Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-07-28 / 15. szám
Felsőbányái Hírlap. Közigazgatási czirkusz Laczfaluban. Laptársunk a »Nagybánya és Vidéke« múlt heti számában védelmébe veszi a nagybányai járás főszolgabiráját azon állitólagos támadások ellen, melyeknek a fenti czim alatt előző számunkban közölt czikkünkben kitéve volt. Laptársunk megjegyzései ellenében mindenekelőtt kijelentjük, hogy mi a főszolgabíró magánszemélyével nem foglalkoztunk, ezért nevet nem is említettünk, hanem csakis a közhivatalnok eljárását bíráltuk meg. Készséggel elismerjük, hogy a magánember egy közbe- csülést érdemlő személy, de a közhivatalnok intézkedései arra engedtek következtetni, hogy a közhivatal betöltéséhez szükséges képzettség, reátermettség hiányzik. És ha ez igy volna is, ennek sem ő az oka, mert az isteni szikra a természet adománya, mit kierőszakolni nem lehet. Ami pedig azt illeti, hogy a czikk íróját hamis informácziókkal felültették volna, czáfo- latul elég hivatkoznunk a főszolgabiróság irattárában 110—1901. ein. sz. a. elfekvő rendeletre, melyből —• sajnálván a nyomda-festéket — csak idéztük a rendelkezéseket és amely igazolja, hogy nem mi, hanem laptársunk czikk- iróját informálták hamisan. Különben úgy tudjuk, hogy a kir. ügyészség indítványozta ez ügyben a főszolgabíró ellen a vizsgálatot és annak foganatosítására a helybeli vizsgálóbíró ur aug. 1-re már határidőt is tűzött ki. Nem a mi hivatásunk az, hogy a köz- igazgatást a fennálló törvényre és a törvény alapján kiadott rendeletekre figyelmeztessük, mégis laptársunk czikkére nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy a csendőrség pótélelmezési dijat kap és élelmezéséről önmaga gondoskodik, miért is kiló húsok és szakácsnők kirendelése — kizárólag az »élelmezés« czéljából — messzemenő udvariasság másnak a számlájára. Az egészből pedig — in abstracto — az a morál, hogy a közhivatalnok eljárása felett mondott kritikát nem tanácsos a magánemberre vonatkoztatni és hogy igen komikus az, ha a jámborság bibliai prototypusa — Aesopus meséire emlékezve — oroszlánbőrbe búvik és úgy gázol keresztül az anyagi jogon, mint »Musziklon«- sétál a porondon. n __• A legelő állatok védelme. Állataink egészségének, épségének és szervezeti edzettségének fentartására s ez utóbbinak fokozására valósággal nélkülözhetetlen a szabad- levegőn való huzamosabb s naponkint megismétlődő tartózkodás és ezen a szabad világban való tartózkodásnak legelőnyösebb formája a legelőn való élés. vízhez nem jutnak. Pedig hazánkban, kivált ott, ahol folyóvíz nincs, kutak hián sok ezrei a házi állatoknak szenvednek szomjúságot, különösen nyár derekán, mikor pedig legtöbb szükség van vízre; számos, u. n. vérbetegségnek, pl. sertés- orbáncznak, lépfenének stb, nem éreznŐk annyira I pusztításait, ha állataink ivóvizére több gondot j fordítanánk, s ha egyszersmind ügyekeznénk azon is, hogy a nyári izzó melegben állataink fásitott területen árnyas helyet leljenek a déli perzselő j forróság idején. A legelő talajának egynémely fekvő, pocso- lyás, vadvizes helyein aztán fertőző természetű betegségek vagy élősködő gombák és állatkák által okozott nyavalyák csiráit szedhetik fel legelő állataink, az ilyen területek lelegeltetésénél tehát nagy óvatossággal kell eljárnunk. A szörférgek tojásai tavaszkor és nyár kéz- | detén jutnak be a legelő füvével kivált fiatalabb juhok és sertések légutaiba, ott aztán néhány hónap múlva ujjnyi hosszú, fonálnyi vastag férgekké fejlődnek, erős hurutot, nehéz lélekzést és az állatok leromlását, elhullását, okozván. Szükséges hát védekezés szempontjából az ilyen vadvizes helyeket kerülni. A mételykór is úgy jön létre marhában, juhban, de más házi állatban is, hogy a métely féreg tojásai vizzel, füvei az állatok emésztő j csatornájába jutnak, ott porontyokká váltva, az epevezetéken át a májba vándorolnak, férgekké kifejlődnek s a májat izgatják, megbetegitik. Ennek következtében az állatok rosszul táplálkoznak, senyvesekké, vizkórságosakká lesznek s elpusztulnak Mert az ilyen vizenyős métely-fészkek kerülésével, a levágott állatok mételyes májának megsemmisítésével, a vadvizes legelő-területek esetleges lecsapolásával, alagcsövezésével sok állatot megvédhetünk a mételytől, érdekünkben is áll ezt megcselekedni. Még az u. n. kergekórságnak az okozóját is a legelőn szedi fel az állat. A kutya egyik galand- férgének (pántlika-gilisztájának) tojással rakott darabjai útnak t. i. a kutya elhullogatott bélsarával a legelőre, onnan pedig füvei, vizzel kivált a juh emésztő csatornyájába, ahonnan aztán a kifejlett féreg porontyok mindenfelé szétvándorolnak a testben. Ezek közül azok, amelyek az agyvelöbe jutnak, u. n. hólyag-féreggé lesznek, az agyra nyomást gyakorolnak s a birkát megkergetik. Mert pedig ebből a hólyag-féregből, ha kutyába jut, megint pántlika-giliszta lesz, a fófel- adat a védekezésben az, hogy levágott vagy elhullott kerge-birka fejét csak főzve s ne nyersen adjuk oda az ebnek, s legyen gondunk arra, I hogy kora tavaszkor a nyáj őrzésére hivatott ebek féregüzö szerrel élősködőiktől megszabadhassanak s úgy kerüljenek a legelő állatok közé. Nemkülönben legelőn és más szabad terü- j létén szedi fel magába a sertés a pántlika-gilisz- tás ember ürülékével az u. n. borsóka-kórt. Az | ilyen sertés borsókás húsát aztán, ha az ember félnyersen eszi, galandférget kaphat attól. A védekezésben a feladat tehát először is az, hogy borsókás sertéshúst ne együnk, vagy csak jól főzve, avagy sütve együnk, s feladat még a galand- férges embernek gyógyítása, e féreg alkalmas elhajtásával. Végre pedig az, hogy sertéseknek emberi ürülék felfalására alkalmat ne szolgáltassunk. Legelő állatok kapják meg továbbá a fák fiatal rügyeinek, gyantás, mézgás fiatal hajtásainak felevése folytán az u. n. erdönyavalyát, egy súlyos természetű emésztőcsatornái és vesebajt, amelytől tehát megvédhetjük állatainkat avval, hogy ilyenek megevését megakadályozzuk. Nagy károkat tehetnek végre legelő állatainkban a különféle rovarok, legyek. így pl* a bögöly, mely julius—szeptember hónapokban a déli órákban szokta körül röpködni a legelő lovakat s ilyenkor rakja le tojásait az állat szőrére, melyről aztán a ló, vagy társa le- kopozza s lenyeli. Ekkép a gyorporba és belekbe jutott peték valami 10 hónap alatt u. n. rozsférgekké fejlődnek, az egész bélcsatornán végig vándorolnak és sokszor oly nagy számban vannak, hogy a lovat nemcsak lerontják, de meg is be- tegitik. Ez ellen legjobb védelem a lovaknak ismételt alapos lecsutakolása, erős eczettel való befecskendezés után, továbbá hogy a bögölyök rajzása idejében — ha ugyan kivihető — nem legeltetünk. M. K. Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos : Nánásy István. 1718—1901. tk. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy ifj. Buges Károly és Kömley Hermin végrehajtatónak ifj. Hajdú Sándor végrehajtást szenvedő elleni 155 K és 630 K tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyeden a felsőbányái 1101. sz. tjkvben ifj. Hajdú Sándor nevén álló 234. hr. 805. sorsz. házas telekre az árverést 1124 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1901. évi augusztus hó 26. napján délelőtti 9 órakor megfartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő- leges elhelyezését igazoló szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1901. május 19. A nagybányai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatosag. «. m. Pap Sándor kir. ítélő táblabiró mint jbiró. Eléggé sajnálatos, hogy hazánkban, ebben a legelőiről egykori híres országban, ezen területeknek igen jelentékeny része rendre-rendre eke alá került s átalánossá lett a panasz, hogy igazán hibátlan, jó csikót, tinót s egyéb állatot is elég olcsón nevelni immár alig lehet. A megfontolásra érdemes ezen tényt csak érintem itten, mert nem e lap keretébe tartozik ennek további fejtegetése s czélom ez alkalommal csak az, hogy a legelők és legeltetés nagy fontosságára, mint állataink diszlésének egyik legelsőrendü feltételére rámutatva, néhány szót ejtsek azon hátrányokról, amelyek legelő állatainkra befolyást gyakorolhatnak, amelyektől tehát megvédeni azokat jól felfogott saját érdekünk. A legelőknek nagy előnyük amellett, hogy lényegesen olcsóbbá teszik az állattartást, az, hogy ott az éltető, napsugaras, szabad, tiszta levegőn sokat mozognak az állatok s evvel nem csak csontjaikat, Ízületeiket, izmaikat gyakorolják és edzik, hanem megerősítik a folytonos gyakorlással vérkeringési és lélegző készülékeiket is, s igy ellenállóbbá teszik azokat betegségekkel, meghibásodásokkal szemben annál inkább, mert eké- pen az idő viszontagságaihoz is sokkal inkább hozzászoknak, mint az istállóban. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy tehát ezen jótékony, előnyös hatások mellett számos oly veszedelem környezi és veszélyezteti legelő állatainkat, amely istállózás esetén fenn nem forog s azért e veszedelmek ismerése és az azok ellen való küzdelem nekünk, állattenyésztőknek és állattartóknak kötelességünk. Nemcsak kinlódásteljes, de megint csak reánk káros is, mikor legelő állataink elegendő jó ivóm UJ FANEMÜ és BÚTORGYÁR NAGYBÁNYÁN. Tisztelettel értesítjük e város és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy Nagybányán, Magtár-utcza 8n. sz. a. FANEMÜ és BÚTORGYÁRAT létesitettün. Mindenféle épület- és butorasztalos- i-: munkák : díszes és eyyszerü munkák, továbbá esztergályos áruk elkészítését a legjutányosabb árak mellett x* é sz letfizetésre is elvállaltatnak. Épületmunkákhoz kívánatra tervekkel szolgálunk. Czélunk volt a gyár alapításánál annak elérhetése, hogy azon szakmánkba vágó munkákat, melyeknek nagy részét eddig a n. é. közönség idegen helyről volt kénytelen beszerezni, gépeink segítségével helyben gyorsan és sokkal olcsóbban előállíthassuk. Erre való hivatkozással b. pártfogását kérve, vagyunk teljes tisztelettel Mátyásy Ferencz és Gyula fanemü és bútorgyára, Nagybányán. á-XAj •YW m W-H-«Sgför'®NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.
