Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-02-11 / 3. szám
TÁRSADALMI, KÜZGAZDASAG1 ÉS VEGYESTARTALMU LAP. SzerkesztSség: Felsőbányán. MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányái a a szerkesztőhöz küldendők. Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. Előfizetési ára : Egész évre 4 K. — Fél évre 2 K. — Egyes számok 20 fillérért kaphatok. Nyilttér soronkint 20 filter. Takarékpénztári közgyűlés. Az esztendő első heteiben testületek, pénzintézetek összeállítják mérlegeiket, megnézik : mily erédménynyel dolgoztak a múlt évben; gyarapodott-e anyagilag azon testület, mely a mérleget készítők erkölcsi s anyagi felelősségére volt bízva a múltban s lesz bízva a jövőben. A pénzintézetek részvényesei, betevői is kíváncsisággal várják, vájjon kisebb s nagyobb befektetett tőkéik meghozzák-e a kívánt s joggal várt hasznot, gyarapodott-e részvényeik értéke, mely gyarapodás jövőre hova-tovább nagyobb s nagyobb anyagi hasznot helyez kilátásba. A betevők is megláthatják körülbelül az évi zárlatból: van-e nekik betéteikben vagyonuk vagy nincs? A felsőbányái részvénytakarékpénztár IX-ik évi közgyűlése február 4-én volt megtartva. E gyűlésen lett kihirdetve az eredmény a mult 1899—ik évről 8181 frt 42 kr tiszta haszonnal. Az eredmény a leg- vérmesebb számítást is kielégíti. E haszonnal a tartalékalap 600 frttal ki van egészítve húszezer forintra. S egy külön tar- í talékalap ez évben 2500 frttal lett megkezdve. A részvényesek közt ez idén már 3000 forint osztatik ki, mi részvényenként 7 frt 50 krnak felel meg, tehát a részvény 15 százaléka. A részvényesek közt többen most is megelégedtek volna 5 frt osztalékkal s igy 2000 forintot szántak kiosztásra. Egy másik hajlandó lett volna 4000 frtba menni. Többségre jutottak a középuton haladók, tehát a 3000 forintot osztók. A kevesebb osztalékkal beérők részvénytőkéiket akarták jobban gyarapítani. Természetesen mint az alaptőke, úgy a tartalék- vagy külön tartalékalap is a részvényeseké. A mily arányban emelkedik a tartalék- alap, azonos módon női a részvények valódi, reális értéke. Hiszen éppen azért emelkedett az itteni részvény-takarékpénztári részvények értéke aránylag rohamosan, hogy mindenki látta egyfelől a biztosra vett évi hasznot, másfelől a tartalékalap gyors növekedését. A kik nagyobi) osztalékot óhajtanak, azok megérik részvényeiknek lassabb gyarapodásával is. Más utón akarják a most kivett évi gyümölcsöt felhasználni. E 10-ik életévét élő pénzintézet nem válnék szégyenére más nagyobb városnak sem. 360,000 forint betét felett őrködik az intézet vezetősége. E tekintélyes pénznek oly kezekbe helyezése, honnan az idökénti törlesztés követelhető, hol a töke veszélyeztetve nincs, időt, munkát, szorgalmat s lelkiismeretes pénzkezelést kíván. Mind az igazgatóság, mind a felügyelő bizottság nyugodt lehet. Az egyik meg- hányja-veti jobbra-balra: kinek mit adhat A másik húséggel végzi ellenőrzői feladatát. S mindkettő olyan tisztviselők gondjaira bizza az intézet ügyeit, kiknek szeplőtlen jellemük kizár minden kételyt, gyanút. így biztos lépésekkel halad az intézet kitűzött czélja felé, hasznosan értékesiti, értékében neveli a részvényeket, hasznosan gyümölcsözteti az 1 frtot, mint a 10, 20 vagy több ezres betéteket, a kölcsönre utalt helybeli vagy vidéki hitelképes közönségnek gyorsan, jutányos perczent mellett kedvező törlesztésre ad kölcsönt. Lehet valaki talán, kinek a kedvező tiszta hasznon akad meg a szeme. Talán azt mondja, hogy ily aránylag nagy jövedelmet egyesek sérelmével, hátrányával lehet csak elérni. Nem! Távolról sem. A dolog igen egyszerű. Olyan az csak, mint mikor a bányász szorgalmatoskodik; ássa, töri, hányja az érczet, hogy verejtékes munkájának legyen valami látatja; olyan az csak, mint mikor a földmives elveti a magot s orczájának verejtéke után 30 magot is kap. 360,000 forint betét van. Ezt őrizni, gondozni kell. A betevők megkapják a magukét. A kölcsönre szorultak sem fizetnek sokat. De a kettő közötti különbözet 1—3 perczent. E különbözet ily nagy összegnél adja azt a hasznot. A felsőbányái részvénytakarékról mindenki, messzebb vidék lakói is tudják, hogy mint a betevőknek a ma már maximális takarékpénztári kamatot, az 5 perczentet megadja, úgy hitelezőit sem terheli felesleges sallangokkal csak azért, hogy bekösse azok szemet. Azért felkeresik oly helyekről, hol közelben vagy helyben pénzintézet van, de a melyek egyik s másik érdeklődő előtt nem a legjobb hírben állanak. Ezen bizodalom tette lehetővé, hogy a mit kezdetben nem gondoltunk, négyszáz ezerhez közel van ma a betéti pénz. E szép reményekkel kecsegtető pénzintézetnek hivatása is nagy. Amellett, hogy a kisebb s nagyobb töke tulajdonosai vagyonukat jó kezekben tudják, amellett, hogy a pénzt szükséglök könnyen pénzhez jutnak, amellett, hogy itt a forgalmat, ipart, kereskedelmet fellendíti: humánus, kulturális czélra már eddig is tekintélyes összeget adott. így a nagybányai állami főgimnáziumnál 500 forintos alapítványt létesített. A múlt nyáron pedig a sörházhoz vezető ut készítéséhez adott nagyobb összeget. — Erősbödésével hova-tovább nagyobb s nagyobb jótékonyságot gyakorolhat. Adja is y.. „.-SS =«i] tArcza. |j«= ll'° «xjW,,r« Szivem csendes lesz és nem forr vérem, Ha az utolsó perczet elérem. Látom, mint merül hullám-sirjába Életem utolsó napsugára. Bodnár fános. Szamosparíon. Szamosparton elmerengve nézek . . . El a múltba, távol messzeségbe, Hol az ember szeme könytől ázva, Föltekint a magasságos égre. Amint igy az eget, múltat nézem, Felgyűl reá még egyszer a vérem. Eszembe jut a régi jó idő, Az eltöltött sok boldog esztendő. Ámde most már felhők tornyosulnak, Körülöttem zug a vésznek árja, Es zajongva tombol rémitően Kisértetként ég és föld csatája. Csillag nélkül éj borong felettem, Ki szép jelent, jövőt reménylettem, — Eltűnik, el, minden boldogságom, Nem sokára ezen a világon. De majd elsimul az ég haragja, Szétfoszlik a felhő sötét árnya, Béke száll a háborgó tengerre, S elpihen az orkán lankadt szárnya. A kincs. Pár évvel ezelőtt rengeteg csomagot kaptam a postán. Nagyon örült velem együtt az egész család, hogy most valami szeretetreméltó nagybácsi emlékezett meg rólunk, vagy Isten tudná, miféle meglepetést szerzend csakhamar számunkra a rejtélyes csomag. A cseléd oly sokáig járta meg a postát, hogy tizennégy-napi haladékot adva, röktön felmondtam neki. Ezután illő kegyelettel vagdaltam a spárgát, hámoztam kifelé sokszoros göngyölegéből a küldeményt, mig végre előttünk állott a teljes való: egy csomó megfakult papír, tetején finom velin-papi- ron reszketeg vonásokkal irt hosszú levél. A levél írója: B. . . . Sándor barátom, elmondja, hogy ö nem bírja ki tovább a mostoha sors üldözését, Amerikába vándorol; vagy látjuk egymást valaha, vagy soha. Ugyanazért reám hagyja örökségül kiadatlan költeményeit, használjam fel belátásom szerint; úgy hiszi, hogy munkáitól nem szabad j megfosztani a magyar irodalmat. (Lám! ilyenek- j ben nyilvánul az őszinte barátság!) Végül felhívja j figyelmemet egy rongyos papírdarabra, melyet költeményei közt megtalálhatok. Ez valódi kincs, amelyet ö szegénysége miatt ki nem zsákmányolhatott. De szóljon a rongyos papírdarab. — „Áldás és kegyelem Istentől. En Rátóthy Kis György az Urnák 1607-edik esztendőjében az sokat kesergetett Magyar Hazából Erdély Ország földjére bujdostam, az hol is Isten Plő Szent Felségének teczczet én rajtam megmutatni Nagyságos Hatalmát. Bujdosásom alatt az éhségnek kinnya- itól ösztökélve, némi erdei Gyömőcsöket akartam öszve szedegetni, amikor is egy régi fórás gödre előtt egy nagy szeder bokrot találók, Éhségemet annak Gyómöcscsével csilapitám, álomra záródtak bágygyadt Szemeim. Mikoron felébredtem, Szemeimbe otlék az fórás fenekén egy nagy lapos kő, amely igen alkalmatos lehet vala az Köven Sült tészta készítésére. Megpróbá- lám vala felemelni az Követ és imé alatta nagy Üreg tátong vala. Leszállók belé és az feneke száraz vala. Ebből az Üregoől Nyílás láczczék Napkelet felé, amelyen bémenve, tágas barlangba érkezém. Mindenfelé tapogatózva egy nagy Fa Edényt találók, az melyben kezemnek tapéntata szerént pénz vala. Tarisnyámat ugyan tele rakám és az Barlangból békeséggel kijóvék. Az Nap világosságán látám, hogy az Pénz tiszta vert Arany. Vala pedig ez Hely Maros folyó mellett egy Patak fórástól Napnyugat felé mintegy 60 lépésekre, ahol is tsudálatos módon egy nagy Tőgyfa terjeszti ágait, az kis Patakotska pedig Remete kösség alatt foly az Maros folyóba.“ Eddig az
