Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-11-16 / 45. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam. 45. szám. 1913. november 16. W FEHEROYARMT Ki Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Ä sajtó. Az országon egyszerre olyan vihar viharzott végig, amilyenhez fogható régen nem volt. A sajtóreformot vette elő a kormány a tarsolyából és ez a reform egyszerre megmozgatta a társadalom összes rétegeit, felsorakoztatta őket nemcsak pártállás, hanem gondolatcsoprtosulás szerint is. Mi nem akarunk ebben az esetben, ebben a kérdésben és ez alkalommal politizálni. A sajtóreform kérdését és az egész sajtó ügyét kizárólag társadalmi, közszabadsági és gazdasági szempontból akarjuk megvitatni. A sajtó ma Magyarországon feltétlenül hatalmas tényező nemcsak politikai, hanem minden egyéb szempontból is. A sajtónak az ország közéletének minden terén igen nagy és jelentős szerepe van, társadalmi problémákat itt vitatnak meg, a gazdasági kérdések nagy részét a sajtó hasábjain döntik el arra illetékes emberek, a művészet és a kultúra propagálása és támogatása is főleg a sajtóra háramlik. A sajtó nélkül ma széles e hazában semmit sem lehet csinálni, a sajtóval majdnem mindent. Ez a megállapitás, illetve e megállapítás alapját tevő tény az oka annak, hogy mikor a kormány, akár ügyesen és rationálisan, akár nem— amiről a vélemények eltérők, a sajtó reformjának kérdését szőnyegre hozta, megmozdult az egész társadalom, az egész közvélemény. A sajtó egyike a legfontosabb társadalmi és közéleti intézményeinknek. Nincs ember, akinek valamiféle érdeke — síit esetleg elenér- deke ne fűződne a sajtóhoz. Hiszen a sajtó a legnyíltabb forum, ahova mindenki elviheti a maga bántál mait, sérelmeit, ahonnan messze hangzik minden egyes szó, ahol minden kérdés megvitatásra, helyre talál. A sajtóhoz nem lehet tehát úgy hozzányúlni, hogy ezzel a sajtótól látszólag igen távol álló emberek érdekeibe ne ütköznék az, aki a sajtótól valamit el akar venni, vagy neki akar adatni valamit. Valljuk be, minden politikától mentesen, az a törvényjavaslat, amelyet a kormány most előterjesztett, egynémely dolgokat el akart, illetve el akar venni a sajtótól. A sajtó Magyarországon eddig, ha egyébnek nem is, de szabad mozgásnak fetótlenül örvendett, azzal rendelkezett. Ezt a szabad mozgást akarja megkötni az uj javaslat. A sajtót pedig megkötni nem lehet. A fejlődés, a haladás iránya minden tekintetben az, hogy az egyénnek, a társadalomnak, a köznek minél több szabadságot kel! adni. Az az irányzat, amely szabadságokat el akar venni és bármily tekintetben gyámhatóságokat akar felállitani, nem ismeri a kor intencióit, a fejlődés és haladás motívumait. A sajtónak éltető levegője a szabad mozgás és ezt az éltető levegőt nem szabad tőle elvenni, mert el- satnyul. A sajtónak pedig nálunk nagy szerepe van, és ha közéletünkből kiesik ez az erős támasz akkor sok minden szép lassan nekiindul a visszafejlődésnek. Az egész társadalom megmozdulása mutatja, hogy a sajtótörvény sokkal rosszabb, mint amilyennek egy törvénynek már azon az alapon szabad rossznak lennie, hogy emberi munka. Mi magunk is, sőt az ország minden tisztességes embere és minden tisztességes újságíró reformjának követelését hangoztatja és el is fogadja azt az álláspontot, hogy a sajtó reformjára ma a sajtó érdekében szükség van. De ezt a sajtó reformot nem egészen igy képzeltük el. Tudjuk, hogy a szándék, amely ezt a törvényjavaslatot elkészítette, nem olyan rossz, mint ahogy azt a politika feltünteti, de viszont tény az, hogy jóakaratában, amellyel a tisztességtelen újságírókat sújtani akarja, hozzájuk kapcsolja a tisztességes sajtt is és igy egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a sajtó maga is helyeseljen a reformnak. A mi szégyenfoltunk. Ragadjunk ki a napilapok hírrovatának cikkei közül egynéhányat, amelyek nem hatnak már az újság ingerével. Az ön- gyilkosságok, az apró sikkasztások és a baleset csip-csup krónikái között ott találjuk szerényen meghúzódva a léány- kereskedelemről szóló híreket is. Minden nap négy-öt hirecske jön az ország minden részéről, amelyben el van mondva, hogy Ungban vagy Ugocsában, vagy akár az ország kellős közepében valamelyik helységben egy leánykereskedőt fogtak el, vagy büntetlen, vagy büntetett előéletűt, de bizonyosan olyan „úriembert“, akinek nem ez volt az első üzlete. Azelőtt szerencséje volt és sikerült neki átcsempésznie a határon a „portékát“. Ismételjük, nincs nap, hogy országunknak eme szégyenéről hírek ne jönnének a lapokhoe, amelyek ezeket szárazon, de a maguk szárazságában is megszégyenítő módon tálalják fel tiszteletreméltó közérdekből olvasói számára. A leánykereskedelem elleni akciót nem mi indítottuk meg, de minthogy mi voltunk benne leginkább érdekelve, a mi képviseletünk nyomott a legtöbbet a latban. A kongresszusok a leánykereskedelem leküzdésére évről-évre meg- Kapható villanyszerelési üzletekben. Villanytelepeken és • * ■MMUl SlEMEHS-S&HJCK&RT-ftifNEKraél, fciáajMt, VL, Tiltz-tóM 35. ftfü-iteu Í3, ■* /% fsgjsfeb és a legtartósabb drótszálas lámpa. liam'ä 4róíuáitat 75% árammegtakaritás.
