Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-08-02 / 31. szám
Fehérgyarmat III. évfolyam. 31. szám 1914. augusztus 2. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ................4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. A szerkesztésért felelős: mATyAs adolf. Szerkesztőség és kiadóhivatal: * »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetései: díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Háború. Mire e sorok megjelennek, már megindultak az ellenségeskedések Szerbiával. Ott harcolnak a délvidéken a nemzet fiaival együtt a mi véreink is, Fehérgyarmat községnek s a fehérgyarmati járásnak katonái. A közel öt ven éves békeidő alatt harcias hangulatunk csökkent, a békeidőben való katonai szolgálatot is sokan felesleges nyűgnek tekintették, de a mai idők megmutatták, hogy a fegyveres előkészület nemcsak szükséges, de elengedhetetlen kényszerűség. Évek óta piszkál e nemzet orra alatt a szerb nép s mi tűrtük, tűrtük, azzal a bámulatos nyugalommal, mely az erőst a gyengével szemben kell hogy ei- töltse. Az erő e nyugalmát gyengeségnek vélték szomszédaink, kik merészségükben már határt nem ismertek. Azt hitték, hogy ezen országban, melyet 1009 év óta tart fenn a magyarság, ők lesznek úrrá s velük együtt más nemzetiségek is hetykén kezdtek viselkedni viszonzásul azért, hogy e aemzet az állampolgári jogokat minden tagjának egyformán biztosítja. A szerajevói gaztett mindezekre feltette a koronát s a monarkiának ha tovább is élni akar, nem maradt más választása, mine Szerbia szigorú megfenyitése. Bármennyire fájdalmas a háború általánosságban s bármennyire fájdalmas azon családokra, amelyeknek íórfitagjait a harctérre viszik, a mostani háború any- nyira szükséges volt, hogy félre kell tenni az e- gyéni bánatot, félre kell tenni a borzalmaktól való irtózást, de egyesülni kell abban a gondolatban, hogy a kik közülünk a harctéren szenvednek, igaz ügyért, a nemzet jó hírnevéért, jövendő boldogulásáért küzdenek. Bele kényszeritettek minket e háborúba; s mi nemcsak becsülettel, de lelkesedéssel s hazánk jövőjébe vetett erős hittel fogjuk azt megküzdeni. Éljen a magyar nemzet! Éljen a király ! A Nemzeti Népszövetség és a választók összeírása. A Nemzeti Népszövetségnek alapszabálysze- rü célja és köteles jégé a fontosabb kózérdékü kérdésekben tagjait tájékoztatni és felvilágosítani. A folyamatban lévő képviselőválasztók összeírására nézve az ország minden részéből naponkint tömegestől érkeznek a tagoktól jogitanácsot, felvilágosítást és útbaigazítást kérő levelek, amelyeket a Nemzeti Népszövetség jogvédő hivatala díjtalanul és azonnal intéz el s igy a legnagyobb lelkiismeretességgel közreműködik abban, hogy az egész országban, ahol a Nemzeti Népszövetségnek már szervezetei vannak, választói jogosultsággal biró minden tagja belekerüljön az országgyűlési választók névjegyzékébe. Dr. Kutkafalvi Miklós népszövetségi főügyésznek az uj választójogi törvény népszerű ismertetéséről szoló füzetét is a Nemzeti Nép- szövtség adta ki, tagilletményül ingyen küldötte meg minden tagjának. A szövetség júliusi kiadványa tehát kizárólag a választójogi kérdésnek van szentelve. A füzet igen áttekinthetően és népies irányban tárgyalja az uj választói törvények első felét és különösen kitanitja a népszövetség vidéki igazgatóit és csoportfőnökeit arra, hogy miként kell cselekedniök, hogy a szervezetükbe tartozó tagok választójogának megszerzésénél tanácsadóig és segitőleg közreműködjenek. Kutkafalvy füzete különösen részletes és kimerítő útmutatást tartalmaz a választói névjegyzékből való kihagyás elleni jogorvoslatokról és minden jogorvoslatról kitanitja a népszövetség tagjait hogy hol, mikor és milyen alakban kell az egyes jogorvoslatokkal élni, rámutatva mindenkor a jogorvoslat elmulasztásának helyrehozhatatlan következményeire. A füzetet darabonkint 20 fillérjével a portó- dij beküldése mellett mindenki megrendelheti a Nemzeti Népszövetségnél Budapest Vili. Trefort ut 2. A népszövetség jogvédő hivatala egyébbként bármilyen választójogi kérdésben készséggel adja meg díjtalanul a jogi tanácsot és lelvilágositást azoknak, akik azért akár levélben akar személyesen hozzá fordulnak. Az idei termés. Megint elérkeztünk az aratáshoz. Egy évi munkánk gyümölcsét hordjuk most egybe, hogy azzal gazdaságunk pénzszükségletét fedezzük ismét egy évig. Sajnos, az idei termés nem igen fogja fedezni minden gazdá- nrak egy évi pénzszükségletét, mert termésünk olyan gyenge, minő már régen volt. Magyarország termésátlagai sajnos nem előre haladnak, hanem visszafelé fejlődnek. Oda jutunk immár, hogy Ausztria, ez ipari állam sokkalta nagyobb terméseket mutat fel és termésátlagai rohamosan emelkednek, a miénk ellenbert stagnál, sőt visszafejlődik. Ennek a körülmények egyedüli oka, az hogy talajainkat nem trágyázzuk kellően. Hiszen ez idén is mindazon gazdaságokban, a melyekben dúsan szoktak istálló trágyázni, s kát. holdanként 200—300 kg. szuperfoszfátot is alkalmaznak, kitűnő termés volt. Lépten-nyo- mon látjuk és tapasztaljuk azt, hogy egy és ugyanazon harárban a 200—300 kg. szuperfosfátos istállótrágyázott földeken 10—16 mázsás termés van, a trágyázatlanokon pedig csak 4—5 mázsás. Olyan kirívóan volt ez a folyó é\ben észlelhető, hogy vetésjelentéseiben még a földmivelésügyi minisztérium is szükségesnek látta kiemelni, hogy nagy terméseket csak a szuperfoszfátlal trágyázott földek mutatnak. Tehát nem az időjárástői függ első sorban a termés nagysága, különben lehetetlenség volna hogy egy és ugyanazon határban 3 mázsás és 13 mázsás termések legyenek, hanem függ első sorban a talajban foglalt tápláló anyag mennyiségétől. A ki jól trágyáz, annak soha sincs rossz termése, a ki rosszul trágyáz, annak soha sincs jó termése. Szívleljük meg hát egyszer ezt az arany igazságot, trágyázzuk földjeinket istálló trágyával, zöldtrágyával, s alkalmazzunk búza és rozsvetésünk alá 200—300 kg. szuperfoszfátot, különben Magyarország rövidesen oda jut, hogy dacára kitűnő főlajeinek, saját kenyér szükségletét sem tudja fedezni, mint a hogy már a folyó évben is ezer és ezer waggon külföldi búzát kellett behoznunk, hogy mindennapi kenyér szükségletünket fedezhessük. A magánvagyon és a háború. A közönség tájékozatlan részében az a tévhit él, hogy háború esetén az állam a magánvagyont, takarékpénztári tőkéket, szóval azt, mit fáradságos munkájával a polgárság gyűjtött, szabadon elveheti-
