Felső-Szabolcs, 1920 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1920-05-06 / 1. szám

1920. május 6., csütörtök. Felso-Szabolcs 3 Porzsolt Ádám imája, a püspöknek a gyü­lekezetét megáldó fenséges igéi, Jármy Miklós leköszönt esp. gondnok üdvözlő beszéde és a szavazás eredményének köz­lése után küldöttség élén megjelent az uj elnökség: Szalánczy Bertalan, gondnok és Kovács Lajos, esperes, egymás mellett a magyar nagyúri fény és a kálvinista puritán egyházi disz. Eskütétel után úgy az uj gond­nok, mint az esperes magas szárnyalásu, biztató jövőt ígérő tartalmas székfoglaló beszédben, melyet a templom minden helyét szorongásig megtöltő közönség feszült fi­gyelemmel és tetszéssel hallgatott, kifejtette jövendő működésének vezéreszméit: az evan­géliumi igazságon nyugvó egyházi hitélet fejlesztésére, a nevelés-oktatásügy ápolására, az egyház vezetői, első sorban lelkész és tanító közötte harmonikus együttműködésre stb. vonatkozó programmjät. Miután még az esperesség világi és egyházi tanácsbirá* és jegyzői letették az esküt és közbe-közbe a ref. vegyeskar s a jól vezetett leánykar egy-egy gondosan előadott énekkel fokozta az ünnepély fényét, a gyűlés, áttette tanács­kozásait a főginin. I. o. tantermébe. Az el­nökségnek — még a templomban minden oldalról őszinte szeretettel üdvözlése után a gazdag tárgysorozat első pontjaként a most hivatalba lépett gondnok a tőle megszokott kedves közvetlenséggel, szivének sugárzó melegével emlékezett meg szintén a szívnek az emberéről, a puritán vallásossága, a közélet számos mezején maradandó emlék­kel működött, ez év elején őseihez tért Vay Péter volt egyházmegyei tanácsbiróról. Majd megválasztattak a különböző bizott­ságok tagjai, felolvastattak az évi és idő­szaki espertsi jelentések, köztük szinte tár­sadalmi dráma erejével hatott Görömbey Péter volt esperesnek a különböző nevű rémuralom alatt az egyházi férfiakat ért sé­relmeket előadó tacitusi tömörséggel papírra vetett jelentése. Majdnem fél 3 óra volt, mikor a gyűlés összes pontjainak tárgyalása véget ért. Közben a déli órákban a lelkészi lakon a helybeli keresztény egyházi gyüle­kezetek vezetői, Pethö Jözsef esp. kanonok a róm. kát., Bellovics Gyula plébános agör. kát., Werner Gyula polg. isk, igazgató az ág. h. ev. egyház nevében üdvözölték a püspököt, ki a látogatás viszonzásával tisz­telte meg őket. A fehér asztal ismét egyesítette a gyü- •ésén volt illusztris egyéneket, köztük a he- yi társadalom vezető férfiait, akik mind­annyian Szalánczy Bertalannak szívesen lá- ltott vendégei voltak. Reá igazán illenek a költő szavai: „nem felejti, ki a gazda, s nem felejti, kit vendégel.“ A szemnek, száj­nak ingeréül szolgáló asztal gazdaságával vetekedett a magyar házigazdának és sze- retetre méltó hozzátartozóinak mindenre ki­terjedő figyelme és utólérheretlen szívessége. Szellemi táplálékból is bő része volt a mint­egy száz főnyi társaságnak azokban a ma­gas színvonalon álló felköszöntőkben, ame­lyekkel az egyházmegye uj elnökségét, a püspököt, Vay Gábort, Mikecz Dezsőt, Mi- kecz Istvánt és másokat éltették. Nagy ha­tást keltett Balthazár püspök felszólalása, melyben a kölcsönös megértést, egyetértést, egy célra törekvést, a haza felvirágoztatásá­hoz, az erkölcsi élet megtisztításához meg­kívánt karöltött munka szükségét hangoz­tatta. Lefelé szállóban volt a nap, mikor a társaság oszlani kezdett, hogy este impo­záns számmá növekedve találkozzék a szín­házteremben a Ref. Nő-egylet és a Ref Leányegyesület által egyesült erővel rende­zett müvészestéiyen. Teljes elismerés illeti a rendezőséget, hogy annyi mindenféle, le­het mondani, óránként felbukkanó nehézsé­gek dacára élvezetes estét szerzett a kö­zönségesnek s megtudta nyerni közreműkö­désre a kerület nagyérdemű vezetőjét, Balt­hazar püspököt. A közönség örömmel fo­gadta már kedves ismerősét, jóleső érzéssel 'átta imponáló alakját, hallotta kellemes or­gánumát s élvezte mélyen járó gondolatok­ban gazdag, ékes előadását. De tetszésének élénk nyilvánításával honorálta Bacskay Gizi, Virágh Emmi, Präger Jenőné, Reisman Klára, Vajczig Vilmosné, Terebesi Idus, valamint Komoróczy Péter, Papp Imre, Gyiire Károly, Mezey Béla, Farkas Lajos, Szűcs András és a műkedvelő zenekar (karmester Borbás Géza) működését, akik a műsor számait képező prológot, melodrámát, szavalatot, színdarabot, zene- és ének számot kénye­sebb Ízlésnek is teljesen megfelelő ered­ménnyel adták elő. Az előadást tánc kö­vette, mely reggelig tartott, s a reggel fény- n el kezdett ünne'pi nap kedélyes hangulat­tal reggel végződött. r. a. £ .Számukkal lépünk Szabolcs várme­gye felső részének magyar társadalma elé kérve, szerény munkáqkat a keresztény és nemzeti irányzat szik/aszi/árdá tételéber], mint szétmarcangolt hazánk megmentésének egyedüli lehetséges utjáq, támogassa, még pedig erkölcsileg azzal, hogy a nagy cél szent voltát átérezve szivvel-lé/ekkel fen- tartás nélkül hozzánk csatlakozik; szellemi­leg úgy, f]d azok, akik erőt éreznek ma- gukbaq, szellemi tőkéjük feleslegét lapunk rendelkezésére bocsájfják; anyagilag pedig azzal, ha előfizetnek a keresztény irányzat­nak erre az itt eddig nélkülözött szervére és ismerőseik körébeq is terjesztik• Előfize­tési ára negyedévre 3S X, egyes szárq 1 X, 50 /.; ezt az összeget felsó-Szabolcs Szerkesztőségének (Xisvárda, Somogyi-u. /. szf vagy Xleiq Gyula könyvkereskedő­nek (Kisvárdaj kell címezni. ■érezzük, t]°ay ezek az árak kissé magasaknak tetszenek, de tja meggondolja az olvasóközönség a papír árának óriási drágaságát, a nyomdai költségek horribilis emelkedését, továbbá ha számba vesszi, hogy a helyérdekü lapok kisebb terjedelmük mellett a békeidöbeq is kétszeresébe kerül­tek a fővárosi lapoknak, lapunk pedig a a nagy napi lapok mostani t X-ás árát csak 50 f.-rel haladja meg, igy azok árá­nak csak félszeresével drágább, — el kell ismernie, hogy igyekeztünk tölünk felheföeq a legminimálisabb eladási árbaq megálla­podni. Jrfivel az utcai elársitás a közönséget felesleges és bosszantó kiadásokba sodorná, hisz aprópénz hiánya miatt 1 X50 f. helyett ■leqtöbbnyire 2 X-t fizetne, kérjük tehát, e kellemetlenségeket elkerülendő, hogy ne az utcáq vásárolja lapunkat, hanerq rendeljék meg s mi a postai szállítás pontos és meg­bízható utjáq fogjuk kézbesíteni. Jól tudjuk viszont, hogy a vidékre való szétküldés még egyelőre nehézségekbe ütközik, ámde reméljük, hogy rövid idöq belül e téreq is javulás áll be. Sápunk hetenként kétszer jelenik meg: csütörtökön 4- és vasárnap 2 oldaloq. HÍREK. — Rk. papi gyűlés. A kisvárdai rk. esperesi kerület f. hó 18-án Fényeslitkén tartja tavaszi gyűlését. — Balthazár püspök Rétközberen- csen. Múlt hó 21-én Balthazár püspök Kovács Lajos kisvárdai ref. esperes kísére­tében a rétközberencsi ref. egyházat vizs­gálta meg. A falu határában mintegy 40 tagú lovasbandérium fogadta. Megérkezés után a templomban püspöki áldás volt, vé­geztével küldöttségeket fogadott a lelkészi lakban. A generalis visitatio után a falu lelkésze a püspök tiszteletére ebédet adott, melynek befejeztével a rétközberencsi ifjú­ság tisztelgett a püspök előtt és nevére 2000 koronás alapítvány tett a debreceni kollé­gium tápintézetének javára. Este felé Ko­moróba ment Balthazár az egyházmegyei gondnok, Szalánczy Bertalan látogatására, ahonnan a következő nap reggel utazott vissza Debrecenbe, megelégedésének adva kifejezést a tapasztaltokon. — Áthelyezés. Az oláh invázió kö­vetkeztében a megszállott területekről ide menekült tanárokon kívül újabban Warga János volt nagykikindai főgimnáziumi tanárt, aki a szerb megszállás elől Szegedre mene­kült, a magy. kir. kultuszministerium a hely­beli főgimnáziumhoz helyezte át. — Főigazgatási látogatás. Múlt hó 28—30-án tartotta meg Ady Lajos, a deb- reczeni tankerület kir. főigazgatója évi láto­gatását a helybeli főgimnáziumban. Tapasz­talatainak közlése folyamán kiemelte, hogy az intézet az oláh megszállás alatt el volt zárva felettes hatóságaitól, igy valósággal csak az isteni gondviselés oltalmára voit utalva ; s ha mégis számottevő eredményt látott, azt a tanári kar tagjaiban lakozó kö- telességérzat javára kell Írnia. — Temetőavatás. A helybeli izr, hit­község vásártér melletti temetője be-telt, igy annak kibővítéséről kellett gondoskodni. A hitközség e célból mellette egy holdnyi te­rületet vásárolt, melynek ünnepélyes felava­tását f. hó 3-án d. e. Rosenbaum Mózes főrabbi nagy közönség előtt végezte. Avatás után a szent egylet 1500 K-át osztott ki jótékony célra. — Eljegyés. Schwarcz Irénkét Nyir- tassról eljegyezte Spitzer Sándor Kisvárdá- ról. (Minden külön értesítés helyett.) Az ipartestület havi ülése. A kis­várdai ipartestület f. hó 2-án tartott havi ülésén elhatározta, hogy minden hó 1-én és 15-én tartja a tanoncok szegődését és szabaditását. Ugyanezen gyűlés keretében tervbe vette egy iparos otthon építését s e célra rögtön meg is kezdte a gyűjtést. Szeifrid Géza és Bencs Mihály 1000—1000 koronát ajánlottak fel az otthon létesítésére, ezenkívül több 100 koronás befizetés is történt már reá. Megalakult ugyanakkor a Kisvárdai Iparosok önképző-és Olvasóköre, melynek vezetősége az ipartestület tisztika­rából kerül ki. A Területvédő Liga gyűlése f. hó 9-én vasárnap d. e. 11 órakor aFló- rián-téren lesz; ezért az összes keresztény templomokban az is­tentiszteletet 9 órakor tartják. — A keresztény (keresztyén) kis­gazda és földmives-párt megalakulása városunkban. A több mint tiz hónapos oláh megszállás alatt teljes hallgatásra kény­€1őfizetési felhívás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom