Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-09-21 / 38. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam. 38. szám. 1913. szeptember 2 FEHÉRGYARMAT s. 7 Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre Félévre . . 8 kor. 4 kor. Negyedévre.... 2 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, PEHÉRQYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. A vadászat. A vadászat gazdasági jelentőségét és hasznát ma már einem vitathatjuk. A legutóbbi nemzetközi vadászati kiállitás keretében magyar hazánk oly igen előkelő helyet foglalt el, úgy, hogy a vadászatnak immár az államháztartás keretében is számottevő helyet kell biztositanunk. Igaz, volt idő, régibb századok folyamán, a midőn a vadászkedvtelés még a mező- és az erdőgazdaság fejlődését is háttérbe szoritotta: ámde ez a túlterjeszkedés, ha egyébb- nek nem, hát a vadnak vált javára. Ahol a fejedelmi önkény eleinte talán korlátlan határokat kivánt is szabni a vadásznak, ott utóbb az általános emberi jogok érvényesülésével, legkivált 1789 és 1848 óta, a törvényhozó testületek, a haladó kor szelleméhez mérten, megfelelő határvonalakat szabtak, a vadászat lassankint kifejlődhetett egy olyan gazdasági ággá, amelyet a kulturvi- lág valamennyi államában, igy tehát hazánkban is ma már egyéb gazdasági ágak méltó kiegészítéséül betölteni hivatott. Holt betűivel a törvény, amely a szakadatlan jogfejlés révén folyton tökéletesbedni és tökélesbiteni hivatott, végmegállapodást a vadászat kodifikálása terén sem nyújthatott, s igy vajmi sok még az a hézag, amelyet az egyes államok törvény- hozása a vadászat javára, gazdasági céljának, jelentőségének és rendeltetésének tökéletesbitésére, még csak ezentúl hivatott megtenni. Törvény- szakaszok és hatósági rendeletek egész sorozata az, amely szakadatlan igyekezett az egyensúly megteremtésén munkálkodni. A törvény egyensúlyt, összhangot hivatott teremteni a vadászat mint egyik gazdasági tényező és kedvtelés között egyrészt, másrészt a vadászattal nem egyszer szembekerülő erdő-, mező-, kért- gazdaság és álattenyésztés mint egymást a valóságban inkább kölcsönösen kiegészíteni, semmint háborítani hivatott gazdasági ágazatok között. Magyarország vadbehozatala évente alig több 600.000 koronánál, mig a vadkivitel az 5—6 millió korona értéket is meghaladja. Lőszerek tekintetében is kedvező pl. a töltények tétele, amennyiben közel 3A millió korona behozatallal szemben 10 millió koronánál több kivitelt tudtunk ebben a legutóbbi óvek során felmutatni. Évente 15—16 millió korona kivitelünk van a vadászat révén. Ez az összeg megfelel a magyar államháztartás évi összes jövedelmi 1%-ának. A vadkivitel révén befolyó jövedelmek tekintetében első helyen szerepel Oroszország, a honnan egy millió korona értékű prómariyag kerül hazánkba. Ez mindenesetre tekintélyes szám. Németország elég összeggel, 20 millió márkával szerepel vadkivitelünk terén. A vadászat gazdasági jelentőségéről tanúskodnak a következő adatok is: Vadászjegyek révén sem csekély az az összeg, amelyet az állam bevételez. így például Németország évente mintegy száznyolcvanezer vadászengedélyt állít ki, közel bárom millió értékben. Németországban minden kótszázadik alattvalóra esik egy-egy vadászjegy; nálunk minden ezredikre. A párisi „Club de France“ adatai szerint a vadászjegyek, a „Permis de shasse“-ok révén, az államnak évente tizennégy millió frank jövedelme van. A kiszolgáltatott vadászjegyek száma meghaladja a félmilliót. A vadászjegyek révén évente befolyó összegből kótbarmadrész illeti az államot, egyharmadrész pedig azé a községé, a mely a vadászjegyet kiállítja. A vadászjegy ára Franciaországban huszonnyolc frank; tehát több, mint nálunk. A német birodalom területén, a szász királyság kivételével, ahol a vadászjegy évi 12 márka, általában 16 márkát fizetnek a jegyért. Belgiumban a jegy 45 frank, Nagybrittániában 3 font sterling, vagyis 72 korona. A francia vadászterületek bérletér- tóke eléggé számottevő, a mennyiben hektáronként átlag 10 frankot jövedelmeznek azok. Franciaországnak adó alá vetett 8 7a millió ebállományából kerek 1 millió a megadózott vadászebek száma, a vadászebadó fejenként évi 10 frank; úgy, hogy az állam csak a vadászebek után évi 10 millió frank jövedelmet tud.felmutatni. A „Club de France* idevágó adatai szerint Franciaország területén 45 ezer hivatásos vadászalkalmazott működik. Eskütétel alkalmával fejenként ezek is 15 frankot tartoznak az állam pénztárába fizetni. Franciaország vadászterülettulajdonosait az évi kifizetett személyi járandóságok révén 60 millió frank készkiadás terheli. Hazánk közismert ebbeli szerény adataival szemben előhoztam Franciország adatait légióként annak igazolásául, hogy még egy olyan ország is, amelynek vadászterületei minőségükben hazánk vadászterületei mögött maradnak, céltudatos gazdasági intézmények mellett, a vadászat révén képes évente tetemes oly jövedelmeket felmutatni, a melyek ugyancsak fényesen igazolják a vadászat közgazdasági fontosságát. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. 9 tfozcf? írótazálial 75*/# ár am megtakarítás.
