt, Gil vagy Gül Babának hívták az öreget, vagyis szent (gil) embernek (baba). Ez az öreg rózsáinak élt, a levelekből rózsaolajat préselt s eladta. Rózsái közt élt egyedül, csak élelemért s rózsaolaj-eladásért jött le emberek közé. Mikor Lotharingi Károly kiverte a törököt, a Gellért-hegyről bömbölt az ágyú s egy közönséges tüzér katona a rózsái közt levő Gil Babát is leágyuzta, Károly e tüzért ezredessé is tette jutalmul. Az öreg ott is maradt, a rózsalevelek fedték be hantját, miket úgy szeretett. Tíz év múlva a szultán hallván, hogy a szentet lelőtték, hozzánk küldött, engedjék meg, hogy a szentet eltemessék. Az engedélyt megkapván, Mekkából földet hoztak a törökök, vallásuk szerint a holtat földre tették arczczal fölfelé, felülről deszkával fedték be s erre földet hánytak. Török zarándok mindig akadt itt, mert sok feküdt nálunk halva a török világ idejéből, a szent öreg sírját is megkereste mind s mert a szabadságharcz leverése után rokoni szeretettel adott otthont menekültjeinknek, a rokoni kapocs melegebb lett. Azt a kis épületet, mely a főváros legrégibb telekkönyvében csak »szőlőkért házzal« czimen szerepelt, a magyar is kezdte becsülni s azt Thoma József választó polgártól Vagner József műépítész megvette s mikor 1873- ban Abdul Aziz szultán néhány napig Budapesten volt hajón a vizen, Budapest főváros egy szép selyem sátrat állított fel neki, Vagner pedig szép párkányt állított fel s a Mecset-utczát zöld ágakkal szegélyezte, hogy ez utón jöjjön a mecsetbe a szultán. De ez nem jött ki a hajóról. Ekkor a magistrátus a kis mecsetben a padlón kis nyílást vágatott, abból földet vett ki s azt ezüst edényben a lakásul szolgáló hajón átnyújtotta. A kivágott helyen ma ajtócska van a mecset közepén a padlón, magam is felnyitottam, a zarándokló muzulmán pár szem földecskét vesz ki s távoli hazájába, mint ereklyét viszi. Vagner aztán irt a szultánnak — mint haliám, hogy a szent helyen bucsujáró helyet csinál a törököknek, adjon a porta évenkint 27000 forintot, mig épit. A szultán belement a feltételbe s az a nagyszerű, hogy az öreg Vagner folyton épit azóta a nagy területen s miután ma sincs befejezve, a porta évenkint köteles kiszúrni a 27 ezeret, mert az irás világosan mondja. Maga az öreg ur kalauzolt kivételesen éngem is, valóságos lábyrinthus az épülettömeg. A moscheé, kápo'na vagy templom mellett hozzátartozó folyosók vannak, a törökök évenkint járnak ide s boldog, ki a szent sírjához magával egy kis földet hozhat Mekkából. A mecsetben melyet Vagner renovált — a falak meszelve vannak, rajta arabs feliratok. A falról egy kéthegyü kard lóg le, melyet a török legenda szerint Mohamed a másvilágról postázott Ali vejének. Azt mondják, hogy a kéthegyü karddal sebtiben ketté hasított Omár Kalifa egy hitetlent, ki a Korán istenségén kételkedni mert, miért is a próféta táviratilag a »kettéválasztó« disz czimet küldé neki. Buda török kormányzói pecsétjeiken e kéthegyü kard képét, mely simbolikus alakja annak, hogy kelet és nyugat féljen a Korán hatalmától, folyton viselték is, a császári levéltárban Bécs- beu több ilyen peesétes okirat van a török időkből. Több kép lóg egymás mellett köröskörül, több muzulmán zarándok ajándéki. Az bizonyos, hogy Magyarország s igy Buda meghódítása után a török szultán Mohamed pasát tette ide kormányzónak, ki az itt levő budai meleg források mellé dervis-zárdákat, kolostorokat épített. Ez 1541-ben volt. Másik valóbb történet szerint azonban ez időben a magyar renegát Szulejman volt ekkor itt a kormányzó s valószínű is, hogy a derviseket ő hozta ide, hogy annál inkább megkedveltesse magát. Maga a meleg fürdő különben a közelben még a római idők maradványa. Itt járt külföldi Írók említették, hogy országunkban járván, Budán benéztek egy török kolostorba, hol a prior Jül Papa, vagyis Rózsa Atya nyugszik. Az angol utazó mondja azt is, hogy kalauza egy török szerzetes főnök volt, ki itt lakott, az elhalt Gil Papának utódja, az öve fehéres kővel volt díszítve, tenyér nagyságú tejkő volt, mivel Mohamed hitök szerint Arábiában egy egész folyót ilyen kövekké változtatott. Valószinübb az a fenmaradt hir, hogy a Gil Baba egy szentéletü öreg ember volt, ki rengeteg vagyonából itt 60 dervis részére kolostort épített s alapítványt tett. 1686-ban is van históriai említés téve Gil Baba kolostorról Budán, eredeti törökséggel Djul Baba. Az bizonyos, hogy Mohamed nem is szól szerzetesekről, de veje, Ali elnevezte őket szenteknek s ekkor támadt a sok szerzetes. Érdekes figurák kerültek elő, mint Bárány Atya, Tej Atya, Szarvas Atya, kik szerzet-alapítók voltak. A Bárány Atya sohasem beszélt, csak naponkint ötször bárányként bégetett, tehát szentnek tartották. A Szarvas Atya az erdőben élt s csak a szultán parancsára jött emberek közé, s mindig egy szelíd szarvason nyargalt, oldalán egy hosszú, félmázsás karddal. Akadt olyan Baba is, ki Ni- kodémia ostromakor egy sereg muzulmánt fakarddal vezetett győzelemre. A török emlékek utolsó maradványa volt a Gil Baba sírja, melynek fentartását a pasza- roviczi és belgrádi békében is kikötötték. Természetes, hogy a szabadságharcz óta a rokoni szeretet melegebb lévén köztünk, a Gil vagy Gül Baba sírját is kölcsönösen becsüljük. Nagyon ámulva-bámulva állottam ott, mikor a 80 éven jól túl levő öreg ur, Vagner mondja nekem, hogy szép minden a képzeletben, de egy szó sem igaz abból, hogy itt nyugszik Gil Baba, hisz itt szikla van, oda hogy temettek? Elmosolyogtam. Tehát kitört belőle a magyar természet, megmondta, ami a szivén fekszik, bár neki óriási haszna van abból, hogy ott feküdjék a Rózsa Atya. A talián, német, cseh és a többi náczió még a fejét is mutogatná s esküdne rá, hogy valódi. A magyar nem tud bolonditani, kimondja száján, mi a lelkén fekszik. Dunay János. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Milliomos és szegény ember egyaránt nagy érdeklődéssel olvashatja a Magyar Világ ez. politikai napilapot, mely esténkint 5 órakor jelenik meg. Bátor szókimondás, a nemzet önállóságáért, igazaiért való harcz, törhetlen szabadelvüség, ez volt a Magyar Világ programmja a múltban és ez lesz jövőre is. A Magyar Világ a legolcsóbb napilap, mert az efőfi/.etési ára egész évre csak 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, egy hóra 70. kr. Egyes száma 3 krajezár. Minden napi eseményeiről gyorsan, pontosan értesül, ha ezt a lapot járatja, A Magyar Világ szerkesztőségének tagjai közt vannak a magyar hírlapirodalom legkiválóbb munkásai. Felelős szerkesztője Benedek Elek. A Magyar Világ tárczái, vezérczikkei, regényei kellő színvonalúak és igy méltán érez megelégedettséget, aki ezt a lapot elolvassa. A Magyar Világ kiadóhivatala (Budapest, VI., Váczi-körut 23.) készséggel küld mutatványszámot. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán,
