Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)
1987-05-23 / 11. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP. A „Müveit nők otthona“ alapszabályainak ismertetése. A védnökséget elfogadott vidéki védnökök egyesületük választmányából választ négy tagot a „ Müveit Nők Otthona“ egyesületébe, ez az öt vidéki tag képezi a vidéki bizottságot, kinek jogában áll tagokat felvenni, kedvezmények adományozására ajánlatokat tenni. A választmány az igazgatóság előterjesztése alapján gondoskodik az egyesület czéljai elömozditásáról. Áttekinti az igazgatóság által elkészített költségvetést; a közgyűlés által elfogadott költségvetés keretén belül engedélyezi a kiadásokat; a felügyelő bizottság által megvizsgált számadást jóváhagyja, vagy felülvizsgálását rendeli el; a hozzá intézett fellebbezéseket elintézi, az örök- és személyalapit- ványok okiratait tudomásul veszi, és a közgyűlésnek bemutatja, jóváhagyja, módosítja az alkalmazottak fizetését, a tiszteletdijakat megállapítja, 'és jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti, az építkezési tervezeteket s költségvetést is a közgyűlésnek mutatja be. Hatáskörében csak 10000 koronát meg nem haladó építkezéseket, és 1000 koronát meg nem haladó felszereléseket engedélyezhet. A választmány összes határozatai a közgyűléshez fellebbezhetök. A választmányi ülésen csak azon tárgyak képezik a tanácskozási és határozati tárgyat, melyeket az igazgatóság vagy felügyelő-bizottság előterjeszt, vagy melyek 10 nappal az ülés előtt valamely tag által be lettek terjesztve. A választmányi üléseken a választott védnöknő, vagy védnök elnököl. A választmányi ülés határozatképes, ha 10 tag jelen van. 10. §. A közgyűlés. A közgyűlésen a fővédnöknő elnököl. Ha az személyes megjelenése által az ülést meg nem tisztelhetné, akkor a választott védnöknő vagy védnök elnököl. Az egyesület évenként január havában tartja rendes közgyűlését, de ha a választmány szükségesnek tartja, rendkívüli ülést hívhat össze, 20 védnök, vagy 30 választmányi tag indokolt írásbeli kérelmére, az igazgatóság köteles eme rendkívüli közgyűlést 14 nap alatt összehívni. A közgyűlés határozatképes, ha az egyesület egy huszada jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 nap lefolyása előtt uj közgyűlés hivandó össze. Ezen a közgyűlésen 20 tag is határozat- képes. A másodízben összehívott közgyűlés csak azon tárgyakra vonatkozólag határozhat, melyek az elhalasztott közgyűlésen lettek volna tárgyalandók. 11. §. A közgyűlés működése és hatásköre. A közgyűlés elintézi a hozzá intézett fellebbezéseket, azon ügyek fölött hoz határozatot, melyek a választmányban elintézést nem nyertek. Á rendes évi költségvetést jóváhagyja vagy módosítását rendeli el. Az alapítványi okiratokat tudomásul veszi. A 10.000 koronát meghaladó építkezési vagy 1000 korona felszerelésre az engedélyt megadja, esetleg a történt túlhaladott kiadásokat jóváhagyja, ha azok halasztása az egylet kárára szolgált volna. A választmányba beválasztott 30 úrnő, és 30 ur, öt évi tisztségét megerősíti, A választmány által módosított alapszabályok fölött határoz, és a magas kormányhoz felterjeszteti. A választmáoy által meghatározott tiszteletdijakat jóváhagyja vagy módosítja. A választmány előterjesztésein és indítványain kívül, csak azon indítványok tárgyalandók, melyek ülés előtt 10 nappal az igazgatósághoz lettek beterjesztve. A határozatokat szótöbbséggel dönti el, 20 tag titkos szavazatot kérhet. A közgyűlés határozatai ellen fellebbezni lehet. A ösz- szes üléseken az előadó a titkár. Az ülésen jelenlevő tagok minőség szerint jegyeztetnek be a jegyzőkönyvbe. A választmányi jegyzőkönyvet hitelesíti a védnöknő, két választmányi tag és a jegyző. A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesíti két védnök, négy választmányi tag és a jegyző. Az összes jegyzőkönyveket és leveleket az irattárnok helyezi el, ö felelős érettük elsősorban, az igazgatóság pedig másodsorban. 12. §. A felügyelő bizottság alakul a 30 választott választmányi tagból, a vezérigazgatónőből, a titkár, a jogtanácsos, a pénztárnok, az orvos és a jegyzőből. Havonként ülést tart, melyeken a vezérigazgató elnököl. A felügyelő bizottság figyelemmel kiséri a Nöotthon és kézimunka ügyeinek vezetését — működését, megfelel-e az alapszabályok és házszabályoknak. A hó napjait maga között felosztja a 30 tagú bizottság, a napos tag távozáskor észrevételét a nyilvántartó könyvbe beírja; a könyv a választmányi ülés elé terjesztendő; az igazgatóság számadásait és a költségvetést megvizsgálja és véleményt mond róla. A felügyelő bizottság rendezi az ünnepélyeket, gyakorolja a gyűjtéseket, gyarapítja a tagokat, általában az egyesület czéljait segíti előmozdítani; tiszteletdijban részesülhet. 13. §. Az igazgatóságnak tagjai: a vezér- igazgatónö, az igazgatónők, a titkár, a jogtanácsos, a pénztáros, az orvos, a jegyző, az irattárnok, a könyvtárnok. Ezek képezik az egylet tiszteletbeli hivatalnokait. Eltávolításukat csak súlyos alapszabályok ellen történt vétség vonhatja maga után, vagy saját leköszönésük. Az igazgatóság az Otthon és Munka-bazár feje, az alapszabályok és házszabályok értelmében vezeti és intézi a két csoport ügyeit; az egylet alaptőkéjére, — ingatlan és ingó vagyonára felügyel, annak gyarapodásáról gondoskodik, a havi bevételeket és kiadásokat elkönyvelted, róluk havi kimutatást készíttet, hetenkint tanácskozásra összeül. Az alapítványi okiratokat a kir. közjegyző előtt megkötteti, a választmány elé terjeszti. Az otthon lakói felvétele fölött határoz. Felügyel a házilag készült munkák rendes, hibátlan elkészítésére. A hozzá szükséges anyag jutányos beszerzéséről gondoskodik, közvetíti a kézimunka eladását. Az alkalmazandókat megválasztja, fizetésüket megállapítja és jóváhagyás végett a választmány elé terjeszti. Ehhez terjeszti be az építkezési tervezetet és költségvetést is a rendes évi költség- vetést és a szükséges felszerelési jegyzeteket is. Csak oly tárgyat vásárolhat meg jóváhagyás nélkül, melyeket a házi bevételekből fedezhet. A havi lakók fizetését megállapítja, a házszabályokat elkészítteti és jóváhagyás végett a választmány elé terjeszti, a hatóságokhoz tartozó ügyekben eljár. A választmány és közgyűlés által hozzáintézett okiratokat a magas belügyminisztériumhoz felterjeszti. A rendezendő ünnepélyek tervezetét elkészíti. 14. §. A vezérigazgatónö működése és hatásköre. Ä vezérigazgatónö az otthon és kézimunka czéljainak elömozditásáról gondoskodik; a folyó pénzek őre és kezelője. Az Otthonban lakni nem köteles, de köteles abban háromszor hetenként megfordulni, hetenként egyszer tanácskozási ülést tartani. Átveszi az igazgatónők jelentéseit, megbeszéli velük a lakók felvételét, a folyó kiadásokat ellenőrzi, az 500 koronánál nagyobb összeget nyugta mellett kifizeti, a tagsági dijakat a nyomtatott nyugták szerint elkönyvelted, a befizetést 100 koronát meghaladó tagsági dijakat a pénztárosnak átadja, az alapitó okiratokat őrzi. A titkár és jogtanácsos jelentéseit átveszi, velük áz elintézendő ügyeket megbeszéli. A hozzáforduló lakókat kihallgatja, kérelmüket vagy sérelmüket elintézi. Az ünnepélyek és sorsjátékok megtartására a megfelelő időt kijelöli az összes üléseken részt vesz. 15. §. Az igazgatónő működése ésj hatásköre. Az igazgatónő állandóan az Otthonban lakik, ö a rendelkezésére bocsájtott osztály feje, az igazgatóság nézeteltérésben véleményt és részre- hajlatlan tanácsot ád. A házszabályok ellen vétőket kíméletesen, hogy önérzetüket meg ne sértse, négyszem között figyelmezteti az elkövetett hibákra. Ha czélt nem ér, a heti tanácskozás elé terjeszti, szükség esetén a választmány elé. Az igazgatónő felelős a rábizott ingóságokért A havi számadásokat a napló szerint készíti, 500 koronát meg nem haladó összeget nyugta mellett kifizet, a házszabályokat elkészíti, ellenőrzi a gondnoknö és gazdasszony teendőit, jelentést tesz a vezérigazgatónönél az Otthonban történtekről, felfogadja és elbocsájtja a gondnoknö és gazdasszony ajánlata folytán az Otthon szolgáló személyzetét. 16. §. A titkár, jogtanácsos, pénztáros, orvos és jegyző működése és hatásköre. A titkár az összes üléseken az előadó. Képviseli és elintézi az Otthon és Munkabazár nem poros ügyeit, az illető hatóságoknál, az építkezések, az épület1890. években rajta bevett 3 forintot visszafizetni minél elébb szíveskedjék a vármegyei pénztár. S a kérvénynek most már a közigazgatási végzés értelmében, nem a maga, hanem Kelemen Kálmán tanitó nevét irta alá. Itt volt megint egy pár esztendeig nyugalomban a felfolyamodás, mig végre visszaérkezett azzal a megjegyzéssel, hogy az 1889. évi útadó már elévült, "ezt vissza nem fizetik, hanem az 1890-ik évi 1 frt 50 krt, mint illetéktelenül bevett összeget, a kiállított bélyegtelen nyugtára a vármegyei pénztár visszafizeti! A Nagytiszteletü ur, — mindig szeretett nyugtát írni, nem is sokáig késett, leült és kiállította a bélyegtelen nyugtát, — még pedig hogy a szükséges 1 forint 50 krajczárt, annál hamarabb megkaphassa, irt egy pár sort a számvevőségnél alkalmazott jó barátjának, hogy intézze el ezt a dolgot és küldje minél hamarabb a nevezett összeget. Mondanom sem kellene talán, hogy mivel másodízben Kelemen Kálmán nevében indította meg a Nagytiszteletü ur a keresetet, a bélyegtelen nyugta alá is a Kelemen Kálmán nevét irta. El is ment a nyugta rendeltetése helyére a levéllel együtt. Hanem a Nagytiszteletü ur jóbarátjának sok dolga lévén, oda adta azt. egy szinten jó barátjának, hogy járjon el ez ügyben s véletlenül olyan kezekbe került ez a nyugta, a melyek nagyon túl voltak halmazva munkával. Úgy hogy végtére is egy poros fiókban állapodott meg, a sok hányatás után. Itt pihent egy hónapig. Egy hónap múlva, miután a szent húsvéti ünnepek is közeledtek s a pénzre szüksége volt a Nagytiszteletü urnák, megsürgette a jóbarátját, hogy hol késik már a pénz! E sürgető levélre aztán a jóbarát elment ahhoz, a kinek ő a nyugtát oda adta, — az megint utasította tovább, az megint tovább, mig végre megtaláltatott a nyugta a fiókban. Hamar József, úgy hívták a Nagytiszteletü ur barátját — most már lelkiismeretesen elment a pénztároshoz maga s kivette a pénzt s Kelemen Kálmán nevére feltette azt Senkifalvára! El is ment a pénz a maga utján, — de Senkifalvára más faluból hordták a levelet és a pénzt, vagyis világosan szólva, Senkifalvának nem volt postája, hanem csak utolsó postája s ez a kis Iszonka volt. Amint a futár a bíróhoz kihozta az utalványt, — a biró — haragosa lévén a Nagytiszteletü urnák, — visszaküldte a futártól, azon üzenettel, hogy Kelemen Kálmán már nem Senkifalván lakik, hanem Bordáson, küldje tehát a pénzt Bordásra. A postamester csakugyan el is küldte. Ennek áz eredménye egy levél lett, — melyet a Nagytiszteletü ur irt Hamar József barátjához, a melyet szabad legyen itt közölni: Kedves Barátom! Nagy dolog az, hogy kétszeri megkeresésemre is néma maradsz, mikor tudod, hogy az éhenhalással küzdünk, mi, kis- falusi lelkészek. Mi van már azzal a sokat hajtogatott s annyira megérdemelt egyforint ötven krajczárommial? Hej József be el ront benneteket az a nagyvárosi élet! Na de úgy szokott az lenni! Nem szólalok érte, mert nincs nagyobb vétked, mint a többinek! Hanem arra még egyszer és utoljára szívesen kérlek, hogy vagy a nyugtámat küld vissza, vagy az egyforint 50 krajczárt tedd postára, mert küszöbön az ünnep. A feleségem egy kis kalácsot nem süthet; mert a hozzá szükséges tejet és lisztet hitelbe nem adják, már sok a kontó. Öcsém! Barátom! Küld inkább a magadéból, ha még nem váltottad volna ki. Küld gyorsan, mert a szükség égető. Szervusz! tisztelő hived Nagy Dániel. Hamar József, a ki már el is felejtette azt az 1 frt 50 krajczárt csak nagyot nézett! S a helyett, hogy a hibáját helyrehozandó a Kelemen Ráírnának czimzett 1 frt 50 krajczárt elküldte volna még egyszer Nagy Dánielnek, — leült és egy levelező-lapon ennyit irt: Kedves Barátom! Én a kérdéses összeget Kelemen Kálmán czimére Senkifalvára még e hó elején elküldtem ! Nézz utána a postán. Hived Hamar József. A Nagytiszteletü ur azonnal át is ment Iszonkára, a hol megtudta a rettenetes valóságot, azt nevezetesen, — hogy az ő rajta ezelőtt 8 évvel jogtalanul bevett útadót, melyet 8 évig hajtogatott, mig a vármegyei pénztárból kitudott ugratni, azt az 1 frt 50 krajczárt, amely az ünnepi kalács kiszemelt alapja és megvalósítója volt, azt az egy forint 50 krajczárt csakugyan elküldte a postamester annak, a kinek czimezve volt, Kelemen Kálmánnak, annak, a kitől a Nagytiszteletü ur együtt lakásuk idején olyan sok sebet, bosszúságot vett, annak, a ki leitta volna a csillagos eget, hogyha pálinka lett volna. Megtanulta egyszersmind a Nagytiszteletü ur ez alkalommal azt is, hogy nem jó az embernek a más nevével követelni a magáét! Bordáson pedig nagy öröm volt! Kelemen Kálmán örült, bár talányszerü volt előtte az egész dolog, hogy miképen kaphat ő pénzt, a ki minden községből azért távozott el, mert hitelezőitől nem volt már nyugodalma. Pótor Elemér.
