Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-05-24 / 21. szám
FEHÉRGYARMAT S-ik oldal fi l R E K. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 14 ón rendkívüli közgyűlést tartott. Csaba Adorján főispán elnöki megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg a király felgyógyulásáról. Indítványára a közgyűlés a kabinetirodához intézendő átiratban fogja eme megemlékezését kifejezni. Az újonnan megalakított központi választmányba titkos szavazás utján beválasztattak : Dr. Adler Adolf, Antal István, Berey József, Berger Ármin, Boér Endre. dr. Böszörményi Emil, Debreceny István, Domahidy István, dr. Falussy Árpád, Hahn János, Helmeezy József, dr. Jékey László, Jármy Andor, Jármy Béla> JurcsekBéla, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Komoróczy Jenő, dr. Kovács Dezső. Kiküldetés. Reinfeld Izsó m. kir. adóellenőr a községi adókönyvek lezárási oldalának felülvizsgálása céljából kiküldetett. Hatvan milió árvízvédelmi munkálatokra. A földmivelésügyi minisztériumban már elkészültek azok az egységes tervek, amelyek alapján az árvízvédelmi munkálatokat az ország északkeleti és déli részén, Máramaros, Szatmár, Ugyocsa- és Beregmegyében végre fogják hajtatni. E munkálatokra a kormány hatvan milió koronát fordít és ugyanilyen összeggel járul az érdekeltség is. A munkálatokat, amelyeknek a végrehajtása húsz évre van előirányozva, még az idén megkezdik és a földmivelósi kormány a folyó évre a szabályozási munkákra három milliót fog fordítani. Tűz. E hónap 20-án Penyigén Szlavics Miklós háza kigyuladt. A szeles időben Izsák Elemér csűrje is tüzet fogott. A lakosság csak nagynehezen tudta a tüzet elfojtani. — Ugyancsak tűz volt ma, 23-án Nagyar- ban, ahol 12 lakóház a hozzátartozó összes melléképületekkel együt leégett. Derék tűzoltóinkat Klein Andor tunyogi földbirtokos tanyáján történt tüzeset alkalmával kifejtett erős igyekezetre valló csaknem emberfeletti munkájukért 110 koronával ajándékozta meg. A mozgósított katonák fegyvergyakorlata. A hadügyminisztérium elrendelte a Balkán-há- ru idején behívott tartalékosok rendkívüli szolgálatának a fegyvergyakorlatokba való beszámítását. Eszerint az 1908 sorozási év és a régebbi évfolyamok tartalékossal részére két fegyvergyakorlat számítandó be : akik két hó napnál rövidebb ideig voltak tényleges szolgálatban, azoknak egy fegyvergyakorlatot engednek el. Az 1909-beIi tartalékosoknak, akik 1912 október elseje után még hat hétig voltak a létszámban kivételesen két, külünben egy fegyvergyakorlatot engednek el. Azokat a tartósan szabadságoltakat, akiket a létszám emelésére hivtakbe, egy fegyvergyakorlattól mentették fel, ha legalább két hónapig teljesítettek szolgálatot. Az 1909-iki és régebbi évfolyami póttartalékosok részére, akiket 1912 december 20- tól tartottak vissza, két fegyvergyakorlatot számítandó be, akik pedig a hadsereg kiegészítésére vonultak be, azoknak egy fegyvergyakorlat Az uj választó törvény értelmében választók mindama polgárok, akik 24-dik életévüket betöltötték s az elemi iskola IV, vagy VI. osztályát sikerrel elvégezték vagy legalább írni olvasni tudnak. Iskolát nem végzett, de írni olvasni tüdő polgárok ama körülményt, hogy Írni, olvasni tudnak a községben alakult vizsgáló bizottság előtt bebizonyítani tartoznak, s e célból f. hó 22-től a községháza tanácstermében élőleges bejelentés után jelentkezniük kell. A.vizsgáló bizottság elnökei: N. Szabó Tibor 1914. május 24. és Dienes Sándor szolgabirók ; tagjai: dr. Bornemisza Béla ügyvéd, Bornemisza Imre főjegyző, Nemes Károly igazgató, Papp Ferencz r. kath. tanító, Meisner Kálmán izr. tanító, And- rássy Jenő számvizsgáló, dr. Ascher Kálmán jarásorvos. A szerb kormány ló vásárlása Magyarországon. A szerb kormány a magyar lótenyésztőkről már régebben ajánlatot kért 1100 darab ló szállítására. Eddig kilenc ajánlat érkezett be de a kormány diágálja az árakat, amelyek 570 és 900 korona között ingadoznak. Ezért most a szerb hadügyminiszter elhatározna, hogy bizottságot küld Magyarországba és a szerb tüzérség és lovasság céljaira szükséges lovakat közvetlenül fogja beszerezem. ÁUatvásárok vármegyénkben. Május 19-én Aranyosmegyesen, Felsőbányán ; 25-én Fehér- gyarmaton ; 28-án Erdődön : 29-éu Kővárhosszu- faluban. Junius 2-án Krasznabélteken ; 4-én Királydarócon ; 6-án Erdőszádán, 8-án Avas- felsőfaluban, Nagykárolyban ; 10-én Nagysom- kuton ; 15.-én Avasujvároson, Nagybányán ; 19-én Csengeren. Az írnok bűne. Tardi János községi írnok az ököritóikörjegyzőnél mükökött. Tardi többizben fordult apróbb nagyobb szívességért Farkas József ottani gazdálkodóhoz, amit az mindig teljesített. Az Írnok visszaélt Farkas jóságával: váltót hamisított a ne.ére. A kir. törvényszék Tardi Jánost okirathamisitás miatt hal hónapi börtönre ítélte. A vádlott fellebbezett, de felébbekért súlyosbításért dr. Pap Szilviusz kir. ügyész is. Patkányirtás legsikeresebb módja a következő : Egy katlanban forraljunk kátrányt ámde ügyeljünk a csendes tüzelésre ős a katlant csak félig tölsük meg, mivel a gyúlékony anyag mihelyt a lánggal érintkezik tüzet vet. Amikor mára kátrány felforrt, akkor locsolókkal meregetünk a forró kátrányból és egy másik ember annyit önt a katlanba hideg kátrányt, ameny- nyit kivettük belőle. A forró kátrányt lassan a patkánylyukakba öntjük,nemkimélve a mennyiséget. Az összes épületekben egy napon tegyük ezt. Az állatok szemlátomást hagyják el a lyukakat és önként szöknek el, ösztönszerüleg kerülve még a tájékát is annak a majornak, ahol ilyen undorító, büdös folyadék lepte el a tanyájukat. Ez az irtási mód azért előnyös, mert háziállatainkra nézve uem ártalmas. A siker biztos és aránylag olcsóbb minden más mérgezésnél. A bekátrányozott fiiakat, valamint a lyukakat egynéhány hétig szabadon hagyjuk, hogy az érintetlen maradt patkányok is elszökhessenek. A megyei elemi iskolák vizsgabiztosai. A közoktatásügyi miniszter az elemi iskola hatodik osztályának záróvizsgálatára a csengeri körben Sinka Lajos nyug. ref. tanítót, az avas- újvárosi körben Krncs József igazgatótanitót, az erdődibe Neubauer Elemért a fehérgyarmati körbe Vlamár Ferencet, a nagybányai körbe Patek Bálát, a mátészalkai körbe Kathona Gézát, a nagysomkutiba Veress Józsefet, a sza- niszlói körbe Lukovics Endrét, a nagypeleskei körbe György Mózest, a szatmári körbe Kót- hay Lajost, a szinérváraljai körbe Irinyi Sándort, a vállaji körbe Jankovits János igazgató-tanítókat vizsgabiztosokul kinevezte. Lapunk nyomdájában egy értelmes, ügyes fiú TAMCNAK azonnal felvétetik. A vármegye tiszteletbeli tisztviselői. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter további intézkedésig a tiszteletbeli vármegyei címek adományozásokat, mely főispáni jogkör, felfüggesztette. Nem érdekesség nélküli leközölnünk a jelenlegi tiszteletbeli tisztviselők neveit, akik majd valamikor elmondhatják, hogy a régi jó idők emberei közzé tartoznak. Tiszteletbeli főjegyzők : Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Farkas Jenő, Égly Mihály. Tiszteletbeli főszolgabírók: Neubauer János, Izsák Elemér, Kállay Szabolcs, Jékey István, Szombathy Ödön, Nemes- tőthi Szabó István, Galgócy István. Tiszteletbeli szolgabirák : Bartha István, Dienes Sándor, Kó- rádi Katona János, dr. Jakó Endre, Bónis Gábor, dr.Streicher Andor. Tiszteletbeli főügyészek Baudisz Jenő, dr. Jármy Béla, dr. Stoll Béla dr. Miskolczy Sándor, dr. Vetzák Ede, dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli alügyészek : dr. Urai Endre Géza, dr. Vetzák Sándor. Tiszteletbeli árvaszéki ülnök : dr. Gyene Pál. Tiszteletbeli aljegyzők : Tóth József, Sikolya Bálint, Schusterich Béla, dr. Mangu Gyula. Tiszteletbeli főorvosok : dr. Kölcsey Ferenc, dr. Hercinger Ferenc, dr. Lachéta Brúnó, dr. Cukor Lajos, dr. Sternberg Oéza, Dr. Olsavszki Viktor, dr. Kápolnay Kálmán. Büntetendő üzletátruházási eset. A büntető törvénykönyv 386. §-a szerint csalásért büntetendő az, aki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenit, megrongál és adósságokat vagy ügyeleteket kohol. Egy kereskedő hitelezője követelésének behajtását meghiúsította azáltal, hogy nyilván annak károsítása végett üzletét elidegenítette. A tábla a kereskedőt bűnösnek nyilvánította. Ez ellen az Ítélet ellen a védő semmiségi panaszt adott be és abban azzal érvelt, hogy csalás az üzletátruházásról szőlő 1908. évi LV11. t.-c. rendelkezése következtében meg nem állapítható, ameny- nyiben az átruházott üzlet mint kielégítési alap a hitelezők követelését az átruházás után is fedezi. A kúria 8756/1913. sz. alatt kelt Ítéletében a semmiségi panaszt elutasította. „Ezen üzlet feloszlik, berendezés eladó az áru mindenáron eladó, 40%-kal leszál- itott árak,, hirdetmény a tömeges és gyors vételre ingerlő módon való árusitás által elkövetett kihágás tényálladékát megállapítja. Budapest székesfőváros tanácsa az elsőfokú rendőri büntetőbírósági Ítélettel egybehangzó másodfokú Ítéletével Sch. budapesti lakost végeladásnak hatósági engedély nélkül való megkezdése által elkövetett és az 1884. évi XVII. törvénycikk 51. §-ába ütköző kihágás miatt ugyané törvény 158. §-ába ütküző kihágás miatt, annak d) pontja alapján az 1901. évi XX. örvényeikk 23. §-ában jelzett célokra fordítandó 200 korona pénzbüntetéssel, illetve behajthatatlanság esetében 10 napi elzárássál büntette, továbbb 200 korona engedély díjnak és a kihágás tartama alatt befolyt jösszeg 10 o/o-ának megfizetésére kötelezte. Terhelt részről a törvényes határidőben beadott feliebezés következtében akereskedelemügyi miniszter felül- biráiat alá vette s ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbírósági Ítéletet a felhozott indoknál fogva helybenhagyta, azzal, hogy a kirótt engedélydij és tized hováfordi- ása tekintetében a kereskedeltigyi miniszter által 1913. évi decz. hó 28-án 82487. sz. alatt kiadott szabályzat rendelkezései alkalmazandók. (1914. évi január hó 15-én 1024/1914. sz.) Fizessünk elő a „FEHÉRGYARMAT”«.