Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-11-16 / 45. szám

Fehérgyarmat, II. évfolyam. 45. szám. 1913. november 16. W FEHEROYARMT Ki Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Ä sajtó. Az országon egyszerre olyan vihar viharzott végig, amilyenhez fogható régen nem volt. A sajtóreformot vette elő a kormány a tarsolyából és ez a reform egyszerre megmoz­gatta a társadalom összes rétegeit, felsorakoztatta őket nemcsak párt­állás, hanem gondolatcsoprtosulás szerint is. Mi nem akarunk ebben az esetben, ebben a kérdésben és ez alkalommal politizálni. A sajtóreform kérdését és az egész sajtó ügyét kizárólag társadalmi, közszabadsági és gazda­sági szempontból akarjuk megvi­tatni. A sajtó ma Magyarországon fel­tétlenül hatalmas tényező nemcsak politikai, hanem minden egyéb szem­pontból is. A sajtónak az ország közéletének minden terén igen nagy és jelentős szerepe van, társadalmi problémákat itt vitatnak meg, a gaz­dasági kérdések nagy részét a sajtó hasábjain döntik el arra illetékes emberek, a művészet és a kultúra propagálása és támogatása is főleg a sajtóra háramlik. A sajtó nélkül ma széles e hazában semmit sem le­het csinálni, a sajtóval majdnem mindent. Ez a megállapitás, illetve e meg­állapítás alapját tevő tény az oka annak, hogy mikor a kormány, akár ügyesen és rationálisan, akár nem— amiről a vélemények eltérők, a sajtó reformjának kérdését sző­nyegre hozta, megmozdult az egész társadalom, az egész közvélemény. A sajtó egyike a legfontosabb társadalmi és közéleti intézménye­inknek. Nincs ember, akinek vala­miféle érdeke — síit esetleg elenér- deke ne fűződne a sajtóhoz. Hiszen a sajtó a legnyíltabb forum, ahova mindenki elviheti a maga bántál ma­it, sérelmeit, ahonnan messze hang­zik minden egyes szó, ahol minden kérdés megvitatásra, helyre talál. A sajtóhoz nem lehet tehát úgy hozzányúlni, hogy ezzel a sajtótól látszólag igen távol álló emberek érdekeibe ne ütköznék az, aki a saj­tótól valamit el akar venni, vagy neki akar adatni valamit. Valljuk be, minden politikától mentesen, az a törvényjavaslat, ame­lyet a kormány most előterjesztett, egynémely dolgokat el akart, illetve el akar venni a sajtótól. A sajtó Magyarországon eddig, ha egyéb­nek nem is, de szabad mozgásnak fetótlenül örvendett, azzal rendelke­zett. Ezt a szabad mozgást akarja megkötni az uj javaslat. A sajtót pedig megkötni nem lehet. A fej­lődés, a haladás iránya minden te­kintetben az, hogy az egyénnek, a társadalomnak, a köznek minél több szabadságot kel! adni. Az az irány­zat, amely szabadságokat el akar ven­ni és bármily tekintetben gyámha­tóságokat akar felállitani, nem is­meri a kor intencióit, a fejlődés és haladás motívumait. A sajtónak éltető levegője a sza­bad mozgás és ezt az éltető levegőt nem szabad tőle elvenni, mert el- satnyul. A sajtónak pedig nálunk nagy szerepe van, és ha közéletünk­ből kiesik ez az erős támasz akkor sok minden szép lassan nekiindul a visszafejlődésnek. Az egész társadalom megmozdulá­sa mutatja, hogy a sajtótörvény sok­kal rosszabb, mint amilyennek egy törvénynek már azon az alapon szabad rossznak lennie, hogy emberi munka. Mi magunk is, sőt az ország minden tisztességes embere és min­den tisztességes újságíró reformjá­nak követelését hangoztatja és el is fogadja azt az álláspontot, hogy a sajtó reformjára ma a sajtó érdeké­ben szükség van. De ezt a sajtó reformot nem egészen igy képzeltük el. Tudjuk, hogy a szándék, amely ezt a törvényjavas­latot elkészítette, nem olyan rossz, mint ahogy azt a politika feltünteti, de viszont tény az, hogy jóakaratá­ban, amellyel a tisztességtelen új­ságírókat sújtani akarja, hozzájuk kapcsolja a tisztességes sajtt is és igy egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a sajtó maga is helyeseljen a reformnak. A mi szégyenfoltunk. Ragadjunk ki a napilapok hírrovatá­nak cikkei közül egynéhányat, amelyek nem hatnak már az újság ingerével. Az ön- gyilkosságok, az apró sikkasztások és a baleset csip-csup krónikái között ott ta­láljuk szerényen meghúzódva a léány- kereskedelemről szóló híreket is. Min­den nap négy-öt hirecske jön az ország minden részéről, amelyben el van mond­va, hogy Ungban vagy Ugocsában, vagy akár az ország kellős közepében valamelyik helységben egy leánykeres­kedőt fogtak el, vagy büntetlen, vagy büntetett előéletűt, de bizonyosan olyan „úriembert“, akinek nem ez volt az el­ső üzlete. Azelőtt szerencséje volt és si­került neki átcsempésznie a határon a „portékát“. Ismételjük, nincs nap, hogy országunknak eme szégyenéről hírek ne jönnének a lapokhoe, amelyek ezeket szárazon, de a maguk szárazságában is megszégyenítő módon tálalják fel tisz­teletreméltó közérdekből olvasói szá­mára. A leánykereskedelem elleni akciót nem mi indítottuk meg, de minthogy mi voltunk benne leginkább érdekelve, a mi képviseletünk nyomott a legtöbbet a latban. A kongresszusok a leánykeres­kedelem leküzdésére évről-évre meg­- Kapható villanyszerelési üzletekben. Villanytelepeken és • * ■MMUl SlEMEHS-S&HJCK&RT-ftifNEKraél, fciáajMt, VL, Tiltz-tóM 35. ftfü-iteu Í3, ■* /% fsgjsfeb és a legtartósabb drótszálas lámpa. liam'ä 4róíuáitat 75% árammegtakaritás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom