Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-04-12 / 15. szám
I Fehérgyarmat, 111. évfolyam. 15. szám. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. A szerkesztésért felelős: Félévre ................4 kor. Egyes szám 20 fillér. TOÄTyAS ADOLF. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Feltámadás ünnepén. A keresztyén világ milliói lelkesedéssel ünnepük a hüsvét: a feltámadás magasztos ünnepét. Oda vetődnek lelki szemeink a szent sírra, hol az igazságért megfeszített isteni mester Idvezitő Úrunk nyugszik, arimathiai József sir- kertjében a hét első napján hivő asz- szonyok mennek a szentsirhoz Mária, Mária, Magdaléna és Irhanna, hogy a drága kezeket, melyek annyi jót tettek a szenvedő emberiséggel, annyi áldást hintettek mindenfelé, drága olajból készült kenettel bebalzsamozzák. Az igazságot a főpapi és Pilátusi Ítélettel elbuktatták, a tökéletes embert a keresztfára feszítették, de a szivekben égő kiolthatatlan szeretetet, nem tudták megsemmisíteni, a szent lelkesedést nem tudták a gyengének mutatkozott emberi lelkekben zsarnokilag elfojtani. De fájdalom, nem találták meg az Idvezitő holttestét, a koporsó szájáról a nagy kő elhengerült, a sir nyitva, üresen állott. Kétségbeesetten szóliták meg a koporsó szélén álló ifjút: ha te vitted volna el a mi árunkat, mutasd meg, hogy hová tetted. A félénk Iel- keknek most is az angyal adja meg a bátorító feleletet: a názáreibeli Jézust a ki megfeszittetett volt, itt többé ne keressétek, nincsen itt, mert feldámadott, ma még előttetek megyen Gallieilbeu nincs tehát a sírban az úr, nincs eltemetve az eszme, a szent gondolat, a szivek legszentebb érzeménye a szeretet. Ezek mind-mind a koporsóból az ég felé, a hallhatatlanság örök szent czélja felé törekszenek. Halál nem oly rémitő, enyészet hatalma nem oly busitó az emberi lelkekre, mert a feltámadás és halhatatlanság szent gondolata és az ebben rejlő erős hit azt bizonyítja, hogy: , Csak az lesz por, mi porból vétetett, A test, a vér, habár a sírba szállnak, A lélek él, — nem ér enyészetet, A télre jő tavasznak ujjulása, Az éjre — a hajnalnak hasadása, A tél, az éjjel: ez az elhalás, Hajnal s tavasz, te vagy a feltámadás. Élesztik-e még az ember lelkét eme magasztos gondolatok, van-e még lelkében hit, mely az üdítő életforráshoz vezet ? ! Hisz-e még a tavasz megújulásában, minden természeti dolgoknak újra ébredezésében ? Bizik-e a magyar nemzet szebb jövőjében, a nemzet erőinek feltámadásában, életre keltő szép tavaszában ?! Csak bízzék s ápolja lelkében a szent lelkesedés Veszta füzét. Szunnyodó lelkek, komor borús kedélyeknek nem nyílik nappal, nem reggel, nem ébredő tavasz. Halhatatlanság örök szent eszméje éltess, élessz, ébressz bennünket, hogy tudjunk hinni az igazság örök diadalában, az emberiség szebb, boldogabb jövőjében, édes magyar hazánk újra s dicső ébredésében, De ez a szent eszme és gondolat csak akkor valósulhat meg, ha nem csüggedő, de ég felé emelkedő lélekkkel tekintünk ég felé s a királyi költő (Dávid) eme szavaival szólunk: „hegyek felé emelem az én tekintetemet, ahonnan jöhet vigasz, erő és segítség“ .... Boldog húsvéti ünnepeket! Bortnyik György. A magyar fürdők és az idegenforgalom. Mielőtt kitavaszodnék, az Országos balneologiai egyesület már figyelmezteti a közvéleményt a tava- szodásra. Jön a nyár. És a nagyvárosok népe sietni fog a fürdőre, ha, amint remélhető, nem lesz olyan mostoha esztendő, mint a tavalyi, amikor épen nem volt nyár. Szózatot intéz az egyesület nemcsak a közönséghez, hanem a kormányhoz is, egy régi halasztás, mondhatjuk, mulasztás helyrehozására, a fürdőtörvény megcsinálására. Ne kicsinyeljük azt, hogy ilyen korán és a zűrzavaros politikai és társadalmi állapotok közt jut eszébe a Balneologiai egyesületnek a közönség figyelmének megkisérlendő fölkeltése. Ma, amikor a politika annyira ösz- szezavarta a társadalmi érintkezés szálait, annyira meghomályositotta a szemeket, amikor a gazdasági érdekeink ügyét is átszövi az ellenségeskedés és gyülöltség sok hátráltató fonala : nem ártana legalább azon a téren valahogy összehozni a társadalmat, ahol egyébkent is a szigorúbb formák és személyi ellenkezések nélkül szokott találkozni. Fürdők dolgában Magyarországnak olyan kedvező természeti helyzete van, mint nagyon kevés más országnak. De ezt a kincsünket eddig nagyon gyarlón értékesitettük, Nehány nagy fürdőnk már megtalálta a nagy világ , gazdag társadalmát is ; de álalában legelső fürdőink sem dicsekedhetnek olyan látogatottsággal, következésképen nem fejthetnek ki olyan idegenforgalmi és közgazdasági hasznosságot, mint aminő gazdaságot egyes vidékeknek és velük országuknak az ismert külföldi fürdők szerezhetnek, olyan fürdők, amelyek ritka kivételeket leszámitva, távolról sem versenyezhetnek szépség és gyógy hatás dolgában a mi nevesebb fürdőinkkel. Az idegenforgalom emelése Magyarországra nézve nagy gazdasági érdek. Ezt beismerik mindenfelé,, hangoztatják is eleget; de nagyon keveset tesenek érette. Habár nem meddő az időszakos vendégfogadás sem, ez még sem jár azállandó idegenforgalom, tehát számításba vonható gazdasági tényező hatásával. A Balneologiai egyesület most sem hagyja el azt a megszokott vádat, amellyel a magyar közönséget felelőssé teszi a fürdők elhanyagoltságáért és elkerülése miatt. Pedig csak a közönséget odaállítani felelősnek sem nem helyes, sem nem igazságos mindenképen. Megmagyaráztuk már ezen a helyen, hogy a közönség egy részének külföldi fürdőbe való vándorlása nem mindig ítélendő el, sőt az idegen földre való utazás szellemi haszonnal járhat. Csak az a baj nálunk, hogy ezt a vándorlást, amely megvan más országokban is, nem ellensúlyozzuk ugyanakkora arányú idegenforgalommal. Egyben van gazdasági veszteségünk nagysága. Bizonyos,
