Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-05-24 / 21. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1914. május 24. Aa élet maga azonban mást igazol, ha : 4. nem tó kriminaiistikai nézőpontból tekint­jük'^ dolgot, hanem szociális vonatko­zásában, mint társadalmi szociálpolitikai megállapítást. Letagadhatatlan bizonyi ték e tekintetben az az összeírás, a mit csak a minapában foganatosítottak or szágszerte, a munkanélküliekről. És meg­döbbentő kép tárult a vizsgáló biztosok elé, kik házról-házra járva, feljegyezték hivatás és foglalkozás szerint azok ne­veit, kiknek nincs munkájuk és megélhe­tésük. A maga valóságában mindenesetre siralmas képben talán a legrikitóbb az a vonás, a melyetaaz összeírás azon ered­ménye illeszt be, hogy meglepő szám­ban vannak diplomával rendelkező mun­kanélküliek úgynevezett diplomás pro­letárok. Elvitázhatatlan, hogy többen vannak, mint a mennyi munka és al­kalom elvégzésre vár és az unosuntalan emlegetett gazdasági válság csak fokoz­ta, növelte számukat. Itt megállani azonban nem lehet. Legyen bármily megdöbbentő a kép és kapja bár marokra az érző emberi szivet, túl kell tenni magunkat a hatáson, ki­tépni a feltámadt érzelgőséget s már az első felocsudáskor a mentésre gondolni s higgadt megfontolás után pedig a meg­előzés eszközeit megtalálni. Mindkdét akciónál elengedhetlenül szükséges a vi­szonyok helyes megismerése. Ezzel egy­hamar tisztában vagyunk. Egy szóval meg is felelhetünk rá ; túltermelés. Már most momentán segítség az, hogy ezt az anyagot valahogy elhelyezzük. A jövőbeni teendő a túltermelés megelőzé­sét e kettős irányú uj konjukturákat teremteni és az egyes tultermetési sza­kokban a képesítés megszerzését tanul­mányi és gyakorlati idő meghosszabbí­tásával megnehezíteni. Régen elmúltak azok az idők, mikor a diploma egyúttal kenyeret is jelentett és időben már messze vagyunk attól felfogástól, a mely azt hirdette, hogy állam, társadalom vagy intézmény gon- dozkodni tartozik a kenyér megszerzé- sérőlazok részére, kik erre képesítve van­nak. Az államok, hogy úgy fejezzük ki magunkat, egyedül államháztartási érdek­ből kötelessége, hogy az „adózó alanyo­kat" megtartsa s ebből az érdekből ered­ten olyan szükséges intézményeket léte­sítsen, a hol az egyes szakbeli diplo­más emberek elhelyezést találjanak, de egyben minden felismert túltermeléssel szemben filantropikus velleitástól elte­kintve, garanciális intézkedésekkel meg kell akadályozni a szaporulatot. Nem kasztbeli határvonalak felállítását értjük és ha a misera plebs céljára népjóléti intézményeket szerveztek, tudni kell a módját ezeket a diplomás emberek ré­szére is kieszelni. Nagyon természetes, hogy maga az állam egymaga ezt néni teljesítheti, egyenesen rá van utalva a társadalom segítségére, amint nem két­séges, hogy a társadalom a felismerés folytán társul is szegődik. Hátra van még az emberanyag, a társadalom tag­jainak a szerepe és kötelessége, a mely sutba dobja az előítéletet, minden ha­ladás ösztönétől vezetve, a „szemesnek áll a világ„ gyakorlati igazságot elfo­gadva a megélhetés útját ott keresse, a hol kitartással és becsülettel ke­nyeret is szerezhet. Mert a kenyér azért is szükséges, mert rájöttünk, hogy nem­csak édes, hanem tápláló és fentartó is. Az ügyészség vezetője az uzsora ellen. Körülbelül két évvel ezelőtt a szatmá­ri törvényszék ügyésze rendeletet inté­zett a megye területén működő pénzin­tézetekhez, melyben figyelmeztette őket, hogy ne szedjenek aránytalanul magas kamatot. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész­nek most újból tudomására jutott, hogy a megyében újból elharapódzott az uzso­ra. Főképen a magánuzsora, azonban akadnak pénzintézetek is, melyek túl mennek a határon. A rendelet főképen a magánuzsora üldözése tárgyában adatott ki, de érthetnek belőle azok a pénzintézetek is, melyek túl teszik ma­gukat a törvényes kamaton. A legteljesebb elismeréssel és öröm­mel üdvözöljük a kir. ügyészség veze­tőjét azért a gondoskodásért, melyben az amúgy is nehezen élhető népet ré­szesíti. ,vé az érdem, hogy a sok szó­beszéd közepette, amit az amerikai ki­vándorlás ellen folytatnak, végre heíyes érzékkel rátapintott a kivándorlás egyik okára. Igen, mert a legtöbben azért menekülnek ki Amerikába, hogy kivet­kőzzenek az uzsora öleléséből, mely las- sankint elsorvasztaná. Megterhelt va­gyonkáját nem tudja miképen kihúzni a kölcsönök alól, mintha kimegy az uj vi­lágba pénzért. A sok pénzintézetek, melyek nincse­nek elég kímélettel adósaikkal szemben, azzal, hogy a nagy kamatot szedik, a tőkét is tönkre teszik, amivel tulajdon­képen maguk alatt vágják a fát, mert a saját fizető alanyaikat teszik tönkre. A derék rendeletnek, mely a nép anya­gi romlásának megakadályozására ada­tott ki, szószerinti szövege a következő : A szatmárnémetii királyi ügyészség vezetője. Felhívás. A m. kir. Igazságügyminiszter ur Őnagy- méltósága, a nagymérvet öltött uzsora ter­jedésének meggátlása végett, még az -1898. év folymán a 19348. I. M. II. 1898 illetve 27600. I. M. II. 1898. számú rendelteivel elrendelte, hogy az uzsora vétség úgy Szat- márvámegye, mint Ugocsavármegye egész területén hivatalból üldöztessék. Az igazságügyminiszter ur eme rendelke­zése folytán, a lefolyt 15 év alatt, a nyílt és lappangó uzsorások számos esete vona­tott bűnvádi eljárás alá és az uzsorával fog­lalkozó egyének jelentékeny része a büntető bíróság elé állitatott. Mégis a szatmárnémeti törvényszék egész területén, de különösen Ugöcsavármegyének tiszántúli járásában, va'amint a szinérváral- jai, erdődi és nagysomkuti járások terüle­tén a különböző ügyletekben (adás-vétel, haszonbér, elővétel) burkolt uzsora az újabb időben is, épen a legszegényebb néposz­tály körében erősen pusztít. Ennek okát főként abban látom, hogy az uzsorának hivatalból üldözendő volta nem jutott kellő mértékben köztudomásra, az ér­dekelt sértett felek pedig — talán álszemé­remből, vagy kényelemszereteiböl — arány­lag riikán tesznek feljelentést. Felhívom ennélfogva a községi elöljáró­ságot, hogy ha bármiképpen is tudomásává jut, hogy akar magánfelek, akár pénzintéze­tek a törvényes 8 százalékot jelentékenyen íeiüJhaladó (12—13 százalék) eilenérték ki­kötésé mellett nyujianak kölcsönöket, illetve adnak fizetési halasztást vagy a kölcsön­ügyletet ideiglenes adásvételi, vagy haszon­bérleti szerződések alakjában burkolják és ily módon kötik ki az aránytalanul magas ka­matot, vagy az uzsorakamatot napszámba való dolgoztatással rovatják le, abban az esetben, az uzsora terhével küzdő egyének vagyont romlásának megakadályozása végett akár közvetlenül, akár az illetékes csendór- őrsparancsnokság utján hozzám tegyen je­lentést és a jelentésben jelölje meg a köl­csönadó és kölcsönvevö nevét, a kölcsön­zés idejét, a kamat mennyiségét és a neta- láni bizonyitékokat. Amennyiben a hitelezésről okirat is állít­tatott volna ki, azt a telektől vegye át és szolgáltassa be. Felhívom a figyelmét arra, hogy az uzso­ra nem csupán kölcsönzés utján, hanem bármely ügylettel kapcsolatos hitelezés ál­tal elkövethető és nem csupán a hitelező által követeit, vagy kikötött, hanem az ön­ként vállalt és önként adott túlságos mér­vű vagyont előny is megállapítja az 1883. XXV. t.-c. 1. §-ában meghatározott uzsora tényálladékát. Elvárom a községi elöljáróságtól, hogy a kir. ügyészséget a nép vagyont romlását okozó uzsora esetek felderítésében teljes eréllyel fogja támogatni. Szatmár-Németi, 1914. május 10. Dr. Fabó Zoltán. a kir. ügyészség vezetője. Heti krónika. A múltkoriban mikor még Juhász esete aktuális volt, egy nagyobb társa­ságban arról beszéltek, hogy miképpen is történhetett az meg, hogy pár pillDnat alatt az egész Gyarmat megtudta a dol­got, hogy Juhászt letartóztatták. — Hjah biztosan nem tudták volna meg annyian ha kitüntették volna, — jegyezte meg a társaság egy elmés tagja. * * * Mégegyszer visszatérek az irni-ol- vasni tudás vizsgájára Szatmáron az egyik választó-jelöltnek Arany „Csa­ládi körét* adták olvasni, ez bevallotta, hogy azt már ismeri könyv nélkül. A gyarmati bizottság okult ezen és a visz- gára csupa klasszikus müveket rendel­tek. *** Egy garzon úriember mondotta a múlt­kor, hogy egy fehérgyarmati élelmes polgár asszonynál lakott a télen s úgy voltak megalkudva, hogy neki a szobaá­rába fűtés is járt. A. szoba az jó volt, de a fűtés nagyon gyenge volt. Egyik nap nézi, csak 12"C, a másik nap detto, a harmadik nap már nem állhatta meg szó nélkül s dühösen szólt, hogy — néz­ze asszonyom ez a hőmérő már na­pok óta csak 12°C mutat, tehát in­tézkedjen. — Az asszony csakugyan in­tézkedett és a következő nap azzal fo­gadta a szobabérlőt, hogy — „no áram már más hőmérőt tettem a szobába.* Tövis

Next

/
Oldalképek
Tartalom