Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-05-24 / 21. szám

FEHÉRGYARMAT S-ik oldal fi l R E K. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósága f. hó 14 ón rendkívüli közgyűlést tartott. Csaba Adorján főispán elnöki megnyi­tójában meleg szavakkal emlékezett meg a király felgyógyulásáról. Indítványára a közgyű­lés a kabinetirodához intézendő átiratban fogja eme megemlékezését kifejezni. Az újonnan megalakított központi választ­mányba titkos szavazás utján beválasztattak : Dr. Adler Adolf, Antal István, Berey József, Berger Ármin, Boér Endre. dr. Böszörményi Emil, Debreceny István, Domahidy István, dr. Falussy Árpád, Hahn János, Helmeezy József, dr. Jékey László, Jármy Andor, Jármy Béla> JurcsekBéla, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Komoróczy Jenő, dr. Kovács Dezső. Kiküldetés. Reinfeld Izsó m. kir. adóelle­nőr a községi adókönyvek lezárási oldalának felülvizsgálása céljából kiküldetett. Hatvan milió árvízvédelmi munkálatokra. A földmivelésügyi minisztériumban már elké­szültek azok az egységes tervek, amelyek alap­ján az árvízvédelmi munkálatokat az ország északkeleti és déli részén, Máramaros, Szatmár, Ugyocsa- és Beregmegyében végre fogják haj­tatni. E munkálatokra a kormány hatvan milió koronát fordít és ugyanilyen összeggel járul az érdekeltség is. A munkálatokat, amelyeknek a végrehajtása húsz évre van előirányozva, még az idén megkezdik és a földmivelósi kormány a folyó évre a szabályozási munkákra három milliót fog fordítani. Tűz. E hónap 20-án Penyigén Szlavics Mik­lós háza kigyuladt. A szeles időben Izsák Ele­mér csűrje is tüzet fogott. A lakosság csak nagynehezen tudta a tüzet elfojtani. — Ugyancsak tűz volt ma, 23-án Nagyar- ban, ahol 12 lakóház a hozzátartozó összes melléképületekkel együt leégett. Derék tűzoltóinkat Klein Andor tunyogi földbirtokos tanyáján történt tüzeset alkalmá­val kifejtett erős igyekezetre valló csaknem emberfeletti munkájukért 110 koronával aján­dékozta meg. A mozgósított katonák fegyvergyakorlata. A hadügyminisztérium elrendelte a Balkán-há- ru idején behívott tartalékosok rendkívüli szol­gálatának a fegyvergyakorlatokba való beszá­mítását. Eszerint az 1908 sorozási év és a régebbi évfolyamok tartalékossal részére két fegyvergyakorlat számítandó be : akik két hó napnál rövidebb ideig voltak tényleges szolgá­latban, azoknak egy fegyvergyakorlatot enged­nek el. Az 1909-beIi tartalékosoknak, akik 1912 október elseje után még hat hétig voltak a létszámban kivételesen két, külünben egy fegyvergyakorlatot engednek el. Azokat a tar­tósan szabadságoltakat, akiket a létszám emelé­sére hivtakbe, egy fegyvergyakorlattól mentették fel, ha legalább két hónapig teljesítettek szol­gálatot. Az 1909-iki és régebbi évfolyami pót­tartalékosok részére, akiket 1912 december 20- tól tartottak vissza, két fegyvergyakorlatot számítandó be, akik pedig a hadsereg kiegészí­tésére vonultak be, azoknak egy fegyvergyakorlat Az uj választó törvény értelmében válasz­tók mindama polgárok, akik 24-dik életévüket betöltötték s az elemi iskola IV, vagy VI. osz­tályát sikerrel elvégezték vagy legalább írni ol­vasni tudnak. Iskolát nem végzett, de írni ol­vasni tüdő polgárok ama körülményt, hogy Ír­ni, olvasni tudnak a községben alakult vizsgá­ló bizottság előtt bebizonyítani tartoznak, s e célból f. hó 22-től a községháza tanácstermé­ben élőleges bejelentés után jelentkezniük kell. A.vizsgáló bizottság elnökei: N. Szabó Tibor 1914. május 24. és Dienes Sándor szolgabirók ; tagjai: dr. Bor­nemisza Béla ügyvéd, Bornemisza Imre főjegy­ző, Nemes Károly igazgató, Papp Ferencz r. kath. tanító, Meisner Kálmán izr. tanító, And- rássy Jenő számvizsgáló, dr. Ascher Kálmán jarásorvos. A szerb kormány ló vásárlása Magyaror­szágon. A szerb kormány a magyar lótenyész­tőkről már régebben ajánlatot kért 1100 darab ló szállítására. Eddig kilenc ajánlat érkezett be de a kormány diágálja az árakat, amelyek 570 és 900 korona között ingadoznak. Ezért most a szerb hadügyminiszter elhatározna, hogy bi­zottságot küld Magyarországba és a szerb tü­zérség és lovasság céljaira szükséges lovakat közvetlenül fogja beszerezem. ÁUatvásárok vármegyénkben. Május 19-én Aranyosmegyesen, Felsőbányán ; 25-én Fehér- gyarmaton ; 28-án Erdődön : 29-éu Kővárhosszu- faluban. Junius 2-án Krasznabélteken ; 4-én Királydarócon ; 6-án Erdőszádán, 8-án Avas- felsőfaluban, Nagykárolyban ; 10-én Nagysom- kuton ; 15.-én Avasujvároson, Nagybányán ; 19-én Csengeren. Az írnok bűne. Tardi János községi írnok az ököritóikörjegyzőnél mükökött. Tardi többizben fordult apróbb nagyobb szívességért Farkas József ottani gazdálkodóhoz, amit az mindig teljesített. Az Írnok visszaélt Farkas jóságával: váltót hamisított a ne.ére. A kir. törvényszék Tardi Jánost okirathamisitás miatt hal hónapi börtönre ítélte. A vádlott fellebbezett, de feléb­bekért súlyosbításért dr. Pap Szilviusz kir. ügyész is. Patkányirtás legsikeresebb módja a kö­vetkező : Egy katlanban forraljunk kátrányt ámde ügyeljünk a csendes tüzelésre ős a kat­lant csak félig tölsük meg, mivel a gyúlékony anyag mihelyt a lánggal érintkezik tüzet vet. Amikor mára kátrány felforrt, akkor locsolókkal meregetünk a forró kátrányból és egy másik em­ber annyit önt a katlanba hideg kátrányt, ameny- nyit kivettük belőle. A forró kátrányt lassan a pat­kánylyukakba öntjük,nemkimélve a mennyiséget. Az összes épületekben egy napon tegyük ezt. Az állatok szemlátomást hagyják el a lyukakat és önként szöknek el, ösztönszerüleg kerülve még a tájékát is annak a majornak, ahol ilyen undorító, büdös folyadék lepte el a tanyájukat. Ez az irtási mód azért előnyös, mert háziállata­inkra nézve uem ártalmas. A siker biztos és arány­lag olcsóbb minden más mérgezésnél. A be­kátrányozott fiiakat, valamint a lyukakat egy­néhány hétig szabadon hagyjuk, hogy az érin­tetlen maradt patkányok is elszökhessenek. A megyei elemi iskolák vizsgabiztosai. A közoktatásügyi miniszter az elemi iskola hatodik osztályának záróvizsgálatára a csengeri körben Sinka Lajos nyug. ref. tanítót, az avas- újvárosi körben Krncs József igazgatótanitót, az erdődibe Neubauer Elemért a fehérgyarmati körbe Vlamár Ferencet, a nagybányai körbe Patek Bálát, a mátészalkai körbe Kathona Gé­zát, a nagysomkutiba Veress Józsefet, a sza- niszlói körbe Lukovics Endrét, a nagypeleskei körbe György Mózest, a szatmári körbe Kót- hay Lajost, a szinérváraljai körbe Irinyi Sán­dort, a vállaji körbe Jankovits János igazga­tó-tanítókat vizsgabiztosokul kinevezte. Lapunk nyomdájában egy értelmes, ügyes fiú TAMCNAK azonnal felvétetik. A vármegye tiszteletbeli tisztviselői. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter további in­tézkedésig a tiszteletbeli vármegyei címek ado­mányozásokat, mely főispáni jogkör, felfüggesz­tette. Nem érdekesség nélküli leközölnünk a jelenlegi tiszteletbeli tisztviselők neveit, akik majd valamikor elmondhatják, hogy a régi jó idők emberei közzé tartoznak. Tiszteletbeli főjegyzők : Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Farkas Jenő, Égly Mihály. Tiszteletbeli főszol­gabírók: Neubauer János, Izsák Elemér, Kállay Szabolcs, Jékey István, Szombathy Ödön, Nemes- tőthi Szabó István, Galgócy István. Tiszteletbeli szolgabirák : Bartha István, Dienes Sándor, Kó- rádi Katona János, dr. Jakó Endre, Bónis Gá­bor, dr.Streicher Andor. Tiszteletbeli főügyészek Baudisz Jenő, dr. Jármy Béla, dr. Stoll Béla dr. Miskolczy Sándor, dr. Vetzák Ede, dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli alügyészek : dr. Urai Endre Géza, dr. Vetzák Sándor. Tiszteletbeli árva­széki ülnök : dr. Gyene Pál. Tiszteletbeli aljegy­zők : Tóth József, Sikolya Bálint, Schusterich Béla, dr. Mangu Gyula. Tiszteletbeli főorvosok : dr. Kölcsey Ferenc, dr. Hercinger Ferenc, dr. Lachéta Brúnó, dr. Cukor Lajos, dr. Sternberg Oéza, Dr. Olsavszki Viktor, dr. Kápolnay Kál­mán. Büntetendő üzletátruházási eset. A bün­tető törvénykönyv 386. §-a szerint csalásért büntetendő az, aki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végre­hajtás előtt vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenit, megrongál és adós­ságokat vagy ügyeleteket kohol. Egy kereske­dő hitelezője követelésének behajtását meghiú­sította azáltal, hogy nyilván annak károsítása végett üzletét elidegenítette. A tábla a kereske­dőt bűnösnek nyilvánította. Ez ellen az Ítélet ellen a védő semmiségi panaszt adott be és abban azzal érvelt, hogy csalás az üzletátru­házásról szőlő 1908. évi LV11. t.-c. rendelke­zése következtében meg nem állapítható, ameny- nyiben az átruházott üzlet mint kielégítési alap a hitelezők követelését az átruházás után is fedezi. A kúria 8756/1913. sz. alatt kelt Íté­letében a semmiségi panaszt elutasította. „Ezen üzlet feloszlik, berendezés eladó az áru mindenáron eladó, 40%-kal leszál- itott árak,, hirdetmény a tömeges és gyors vételre ingerlő módon való árusitás által el­követett kihágás tényálladékát megállapítja. Budapest székesfőváros tanácsa az elsőfokú rendőri büntetőbírósági Ítélettel egybehangzó másodfokú Ítéletével Sch. budapesti lakost vég­eladásnak hatósági engedély nélkül való meg­kezdése által elkövetett és az 1884. évi XVII. törvénycikk 51. §-ába ütköző kihágás miatt ugyané törvény 158. §-ába ütküző kihágás mi­att, annak d) pontja alapján az 1901. évi XX. örvényeikk 23. §-ában jelzett célokra fordí­tandó 200 korona pénzbüntetéssel, illetve be­hajthatatlanság esetében 10 napi elzárássál büntette, továbbb 200 korona engedély díjnak és a kihágás tartama alatt befolyt jösszeg 10 o/o-ának megfizetésére kötelezte. Terhelt részről a törvényes határidőben beadott feliebezés kö­vetkeztében akereskedelemügyi miniszter felül- biráiat alá vette s ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbírósági Ítéletet a felhozott indoknál fogva helybenhagyta, azzal, hogy a kirótt engedélydij és tized hováfordi- ása tekintetében a kereskedeltigyi miniszter által 1913. évi decz. hó 28-án 82487. sz. alatt kiadott szabályzat rendelkezései alkalmazan­dók. (1914. évi január hó 15-én 1024/1914. sz.) Fizessünk elő a „FEHÉRGYARMAT”«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom