Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-01-03 / 2. szám
1913. január 3, FEHÉRGYARMAT 4-ik oldal. 2. Kancza csikók. I. dij, Gacsályi Bertalan fehérgyarmati lakos „Csillag“, H. Veres Lajos matolcsi lakos „Pirka“, III. dij. ŐryKároly matolcsi lakos „Vilma“, IV. dij. Bornemissza Endre majtisi lakos „Lila“ nevű kanczája. Értekezlet a Tisza Szamosközének szabályozása tárgyában. A fehérgyarmati elöljáróság meghívása folytán folyó hó 2-án délelőtt 9 órakor Fehérgyarmat község tanácstermében értekezlet tartatott, melyen városunk s járásunk birtokosai közül Kende Zsigmond, Jékey Sándor, id. Spitz Adolf, Bakó István, Bakó László, Mártonffy István, Kerekes László, Kalydy István s mások, továbbá gróf Vay Ádám képviseletében Molnár Imre, valamint Matolcs, Mánd, Jánk, Fülesd és Kérsemjén községek megbízottai vettek részt. Az értekezletet Jékey Sándor fősz. biró nyitotta meg s felkérésére Dr. Hunwald Izidor, az előkészítő bizottság1 nevében az értekezlet czélját ismertette. Felolvasta a társulat alakú ló gyűlésén beadandó indítványok szövegét s kérte azok elfogadását. Kende Zsigmond hosszabb felszólalásában részletesen ismertette a szabályozási terveket s azzal járó költségeket, az indítványok 1—4 pontjaihoz feltétlenül hozzájárult, de az 5-ik pontot, mely szerint a társulat székhelye Fehérgyarmat legyen, a maga részéről mint az alakulás feltételét el nem fogadta, mert kivihetésében nem bízik. Dr. Jármy Béla pártoló felszólalása s Dr. Hunwald Izidor záró szavai után az értekezlet egyhangúlag elfogadta a következő indítványt: A fehérgyarmati birtokosság által 1913 január 2-ára összehívott értekezlet elhatározza, hogy a folyó hó 9-én Szatmáron tartandó alakuló gyűlésen az ánuentesitési és belvíz- szabályozási társulat létesítése mellett foglal állást oly módon, hogy a külvizek megosztott módon vezettessenek el, de a társulat megalakulását azon feltételhez köti, ha 1., a magyar kir. földmivelésiigyi minisztérium az 1885 XXIII. t.-c. 113—115. §-ai alapján kimondja, hogy az alakulandó társulat közérdekből alakult és tartandó fenn, 2., a magas kormány a szabályozási munkálatok megkezdése s folytatása czéljából ß V2 millió korona fokozatosan folyósítandó kamatmentes kölcsönt nyújt az építés idejére, 3., a m. kir. földmivelósügyi minisztérium a Szamos és Tiszame- der elfajulásai által szükségelt partvédelmi és fenntartási munkálatokat állami feladatnak elismeri, azoknak saját költségén és közegei által leendő elvégzését biztosítja. végül 4., az alakuló közgyűlés kifejezetten s világosan kimondja, hogy a társulat czélja a Szamos és Tisza töltések kiépítése és a külvizek elvezetésén kívül az I és II. ik rendű belvízcsatornák létesítése s ez a munkatervezetbe már most bevétetik. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy az alapszabályok tárgyalásakor indítványozni fogja, hogy a társulat székhelye Fehérgyarmat legyen. Jékey Sándor elnök zárószavai után az értekezlet véget ért. Gondnok és presbiter választás a ref. egyházban. A ienérgyarmati református egyházban a gondnoknak és hal egyháztanácsosnak megbízatása 1912. év végével lejárván, helyökbe az 1912. év december 28-án megtartott választás alkalmával, amelyen az ösz- szes leadott szavazatoknak a száma 111. volt. a következők választattak: Gondnoknak Kalydi Ferencz, egyháztanácsosokul: Gacsályi Gáspár, Kovács Zsigmond, Kalydy Gyula, Miski Ignácz, Kalydy Zsigmond Nagy-utcai, Horváth Jenő, Egyháztanácsosi póttag lett: Fábián Gábor, ki azonban a gondnokká választott Kalydy Ferencz helyébe fog az egyháztanácsosok sorába beiktattatni. Közgyűlési tagokul választattak: Morvay István, Kormány Gyula, Misid Endre, Nagy Gyula, Miski Zsigmond A., Miski Károly A., Kalydy Zsigmond János fia, Kovásznál László, Fábián Gábor, Képes Lajos, Korponai László, Bihari Károly, Tar Gyula, mint póttag, aki is az egyháztanácsossá lett Fábián Gábor helyére iktattatott be. A gondnok és az egyháztanácsosi póttagok megbízatása három évre, egyháztanácsosok és közgyűlési tagok megbízatása pedig tizenkét évre terjed. Tanító presbiterré Fodor Jenő választatott meg. A tisztviselők ünnepélyes beiktatása alkalmi Istentisztelettel kapcsolatosan január 5-én délelőtt tartatik meg. Aranykönyv. A fehérgyarmati református egyház javára 1912. évben a következő kegyes adományok folytak be: Néhai Kovács Fe- renczné szül. Paksi Borbála egyházfentartási alapra végrendeletileg 100 koronát hagyományozott. A január 28-iki bál tiszta bevétele 116 korona. A március 15-iki bál bevétele 117 kor. 22 f. A besorozott ifjak báljának tiszta jövedelme 91 korona. Takarékpénztár adománya 60 korona. Fehérgyarmati Népbank adománya 30 korona. Szabó Zsigmond nyug. szolgabiró a húsvéti úrvacsorához kenyeret és bort, Kalydy Ferencz és neje Seres Juliánná a pünkösdi úrvacsorához kenyeret és bort, Jékey Sándorné úrnő az ujkenyéri és adventi úrvacsorához bort, Korponai László és neje Korponai Erzsébet a karácsonyi úrvacsorához kenyeret, dr, M. Boross Lajos úr bort adományoztak. Az év lefolytéval az egyházi elöljáróság e helyen is hálás köszönetét mond a jószivü adakozóknak, kérve a jó Istent, hogy jó cselekedeteiket tartsa nyilván és soha el ne feledkezzék arról, amit az ő oltárával cselekedtek és az ö jótéteményeiket térítse vissza reájuk és az ő fiaikra. Népmozgalmi adatok a fehérgyarmati református egyházban. Az 1912-ik évben született fiú 64, leány 70, összesen 134; meghalt fi 34, nő 38, összesen 72; szaporodás 62. Házasságra lépett 29 pár. Konfirmáltatott 76 keresztyén növendék. Szavazásra jogosított egyháztagok száma 604. Segélyezés. A fehérgyarmati református egyház szegény iskolások között kiosztott húsz pár csizmát 134 korona értékben és segélytankönyveket 37 korona 57 fillér értékben. Lapárverés. A fehérgyarmat és vidéki kaszinóban a lapok f. hó 5-én délután 5 órakor fognak elárvereztetni. Fogyasztási adókezelés. Fehérgyarmat község, — mint ismeretes — szerződésileg bérbe vette a helybeli bor és húsfogyasztást. Közhírré teszi tehát, hogy 1912. december 31-én éjjeli 12 órától a fogyasztási adók a községet illetik s ez időtói kezdve a bor és husfogyasz- tási adó befizetése a község pénztáránál esz- közlendő. Szülői értekezlet volt múlt hó 25-én a fehérgyarmati izr. iskolában. Az iskolaszék még október hó végén elhatározta, hogy az eddigi osztott tanidő helyett az osztatlan (d. e. 8 — 1 óráig terjedő) tanítási időt hozza be. Mivel minden újítás nehéz, egyelőre csak kisér- letképen rendelte el e változtatást s a szülők véleményétől tette függővé végleges elhatározását. A megjelent szülők majdnem kivétel néikül mind helyeselték az uj rendszert, mely a gyermekeknek több megnyugvást s szabadságot ad. Minthogy a tantestület véleménye szerint az osztatlan tanidő a gyermekek élő- haladását nemcsak nem gátolja, de előmozdítja, ez most már állandósulni fog. Jegyzői értekezlet A Tisza Szamosköz szabályozása tárgyában múlt hó 27-én Jékey Sándor főszolgabíró elnöklete alatt tartatott meg. Az értekezleten Kövessy Győző m. kir. állami főmérnök ismertette részletesen a terveket, adott felvilágosításokat s eloszlatta a felmerült aggályokat. Most már a jegyzőkön a sor. Fehérgyarmat nagyközség 100 holdan aluli birtokosait az elöljáróság deczemcer hó 29-én délelőtt 11 órára gyűlésre hívta össze a Tisza Szamosköz szabályozása kérdésében leendő állásfoglalás végett. A megjelent igen nagy számú birtokosok egyhangúlag elhatározták, hogy az ármentesiíő társulat létesité éhez hozzájárulnak, de oly feltétellel, hogy az összes belvizek kötelező szabályozása a társulat alakulásakor kifejezetten kiköttessék. Óhajtja a birtokosság azt is, hogy a társulat székhelye Fehérgyarmat legyen és az osztályozás méltányosan történjen. Megbízottakul Bornemisza Imre jegyzőt és dr. Hunwald Izidort választották meg. Községi és körjegyzők az adótörvények végrehajtásáról. Járásunk jegyzői a múlt év december hó 27-én megbeszélték az uj adótörvények életbeléptetéséről járó változásokat s a következő határozatot hozták: „A rendkívül sok munka, mely már elviselhetetlen sulylyat nehezedik minden községi és körjegyzőre, lehetetlenné teszi a napról-napra növekvő újabb hivatalos teendők pontos elvégzését. Nincs módjában, sem jogában a jegyzői karnak tiltakozni azon intézkedések ellen, melyek már eddig is túlterhelt munkakörét újabb hivatalos teendőkkel szaporítja, csupán aggodalmának ad kifejezést akkor, midőn az uj adótörvények és utasításokban jelzett hivatalos jegyzői teendőket szóvá teszi. — Az uj adótörvények végrehajtása ugyanis a községek feladatává van téve. E kötelezetség a községekre újabb adandó jellegű terheket ró. Nagy méltánytalanság a tulmagas pótadóval terhelt községeket újabb ilynemű kiadásokkal terhelni. A községi közigazgatás szellemi munkásainak legtöbb idejét ma is az állam által reájuk rótt feladatoknak teljesítése köti le A községeknek újabb anyagi meg- terheltetése legközvetlenebbül a községi jegyzőt érinti, mert ha munkáján könyitendő a napról-napra növekvő hivatalos teendők elvégzésére segéderőt kér községétől, elkeseredést vált ki. Kívánatos volna tehát, hogy az uj adótörvén ek életbeléptével előálló hivatalos munkatöbblet elvégzéséről az állam maga gondoskodjék. A járási jegyző egylet egyben utasította a elnökséget, hogy az 1913. év jannár hó 1-én életbe lépett, 1909. évi IX. X. XI törvény-cikkek egyöntetű végre hajtásának bizlositása céljából kérje a nagyká rolyi magyar királyi Pénzügyigazgatóságot, tartson a járás székhelyén e tárgyban ismertető értekezletet.“ Uj százkoronások. Múlt hó 23-án, hétfőn kezdte meg az Osztrák Magyar Bank az uj százkoronások forgalomba hozatalát. Erre vonatkozó hirdetményében az uj bankjegyek a következőképen vannak ismertetve: Az Osztrák magyar Bank 1912. évi hó 2-áról kellett, 100 koronára szóló jegyei 163 milliméte, szélesek és 108 milliméter magasak, vizjegy nélküli papíron vannak nyomtatva, az egyik oldalon magyar a másikon német szöveggel. A tulajdonképeni jegykép mindkét oldalon 151 milliméter széles és 96 milliméter magas. A bankjegy rajza és színe mindként oldalon teljesen különböző. A magyar oldal rajza és alapnyomata tarka. A derékszögű guílloche-ke- retuek jobb oldali részén tojásdad alakú goillo- che-szalag arcélben ábrázolt eszményi fejet övez, ez alatt hosszúkás guillocheban a fehér „100“-as szám, még lejjebb hosszú derék szögű pajzsban e büntetési határozat van nyomtatva: „A bankjegyek utánzása a törvény szerint büntettetik“. A fejrajzot jobb és bal felől két hosszú, három részből álló függélyes guilloche szegélyezi, melyen fent fehér alapon nyomtatott, sötét szinü „100“-as szám látható. E rajzoktól balra van elhelyezve a következő magyar szöveg: „Az Osztrák-magyar bank e bankjegyért bárki kívánságára azonnal fizet bécsi és budapesti föintézeteinél Száz korona tövényes érczpénzt. Becs 1912 január 2-án. OSZTRÁK-MAGYAR BANK. Popovics kormányfő. Heinrich Pranger főtanácsos. vezértitkár.0 Tovább balra köralaku guillocheban a magyar szent korona országainak címere és ettől jobbra a vörös szinü sorozat és szám láthatók. Az alapnyomatot domborműves modorban nyomtatott „100“-as számok és guilloche disz képezik.
