Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-07-28 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap. Közigazgatási czirkusz Laczfaluban. Laptársunk a »Nagybánya és Vidéke« múlt heti számában védelmébe veszi a nagy­bányai járás főszolgabiráját azon állitólagos támadások ellen, melyeknek a fenti czim alatt előző számunkban közölt czikkünkben kitéve volt. Laptársunk megjegyzései ellenében min­denekelőtt kijelentjük, hogy mi a főszolgabíró magánszemélyével nem foglalkoztunk, ezért nevet nem is említettünk, hanem csakis a köz­hivatalnok eljárását bíráltuk meg. Készséggel elismerjük, hogy a magánember egy közbe- csülést érdemlő személy, de a közhivatalnok in­tézkedései arra engedtek következtetni, hogy a közhivatal betöltéséhez szükséges képzettség, reátermettség hiányzik. És ha ez igy volna is, ennek sem ő az oka, mert az isteni szikra a természet adománya, mit kierőszakolni nem lehet. Ami pedig azt illeti, hogy a czikk íróját hamis informácziókkal felültették volna, czáfo- latul elég hivatkoznunk a főszolgabiróság irat­tárában 110—1901. ein. sz. a. elfekvő rende­letre, melyből —• sajnálván a nyomda-festéket — csak idéztük a rendelkezéseket és amely igazolja, hogy nem mi, hanem laptársunk czikk- iróját informálták hamisan. Különben úgy tudjuk, hogy a kir. ügyész­ség indítványozta ez ügyben a főszolgabíró el­len a vizsgálatot és annak foganatosítására a helybeli vizsgálóbíró ur aug. 1-re már határ­időt is tűzött ki. Nem a mi hivatásunk az, hogy a köz- igazgatást a fennálló törvényre és a törvény alap­ján kiadott rendeletekre figyelmeztessük, mégis laptársunk czikkére nem mulaszthatjuk el meg­jegyezni, hogy a csendőrség pótélelmezési dijat kap és élelmezéséről önmaga gondoskodik, miért is kiló húsok és szakácsnők kirendelése — ki­zárólag az »élelmezés« czéljából — messzemenő udvariasság másnak a számlájára. Az egészből pedig — in abstracto — az a morál, hogy a közhivatalnok eljárása felett mondott kritikát nem tanácsos a magánemberre vonatkoztatni és hogy igen komikus az, ha a jámborság bibliai prototypusa — Aesopus me­séire emlékezve — oroszlánbőrbe búvik és úgy gázol keresztül az anyagi jogon, mint »Musziklon«- sétál a porondon. n __• A legelő állatok védelme. Állataink egészségének, épségének és szer­vezeti edzettségének fentartására s ez utóbbinak fokozására valósággal nélkülözhetetlen a szabad- levegőn való huzamosabb s naponkint megismét­lődő tartózkodás és ezen a szabad világban való tartózkodásnak legelőnyösebb formája a legelőn való élés. vízhez nem jutnak. Pedig hazánkban, kivált ott, ahol folyóvíz nincs, kutak hián sok ezrei a házi állatoknak szenvednek szomjúságot, különösen nyár derekán, mikor pedig legtöbb szükség van vízre; számos, u. n. vérbetegségnek, pl. sertés- orbáncznak, lépfenének stb, nem éreznŐk annyira I pusztításait, ha állataink ivóvizére több gondot j fordítanánk, s ha egyszersmind ügyekeznénk azon is, hogy a nyári izzó melegben állataink fásitott területen árnyas helyet leljenek a déli perzselő j forróság idején. A legelő talajának egynémely fekvő, pocso- lyás, vadvizes helyein aztán fertőző természetű betegségek vagy élősködő gombák és állatkák által okozott nyavalyák csiráit szedhetik fel legelő állataink, az ilyen területek lelegeltetésénél tehát nagy óvatossággal kell eljárnunk. A szörférgek tojásai tavaszkor és nyár kéz- | detén jutnak be a legelő füvével kivált fiatalabb juhok és sertések légutaiba, ott aztán néhány hónap múlva ujjnyi hosszú, fonálnyi vastag fér­gekké fejlődnek, erős hurutot, nehéz lélekzést és az állatok leromlását, elhullását, okozván. Szüksé­ges hát védekezés szempontjából az ilyen vad­vizes helyeket kerülni. A mételykór is úgy jön létre marhában, juhban, de más házi állatban is, hogy a métely féreg tojásai vizzel, füvei az állatok emésztő j csatornájába jutnak, ott porontyokká váltva, az epevezetéken át a májba vándorolnak, férgekké kifejlődnek s a májat izgatják, megbetegitik. Ennek következtében az állatok rosszul táplálkoz­nak, senyvesekké, vizkórságosakká lesznek s el­pusztulnak Mert az ilyen vizenyős métely-fészkek kerü­lésével, a levágott állatok mételyes májának meg­semmisítésével, a vadvizes legelő-területek eset­leges lecsapolásával, alagcsövezésével sok álla­tot megvédhetünk a mételytől, érdekünkben is áll ezt megcselekedni. Még az u. n. kergekórságnak az okozóját is a legelőn szedi fel az állat. A kutya egyik galand- férgének (pántlika-gilisztájának) tojással rakott darabjai útnak t. i. a kutya elhullogatott bélsará­val a legelőre, onnan pedig füvei, vizzel kivált a juh emésztő csatornyájába, ahonnan aztán a kifejlett féreg porontyok mindenfelé szétvándo­rolnak a testben. Ezek közül azok, amelyek az agyvelöbe jutnak, u. n. hólyag-féreggé lesznek, az agyra nyomást gyakorolnak s a birkát megker­getik. Mert pedig ebből a hólyag-féregből, ha kutyába jut, megint pántlika-giliszta lesz, a fófel- adat a védekezésben az, hogy levágott vagy elhullott kerge-birka fejét csak főzve s ne nyer­sen adjuk oda az ebnek, s legyen gondunk arra, I hogy kora tavaszkor a nyáj őrzésére hivatott ebek féregüzö szerrel élősködőiktől megszaba­dhassanak s úgy kerüljenek a legelő állatok közé. Nemkülönben legelőn és más szabad terü- j létén szedi fel magába a sertés a pántlika-gilisz- tás ember ürülékével az u. n. borsóka-kórt. Az | ilyen sertés borsókás húsát aztán, ha az ember félnyersen eszi, galandférget kaphat attól. A véde­kezésben a feladat tehát először is az, hogy borsókás sertéshúst ne együnk, vagy csak jól főzve, avagy sütve együnk, s feladat még a galand- férges embernek gyógyítása, e féreg alkalmas elhajtásával. Végre pedig az, hogy sertéseknek emberi ürülék felfalására alkalmat ne szolgál­tassunk. Legelő állatok kapják meg továbbá a fák fiatal rügyeinek, gyantás, mézgás fiatal hajtásai­nak felevése folytán az u. n. erdönyavalyát, egy súlyos természetű emésztőcsatornái és vesebajt, amelytől tehát megvédhetjük állatainkat avval, hogy ilyenek megevését megakadályozzuk. Nagy károkat tehetnek végre legelő álla­tainkban a különféle rovarok, legyek. így pl* a bögöly, mely julius—szeptember hónapokban a déli órákban szokta körül röpködni a legelő lovakat s ilyenkor rakja le tojásait az állat szőrére, melyről aztán a ló, vagy társa le- kopozza s lenyeli. Ekkép a gyorporba és belekbe jutott peték valami 10 hónap alatt u. n. rozsfér­gekké fejlődnek, az egész bélcsatornán végig ván­dorolnak és sokszor oly nagy számban vannak, hogy a lovat nemcsak lerontják, de meg is be- tegitik. Ez ellen legjobb védelem a lovaknak ismé­telt alapos lecsutakolása, erős eczettel való be­fecskendezés után, továbbá hogy a bögölyök raj­zása idejében — ha ugyan kivihető — nem legeltetünk. M. K. Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos : Nánásy István. 1718—1901. tk. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy ifj. Buges Károly és Kömley Hermin végrehajtatónak ifj. Hajdú Sán­dor végrehajtást szenvedő elleni 155 K és 630 K tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyeden a felsőbányái 1101. sz. tjkvben ifj. Hajdú Sándor nevén álló 234. hr. 805. sorsz. házas telekre az árverést 1124 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1901. évi augusztus hó 26. napján délelőtti 9 órakor megfartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyam­mal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő- leges elhelyezését igazoló szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1901. május 19. A nagybányai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatosag. «. m. Pap Sándor kir. ítélő táblabiró mint jbiró. Eléggé sajnálatos, hogy hazánkban, ebben a legelőiről egykori híres országban, ezen terü­leteknek igen jelentékeny része rendre-rendre eke alá került s átalánossá lett a panasz, hogy iga­zán hibátlan, jó csikót, tinót s egyéb állatot is elég olcsón nevelni immár alig lehet. A megfontolásra érdemes ezen tényt csak érintem itten, mert nem e lap keretébe tartozik ennek további fejtegetése s czélom ez alkalom­mal csak az, hogy a legelők és legeltetés nagy fontosságára, mint állataink diszlésének egyik legelsőrendü feltételére rámutatva, néhány szót ejtsek azon hátrányokról, amelyek legelő állata­inkra befolyást gyakorolhatnak, amelyektől tehát megvédeni azokat jól felfogott saját érdekünk. A legelőknek nagy előnyük amellett, hogy lényegesen olcsóbbá teszik az állattartást, az, hogy ott az éltető, napsugaras, szabad, tiszta levegőn sokat mozognak az állatok s evvel nem csak csontjaikat, Ízületeiket, izmaikat gyakorolják és edzik, hanem megerősítik a folytonos gyakor­lással vérkeringési és lélegző készülékeiket is, s igy ellenállóbbá teszik azokat betegségekkel, meg­hibásodásokkal szemben annál inkább, mert eké- pen az idő viszontagságaihoz is sokkal inkább hozzászoknak, mint az istállóban. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­nunk, hogy tehát ezen jótékony, előnyös hatások mellett számos oly veszedelem környezi és veszé­lyezteti legelő állatainkat, amely istállózás esetén fenn nem forog s azért e veszedelmek ismerése és az azok ellen való küzdelem nekünk, állatte­nyésztőknek és állattartóknak kötelességünk. Nemcsak kinlódásteljes, de megint csak reánk káros is, mikor legelő állataink elegendő jó ivó­m UJ FANEMÜ és BÚTORGYÁR NAGYBÁNYÁN. Tisztelettel értesítjük e város és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy Nagybányán, Magtár-utcza 8n. sz. a. FANEMÜ és BÚTORGYÁRAT létesitettün. Mindenféle épület- és butorasztalos- i-: munkák : díszes és eyyszerü munkák, továbbá esztergályos áruk elkészítését a legjutányosabb árak mellett x* é sz letfizetésre is elvállaltatnak. Épületmunkákhoz kívánatra tervek­kel szolgálunk. Czélunk volt a gyár alapításánál annak elérhetése, hogy azon szak­mánkba vágó munkákat, melyek­nek nagy részét eddig a n. é. kö­zönség idegen helyről volt kényte­len beszerezni, gépeink segítségé­vel helyben gyorsan és sokkal olcsóbban előállíthassuk. Erre való hivatkozással b. pártfogását kérve, vagyunk teljes tisztelettel Mátyásy Ferencz és Gyula fanemü és bútorgyára, Nagybányán. á-XAj •YW m W­-H-«Sgför'®­NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom