Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)

1987-05-23 / 11. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP, javítások ügyeiben eljár, azok munkáját ellen­őrzi, a kész munkákat átveszi, a vállalkozók számláját aláírja és kifizetés végett a vezérigaz­gatóhoz utasítja; elintézi a szükséges hirdetése­ket, ellátja a lapokat tudósítással, a rendezendő ünnepélyek, színi előadások, hangversenyek érde­kében fáradozik. — A jogtanácsos az ülése­ken résztvesz; megkötteti a kir. közjegyző előtt az alapitó okiratokat; eljár az egylet pörös ügyei­ben. — A pénztáros résztvesz az üléseken; az alapitó összegeket a kir. közjegyzőnél felveszi és még aznap elhelyezi az egylet alaptőkéjét kezelő bankba, az alapitó okiratokat a vezérigaz- gatónönek átadja, a 100 koronát meghaladó tag­sági dijakat is elhelyezi a bankba, az alaptőké­ről szóló könyveket őrzi, annak kamatait féléven­ként felveszi és nyugta me"ett a vezérigazgató­nak átadja, a bankkön> veket a választmányi és közgyűlésen bemutatja, az általa elhelyezett ösz- szegekröl felelős. Az orvos az Otthon he'yisé- gében naponként megfordul, átveszi a gondnoknő jelentéseit; sr'yosabb és hosszabb betegség esetén jelentést tesz az igazgatónőnél is, ki a szakorvos meghívását engedélyezheti. Időről-időre megvizs­gálja az élelmiszereket és főzőedényeket. A jegyző az összes ö’éseken szerkeszti a jegyzőkön} veket, hitelesítése után átadja az irattárnoknak. 17. §. Az irattárnok és kön} vtárnok műkö­dése és hatásköre. Az irattárnok felelős az egylet összes jegyzőkönyvei és leveleiről; a leltárokat elkészíteni, vezetni és rendben tartani, a levele­zéseket ellátni köteles. Sem jegyzőkönyvet, sem leltárt, sem levelet senkinek elismervény nélkül ki nem adhat. A kön} vtániok leltározza és ren­dezi a könyveket, felelős azok jókarban tartásá­ról; az elolvasásra kiadott könyveket bejegyzi, hibátlan visszadását követelheti, a legcsekélyebb hiba annak megtérítését vonja maga után. A könyvek határozott időben adatnak ki. 18. Jj. A gondnoknö és gazdasszony műkö­dése és kötelessége. A gondnoknö az Otthon ingó és Ingatlan vagyona jókarban tartásáról gon­doskodik. A fehérnemiiekért felelős, azok jókar­ban tartásáról gondoskodik; az érkező lakókat szobájukba vezeti, megadja a kellő útbaigazítást, a házszabályok keretén belül teljesiti kérelmüket, pontos kiszolgáltatá u król gondoskodik, a ház­szabályok ellen vétőket az igazgatónőnél bejelenti, a betegeket az orvos rendelete szerint ellátja, ha éjjeli ápolás szükségeltetik, ápolónőt kérhet. A s obaleányok és mosónők munkáját ellenőrzi, a ti tt károkat megfizetteti, a szükséges felszerelé­se k névjegyzékét elkészíti. A gazdasszony az asz- t; li készletek, a konyhai és mosóházi felszerelé­si kért felelős, azok jókarban tartásáról is, az ét­je :zések akadály nélküli és pontos kiszolgáltatásáról g mdoskodik; ha szükség mutatkozik, a rögtön- z itt változásokat az igazgatónő utasítása szerint t ljesiti, a bevásárlásokat a megfelelő időben n egteszi, a téli conservekröl gondoskodik; az é lapot az igazgatónővel megállapítja, az élelmi c ikkek bevásárlását vele megbeszéli és utasítása í :erint teljesíti; a konyhai és házi szolgáló sze­mélyzet fölött őrködik, azok olbocsájtatását és f Ivételét az igazgatónőtől kéri. 19. Jj. A kézimunka-csoport vezetése. A H lunkabazárban a házilag készített munkák el- á usitását közvetítik ; a munkához szükséges anyag e ölegezése, — a tagsági díjnak megfelelően 3/5-e k adatik. A kézimunka eladására a közvetítő en- gedélyt az igazgatóság az illető hatóságtól meg- s :erzi és ellátja a közvetítő munkahelyiséget a s likséges könyvekkel. Ha idővel a munka gyári n LÜködése hasznosabbnak mutatkoznék, annak en- § édélye a magas kormánytól kérendő, jóváha- £ yása után az 1875-ik évi XXXVII. t.-cz. szerint 1 eiktatandó. 20. §. Munkaközvetitö-helyiség vezetőjének V ötelessége. A kézimunkákat elvállalja a tagok 1 özött tehetségüknek megfelelően a munkaveze- t inő ; ö a munka rendes és pontos elkészítéséről gondoskodik; a szabály értelmében munkaanya­got előlegez; a munkaanyag jutányos beszerzésé­ről gondoskodik, erre vonatkozó jegyzeteit a heti t inácskozásokhoz beterjeszti; a munkák ésmunka- rnyagról felelős; az eladási helyiségben reggel í órától este 7 óráig tartózkodik. 21. §. Az Otthon lakói felvétele, ellátása, ; z uralkodó szellem. Az Otthon lakói: örök- vagy í íemély-alapitványosok; évi lakók, havi lakók és 1 eresztülutazó nötagok. Felvilágosítással szolgál ; központi igazgatóság; vidéken a védnök-úrnők. < Irökalapitványi helyre az alapitványttevök jelö- 1 k ki az alapítványt élvezőt, miről az igazgató- ; ágot értesítik. Ha örökalapitványi hely meg- i resedik, az igazgatóság erről köteles az alapit- ' ányttevőt 30 nap alatt értesíteni. Ha az ala­pitványttevő az üresedésbe jött helyet egy év leforgása alatt be nem tölti a rendelkezési jog átszáll az egyesületre, de az alapítvány örökké az alapitó nevét viselendi. A személy-alapitványos lakók a G. d) pontja szerint fizetik be az ala­pítványt, ezek az alapítványok az élvezők meg­szüntetésével' az egylet tulajdonába mennek át. Ezekből az összegekből állítja össze az igazgató­ság az egylet örök-alapitványait. Az évi lakók fizetnek tetszésük szerint 1200, 800, 600 koronát évenkint, mely összeg havi részletekben előre fi­zetendő. Az egy évnél rövidebb ideig tartózkodó tagok tartásdiját az igazgatóság évröl-évre hatá­rozza meg. Az oly úrnő, a ki megszokott társal- gónöjét vagy komornáját az Otthonba magával akarja vinni, az ezért külön 600 koronát fizet. Fizetésének megfelelően élvez az alapitványos és évi lakó külön szobát, naponkint négyszer étke­zést, világítást, fűtést, kiszolgáltatást; az alapít­ványi lakó mosást és gyógykezelést is. Ebben a kedvezményben az évilakó csak akkor részesül­het ha az Otthonnak három évig lakója volt, vagy ha magát erre az időre lekötelezi az Ott­honnak lakója maradni. Az egyesületi alapítvá­nyi helyekre az igazgatóság ajánlja az alapitványt- élvezöket, A kérvények, melyekhez csatolandó: születési bizonyítvány, tanulmányokról szóló bi­zonyítvány, hivatalos, hiteles kimutatás anyagi helyzetéről az egyleti igazgatósághoz küldendők be. Az alapítványi helyekre pályázat hirdettetik; az alapitványost az igazgatóság három ajánlatá­ból, az egyesület örök alapitványttevök, és az alapitó tagok választják meg. A Müveit Nők Otthonának csak nő tagjai lehetnek lakói. A la­kók a vezetőségnek nem alárendeltjei, hanem védenczei. A vezetőség a lakók lelki nyugalma és anyagi jóléte fölött őrködik. Az otthon ural­kodó szelleme legyen a lakók és egymás iránt elnéző, kíméletes és szívélyes. Az egylet betegeit az Otthonban gyógykezelteti; jogában áll azon­ban a lakónak tetszése szerint orvost választani, csakhogy a választott orvost magának kell dí­jaznia. Az Otthon uralkodó szelleme családias, a vezetőségnek erkölcsi feladata az Otthon lakói megelégedéséről —jólétéről gondoskodni. Viszont elvárja a vezetőség a lakóktól, hogy müveit nők­höz. illően minden egyes személy iránt udvariasak, előzékenyek legyenek. A házszabályok minden­kire mérvadók. Nézeteltérések csendben intéz- tessenek el; ha élesebbé válik a differenczia, az igazgatónő tartsa kötelességének részrehajlatlan véleményt, tanácsot adni. A jótéteménynyel meg nem egyeztethető, hogy az Otthonban politikai vagy vallási vitatkozások folyjanak, azért az efféle vitatkozások tiltva vannak. Ragályos betegséggel senki sem lakhatik benn. 22. §. Az egyesület alapvagyona és annak kezeltetése. Az egyesület vagyonát képezik: örök- és személy alapítványok összegei. Alaptőkéjét az egyesület megbízható honos bank által kezelteti »Müveit Nők Otthona« név alatt. Az alaptőké­hez nyúlni nincs joga sem a választmánynak, sem a közgyűlésnek, sem az igazgatóságnak, sem a felügyelő bizottságnak, sem egyeseknek. Az egyletnek csak alaptőkéje kamatait lehet fel­használnia. A kamatokat félévenként a pénztáros veszi fel, s nyugta mellett átadja a vezérigazga­tónak. Az alapítványok összegét és a tagsági dijakat a pénztáros helyezi el az alapvagyont kezelő bankba. Az egyesület a fennt elősorolt pénzeken kívül összes egyéb jövedelmeit folyó­pénznek tekinti, az Otthon és Munkabazár szük­ségletei fedezésére használhatja fel. Kelt Budapesten, 1897. január 17-én tar­tott szervezkedő üléséből. Gróf Montecuccoli Frigyesné / szül. batistyi Rain Emma s. k. elnök. HÍREK. Eljegyzés Ertsey Gabriella és dr. Koncz- vald Endre hajdúnánási kir. aljárásbiró, váro­sunk szülötte, jegyesek. Az ifjú pár frigyéhez sok szerencsét és boldogságot kívánunk. Kovács Árpád háromszögelő hivatali fő­mérnök e hó 17-én városunkba érkezett. E hó 18—20-án a Feketehegyen, 21. és 22-én a középbányahegyen végezte szükséges jelzési előmunkálatokat. Tenyészállatok. Városunk az államtól két darab tenyészbikát és 2 darab sertés tenyész­kant vett. A kihasznált két darab bikát pedig eladta. A zuhanyfürdő ja vitása és kibővitése, mely oly égető szükségessé vált, legközelebb mái’ kezdetét veendi. Ezzel kapcsolatban meg­említjük, hogy a létesítendő kincstári fürdő tervrajza is munkában van. Hangversenyünk, mely f. hó 8-án a helybeli szegénysorsu gyermekeket segélyző egyesület által a vendéglő nagytermében ren- deztetett, úgy erkölcsi tekintetben fényesen sikerült. A műsor következő volt: Első rész. 1. Rhapzodie Hongrois. Liszt Ferencztől. Elő­adták zongorán Szüts Illésné úrnő és Wagner Mariska k. a. 2. Monolog. Előadta Delhányi Zsigmondné úrnő. 3. Fantasie Brillante pour Piano et Violin sur de Motifs G. Teil. Beriot és Osbornetól. Előadták: Szüts Illésné úrnő és Háder Ferencz ur. 5. Duette a »Kis Alamuszi­ból.« Előadták Puskás Etelka és Wagner Ma­riska kisasszonyok Joós Lajosné úrnő zon- gorakisérete mellett. Második rész. 1. Rhapso­die hongrois. J. G. Gegenbauertől. Op. 4. Zon­gorán előadta: Tomasovszky Imréné úrnő. 2. Dialog. Előadták Huso vszky Lajosné úrnő és Vagányi Kálmán ur. 3. Magyar Népdalok. Czimbalmon előadta Puskás Etelka k. a. 4. Rákóczy Induló. Liszt Ferencztől. Zongorán elő­adták Szüts Illésné és Tomasovszky Imréné úrnők. — Valamennyi szereplő kivétel nélkül elismerésre és dicséretre méltó praecisitással játszott. A műkedvelők és szülészek előadásai­tól eltekintve még soha sem láttunk oly szép számú és intelligens közönséget, mint a minőt ez alkalommal. Tartozunk az igazságnak annak konstatálásával, hogy az estély anyagi sikerét a testvérváros Nagybányának számos jelenvolt zeneértő és kedvelő képviselői biztosították. Hogy az erkölcsi siker nem maradt az anyagi siker mögött, arról meggyőződhettünk a sok­szor felhangzott lelkes éljenzésekből, kihivások- és méltán megérdemelt sűrű tapsokból, melyek­kel a közönség elismerését kifejezendő, valóban nem fukarkodott. A hangverseny eszméje és sikeréért föltétien elismerés illeti Szüts Illésné úrnőt, aki nem kiméit időt és fáradtságot, hogy a műsort teljesen begyakoroltassa s a kivánt sikert biztosítsa. Nagybányáról itt voltak: Han- zulovits Kristófné, Hoffmann „-jpádné, Katóka Sándorné, Stoll Béláné úrnők és Stoll Mariska, Stoll Edith urhölgyek nevelőnőjükkel. Bay József, Bay Lajos, Bilcz István, Csűdör Ferencz, dr. Iváncsy. Jenő, Hanzulovits Kristóf, Hoffmann Árpád, dr. Komjáthy Gyula, dr. Makray Mihály, Schönherr Antal, Stoll Béla és Stóll Gábor urak. Kapnikbányáról Bradofka Frigyes ur és neje. A hangversenyt táncz követte, mely a hajnali órákig tartott. Anti prímás csonka ban­dáját a. Strasser Pál bandája egészítette ki. — Rendes belépti dijjakból befolyt 78.20 kr. Felül- íizettek: dr. Csausz Károly 1 frt, Irgalmas nő­vérek főnöknője 2 frt, Riesenberger Alajosné 1 frt, özv. Háder Gáspárné 1 frt, Friedrich Anna 1 frt, Kremniczky Albert 2 frt, Veiser József 1 frt, dr. Vagner Sándor 1 frt, Stoll Béla Nagybánya 1 frt, Kende Erzsiké 50 kr, Barth os Mihálvné 20 kr. Összesen 11 frt 70 kr. Brutto bevétel 89 frt 90 kr. Éjjeli szivárvány. E hó lő-án éjjel 9V2 óra tájban ritka égi tüneményt láttunk. Egy teljes szinpompáju szivárvány volt ez, mely égboltján dél-észak irányban voít látható. Münnich Sándor nyug. tanár, ez a buzgó, tevékeny és fáradhatatlan úri ember, ki a Sze- pességről került városunkba, de szívvel lélek­kel miénk, velünk érez, azt tartva a mit a né­met költő mond: »Wessen Brot ich esse, dessen Lied ich sing e,« kinek városunk és környékének mint Nyaralásra kiválóan al­kalmas vidéknek úgy magán- mint hirlapiuton terjesztett ismertetése körül máris elismerésre méltó érdemei vannak,— már hetek óta a vá­ros levéltárában búvárkodik, napestig odaadás­sal, behatóan kutatva a régi magyar- és latin- szövegű, poros aktákat. Kivonatai, melyeket annak idejében mindenesetre ismértetni fogunk, igen érdekesnek ígérkeznek. Eddig azt hittük, hogy csak a XVII. század második tizedétől, vagyis az 1711. év körül itt járt s az egész vá­rost s igy a városházát is felgyújtott láposi ta­tár csorda inváziója utáni időtől vagyunk régi okmányok birtokában. A derék tanár ur kuta­tása közben talált már több XVI., sőt a XV. században keletkezett okmányt is. Talált to­vábbá egy igen fontos okmányt, melyet a bánya- adópernéí Felsőbánya város a kétoldalú szerző­désen alapult jogának védelmezése érdekében előnyösen használhat fel. Sziegmeth Károly debreczeni vasúti főfel­ügyelő és a keleti kárpátegyesület elnöke f. hó 16-án városunkba érkezett s a nyaralási idényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom