Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-10-05 / 40. szám

Fehérgyarmat, II. évfolyam. 40. szám. 1913. október 5. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Vidéki pénzintézetek válsága. A háború és a háborút megelőző másfél esztendő pénzügyi krízisbe sodorta az országot és e krízisből kikászolódnia mindezideig lehetet­len volt. Az okok kézenfekvők vol­tak, azon országok pénzügyi ténye­zői, nevezetesen a franciák, ango­lok és németek nagy bankjai, pénz­csoportjai és hitelintézetei a bekö­vetkezendő háború előre nem sejt­hető eshetőségeit vették tekintetbe és azért a monarchiába nem en­gedték pénzüket beszivárogtatni. Az egész világ tudta, hogy hajszálon múlott, hogy a monarchia fegyve­res beavatkozásra fog kényszerittetni és egy háború következményeit épp úgy nem lehet előre látni, mint egy vasúti katasztrófa következmé­nyeit, bármilyen jó anyagból legye­nek is elkészítve a vonat vaggonjai és bármilyen óvóintézkedések tétet­tek is. Egy vasúti összeütközésnél az erőmüvi esélyek kiszámíthatat­lanok. Egy kisiklás sok emberéletbe kerülhet, de alig van anyagi kár. Viszont egy összeütközésnél, amely millió kárt okoz a vasútnak, esetleg egyetlen sebesüléssel végződhetik. Ugyan igy áll a dolog az állam aparáíusávai is. Lehet az államnak bármily erős hadserege, bármilyen jól szervezett adminisztrációja, ren­geteg jövedelmi forrása, de egy há­ború esélyei mindezeket megváltoz­tathatják. Egy háború a hadseregen kívül sok más és értékes javakat is pusztít el. Azért egy háborúhoz közel álló állammal nem kötnek szívesen üzleteket. Ezen az okon maradtunk mi pénzügyiek dolgá­ban annyira vissza, úgy hogy min­den vonalon érezhetővé lett a kül­földnek pénzügyi tekintetben való tartózkodó magatartása. Azt már unos-untalan hangoztattuk, hogy ennek az országnak csak egy külö­nös szerencsével lehetne megoldani pénzügyi bajait. Ami kereskedelem négy-öt évvel ezelőtt lendületnek in­dult, ami ipar itt lábait megvetette, az fájdalom manapság hanyatlásnak indult, sok vállalat teljesen beszünt és amelyek még léteznek, azok má­ról holnapra élnek csupán és bi­zonynem a legkcesegtetőbbremények- kel néznek jövőjük elébe. Egy ország gazdasági életének mérő foka a bank. A bank mutatja ki, hogy gazdasági életünk milyen állapotban van, azt is, hogy érde­mes-e fejleszteni azt is, hogy inkább vándoroljon ki a nép a földnek o- lyan részébe, ahol nagyobb kilátásai vannak ekzisztenciáját megalapoz­ni. Nohát a mi bankjaink ezt egé­szen pontosan kimutatják. A nagy devalváció óta még ilyen pénzügyi helyzetben nem leletezett az ország. A kisebb hitelintézetek, amelyeknek az volt a föladatuk, hogy a kisipart és a kereskedelmet Iélekzethez jut­tassa, hogy kisebb-nagyobb köl- csöneivel módot adjon az üzlet­menet zavartalan folyására, ezek a bankok, amelyek nagy számban a vidéki kereskedelem és ipar, de kü­lönösképen a földmivelő osztály támogatói voltak, egymásután jutot­tak válságos helyzetbe. A betevők kisebb-nagyobb betéteiket kivették és a nagy bankokba helyezték el, mert ezek éppen a válságos idők miatt a betétek után elég magas kamatot fizetnek. A kis bankok képtelenek hitelhez jutni, mert a nagy bankok a visszafizetéseknél olyan követeléseket támasztanak, amelyeket nem bir el csak a nagyon jól szituált kis bank. Végső kétség- beesésükben a vidéki bankok most már arra határozták el magukat, hogy a kormány támogatását fogják kérni és ők ezt úgy kontemplálják: arra fogják kérni a kormányt, hogy ez hasson oda az osztrák Magyar Banknál, hogy ez olcsó maximáli­san 5°/o-os pénzt adjon a nagyobb vidéki pénzintézeteknek, azzal az utasítással, hogy ezt a pénzt azután olcsón helyezzék ki a kisebb szö­vetkezeteknél, a szövetkezeti igaz­gatósági tagok személyes jótállása mellett. Ez volna a mentő öv, mely a ki­sebb fajta intézeteket legalább a bukástól mentené meg és besegít­hetné a fölszámolás révébe. A kez­deményezés a debreceni bankok részéről indult ki és valószínű, hogy e kezdeményezés sikerrel is fog járni és a kisebb intézetek minden megrázkódtatás nélkül fognak el­múlni. Szomorú vég ez, de szükségsze­rű. A kis bankok ideje lejárt leg­alább is addig, amig maguk a nagy bankok nem jutnak megint abbs a helyzetbe, hogy az ő szár­nyaik alatt más kisebb bankok nem lesznek fejlődésképesek. A háború elmúlt, a tartalékosokat visszahívták és a háborúskodó el­lenfelek a londoni egyezmény ér­telmében kötelesek demobilizálni. A béke és rendes folyása a világnak ugylátszik megint visszatér és min­den valószínűség szerint a külföld pénzforrássi is megfognak nyílni számunkra. Meglehet, hogy rövide­sen kiheverjük a kót-bárom eszten­dei pénzkrizist, meglehet, hogy sok viz fog lefolyni a Dunán, amig ez az új helyzet nálunk megalakul, Ez időszerint azonban a vidéki pénzintézetek válságát csak a kor­mány segítségével lehet elkerülni, de reméljük, hogy a kormány mint­hogy közérdekről van szó, okvetle­nül segíteni fog a vidéki kis ban­kok helyzetén. 9 laobfch és a legtartósabb drótszálas lámpa. « IrótsziílaJ 75®/* iramtnegtakoritis. Kaphaié vfllanyszeralisi üzletekben, villanytelepeken éa a mm BttüMSt, VL, Tiféz-Wfnt 3§.6féf-ef»»tt. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom