Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-04-12 / 15. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT hogy van a közönségnek jó nagy ré­sze, amely nem látnivágyás végett,ha­nem puszta megszokásból, vagy hiú­ságból vagy a magyar földet nem is­merő orvosi tanácsra megy olyan kül földi fürdőbe, amelynél jobb hatásút taláhatna itt. Tehát ez a rész egye­nesen megkárositja a hazai gazda­ságot, araikor pénzét a külföldnek viszi ugyanakkor, amikor megfelelő számú külföldit mi nem birunk ide­csalogatni. De a Balneologiai egyesület csak közetve és nem nyiltan mondja meg, hogy emiatt sem szabad merőben a közönséget hibáztatni. Fürdőintézeteink maguk riasztják el magyar vendégeiket, amikor nemcsak aránytalanul drágábbak, hanem kevesebb kényelmet es ren­det nyújtanak az üdülni vágyóknak, főképen pedig a családoknak. Hogy a főrdőtörvény megalkotása szükséges, az régen beállott igazság. A kormányok már nrajd húsz ev óta foglalkoztak vele és Ígérték, de egyik javaslat sem került még a turvényhozás elé. Szükséges törvé­nyesen, egységesen megállapítani a fürdők rendjét, az adózási normákat, mert ma az adózás módja is fölös­leges terhekkel gátolja a kisajátí­tások lehetőségét stb. De a fürd k befektetés, tehát kellő hitel nélkül sem fejlődhetnek. Ezért aBalueolo- giai egyesületnek az a kívánsága, hogy állami előlegeket adajnak a fürdőknek, ámetyek később megté­rülnének, mindenkópen pedig köz­vetett nemzetgazdasági hasznot ered­ményeznének egészen helyes és ok­szerű. Ámde a magyar közönségnek ez a része nagy százalékában épen azért ke­rüli a magyar fürdőket, mert nem csak hogy aránytalanul drágák, hanem bizo­nyos zsarolási szisztémával is fokozzák a drágaságot, emellett peuignem nyújt­ják azt a kényelnet, otthonosságot, szó­rakozást, amit a népszerű külföldi für­dők. Nálunk sűrűn védekeznek a fürdő­igazgatók külföldi elsőrangú fürdőhelyek drága tarifáival. Csak arról feledkeznek meg, hogy ott olcsó tarifák is vannak. Minden osztálybeli hozzámérheti erszényéhez a lakás és megélhetés eszközeit, úgy, hogy a nagyobb útiköltség mellett is többet takarít­hat meg, mint a mennyit nálunk kimuzsikálnak belőle. A fürdőtövéuyben hiába gondos­kodnak róla, mert ezt nem lehet semmiféle törvényes kényszerrel elérni, pusztán a fürdőtulajdonosok okosságától függ, hogy a rövid bér­letek és zsaroló személyzet rend­szerét megszüetessók és igy a gyors meggazdagodás törekvését kiirtsák. Mert amig a mai rendszer marad, hiába sopánkodnak a magyar közön­ség! elmaradásán, sőt a közönség hazafiságára nem hivatkozhatnak jogosan azok, akik hazafiság jelsza­va alatt akarnak nagyot vágni a zsebeken. Heti krónika. Budapesten a drogueriák utcájában, a Király-utcában nyulaknak öltözött em­berek csapnak óriási reklámot a külön­féle parfüm különlegeségeknek, hirdetve a ,nagy húsvéti occasióv-t. Fehérgyarma­ton a parfüm „különlegességek“ nagy vezérképviselete borbélytestületnél ven, amely testületnek egy fiatal tagja, ne­vezzük Z-nek — már hetekkel ezelőtt beszerezte parfüm szükségleteit. A Kis- gyarmati legények hamar elkapkodlak az első rendelést. Úgy hogy mikor egy másik borbély párnappal ezelöít mozgo­lódva kirakodott parfümjeivel, egy elmés úri ember igy szólt neki, hallja mester, minek az a parfüm-kirakat magának, hisz Z. borbély és a Hitelintézet besza­gositották már itt az egész vidéket. * * * A faggyugyertya már idejét múlta, a a petróleum pedig Gyarmaton használ­hatatlan. Mit tegyen tehát az ember ? ráfanyalodik a villanyvilágításra. Gyar­maton az sem jelent fényes világítást, de mégis csak jobb, mint a faggyú vagy a petróleumlámpa. — Egy helybeli ház- tulajdonos is számotvetve mindezekkel, bevezettette lakásába a villanyt. Jött a fizetés ideje egyszer — nem fizetett, jött másodszor, megint nem fizetett, har­madszor már a szerelő segédek jöttek és se szó, se beszéd levették a vezeté­ket, a csillogó lámpákat az ámuló-bá- muló gazda személáttára, akinek a kér­désére azt felelték, hogy azt üzente a főnük nr, hogy ne a mi villanyunk, Ha­nem az örökvilágosság fényeskedjék az urnák. Most már csak az a kérdés, hogy sok-e a külömbség a kettő között ?! * * # Szegfű Rákóczy-ellenes könyve ellen, amint tudjuk, tömörültek a könyvtárak isf kimondva, hogy az akadémiának ezt a torzszülöttjét nem óhajtják a többi értékes könyvekkel egy polcon látni. A könytárak eme mozgalmához a helybeli népkönyvtárak is csatlakoztak, kimond­ván a sertenciát úgy, hogy a többi ér­tékes könyvekkel együtt nélkülözni ó- hajtják a száműzött akadémiai kiad­mányt is. * * * Tekintettel a ozatmármegyeí nagy ár­vizekre és súlyos közállapotokra a hús­véti locsolódások szabályozására a kö­vetkező szellemű felsőbb rendelet vált szükségessé. A vedrek, kannák, kancsók és mindamaz edények, amelyeknek űrtar­talma egy félliternél nagyobb, a locsoló- dásnál feltétlenül mellőzendők. Vitriollal sehol, karbollal pedig csakis a fertő­zött helyeken szabad locsolódni. Tekin­tettel az áprilisi szeszélyes időjárásra, a tüdővészesek s az ágyban fekvő be­tegek meglocsolása illetve leöntése szi­gorúan tilos. Azután kiterjeszkedik a rendelkezések be nem tartására is, a- mely szerint a renitenskedök polgári jo­gaikat vesztik. Tövis. Hírek. Kitüntetett festőművész. Bornemisza Gé­za városunk fiát, kinek művészi alkotásaiban először mi gyönyörködünk, ismét kitüntetés ért. Nemrég a remek alkotásu kollektióiért a Lánczy-dijjal lett megjutalmazva, most pedig az Érdekes Újság hozta arcképét igen hízelgő kommentár kíséretében, melyben mint a fiatal művészgárda egyik legtehetségesebb képvise­lőjének jelöli meg. Őszintén örvendünk ehez az elmaradhatat­lan sikerhez és reméljük, hogy ez csak a kez­det a többi babérokhoz. Fehérgyarmat képviselőtestülete legutób­bi ülésén a községi alkalmazóiak betegség ese­tére való biztosítási kötelezettség alól való mentesítése tárgyában hozott szabályrendelet egyhangúlag elfogadta. A közvágóhidi vágásért és husszemléért szedendő dijak tárgyában pedig úgy határo­zott, hogy Dr. Hunwald Izidor, Vaszkó Gyula, Steier Sándor, Dr. Kiss Antal bizottsági tago­kat az ügy tanulmányozására kiküldi. Határozatot hoztak még a Bem Márton és neje belsőségének óvoda céljára való megvá­sárlása tárgyában is. A határozat értelmében Bem és neje 9700 K-ás eladási árával szem­ben 9500 K-érí hajlandók a belsőséget átvenni. Tárgyalták még Varga Lajos családja illető­ségét s tudomásul vették a vadászterület bérbeadása feletti szerződésnek alspáni jóvá­hagyását. A Vármegyei Gazdasági Egyesület csütörtökön délelőtt népes választmányi ülést tartott, melyben megjelent mintegy 40 választ­mányi tag, Böszörményi Emil dr. elnöki meg­nyitója után, Világossy Gáspár előadó titkár előterjesztette az Országos Gazdasági Egyesület által a Budapesten f. hó 3. és 4-én tartandó országos értekezletre megküldött meghívót. Az ülést az értekezletre kiküldötte Falusi Árpád dr. egyl. alelnököt, Világossy Gáspár egyl. tit­kárt, egyszersmind megjelenésre felkérte Jékey László, Mándy Géza, Szalkay Sándor, Szuhányi Ferencz és báró Vécsey László választmányi tagokat. Tárgyaltatott a m. 1 ir. földművelésügyi minisztériumnak a gazdasági egyesületekhez in­tézett leirata, mely szerint az állam jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett csikólegelők létesí­téséhez államsegélyt nem nyújt. Az ülés a le­iratot sajnálattal vette tudomásul. Néhány tag felvétele s kisebb adminisztráconális ügy letár- gyalása után elnök az ülést berekeszíette, Anyák Iskolájában arra fektetik a legna­gyobb súlyt, hogy mivel legyenek a gyermekek akkor táplálva, ha a természetes táplálás az emlőn keresztül megszűnik? Ez iskola egyetlen tanítása, hogy minden anya tudomást szerezzen a Phosphaíine Faüeres létezéséről és annak pótolhatatlanságáról. Ki Phospathine Falieres­sel táplálja gyermekét, annak fáradozása bizto­sítva van, mert nincs jobb és értékesebb táp­szer, kellemes izü, könnyen emészthető, a fog­zást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fejlődését. Holtra itta magát. Szaímáron a, Zrinyi utca 35. számuház udvarán szomatbon déiután az istállóban holtan találták Nagy Gábor kocsist. Az első pillanatban az a gyanú merült fel, hogy a szerencsétlen ember bűntény áldozatául esett, A hulla a lovak mellett feküdt, arcra esve. Az eset hírére nagy csődület támadt s a ren­dőrség részéről csakhamar megérkezett a bűnü­gyi osztály vezetője. A hivatalos vizsgálat meg­állapította, hogy a halál alkoholmérgzés követ­keztében állott be. A szerencsétlen ember meg­előzőleg rengeteg pálinkát fogyasztott el, úgy, hogy, valósággal holtra itta magát. A pupillák rendkívül ki voltak tágulva, ami az alkohol mérgezés egyik tipikus tünete. 1914. április 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom