Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-06-01 / 11. szám
Fel só bányai Hírlap. logia, lefolyásuk oly egyöntetű, hogy azok keletkezését szintén élő, szerves fertőző anyagok be- j folyásának kell tulajdonítanunk. A ragáíyos kórok tehát az élősdiek (parasiták) áital okozott betegségek sorába tartoznak. Még rövid idővel ez előtt azt hitték általánosan, hogy a fertőző kórok és" járványaik piszok és szennyből, az összezsúfolt emberek ki- j gőzölgéseiből, az éhség, szegénység és nélkülözésből, vagyis azon tényezők összegéből, melyet »társadalmi nyomornak«' nevezünk, illó, gáz-alaku I anyagokból, miasmákból erednek. Sem ezen kö- | rülmények egyedül, sem égalji befolyások maguk- 1 ban véve nem idéznek elő fertőző betegségeket s járványokat. Ezeknek létrejötte és terjedése csakis specifikus csirák széthurczolásával, azok- ! nak szaporodásával és terjedésével áll szorosabb j összeköttetésben. Az „emberiség nagyrésze gyakran egész életét piszokban, nyomorban tölti el és ennek daczára ragályoktól meg van kiméivé addig, mig specifikus fertőző anyaggal nem jön érintkezésbe. Hogy a fent említett körülmények között fertőző betegségek és járványok fejlődése és tovább terjedése elösegittetik, elvitázhatatlan tény ; de határozottan téves azon felfogás, hogy p. himlő, vérhas, gümökór, v. egyéb fertőző betegségek a társadalmi nyomor által köttetnének ki. A mikroorganismusok egyáltalában, tehát a betegségeket előidéző hasadógombák is, melyek a fertőző anyagot képviselik, sohasem származnak ősképzödés utján, hanem csakis már meglevő specificus csirákból. A fertőző anyagok természete, á talaj, levegő és vizhez való viszonya, a modern tudomány álta1 már annyira fel van derítve, hogy a korábbi bizonytalan és helytelen nézetek helyett alapos ismeretekből merített óvórendszabályokat alkothatunk a fertőző anyagok által okozott járványok megszüntetésére és megsemmisítésére. Tudjuk, hogy a levegő igen kevés rttikro- organismust tartalmaz, aránytalanul kevesebbet, mint a viz, ennélfogva sokkal alkalmatlanabb eszköz fertőző anyagok tenyésztésére és fejlesztésére, mint a folyadékok általában, különösen pedig a viz és a nedves talaj. Rendes viszonyok között csak oly fertőző anyagok terjesztetnek a levegő által, melyek száraz állapotban még bizonyos ideig életképesek; de ezek sem fejlődnek és. szaporodnak a levegőben, melyből rendszerint hiányzik a szükségelt tápanyag és kellő mennyiségű nedvesség. A talaj felületén kedvező előfeltételeket nyújt a mikroorganismusok fejlődésére, különösen ha az kellő nedvességgel bir. Ami a vizet illeti, ez nemcsak hogy megóvja a betegségeket okozó csirákat a kiszáradástól, hanem alkalmat nyújt némelyikének a szaporodásra és fejlődésre is. A talaj felületén élősködő fertőző anyag széthurczolását úgy kell elképzelnünk, hogy az nedves állapotban a lábakhoz, vagy más a talajjal érintkezésbe jött tárgyakhoz tapad, behurczol- tatik a lakásokba, vagy a talajon át a vízbe jutva, a viz által jő érintkezésbe a szervezettel vagy a talaj felületének kiszáradása által por alakban hordatik szét ke1 lő erős légáramlatok által. Ha a fertőző anyagok ellen védekezni akarunk s az azok által okozott járványok ellen óvó rendszabályokat akarunk alkotni, teljesen ismer_ zene után egész Bécsig mehet az ember.« Ez folytonos biztatás volt az. egyletre, mely czélul tűzte ki: az isteni tiszteletek fényét emelni. Azt az egyletet pártolta most Nagybánya nemes közönsége, midőn a »Nagymama« előadására már napokkal ezelőtt elfogyasztotta az összes ülőhelyeket. De nemcsak a magasztos egylet pártíogo- lása volt az oka, hogy e díszes társaság összejött s találkát adott a Nagyszálló díszes termeiben. Csiky Gergely halhatatlan emlékének is szentelnünk kell pár sort s a jeles iró nagy alkotásának. Még ma is alig van hét, hogy a Nemzeti Színház műsorából hiányozzék az ő neve Hisz ő a mai modern magyar vígjáték reformátora. Biztos alapon jár ő; eszméi fenségesek, alakjai zamatosak, nyelvezete édesen csengő; drámai tudása, a színpad titkainak ismerése, a gondolatok csoportosítása oly tulajdonok, melyek őt első vígjáték Írónkká tették. S azután a halhatatlan Nagymama, a jóságos, a kegyes nagymamák igazi typikus alakja lett. E színdarab valósággal egy édes mosolygás. Minden alakja oly bájossággal, oly közvetlenséggel van megrajzolva, annyi kedves szép vonással felruházva, hogy nem csodálom, ha a közönség rajong érte. De mit mondjak a szereplőkről? Hát nem elég kijelenteni, nem elég csak a neveket fejnünk kell a járványt okozó parányi állatnak élettanát, különben intézkedéseink sikertelenek lesznek. A járványok elleni óvó rendszabályok némely részének már a ragályok kitörése előtt kell érvényben lenniük és különösen a széthurczo- lás különböző módjait kell felölelniük, nevezetesen az érintkezés, a levegő, a talaj, a víz, a tápszerek, ruházat stb. által közvetített ragályozásokat kell megakadályozniok. Az érintkezés sohasem kerülhető el teljesen, de bizonyos mértékben korlátozható, különösen a helyes szellőztetés és a talaj felületének szárazon tartása által. A talaj felületétől távol kell tartani mindent, ami fertőző anyagot tartalmazhat: emberi és állati váladékokat, rongyokat, ágyban használt szalmát, mosásra vagy mosdásra használt vizet, ezeket czélszerü a kidobás vagy kiöntés helyett elásni. A tiszta vízzel való ellátásra különös gondot kell fordítanunk. A tápszerekre nézve nincs más fertőtlenítés, mint a főzés. Ha a fertőzés veszedelme fennáll, a tápszereket csakis frissen főtt állapotban kell élvezni, mert különben megfertőzött kezek, edények, rovarok, a levegő pora által juthat fertőző anyag hozzájok. Különösen gyanús a fertőzés tekintetében a tej és az abból készült tápanyagok. A lakás bizonyos fertőző betegségeknél éppen olyan szerepet játszik, mint a tisztátalan talaj, ennélfogva annak tisztasága mellett a lakó- i szobák szárazságára nagy súlyt kell fektetnünk. Ha mindezen megelőző rendszabályok daczára valamely fertőző betegség utat talál hozzánk s ezáltal közvetlen veszélybe jutunk, akkor az általános rendszabályokhoz olyanok is járulnak, melyek közvetlenül a fertőző anyag ellen irányulnak. Ezekhez tartozik első sorban az első betegedési esetek helyes felismerése. Miután az első megbetegedési esetek, mig azok szórványosan lépnek fel, ldnnven ellenőrizhetők és kezelhetők úgy, hogy az ezekből származó ragályos anyagok ártalmatlanokká tehetők és miután a betegedések szaporodásával ebbeli feladatunk természetesebben nehezebbé válik; azért mindent el kell követnünk, hogy a ragály első tüneteit csirájában fojtsuk el. A ragályos betegek szigorúan elkülöniten- dök s az általok használt ruhanemüek elégeten- : dők. Újabban az elégetést helyettesíti a forró 1 vizgőz által eszközölt fertőtlenítés. Emberi és ál- ! lati váladékok s az ezek által fertőzött talaj | karbolsav, vagy maró mész által fertőtlenitendö. A szobák és padozat mésztejjel való bemeszelés által desinficiálandók. A test felületének fertőtlenítése a lábbadozó j betegeknél, ha azok oly betegségben voltak, j minő a küteges hagymáz, vörheny, kanyaró, melyeknél gyanítható, hogy a ragályozó anyag a líőrön is lehet jelen, továbbá orvosok és beteg- I ápolók kezeinek alkalmas szerekkel való gyakori desinficziálása egészítik ki a fertőtlenítő óvó- rendszabályokat. Ha ismerjük az ellenséget és életfeltételeit, j akkor könnyen elérhetjük azt és leggyengébb oldalán támadhatjuk meg helyes intézkedéseink által. Csak szakavatott kezekben legyen a védelem s a szakközegeket támogassa a laikus közönség is kellő, jóakarattal ! sorolni? Stoll Edith, Wéber Elza, Bohácsek Erzsiké, Mikes Anna stb. Virág Lajos, Nagy János, Csüdör Ferencz stb. stb. Hisz ezek már magukban is vonzók, hát még szerepeikben Keressetek e városban jobb, szebb, kedvesebb nagymamát, mint Stoll Edith. Mily öreg volt ez a viruló fiatalság! Mily csodatevő volt a darab megalakításánál 1 Mily igazán kegyes, nemes, bámulatos volt szerepében 1 Mennyi jóság ömlött szét megjelenéséből, ajkairól, minden mozdulatából. Hogy ő volt az est sikere, az előadás központja, azt mondanunk sem kell. Finomság, előkelőség, routine jellemezte játékát. Ttt szív s az érzelem melege játszott. Márta szerepében Weber Elza jeleskedett. Ez a fiatal lányka a maga édességével végkép lebilincselte figyelmünket, szivünket. Pedig mily nehéz volt szerepe! Hiszen az ártatlan növendékhumort egyesítenie kellett a nagymamáért első ! szerelméről lemondani tudó drámai erővel. És ő talán éppen ebben volt legnagyobb. Mennyi szenvedélyesség volt benne, midőn árvaságában felleli a gyöngéd otthont a nagymama karjai között. Mennyi báj ömlött le arczárói, mennyi ártatlan kedv, édes gyönyörűség megjelenéséből, midőn üdvözli az utjából hazatérő unokatestvérét De talán legszebb, legjobb volt, midőn a nagymama kedvéért lemondani kész első szerelméről s fájdalmában összeroskad, Különfélék. Kinevezés. Őfelsége a király Jeney Sándor debreczeni törvényszéki jegyzőt a szatmár-németii kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Bérmálás N.-Bányán. Felejthetetlenül kedves i ünnepe volt Nagybányának május 24. és 25-én. Öt vármegyének szeretve tisztelt főpásztora, az ! erős, a nagylelkű katholikus püspök Meszlényi Gyula jött el, hogy a bérmálás szentségét hi- I vei körében kiszolgáltassa. Kíséretében voltak I Pemp Antal kanonok, Frank József főesperes plébános, Szabó István pápai kamarás, irodaigazgató, Hámon Róbert szentszéki jegyző, Tóth József szatmári h. lelkész. Az esperesi kerületből tiszteletére megjelentek : Pály Ede esperes, i Szögyény Lajos a.-fernezelyi, Veszprémy Sán- | dór nagysomkuti, Felhő ' Gyula láposbánvai lelkészek s a főtiszt, minorita-atvák. A’vasutnál a kegyes főpásztort a hatóságok élén Gellért polgármester üdvözölte, mire ő meghatottan válaszolt. Majd a püspök saját pompás négyes fogatára szállt, maga mellé véve Pemp kanonokot s Gellért polgármestert s hosszú kocsisortól kisérve a harangok zúgása között vonult a Szent István torony előtt zöld galyakkaL elkészített helyre, hol az egyházi ruhákat magára öltve, a templomba sietetett. A templom kapujában várta a főpapot Szőke Béla ideiglenes lelkész s az Ecce* Sacerdos Magnus hangjai mellett a főoltárhoz mentek, hol a szokásos hálaadás és áldás tartatott. — A templomból a papság a plébániára kisérte a püspököt, ahol nemsokára a küldöttségek jelentek meg a főpásztor előtt. — Délben a plébánián szü- kebb körű ebéd volt, a melven a papság vett csak részt. Délután a püspök megvizsgálta a plébánia ügykezelését, anyakönyveit, a templomot, annak minden részét, a temetőt s a tapasztalt rend s tisztaság felett a legnagyobb elismerését fejezte ki. Majd társaságához csatlakozott Neubauer E'erencz kér. bányaigazgató is és kikocsiztak Fernezelyre, a hol az építendő uj templom helyét tekintették meg. Este a plébánia elé vonult a zenekar hangjai mellett a bányászat s a püspököt a munkások nevében Krizsán György üdvözölte. Kegyesen fogadta a főpásztor a szeretet s vonzódás eme nyilatkozatát s az óriási tömeg lelkes éljenzése közt jelentette ki, hogy a bányai népet régóta szivében tartja zárva. Majd a dalárda adott kedves serenádot, mi a püspököt láthatólag kedvesen lepte meg. — Vasárnap reggel 7 órakor volt a Szentháromság-napi ünnepi mise, melyet Tóth József tartott: mig a püspök ur 8 órakor misézett s utána minden szivet meg- inditóan, lelket áthatóan prédikált. Ezután példás rendben állott fel a 672 megbérmálandó s a püspök a fáradság legkisebb jele nélkül bérmálta meg őket. y2l-kor a plébánián 40 terítékű ebéd volt. a melyen a hatóságok fejein kívül városiak is nagyszámmal vettek részt. A pezsgőnél Szőke Béla ideigl. lelkész felállott s megköszönte a püspöknek hívei nevében is sok fáradozását. Majd a püspök szólalt fel s megköszönte a nagybányaiak szives fogadtatását. Eltette Nagybánya s Felsőbánya polgár- mestereit, a kér. bányaigazgatót s a fernezelyi templomépitőket. Majd Gellért Endre és Farkas mert a jó nagymamát bántalmazzák. Honnan vett annyi erőt e drámai jelenetekhez ez az alig 16 esztendős leányka. Piroska szerepét Mikes Anna adta; mily szépen s kedvesen adta elő pár jelenetét. Igazán utolérhetetlen nyájassággal békitette a nagybácsit a tiszteletessel, s mily tűzről pattant katona lányka volt, midőn kiábrándította Ernőt, Mártából s nem is lehetett elképzelhetetlen játéka, eredményehisz édes csevegésével akárkit elhódíthatna imádottjától. Mily jó volt őt kiismernünk műkedvelői előadásaink számára. Bohácsek Erzsiké volt Serafine. Ha nem írnék semmit sem róla csak azt, hogy „ő volt Serafine, a hatással tisztában lehetünk. Ő pedig ugyancsak jó Serafin volt. ‘Alakításában felülmúlhatatlan, humora kiaknázhatatlan, féltékenv- kedése, hiszékenysége, majd a párbaj felett való kétségbeesés, hogy ő miatta van az ádáz párbaj, utolérhetetlen. Hikl Aranka tősgyökeres magyar gazdasz- szony volt. Játéka csupa zamat, magyarosság, j Nincs benne semmi mesterkéltség. Itt minden csupa őszinteség. Jungsz Kornél méltóságteljes intézeti főnöknő volt s megtestesült komolysággal töltötte be előkelő szerepét. Pap Giziké és Valér, Bertalan Mária és Erőss Mária, Nagy Amália és Szirti Rozika a
