Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-01-03 / 2. szám
3-ik oldal. számítása szerint abban a legrosszabb esetben, a mikor a ktilvizeket vezető csatornák legnagyobb tömegű árvizének tetőző hulláma a befogadó folyónak ugyanilyen tetőző hullámával találkoznék, a megosztott elvezetés esetén a Szamos árvíz szintjében Szatmár-Németinél mintegy 25 cm., az együttes elvezetés esetén pedig a Tisza árvíz szintjében Tiszaujlak feleit mintegy 25 —30 cm. emelkedés volna várható. Az árviz szintjének e várható emelkedései a- zonban nem aggályosak. A szamosi töltések koronája úgyis Szatmárnál 100 cm-rel, Náb- rádnál és Olcsvaapátinál 150 cm-rel magasabb, mint az eddig legmagasabbnak ismert 1888. évi jégtorlódásos árviz szintje. B) Belvízrendezés. A- belvizeket a szükséges mellékcsatornákkal együtt 3 főcsatorna gyüjte- né egybe és pedig: Az ártér felső, magasabb részéről. I. A déli oldalon a „Szamos—Turkö- zi-tőcsatorna“. Ez a 15 köbméter belvizet a hér- mánszegi holt Szamoson és a sályii átvágáshoz tartozó holt medrén át Gyügye község fölött, mintegy 45 km. hosszú nyomon, nyíltan vezetné a Szamosba, Előirányzott költség 0'84 millió kor. 11. Az északi oldalon a „Turvölgyi-főcsatorna“. Ez a ktilvizeknek megosztottan való elvezetése esetében 23‘0, együttes elvezetése esetében pedig 26-5 köbméter belvizet a Túr jelenlegi medrén s illetve ebből Sonkád község fölött 4 km-re fekvő pontnál kiágazó, s a „Halál borszegig“ a terepen, tovább a halálborszegi holt Tiszán s illetőleg a Tisza balparti töltésével párhuzamosan vonalazott nyomon, a Túr nagyari ágának a Tiszávál párhuzamos alsó szakaszán át vezetné, szintén nyíltan a Tiszába. Előirányzott költség: A külvizeknek megosztott elvezetése esetén T38 millió korona, együttes elvezetése esetén 1.49 millió korona. III. A nyugati s 2/3-ad részben a Tisza—Szamos-zugban várható árviz szintjénél mélyebb ártér 15 köbméter belvizét a Túrnak Sonkádtól kezdve felszabaduló medre, illetőleg Nagyartól kezdve Cserpataknak nevezett ága, mint „Tisza—Szamos-zugi-főcsatorna“ vezetné le a zugban létesítendő zsilipen át a Szamosba. E felhasználhatás okából az említett medrek semmi átalakítást sem igényelnek: a mellékcsatornák gyanánt szolgáló természetes erek is aránylag jelentéktelen bővítést és fenék egyengetést kívánnak. A hivatal terve szerint a teljes ár- és belvízmentesítésre előirányzott költség tehát: I. a külvizeknek megosztott elvezetése esetére: összesen 8-65 millió korona. II. A külvizeknek együttes elvezetése esetén: 8-85 millió korona. A vízrajzi osztály terve azon az elven alapszik, hogy a külvizeknek azt a részét, amely a medernek az ártérben sekély szakaszán nem fér meg — tehát kárt okozhat — a felső vidéken, alkalmas helyen, tározni kell. Ez a megoldás 0*61 millió koronával volna költségesebb a folyammérnöki hivatal terveinél. A mintegy 205—208 ezer kataszteri holdnyi ártér teljes ármentesitéséből és belvizeinek levezetéséből tehát — a műszaki ártérfejlesztés és a másodrendű csatorna létesítése címén még előirányozható 0 35 millió korona költséget is számba véve a folyammérnöki hivatal terve szerint 44—45 korona megterhelés esnék átlagosan kataszteri holdanként. A műszaki fe- lülbirálat során megállapítást nyert, hogy a kül- vizek elvezetésére vonatkozó mindhárom tervezet, tehát a külvizeknek megosztás utján részint a Tiszába, részint a Szamosba, vagy egységesen a Tiszába való vezetésére s végül a külvizek egy részének tározására nézve bemutatott tervezet bármelyike, a tervezet végrehajtása esetén, az elérni kívánt célt teljesen kielégitőleg biztosítja. A tervezett tiszai és szamosi töltés az ármentesitésnek feltétlenül szükséges kiegészítő kellékei. A belvizek levezetésére vonatkozó tervek végleges felülbírálása akkor válik időszerűvé, mikor az érdekeltség a külvizek rendezésére vonatkozó megoldás tekintetében már állást foglalt. A Tisza és Szamos mentén tervezet töltésezési munkálatok még azon esetben is feltétlenül végrehaj- tandók, ha az érdekeltség a külvizek elvezetését az ismertetett három megoldás egyikének utján sem kívánná foganatosítani. E leirat folytán Ilosvay Aladár alispán összehívta a Szamos jobb és Tisza balparti töltés fenntartó érdekeltségnek véleményező bizottsá1913. január 3. FEHÉRGYARMAT gát, melyen Bodnár Károly társulati főmérnök felemlítette, hogy a végrehajtási határidő két tényező befolyása alatt áll. Az egyik az érdekelteknek a munkálatok hasznának mielőbb lehető élvezetéből, a mi a munkálatok minél gyorsabb kivitelét kívánja, a másik az a ténykörülmény, hogy forsirosott munka drágább és rosszabb, ez tehát korlátozó hatással bir a végrehajtási határidőnek tulrö- vidre szabása ellen. E kettőbői kell kialakulni a határidő helyes megválasztásának, a melyeknél még tekintetbe jöhet az is, hogy ha csak az összes ártérre már a munkálatok megkezdésétől fogva ártér adó nem vettetik ki, a végrehajtás ideje alatt annak előhaladásához képest igénybe vett kölcsön után is kamatot fog kelleni fizetni. Ezen előállható kamat különbözet az ismertetésben tisztán a munkálatokra előirányzott tiz millió költségben nem foglaltatik. A kifejlett vita során a véleményező bizottság egyöntetű elhatározásra jutott és kimondotta, hogy a társulati alakulást kívánatosnak tartja, saját kebeléből szűkebbkörü bizottságot küld ki, amelynek hivatása lesz, hogy az érdekeltségi közgyűlést megelőzőleg, a közgyűlés feladatának megkönnyebitésére a szükséges javaslatokat előkészítse. E bizottság tagjaiul felkéri Kende Zsigmond, Jékey Sándor, Pelhő György vél. bizottsági tagokat, továbbá Bodnár Károly érd. főmérnököt és Kövessy Győző királyi főmérnököt. Kende Zsigmond véleményező bizottsági tag felszólalása során vázolja a jelenlegi pénzfelvételi viszonyokat, a melyek egy a munkálatok végrehajtásához szükséges több millió korona köcsön felvételét a mai visszonyok között csaknem illuzóríussá teszik; minélfogva a megalakuló társulat is csak abban az esetben lenne képes működését megkezdeni, hogy ha az államtól első sorban végrehajtandó munkák kivitelére szükséges hat millió korona kamatmentes kölcsönt sikerül kieszközölni. Az összes szabályozási munkálatok végrehajtásáig javasolja azért, hogy a hat millió kamatmentes kölcsön kieszközlése végett, a melynek sikeréhez ő a legjobb reményeket fűzi, a küldöttség menjen öl a közgyűlést megelőzőleg a Nagyméltóságu Földmivelés és Pénzügy Miniszter urakhoz, a hol ezen kívül azt is kérelmeznék, hogy a Szamos és Tisza folyók szakadó partjának biztosítására, a társulatoknak mindenkor megadott segély helyett tekintettel arra, hogy a Szamosjobb és Tisza balpartja kilóméterekben menő hosszaságban szakadozik, s azok biztosítási munkálatai az érdekeltség műszaki erejét nagyban igénybe veszik, az összes védmü- vek építését és fenntartását teljesen állami feladatnak tekintse, és azok költségét az állam terhére elvállalván, kivitelét a saját közegeivel eszközöltesse. A véleményező bizottság a javaslat elfogadásával egyetemben, a küldöttség tagjainak ugyancsak Kende Zsigmond, Jékey Sáodor és Pethő György véleményező bizottsági tagokat kéri fel. Végül kéri vármegyei alispánt, hogy az érdekeltség közgyűlését 1913. január hó 1-ső felébén hívja össze. Vármegyei alispán 25681/912. szám alatt hirdetménnyel közzétette, hogy a Tisza-Szamos- közi vízrendezéssel érdekelt birtokosokat a vízjogi törvény értelmében a tervezetek ismertetése céljából és amennyiben az érdekeltség a munkálatoknak kivitelét s e célból viztende- ző társulattá való alakulást elhatározná, a társulati elnök, aielnök és a választmány tagjainak megválasztása, az alapszabályok megalkotása, a műszaki térv, a munkák sorozata és a végrehajtási idő megállapítása végett Szatmárnémeti szab. kir. város székházában, 1913. évi január hó 9-én, délelőtt fél 10 órakor tartandó közgyűlésre meghívja. Az 1885. évi XX1I1. t.-c. 71. §-a értelmében az esetben, ha a társulat megalakítása az érdekeltek közakaratával meg nem történhetnék, az érdekelt birtokosoknak az ártérben birt holdak mennyisége szerinti többsége is meg- alakultnak nyilváníthatja a társulatot. A közgyűlésre azon birtokosokat, kik az ártérben és egy község határán legalább 100. kát. hold területtel bírnak, a közgyűlésre egyénenként, az illető községi elöljáróságok utján hívja meg. Utasítja ezért a községi elöljáróságokat, hogy az érdekelt kisbirtokosokat a közgyűlést megelőzőleg hívják össze azon célból, hogy a a közgyűlésre meghatalmazottakat válasszanak. Megemlíti, hogy a társulattá alakulást kívánóknak, valamint az ellenzőknek joguk van magukat külön-külön meghatalmazottakkal képviseltetni, a meghatalmazásban azonban kitüntetendő, hogy az illető meghatalmazott hány ártéri holdat képvisel. A kisbirtokosok meghatalmazottjai részére a meghatalmazást a községi elöljáróságok állítják ki és hitelesítik. ß I R E K. Eljegyzések: Dr. Rácz József budapesti orvos múlt hó 29-én eljegyezte Dóka Piroskát, Dóka Bertalan földbirtokos leányát Fehér- gyarmaton. — Pongrác Erzsikét, Pongrácz Lajosnak, a Szátmári Társaskör bérlőjének leányát eljegyezte Horváth János, a győri Royal-szálló üzletvezetője. — Balogh Ignácz pénzügyi számtiszt Selmecbányáról eljegyezte Balogh Matildkát, Balogh Vince dányádi birtokos kedves és bájos leányát. A féispáni titkár távozása. A belügyminiszter Kálnay Gyula főispáni titkárt a jövő év első felére szolgálattételre a belügyminisztériumba rendelte be. Kálnay Gyula távozását őszinte sajnálkozás kiséri az egész vármegyében, bár valószínű, hogy a szimpatikus tisztviselő a félév leteltével ismét vissza kerül a szatmári főispán mellé. Helyetteséül K. Katona János közigazgatási gyakornok neveztetett ki, aki a múlt évben az itteni főszolgabírói hivatalhoz volt beosztva. Lejárt Pályázat. A szatmári ref. lelkész állásra a következők pályáztak: Baja Mihály mikesporti lelkész, Boross Jenő óvári s. lelkész, Birtha József lévai lelkész, Kiss Bertalan sza- moskeéri esperes!elkész- s Varga Jenő méhte- leki lelkész. Képviselőtestületi gyűlés. Fehérgyarmat község képviselőtestülete deezember hó 28-án tartotta ülését. Kisebb tárgyakon kivül elhatározta a képviselő testület, hogy a bor és húsfogyasztást házilag fogja kezelni ez év január 1-től kezdve. A községet illető heti piacz vámszedési jogra kiirt árverés eredménytelen maradt, mert az eddigi 950 korona helyeit az egyedüli ajánlattevő Johann József árverésen kivül csak 550 korouát ígért. A képviselőtestület ajánlatát elfogadta s a hetipiac vámszedési jogot három évre oneezettnek kiadta. Egyik bizottsági tag indítványozta, hogy a képviselőtestület legközelebbi ülésén az indokolatlan husdrágaság megszüntetése végett hatósági mészárszék felállításáról gondoskodjék. A képviselőtestület az indítványt elfogadta s az ügy előkészítésével községi jegyzőt bízta meg. Lódijazás Fehérgyarmaton. A nagyméltóságu m. kir. földművelésügyi minisztérium anyagi támogatásával a Szatmármegyei Gazdasági egyesület vámsunkban 1912. évi deczem- ber hó 30-án d. e. 11 órakor lódijazást rendezett. Bíráló bizottsági tagok voltak; Doma- hidy István a várm. lóteny. bizottmány elnöke, Világossy Gáspár a várm. gazd. egyl. titkára, Nagy Aladár méneskari kapitány, Szegedy Antal földbirtokos, Isaák Elemér földbirtokos, Jékey Sándor főszolgabró, A rendkívül rossz idő daczára a felhajtás igen nagy volts különösen a matolcsiak tűntek ki anyaguk szépségével s jóságával. A díjazás eredménye a következő volt: 1. Csikós kanczák. I. dij. Mészáros Pál szatmárcsekei lakos „Csinos“, II. dij. Veres Lajos matolcsi lakos „Dajka“, III. dij. Pády Mihály matolcsi lakos „Tüzes“ IV. dij. Szabó Gyula matolcsi lakos „Pirka“, V. dij. Öry Károly matolcsi lakos „Fáni“ nevű kanczája
