Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)

1987-05-23 / 11. szám

XI_ évfolyam. ll_ szám. 1S9'7L május S3_ // FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP TÁRSADALMI, KÖZDAZDASAG1 ÉS VEGYESTARTALMU LAP, Szerkesztőség: Felsőbányán. Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP Előfizetési ára: Egész évre 2 frt. — Fél évre i frt. — Egyes számok io krért kaphatók. Hirdetések olcsó árak mellett közöltetnek. Kéziratok a szerkesztőhöz, előfizetések és hir­detések a kiadóhivatalba intézendők. Nyilttér sorohkint io kr. A Guttin-egyesület. Megyénk hatalmasan kimagasló határ­oszlopa a Guttin, — mélyen leereszkedő völgyeivel, égfelé emelkedő szikláival, me­lyek mindenikéhez egy-egy monda fűződik, — vadregényes tájakkal, melyeknek lejtői­ről a hegylánczok elágazott csoportjai mesz- szire nyúlnak be a Szamos termékeny sík­ságaiba. Már maga a hegy is felkölti az ember érdeklődését, óriási méreteivel. De nagy fontosságú hegység megyénk ezen óriása, mert tágas ölében fekszik megyénk érczhegysége, a nemes érczet termő bányák­kal és mert könnyen csiszolható kemény kő rejtőzik a mélyebben fekvő földrétegek­ben. A tengerszin fölötti magasságok nagy változatai s az azzal járó éghajlati külömb- ségek, valamint a különféle talajnemek fö­lötte változatossá és sajátságossá teszik a növény-világot, a melynek tápot és az ál­lat-világot, melynek menedéket nyújtanak, így tehát a természeti kincseknek és ritka­ságoknak változó és bő halmazatát találjuk itt, mi a búvárkodó tanulmányozására ké­szen áll, a sport-szenvedély kielégítésére kínálkozik és a turisztika fejlesztésére al­kalmas. Igaz, hogy Felsőbánya és Kapnik úgyszólván a Guttin tövében terülnek el, mégis sok természeti akadályt kell elhárí­tani, mig ezen vidék a turisták kedvelt ki­ránduló helyévé fog válni. Az idegeneknek ut és irányjelzések rendelkezésökre nem állanak, fennt a ha­vason az ösvény elvész, bennt a sürü er­dőkben könnyen tévedhet el a kutató; az utazó ha mélyebbre hatol a rengetegbe, a zord természet minden szeszélyeinek ki van téve, sőt az élelmezés is nehézséggel járt. A legelső föladat volt tehát országunk és megyénk e remek kincsét könnyen hoz­záférhetővé tenni. Az idegen forgalom ezen gátjainak elhárítására nehány lelkes felső­bányái férfi egyesült és először szükebb körben, majd a szomszédos városokban is terjesztve az eszmét, Rozsály-Guttin hegy- láncz, mint turisztikai vidék feltárásához fo­gott, a sajtó buzditólag hatott és miután támogatást találtak, megtették az első lé­péseket egy Guttin-egyesület létesítéséhez. Kapnik hozzájuk csatlakozott; Nagybánya szívesen látta ezen mozgalmat, hiszen vas­úti végpontja ezen vidéknek; a tagok mind sűrűbben jelentkeztek, végre a közgyű­lésen ki lett mondva egy turisztikai egylet szükségessége és a Guttin-egyesület megalakult. Székhelye Felsőbánya, mint szatmármegyei turisztikai vidék központja, választmányt a bányavárosokból alakították meg. Elnöke Gábor József, nyug. vinczellér- képezdei igazgató, ügyvivő alelnöke Far­kas Jenő felsőbányái polgármester, tit­kára Kovács Pál felsőbányái városi erdész és pénztárosa Háder Ferencz felsőbányái városi pénztáros lett Habár a kezdet -.ikeré a fiatal egye­sület ügybuzgó vezérférfiait arra a feltevésre jogosítja, hogy megyénk közönsége a tár­sadalmi élet ezen uj ágazatát is hathatósan támogatni fogja, mégis a higgadt és ko­moly megfontolás egy biztos kiindulási pon­tot keresett, nehogy czéljainak elérése a gyakorlati járatlanság és pénzhiány ve­szélyének legyen kitéve. Ezért lépett a szatmármegyei Guttin-egyesület egyelőre a Kárpát-egyesület keleti osztályába, hol mint külön szerves egész működését megkezdte és addig, mig a szomszédos megyék, de kivált az Alföld támogatása által annyira meg nem erősödik, hogy önállóan folytat­hassa áldásos működését, a Kárpát-egylet kebelében marad. Hogy milyen életrevaló eszme volt a turisztika megpenditése, mutatja az is, hogy számos hölgy is iratkozott be a Guttin- I egyesületbe. Mindenesetre a legnagyobb pártolást érdemli meg megyénk ezen fiatal s egyetlen turisztikai egyesülete és melegen ajánljuk a Guttin-egyesület felkarolását. A ki e felöl bővebb felvilágosítást kíván, for­duljon egyenesen a Guttin egyesület elnök­ségéhez Felsőbányára, ott szives készséggel szolgálnak felvilágosításokkal. Azok pedig kik a Guttin vidékére kirándulni szándé­koznak a legpontosabb útbaigazítást nyer­hetik minden tekintetben Felsőbányán, a városházán a helyi turisztikai bizottságnál [elnöke Nyisztor István városi tanácsos.] Külföldön már régóta felkarolták a közép­iskolák felsőbb osztályainak kirándulásait, ; sőt a germán nagy síkságról, hol közelben I hegy nincs, a német diákok tanáraik veze­tése alatt barangolják be a mi Tátránkat. Utóbbi időben nálunk is szokássá vált ez s a felvidéki gimnáziumi és reáliskolai érettebb fiatalság mind sűrűbben keresi fe i a magaslatokat s ennek jótékony hatása úgy a testi edzettségre, mint a szellem felfrissítésére kétségtelen. A Guttin-egyesü­let megalakulása által alföldi középiskoláink fiatalsága részére is megnyílt egy gyö­nyörű szép kirándulási hely, melynek felkeresését annál is inkább ajánlhatjuk, mivel a bányavárosok különféle bánya- és zuzómüvei azon vidék megtekintését még élvezetesebbé és még tanulságosabbakká teszik. Szúró tövisek. Epigrammák. Irta: Fcktte Zoltán. Mint picii méh, bírjon kis testtel minden epigramm, Mint ama, birjon mérts szinte fnlánkja legyen. VÖRÖSMARTY. I. Egy kincsgyüjtö Harpagonhoz. Fényes arany nyal telt erszényben lelsz te gyönyört csak, Hajhl de a lelked üres, vágya csupán nyereség; Jótékonyságot gyakorolván, volna szived jó: Akkor lennél dús, nem pedig ily — nyomorult. II. Egy kosztos diákokat tartó tanárra. 3>Quem dii«*) — tartották régenten a jó nevelőről, Mert tudományra ha dús, kincsre szegény vala <5; Kosztosokat tart most, táplálván szellemi módon, És a diák fogy-fogy, ámde a tárcza — hízik. *) Quem dii odere, paedagogum feceere. Kit az istenek gyűlöltek, tanítóvá tették. III. Schiller és Vörösmarty nyelve. Schiller;**) a nagy költő, egykor fájlalva jelenté Azt, hogy a német nyelv hexameterje — döczög; Lám ez a barbár nyelv, melyet kicsinyéivé lenéznek, Zöngzetesen termelt nagybecsű époszokat! Ki-ki a maga neve alatt. Nagy tiszteletű Nagy Dániel ur olyan em­ber volt, a ki nem szerette a hamisságot, nem szerette mindenek felett azt, ha rajta igazság­talanul törvényes utón, módon be vettek va­lamit. Ez egy kicsit furcsán hangzik ugyan, hogy igazságtalanul és mégis törvényes utón módon. Pedig van arra eset akárhány," hogy nem ott van az igazság, a hol a törvény. De hát rend­nek kell lenni mindenek felett, az igazságot csak keresik az emberek még mind e mai napiglan. Mindez azonban nem tartozik most a do­log lényegére, a fő e történetnek a czime '• ki-ki a maga neve alatt. **] Schiller, a németeknek Goethe után legnagyobb költője, Virgil •Aeneis«-e második és regy-dik énekét az eredeti versméríékben viseza adni megkísérelvén, előszavában a többek között igy nyilatkozik: «Der deutsche Hexameter, selbst nicht unter Klopstockischen und Vossischen Händen dirjenige Biegsamkeit, Harmonie u^d Mannigfaltigkeit erlangen kann, welóhe Virgil seinem Uebersetzer zur ersten Pflicht macht.« A né­met hexameter maga Klopstoch és Voss kezei közt sem képes ama hajlé­konyságot, összhangzatot és különfeleséget elérni,melyet Virgil az ő fordí­tójának első kötelességévé teszen. Habet rectum. Igaza van ! F. Z­Nagytiszteletü Nagy Dániel uron ezelőtt 8 évvel tehát 1889-ben a jegyző ur bevette Kele­men Kálmán tanitó urnák az útadóját. A jegyző ur nevezetesen úgy fogta fel a dolgot, hogy Kelemen Kálmán tanitó ur, ki Senkifalváról elment lakni, nem vitte el magával az útadót, hanem ott hagyta azt hivatali utódjának, Nagy- tiszteletű Nagy Dániel urnák. És e felfogásához annyira ragaszkodott, hogy a Nagytiszteletü ur­nák minden protestálása és jó akaratú felvilá­gosítása daczára, a Kelemen Kálmán útadó­ját meg kellett fizetni. A Nagytiszteletü ur minden hamisságnak elvből ellensége lévén, nagyon természetes, hogy ebbe sem nyugodott bele, — hanem meg­indította a keresetet előbb a szolgabiróságnál, azután az alispáni hivatalnál s végül a köz- igazgatási bizottságnál. Mind a három fórumon jól megpihentet­ték ezt a három forintos visszakövetelést, míg­nem a közigazgatási bizottság értésére adta a Nagytiszteletü urnák, hogy a Kelemen Kálmán útadóját, ne Nagy Dániel, hanem Kelemen Kálmán kérje vissza. — Hát jól van! ha csak ez a baj — mondja a Nagytiszteletü ur — s azzal meg­indította a keresetet újból, kifejtvén a kérvényé­ben, hogv Kelemen Kálmán mint oly egyén, kinek fizetése a 300 forintot meg nem haladta, útadó alá nem esik, ennélfogva az 1889. és Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom