Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-02-07 / 6. szám

1913. február 7. ß I R E K. Kinevezés. Balázsy Miklós, mátészalkai kir. aljárásbirót a király kir. járásbiróvá nevezte ki. Mitrovich Elek kinevezése. A hajdudo- rogi egyházmegye apostoli administratora, Papp Antal püspök ur Öméltósága a nagyká­rolyi esperesi kerület hivatalának vezetésével Mitrovich Eleket bízta meg. Szolgabirói állás szervezése. Teleky Jenő gróf nagysomkuti főszolgabíró tekintettel járá­sának felszaporodott ügyforgalmára s területén levő 41 községre, a főispánhoz előterjesztést tett egy ujjab szolgabirói állás szervezése iránt. Esperesi beiktatás. A szatmári egyházme­gye lelkészei s az egyházak megbízottai a szokottnál is tekintélyesebb számban jelentek meg csütörtökön Szatmáron. Beiktatták hiva­talába Kiss Bertalan esperest. A leányiskola tornatermében, felzendült az ének, az örök szent zsoltár: Te benned bíz­unk eleitől fogva. Ez volt a gyűlés megnyitása, amely után Kovács Lajos Szatmárnémeti lel­kész, — mint legidősebb tanácsbiró magas szárnyalásu imát mondott, majd a főgondnok tett jelentést az esperes választásról. Ezután az uj esperes letette a hivatali esküt s székfoglaló bészédet tartott. A nagy hatást keltett beszéd után a lelkészek nevében Kovács Lajos, a vilá­gi tanácsbirók nevében dr .Böszörményi Emil, a tanítói kar nevében Kiss Árpád üdvözölte az uj esperest, melyekre röviden válaszolt. A beiktatáson városunkból Fábián K ároly ref. lelkész és dr. Torday Sándor egyház- megyei jegyző vettek részt. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter az Avasujváros-kőszegremetei hitelszövetkezet házépítésére az Országos Központi Hitelszö­vetkezet utján 5000 korona államsegélyt folyó­sított. Sorozás Szatmármegyében. Szatmárme- gye alispánja által a cs. és kir. hadkiegészítő kér. és a m. kir. 12-ik sz. honvéd kiegészítő parancsnokságokkal egyetértőleg megállapított sorozási terv a honvédelmi miniszter jóváha­gyásával ellátva a napokban érkezett le a vármegyéhez. E szerint a sorozások a követ­kező időkben lesznek: a fehérgyarmati járás­ban márc. 1, 3. 4, 5; Nagykároly városban 7, 8; nagykárolyi járásban 10, 11,12. 13, 14; a nagysomkuti járásban 17, 18, 19, 26; az erdődi járásban 31, április 1, 2,3, 4; a csen­ged járásban 7, 8, 9, 10; a szinérváralyai járásban 12, 14, 15; az avasi járásban (Szi- nérváralja) 16, 17, 18; Felsőbánya városban 21; a nagybányai járásban 23, 24, 25, 26: Nagybánya városban 28, 29; mátészalkai já­rásban 17, 18, 19; a szatmárnémeti járásban május 4, 5, 7, 8, 9. Gróf Károlyi Gyuláné ajándéka. A nagy­károlyi városi tanács a február 8-án tartandó városi közgyűlés elé terjeszti azon ajándéko­zási szerződést, mellyel Károlyi Melinda grófnő a városnak adományozta azon telkét és házát, melyben jelenleg a pénzügyigazgatóság van. A telek minden időkre a város tulajdona. Orvtámadás. F. hó 2-án éjjel Bakó István fehérgyarmati földbirtokos többed magával mu­latott a polgári olvasókör helyiségében. Éj­fél tájban a czigányokkal vitája támadt s a prímást megütötte. Midőn kevéssel utóbb az olvasókörből távozott, Horváth Józsi czigányfiu az ajtóban megleste s fadoronggal homlokán súlyosan megsérelmezte. A sérelem gyógyulása 25—30 napot fog igénybe venni. A tettes el­len ki teljes beismerésben van, a bűnvádi el- árást a kir. ügyészség megindította. Állítás kötelesek nősülési tilalmának megszüntetése. A honvédelmi miniszter a kö­vetkező rendeletet adta ki: A véderőről szóló 1912. évi XXX. t-c. 40. §-ának második bekezdésében kapott törvé­nyes felhatalmazás alapján, az állítási köte­lezettségüknek még eleget nem tett férfiak nősülhetésére vonatkozó tilalmat, 1913 : évi februárius 1-től kezdve, esetleges ujjabb rendelkezésig megszüntetem. A nősülési tilalomnak e megszüntetése a véderőről szóló 1912. évi XXX t.-c. végre­hajtása tárgyában kibocsátott utasítás I. részé­nek 42. §-ánál előjegyzendő. Az eddig kiegészítésre visszaküldött kérvé­nyek pedig többé föl sem terjesztendők, ha­nem ugyancsak e körrendeletemre való hivat­kozással a feleknek visszaadandók. Budapest, 1913. évi január hó 20-án. Báró Hazai Samu, s. k. honvédelmi miniszter. Konkurrencia. Rossz időket élünk, rossz világot látunk .... Nagy nehezen sikerült existentiát alapítani e lap megindításával, erős volt a reményünk, hogy ma-holnap lesz fe­lelősünknek heti 20 fillér tiszta jövedelme a lapból. Manapság ez óriási pénz. Hisz’ úgy mondják, korona már nem is létezik, csak képzeletben, 100 koronát pedig csak üveg alatt mutogatnak a múzeumban. S ime nagy jöve­delmünket már megirigyelte az ádáz konkur­rencia. Ellen lapot indított. S milyen eszközök­kel. Először maga a cim: „A Pletyka“. Hiszen valami nagy igazságokat a mi lapunk sem hoz, de csupa pletyka, az mégis vonzóbb. Munka­társai : hölgyek, élő, virágzó, ennivalóan bájos fiatal hölgyek, kiket mint árnyék a fényt, az ifjú gavallérok éhes tömege kisér. Kiállítása kerekded négyszög, tartalma tudományos plety­ka, pletykázó tudomány, bandivers, kontravers, Ionkavers stb., ki tudna ellentáilni a varázsnak’ olvasni, mohón olvasni a „Pletykát“. Megjelenésében csak az örvendetes, hogy a mi kicsiny községünk már két lapot is meg- bir. Üdvözöljük tehát meleg szívvel kedves laptársunkat, az életben egyszer kőnyomatban megjelent, de a múltban, jelenben s jövőben mindenkor s mindenhol dúsan virágzó „Plety­kát“. Villanyvilágítás Huszton. A nagyszöllősi villanyvilágitási részvénytársaság benyújtotta ajánlatát Huszt városhoz. A következő feltéte­lek mellett hajlandó a társaság Huszt városát villanyvilágítással ellátni. A közvilágításért kér 6090 koronát, melyből 1000 korona mint ga­rantált városi nyereség — részesedés vissza­térül. A magánfogyasztók hektowattóránként 7 fillért fizetnek. A világításhoz szükséges áramot a nagyszöllősi telepről vezeti a társaság. E hirt egy nagyszöllősi lapból vettük át. Örvendetesnek tartjuk a közeli Husztnak ha­ladását, de másrészt kitűnik a hiradásbó, hogy a fehérgyarmati köz- és magánvilágitás távol­ról sem oly drága, mint azt egyesek gondolják. Tanítók fizetésrendezése. Gróf Zichy Já­nos vallás- és közoktatásügyi miniszter a na­pokban két törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban. Az egyik az állami, a másik a községi és hitfelekezeti népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szól. Vidékünkön állami iskola nincsen, igy csak az utóbbit is­mertetjük. Kezdő javadalmazás 1200 korona, melyből a férfi tanító 2, a nőtanitó 4 év múl­va kerül a III. fizetés osztály 3. fokozatába, mely egyenlő az állami tisztviselők XI. fizetési osztálya 3. fokozatával s innen kezdve a fize­tés teljesen egyenlő az állami tisztviselők XI., X. és IX. fizetési osztályával. A tanítók 3 fi­zetési osztályba soroztainak, mindegyik osz­________FEHÉRGYARMAT tá ly 3 fizetési fokozatba. A III. osztályban 1400, 1600, 1800, a II. osztályban 2000, 2200, 2400, az I. osztályban a férfiaknak 2600, 2900, 3200, a nőtanitóknak 2600, 2800, 3000 koro­na lesz a fizetésük. A lakbér mindhárom osz­tályban Fehérgyarmaton 300 korona, járásunk többi helységeiben 240 korona marad. A III. fizetési osztályból a II-ikba való elő­léptetéséhez 15 év, a másodikból az elsőbe 12 év szükséges, a fizetési fokozatokba való előlépéshez szükséges szolgálati idő tartama: a III. osztályban 5—5 év, a II. és I-ben 4—4 év. Az 1893. október 1. előtt eltöltött szolgálati idő csak kivételesen vehető figyelembe s igy rendszerint csak 19 év fog számításba vétetni vagyis az azóta működő tanítók az első osz­tályozásnál a II. fizetési osztály 3. fokozatába (2000 kor.) fognak jutni. A kántori javadalma­zás a fizetésbe betudatik, a kor- és személyi pótlékok elesnek, hasonlóan nem részesednek a tanítók családi pótlékban sem. A fizetési osztályokba való előléptetés ér­demesség alapján történik s ezért minden ta­nítót minősíteni kell. A minősítést a kir. tan- felügyelő adja, de a hitfelekezet illetékes ha­tósága is. — Kiváló minősítéssel bird >tanitó soron kívül is előléptethető. A fizetésemeléssel kapcsolatos költségeket, melyek első évi összegét a miniszter 6 millió 700 ezer koronára teszi, mindazon iskoláknál melyeknél a tanítói fizetéseket az állam már most is kiegészíti, az állam viseli. Azon fele­kezetek, melyek eddig is a magukéból tartot­ták fenn a tanítót, a felemelt fizetést is fizetni kötelesek, jogosítva vannak azonban az állam­tól ennek átvállalását kérni, ha igazolják, hogy a felemelt fizetések teljesítésére képtelenek. Az előléptetés joga ott, hol az állam a ta­nító fizetésének kiegészítéséhez bármily kis összeggel járul a minisztert, más esetben a fentartó hitfelekezetet illeti. A törvény visszaható erővel bir oly módon, hogy a felemelt fizetés 1913. január 1-től fog folyósittatni. A most ismertetett javaslattal a tanítók jo­gos óhajai nagyrészt teljesedésbe mennek s ha a még kívánatos módosítások keresztül­mennek a javaslat törvényhozási tárgyalásáig, a hozandó törvény a tanítók megnyugtatását fogja előmozdítani. Színház, színészet. Ez az a mi nálunk nincsen, ha pedig van, akkor közönség nincsen. De nemcsak nálunk, másutt is kedvezőtlenek az idén a szinügyi viszonyok. Debrecenben alig lehetett megmenteni az igazgatót a vagyoni pusztulástól, egyebütt szintén teng leng a szí­nészet. Talán sehol nem támogatják a sziné- szeszet oly kevéssé, mint Nagykárolyban, vár­megyénk székvárosában. Az uj színház majd nem mindig üres. Jellemzésül közöljük a Nagy­károly czímü lap czikkének egy részét: Neményi Lipót, aki igazgatói működését a két évvel ezelőtt szervezet északkeleti szi- nikerületben kezdette meg, elkedvetlenedett és mielőbb menekülni szeretne az északkeleti kerületből, amelynek legfőbb helye Nagykároly város és különösen menekülni szeretne Nagy­károly városból, ahol szomorú csalódás érte A szinikerület megalakításánál leginkább az* kecsegtette, hogy Nagykároly város, Szatmár- vármegye székhelye is bele fog tartozni és mert a viszonyokat nem ismerte, joggal fűzött re­ményeket itteni működéséhez Nagykároly vá­ros megyeszékhely, van benne főgymnásium, pénzügyigazgatóság, irodalmi egyesületek és igy feltehető volt, hogy közönsége is olyan, amely elbír tartani egy jóravaló vidéki színtár­sulatot. És eljött ide. Három hónapos szini- idéayt csinált és ime kiderül, hogy Szamoä­__________ 3-ik oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom