Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-08-02 / 31. szám

2-ik eJdfti. FEHÉRGYARMAT Nem mulaszthatjuk el komolyan figyelmeztetni a közönséget, hogy e felfogás mennyire téves. Az állam senkinek vagyonához nem nyúl, senkinek megtakarított pénzét el nem veszi, a takarékpénztárakat is békén hagyja. A hadviseléshez a pénzt évek során át felhalmozzák s ebből a pénzkészletből fedezik a ki­adásokat Ha az államnak a hadsereg ré­szére szüksége van akár jőszágra, akár más élelmiczikkre vagy bár­mire, azt készpénzért rendes áron megveszik ; az emberek pénzéhez pedig nem nyúlnak. Nagyon helytelenül cselekszik, ki pénzét elássa vagy elrejti, mert ar­ra semmi szükség nincsen, de le­hetővé teszi, hogy rossz emberek megrabolják. Felhívás. Lapunk szerkesztősége a jelen ko­moly időben azon kérelemmel fordul a közönség azon részéhez, amelynek nincs módjában hazánkat a harctéren szolgálni, legalább jóléti-bizottsággá alakulva igyekezzen azok hátramaradt családjain segíteni, kik a harctérre be­vonultak. Addig is, mig egy ily bizott­ság megalakul, ami remélhetőleg a le­hető legrövidebb idő alatt megtörténik, hogy a pillanat nyomorán enyhítsünk, felkérjük azon nemesen gondolkodókat, kik tehetik, szíveskedjenek akár pénz­beli akár termény vagy más természet­beni adományaikat szerkesztőségünkhöz juttatni. Minden adományt a főszolgabí­rói hivatalnak adunk át és nyilvánosan nyugtázunk. Hírek. A háború és a vasút. Illetékes hefyről azt az értesítést nyertük, hogy naponta csupán egyetlen vonat közle­kedik a háború tartama alatt Szatmár- ra és vissza. Szatmárra indul reggel fél 7 órakor, visszajön délután. Zsidó aratómunkások Szabolcsban. Hogy milyen fejtetőre állított helyzetet, óriási mun­káshiányt és megfizethetlen drága munkabért teremtett Magyarországon a féktelen kivándor- tási láz, azt megvilágítja az a néhány soros egyszerű hir, amelyet egyik nyírségi lapban olvastunk. Mig az Amerikába kicsábitott sza­bolcsi jó magyarok, a megfizethetetleng azda- sági, mezei munkások dologtalanul, munka nél­kül nyomorognak a tengeren tulon, addig itthon olyan mezei munkáshiány van, hogy az idén még eddig soha el nem ért munkabért fizetnek az arató munkásoknak. Azaz csak fizetnének, de igy sincs elég. Vaján például a Schwarcz- féle nagy bérgazdaságban zsidó arató mun­kások dolgoznak. Vaja és a szomszédfalusi szegény zsidók kaszára kaptak és oly nagy kitartással és szorgalommal aratnak a vajai rozstáblákon, hogy egy-egy munkás 8—lOko 1§14. augáuszius 2. rónát megkeres naponként. Ezt az esetet csak ritkaságként említjük meg, hogy a mezei munkást drága pénzzel fizetik ma nálunk és hogy amire nem vott még példa Szabolcsban, zsidó gazdasági munkások dolgoznak a sza bolcsi tarlón, munkabiróan, jól és becsü­letesen. Agyonlőtt gyümölcstolvaj. A gyümölcsérés a falusi ínyencek szezonja. Azoké az ínyenceké, kik más mód hiányában, éjnek idején szerzik be gyümölcsszükségleteiket az idegen gyü­mölcsből, legtöbbször pedig olyanból, melyet őrizni és tolvajtól védelmezni éppen köteles­ségük lenne. Most egy ilyen éjszakai gyümölcs-kedvelő életével fizetett egy pár szem barackért. A halálos végű esetről tudósításunk a kö­vetkező : Fisch Ernő földbirtokos nyirderzsi uradal­mában régóta tapasztalják hogy valaki állan­dóan dézsmálja a gyümölcsös kertet. A földbirtokos megbízta Fried Lajos nevű alkalmazottiját, hogy ügyeljen fel a gyümöl­csösre és e célból éjszakánként is nézzeo szét a kertben. Fried magához vette gazdája kétcsövű pus­káját, amely nyulsörétre volt megtöltve és tegnapelőtt éjjel körüljárta a kertet. A sötétben észrevette, hogy az egyik barack­fán tolvaj jár. A tolvaj is észrevette Friedet és mozdulat­lanul meghúzódott a fa ágai között. Fried nem ismerte fel, ki ül a barackfán, döfködni kezdte a tolvajt a puskacsővel, miközben a fegyver elsült A sőrétek az ösmeretlen tolvaj testébe fú­ródtak, aki irtózatos jajgatással vánszorgott le a fáról. Csak akkor ösmerte fel Fried, hogy a tettes az uradalomban szolgáló Oláh Sándor nevű kocsis. Oláh pár lépést tett még, amint lejött a fá­ról és meghalt. A helyszíni szemle és a boncolás meg­állapította, hogy Oláh Sándor halálát a kö­zelről jött sörétek okozták, amelyek Oláh mell és hasrészén hatoltak be. Fried Lajost, aki azzal védekezik, hogy a fegyver véletlenül sült el, letartóztatták és bekísérték a szatmári kir. ügyészséghez. Az utólagos házasság által való törvé- nyesités. A vármegye alispánjához a belügy­miniszter és az igazságügyminiszter együttes rendeletét intéztek, amelyben a házasságon kívül született gyermekeknek utólagos házasság által történő törvényesitése iránt való anya­könyvi följegyezésnek rendelkezési jogát, amelyet eddig a belügyminiszter gyakorolt, az alispánra ruházta át — és csak másodfokon dönt ebben ezután a belügyminiszter. A ren­delet közli, hogy az uj rend ez évi augusz­tus elsején lép életbe és meghagyja a minisz­ter, hogy az ilyen ügyeket soron kívül kell elintézni. Ingyen okirat a választási jogosultság­ra. Többfelé az országban felmerült az a pa­nasz, hogy egyes elsőfokú iparhatóságok és ipartestületek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénycikk 73. §-át, a- melynek értelmében a választók névjegyzékére vonatkozó össszes kivonatokat, bizonyítványo­kat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és— amenyiben a törvény másként nem rendelkezik — díjtalanul kell kiállítani, figyelmen kívül hagyják és a névjegyzékre vonatkozó kivona­tok, bizonyítványok és okiratok kiadását vagy megtagadják, vagy pedig azok kiállításáért az érdekelt feleknek bélyegköltséget, kiállítási dijat, sőt eljárási költséget is fölszámítanak. Erre való tekintettel a miniszter most felhívta a vármegyét, mint másodfokú iparhatóságot, hogy a területén működő elsőfokú iparható­ságokat és ipartestületeket utasítsa a törvény rendelkezéseinek szigorú betartására és arra hogy az esetleges visszaélések megakadályo­zása céljából a törvény 73 szakasza alapján kiállított okiratokra vezessék rá ag záradé­kot, amelyből kitűnik, hogy az illető okirat a választói névjegyzék céljaira állíttatott ki. Órások a visszaélések ellen. Az a sok visszaélés, amelyet a vásárló közönség kárára bizonyos cégek, bazárok slb, nap-nap után elkövetnek, arra indította a Magyar Órások Országos Szövetségét, hogy azon üzletek ré­szére, amelyeket szolid kereskedői elvek mel­lett és szakszerűen vezetnek s igy a közönség bizalmára érdemesek, oklevelet ad ki. A oklevelek kiosztását már megkezdette a szövet­ség és e hó végéig be is fejezi. Egyidejűleg több százezer példányban röpiratot bocsát ki, amelyben rámutat a leggyakoribb visszaélé­sekre és tanácsot ad a közönségnek, hogy mint kell eljátnia. mire kell különösen ügyel­nie, amidőn órát vásárol vagy javíttat, ha a megcsalódástól és károsodástól meg akarja magát óvni. A röpiratban föl tünteti az oklevél kicsinyített mását, hogy a közönség annál könnyebben és biztosabban felismerje a szö­vetség kötelékébe tartozó szaképzett órásmes­tereket. j A szőlők állása. A borászati felügyelők elentései szerint a beregszászi kerületben (Bereg, Ung, és Szabolcsvármegye) a virágzás kedvező lefolyású volt ; jégverés egyes helye­ken kisebb, a b.-dédai hegyen a múlt heti jég­verés azonban mintegy 80 százaléknyi kárt okozott. Peronospora nagyobb mérvben még nem lépett fel, csak a szőlőmoly s Szabolcs- vármegyében a szülőilonea is, melyek nagy­mértékben csökkentik a terméskilátásokat. Bereg és Ungvármegyékben közepes, mig Szabolcsvármegyében gyenge termésre van kilátás. A szatmári kerületben (Szatmár, Szi­lágy és Ugocsamegyék) a szőlők tenyészete buja és ezideig peronosporamentes ; a virág­zás jól sikerült. Mikor lesznek a választások. Az ország­gyűlési képviselőket tudvalevőleg 5 évenként választják és igy a jelenlegi képviselők man- dátuma a jövő 1915. év tavaszán jár le. A képviselő választások tehát a jövő év május­ban és pedig a hónap első felében lesznek. Köztársasági bank ? Budapesti Közlöny­nek hívják azt a hivatalos lapot, a mely a hi­vatalossága mellett, tudvalevőleg a szürkségé- röl hires. Unalmas hivatali dolgokkal szokott tele tenni, különösen hátul s igy igazán rit­kaság, ha humor akad benne. Ám megtörténik az. Utóbbi számában például egy köztátsasági takarékpénztárt fedezett fel. Egyik árverési hir­detése ugyanis igy kezdődik : A rimaszombati kereskedelmi és köztársasági bank végrehajta- tónak. . . Hm, nem is tudtuk, hogy a közgaz­daság köztársasági privilégium. Mit ir erről az est? Minden országos, minden közérdekű kérdésben ez Magyarorszá­gon az első krdés, mert mindenki tudja, hogy amit valamiről AZ EST ir, abban a kérdésben az az igazság, az a közvélemény, az a leg­helyesebb szempont. Amit AZ EST ir, azután Magyarország leg­jobb újságírói mennek szerte a világon, felke­resik az eseményeket ott, ahol azok történnek a gyárakban, a tanácskozási termekben, a diplomaták szobájában, a csatatereken, szeren csétlenség színhelyén ; mindenütt, ahol az em­ber nyomorúságának és dicsőségének küzdelme lejátszódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom