Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-10-05 / 40. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam. 40. szám. 1913. október 5. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Vidéki pénzintézetek válsága. A háború és a háborút megelőző másfél esztendő pénzügyi krízisbe sodorta az országot és e krízisből kikászolódnia mindezideig lehetetlen volt. Az okok kézenfekvők voltak, azon országok pénzügyi tényezői, nevezetesen a franciák, angolok és németek nagy bankjai, pénzcsoportjai és hitelintézetei a bekövetkezendő háború előre nem sejthető eshetőségeit vették tekintetbe és azért a monarchiába nem engedték pénzüket beszivárogtatni. Az egész világ tudta, hogy hajszálon múlott, hogy a monarchia fegyveres beavatkozásra fog kényszerittetni és egy háború következményeit épp úgy nem lehet előre látni, mint egy vasúti katasztrófa következményeit, bármilyen jó anyagból legyenek is elkészítve a vonat vaggonjai és bármilyen óvóintézkedések tétettek is. Egy vasúti összeütközésnél az erőmüvi esélyek kiszámíthatatlanok. Egy kisiklás sok emberéletbe kerülhet, de alig van anyagi kár. Viszont egy összeütközésnél, amely millió kárt okoz a vasútnak, esetleg egyetlen sebesüléssel végződhetik. Ugyan igy áll a dolog az állam aparáíusávai is. Lehet az államnak bármily erős hadserege, bármilyen jól szervezett adminisztrációja, rengeteg jövedelmi forrása, de egy háború esélyei mindezeket megváltoztathatják. Egy háború a hadseregen kívül sok más és értékes javakat is pusztít el. Azért egy háborúhoz közel álló állammal nem kötnek szívesen üzleteket. Ezen az okon maradtunk mi pénzügyiek dolgában annyira vissza, úgy hogy minden vonalon érezhetővé lett a külföldnek pénzügyi tekintetben való tartózkodó magatartása. Azt már unos-untalan hangoztattuk, hogy ennek az országnak csak egy különös szerencsével lehetne megoldani pénzügyi bajait. Ami kereskedelem négy-öt évvel ezelőtt lendületnek indult, ami ipar itt lábait megvetette, az fájdalom manapság hanyatlásnak indult, sok vállalat teljesen beszünt és amelyek még léteznek, azok máról holnapra élnek csupán és bizonynem a legkcesegtetőbbremények- kel néznek jövőjük elébe. Egy ország gazdasági életének mérő foka a bank. A bank mutatja ki, hogy gazdasági életünk milyen állapotban van, azt is, hogy érdemes-e fejleszteni azt is, hogy inkább vándoroljon ki a nép a földnek o- lyan részébe, ahol nagyobb kilátásai vannak ekzisztenciáját megalapozni. Nohát a mi bankjaink ezt egészen pontosan kimutatják. A nagy devalváció óta még ilyen pénzügyi helyzetben nem leletezett az ország. A kisebb hitelintézetek, amelyeknek az volt a föladatuk, hogy a kisipart és a kereskedelmet Iélekzethez juttassa, hogy kisebb-nagyobb köl- csöneivel módot adjon az üzletmenet zavartalan folyására, ezek a bankok, amelyek nagy számban a vidéki kereskedelem és ipar, de különösképen a földmivelő osztály támogatói voltak, egymásután jutottak válságos helyzetbe. A betevők kisebb-nagyobb betéteiket kivették és a nagy bankokba helyezték el, mert ezek éppen a válságos idők miatt a betétek után elég magas kamatot fizetnek. A kis bankok képtelenek hitelhez jutni, mert a nagy bankok a visszafizetéseknél olyan követeléseket támasztanak, amelyeket nem bir el csak a nagyon jól szituált kis bank. Végső kétség- beesésükben a vidéki bankok most már arra határozták el magukat, hogy a kormány támogatását fogják kérni és ők ezt úgy kontemplálják: arra fogják kérni a kormányt, hogy ez hasson oda az osztrák Magyar Banknál, hogy ez olcsó maximálisan 5°/o-os pénzt adjon a nagyobb vidéki pénzintézeteknek, azzal az utasítással, hogy ezt a pénzt azután olcsón helyezzék ki a kisebb szövetkezeteknél, a szövetkezeti igazgatósági tagok személyes jótállása mellett. Ez volna a mentő öv, mely a kisebb fajta intézeteket legalább a bukástól mentené meg és besegíthetné a fölszámolás révébe. A kezdeményezés a debreceni bankok részéről indult ki és valószínű, hogy e kezdeményezés sikerrel is fog járni és a kisebb intézetek minden megrázkódtatás nélkül fognak elmúlni. Szomorú vég ez, de szükségszerű. A kis bankok ideje lejárt legalább is addig, amig maguk a nagy bankok nem jutnak megint abbs a helyzetbe, hogy az ő szárnyaik alatt más kisebb bankok nem lesznek fejlődésképesek. A háború elmúlt, a tartalékosokat visszahívták és a háborúskodó ellenfelek a londoni egyezmény értelmében kötelesek demobilizálni. A béke és rendes folyása a világnak ugylátszik megint visszatér és minden valószínűség szerint a külföld pénzforrássi is megfognak nyílni számunkra. Meglehet, hogy rövidesen kiheverjük a kót-bárom esztendei pénzkrizist, meglehet, hogy sok viz fog lefolyni a Dunán, amig ez az új helyzet nálunk megalakul, Ez időszerint azonban a vidéki pénzintézetek válságát csak a kormány segítségével lehet elkerülni, de reméljük, hogy a kormány minthogy közérdekről van szó, okvetlenül segíteni fog a vidéki kis bankok helyzetén. 9 laobfch és a legtartósabb drótszálas lámpa. « IrótsziílaJ 75®/* iramtnegtakoritis. Kaphaié vfllanyszeralisi üzletekben, villanytelepeken éa a mm BttüMSt, VL, Tiféz-Wfnt 3§.6féf-ef»»tt. ’
