Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-06-01 / 11. szám
VIL évfolyam. 11_ szám. 1902. j\a.xxixxs 1. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. •Élőfizetési ára: Égész évre 4 korona. Félévre 2 koro ia Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadó : Nánásy István könyvnyomdász czimére Nagybányára küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére . Felsőbányára küldendők. hirdetésetTTTlcsó árak mellett küzöltetnek. A tanuló-kirándulások. Városunk fejlődésére és előhaladására nagyhatásúnak ígérkezik azon mozgalom, mely a nyaralóközönség figyelmét Felsőbányára, mint ozondus levegőjénél, gyönyörű hegyvidéki tájainál, jó ivó vizénél, olcsó lakás és élelmezési viszonyainál fogva kiválóan alkalmas nyaralótelepre igyekszik irányítani nehány év óta. E törekvésnek évről-évre kézzelfoghatóbb eredménye mutatkozik s csak szükes anyagi viszonyainknak lehet felróni, hogy itt még oly nagyszabású nyaralótelep nem létesült, mely a nyári évad alatt közgazdasági életünkre is jótékonyabb befolyást gyakorolhatna a fogyasztási, kereskedelmi és ipari czikkek forgalmának magasabb fokra emelése által. A nyaralási ügy fejlesztésére igen jó hatással lesz idővel nálunk, ha az újabban szokásba jött tanuló-kirándulásokat, az u. n. tanulmányutakat az illetékes tényezők közbejöttével úgy igyekszünk irányítani, hogy azok városunkat lehetőleg érinthessék. Az ilyen tanulmányutak nevelési fontosságát érdekesen jellemzik Siegmeth Ká- rolynak, a m. o. Kárpát-Egyesület keleti kárpátok osztálya ügyvivő alelnökének következő szavai: »A tanárok vezetése alatt rendezett tanuló-kirándulások huzamosabb idő óta, különösen a külföldön, a természettudományok tanításának kitűnő segédeszközének bizonyultak. Hazánk nagyon gazdag vadregényes hegyvidékekben, melyek számos természeti érdekességgel dicsekesznek s aránylag mégis oly ismeretlenek és oly kevéssé látogatottak. A Vág völgye romkoronázta bérczei- vel, a magas Tátra, melynek gránitóriásai 2000 méternyire emelkednek fel közvetlenül a szepesi fensikról, melynek sziklavölgyei számos vadregényes tengerszemet rejtenek ; a keleti és délkeleti Kárpátok ösrengetegei; az Alduna pompás tájékai bátran vetekedhetnek az Alpokkal, a Rajnavidékkel és más sűrűn látogatott tájakkal. A gömöri és bihari hegységek mész- fensikok száma nagyobbára még át nem kutatott barlangokat rejtenek méheikben, a cseppkő és jégképződmények legszebb alakzataival díszítve. Hány magyar dicsőíti az odelsbergi barlang szépségeit, de a jelentékenyen nagyobb aggteleki barlangot megtekintésre nem méltatja. Csak legújabb időben kezdik illetékes tényezőink az idegen forgalomnak nemzet - gazdasági fontosságát kellően méltatni s annak emelése érdekében intézkedéseket tenni. A külföldi turista-vonulásnak a magyar hegyvidékekhez való vezetésén kívül első sorban saját honfitársainkat kell ezek látogatására ösztönözni. Különösen az ifjú nemzedéket kell erre nevelve, ezen eszmének meghódítanunk s ezért a tanuló-kirándulásoknak a didaktikai előnyökön kívül magasabb hazafias czéljai is vannak.« Azért tartjuk mi is fontosnak a tanulókirándulásoknak olyaté'i irányítását, hogy azok a szebb hazai vidékek megismerését tűzzék ki czél gyanánt. Az ilyen kirándulásokon részt vett ifjak aztán ha az életbe kilépnek, elébbvaló kötelességüknek fogják tartani hazájuk megismerését a divatos külföldi nyaralásnál. Ezáltal nemcsak a haza- szeretet, hanem a nemzetgazdaság ápolói is lesznek, itt költvén el azt a tekintélyes pénzösszeget, amit apáik külföldre hordtak. Ránk nézve az általános szempontoktól eltekintve, különösebben is érdekkel bir a tanuló-kirándulásoknak vidékünkre terelése. Ha évenkint százakat költünk nagyhangú reclamokra, nem érjük el úgy czé- lunkat, mintha egy lelkes tanulócsapat keresztül vonulva városunkon, megismeri ennek regényes szép vidékét, kedves kiránduló- pontjait, szerteviszi, azoknak jó hírét Kárpátoktól az Adriáig. Ezek az ifjak majdan a férfikorban is vissza fognak ide vágyni s nemcsak maguk jönnek, hanem hoznak magukkal másokat is. Nálunk a másutt is feltalálható természeti szépségeken kívül a tanuló-ifjuság ismeretkörét is nagy mértékben szaporíthatja. A bányák és az azokban előforduló különnemü ásványok, a tudomány mai színvonalán álló gépezetek és egyéb bányászati segédeszközök, a zúzómüvek, vidékünk változatos flórája, népviselete és hagyományos szokásai, természettani, vegytani, ásványtani, növénytani, néprajzi ismeretek elsajátítására szolgálnak kedvező és kellemes eszközül. Felettébb háládatos dolog lesz azért, ha a különböző intézetek tanárai okulva a szigeti tanítóképző tanárai által mutatott jó példán, a sokszor állami támogatással eszközölt tanulmányutak tervezésénél nem fogják figyelmen kívül hagyni hazánk ezen végvidéki városát sem, ahol gyakori megjelenésük nemcsak tudományos képzettségük gyarapítása szempontjából szükséges, de azáltal nemes missiót is teljesítenek, hozzájárulván egyszersmind a nehéz bányászati viszonyok által keményen sújtott város anyagi viszonyainak fellendítéséhez is. A ragályos betegségekről. — Irta:, dr. Schuster Henrik. —• A modern egészségtan a fertőző betegségeket elkeriilhetöknek tartja. Ezen betegségek tehát ha nem is egészen, de jelentékeny mértékben kiküszöbölhetők. Az eddig felkutatott és felismert fertőző anyagok, melyeknek száma ma már meglehetősen nagy, szerves lényekből, u. n. mikro- organismusokból állanak. Azon ragályos betegségeknél is, melyeknek okait eddigelé felderíteni nem sikerült, oly nagy az egymás közötti anaBeköszöntő.*) — A Felsőbányái Hírlap eredeti tárczája. — Távol bérezek otthonából Útra kélt egy kis csapat. Ifjú tűzzel, vig kedélylyel Bérczen-völgyön áthaladt. Bérez fokáról, völgy öléből Hogy e szép vidékre ért, Megpihenni, felüdülni E kies városba tért. Felsőbánya nyájas népi, Kik itt egybegyültetek, Hév érzéssel, köszönettel Üdvözöl e kis sereg ! S bár kevés az, bár csekély az. Mit mi néktek nyújthatunk, Lelje útját szivetekhez Szivünkből fakadt dalunk! A magyar dal, szép magyar szó Ez a mi két jelszavunk ! Szent esküvel megfogadtuk: Értök élünk és halunk ! Ősz Guttinnak orma hallá S visszhangozta ma a dalt A természet templomában: „Isten áld meg a magyart!“ A magyar dal, a magyar szó Zászlaja körül gyülénk ; Szentségképen megbecsülni Szent esküszót esküvőnk! Hisz bársok az anyanyelvűnk, Egy a mi közös anyánk ! Tartsd meg Isten áld meg Isten Drága, édes, szép hazánk ! Ily érzéssel visszük szerte, I Ha velünk leszen az Ég, Egykoron, mint néptanítók A tudás szövétnekét! Hogy tehessük, utrakeltünk : Látni szépet s hasznosat: Száz könyvnél jobban tanít a Közvetlen tapasztalat! Megtanultunk már is egyet: Mi a vendégszeretet! Mi is szivünk legmélyébe Zártuk e bájos helyet! S hálakép’ bár oly csekély az, Mit mi nektek nyújthatunk, Elhat - hisszük - szivetekhez Szívből jött szavunk s dalunk. Tanfi Iván. Imre *) A május 21-iki konczerten szavalta Szabó IV. éves tanítójelölt. IB-U.CSTJ.-SZÓA Nagymama. Tudás ifjú bajnokai, Akik hozzánk jöttetek ; lm mi is most viszonozzuk, Szives üdvözlésieket. — Bár kevés volt: nem csekély [volt, Amit nekünk hoztatok, Útját lelte sziveinkhez Szívből fakadt dalotok. — Vágyva néz a magas égre Két csillogó szemével, „Vezérld őket partjaimra E bűbájos zenével.“ — Jöjjetek hát ismét hozzánk Teljesitni vágyait; Meglátni a természetnek Igazi szép bájait. Műkedvelői előadás Nagybányán 1902. május 29-én. Ha valamit kezd az ember, végezze azt becsülettel. Nagy fába vágták fejszéjüket a nagybányai műkedvelők, Csiky Gergely nagyhatású vigjátékát, az örökszép Nagymamát adták elő a nagybányai róm. kath. ének- és zeneegylet javára, hs ezt az éppen nem műkedvelőknek irt, de nagytudásu művészeknek szánt darabot nemcsak becsülettel, de óriási sikerrel adták elő. Hév, ifjúi szivetekkel, Hoztatok ránk napsugárt, Vén „Bányahegy“ örö i;ében, Öltött ünnepi ruhát. Ősz „Gutinnak" remegéstől Olvadt a hó az ormán, Mikor zengett ajkitokról, „Mint dühöng zug az orkán !" Majd k igyült a legszebb csillag Sok ifjú szép leánynál, „Fekete szem éjszakája“ . . . Bűvös, bájos hangjánál. Dalotokat viszhang szárnyán Meghallá a „Bódi-tó.“ Én Istenem — felsóhajtott — Milyen szép, mily hóditó! Tanulni is —haugy tetszik — Itt lessz, mi sokra oktat; Mert tanító sbányász között Van némi kis hasonlat. Ti is a SZÍV tárnájának Mélyére bocsájtkoztok, És az arany teléreknek Tisztultán fáradoztok. Fent és alant loboglatván A tudás szövétnekét, Hogy arany szív, arany [elme, Zengje tisztán énekét. A tudásnak hiv bajnoki Most hát Isten veletek. — Viszontlátás reményében Üdvözlünk mi titeket! Julius. I Nagybányának igen éles kritikát gyakorló közönsége s finom ízlése van. Lelkesedni tud határtalanul a szépért s nemesért s a jó czélért — még hónap végén is tud áldozni. Midőn ezelőtt öt évvel az akkor még fiatal káplán, Szőke Béla buzgólkodása következtében megalakult a nagybányai róm. kath ének és zeneegylet, mindenki szánalommal tekintett az ifjú egyletre, mert fekete szemüvegen keresztül a biztos bomlást, a kikerülhetetlen véget előre látta. Hogy ez be nem következett, az nemcsak a Szőke, hanem a tagok érdeme is. Láttam egyszer, hogy óriási viharban mint siettek a tagok próbára. Ahol ily buzgóság van, ahol ily erő lakozik a tagokban, ott nem egyidőre alakul az egylet. A letelt öt év alatt eléggé megerősödhetett az egylet, mert egy igen tekintélyes, zenéhez értő megyei úrtól hallottam: »Ily egyházi
